Hazánk, 1902. március (9. évfolyam, 52-77. szám)

1902-03-01 / 52. szám

8ERRKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, Vin., Szentkirályi­ utca 28. E tar* tokai mb adónk tiun. * Telelő naUm te-SS. JELELŐS SZERKESZTŐ BUDAY BARNA. Előfizetési ára: *0*»éwa28*"•|Hogyant»tr.—i»*, ............Mlfapa — lé c IXgiUm.Ut t Egyes szám 8, Vidéken 10, Pályaudvarokon 18 fflén. A vita végén. Budapest, febr. 28. (2.) Az általános költségvetési vita ez­úttal kétségtelenül tartalmasabb és értéke­sebb volt, mint hosszú éveken át ezelőtt Ezt a tartalmat és értéket a vitában külö­nösen a gazdasági kérdések szakszerű tár­gyalása képezte s konstatálható, hogy e tekintetben a parlament készültségi szín­vonala lényegesen emelkedett. De más­részről lehetetlen elhallgatni, hogy a tár­gyalás, főleg a függetlenségi párt szóno­kainak orációi és egyéb meddő politikai rekriminációk végtelensége folytán annyi időt vett igénybe, amennyit ily tárgyalá­sokra a parlamenti munka ökonómiája szempontjából igénybe venni nem szabad.­­ Nincs a világon képviselőtestület, amely­ben ily módon tárgyalnák a budgetet. A parlamenti kormányzat minta­államában, Angliában, nincs ió voltaképen általános budget-vita, olyan,, aminő nálunk meg­honosodott. Ott a Ház bizottsági üléssé alakul át s a budget pénzügyi szempont­ból­ tárgyalta­k. Egyfelül tehát az, hogy a költségvetést nem a ház, mint ilyen, ha­nem bizottságilag tárgyalja, másfelül a financiális jelleg érvényesülése, kizárja az általános politikai kérdések tárgyalását, ami éppen ennélfogva csak nagyon kivé­telesen és rendkívüli alkalmakkor történik. Ehhez járul, hogy egyes hivatali szervek­nek állandó költségvetése külön alapokra van utalva s voltaképpen nem is kerül tárgyalás alá. A vita tehát inkább a vál­tozó, vagy esetleges új tételek körül forog s a politikai jellegű diskusszió akkorra marad, mikor a képviselő­ház a pénzügyi felhatalmazást, az appropriációt, veszi tár­gyalás alá. Egyedül ennek az eljárási módnak van értelme, ha ugyan a képviselőház a bud­­geten kívül még egyéb komoly reform­kérdéseket is alaposan és behatólag elő­készíteni és tárgyalni akar. Igaz, hogy a kontinentális államokban ez a budgettárgyalási rendszer nem tudott meghonosodni az angol forma szerint, de azért rendes körülmények között a költ­ségvetés maga mindenütt aránylag rövid idő alatt és majdnem kizárólag pénzügyi szempontból tárgyaltatik s a politikai jel­legű vita csak akkor indul meg, mikor a költségvetési törvényben a pénzügyi fel­hatalmazás megadása forog szőnyegen. Igaz az is, hogy a mi viszonyaink között kétszeres óvatossággal­­kell gondolnunk arra, hogy a magyar képviselő­háznak min­dig fenn kell tartani a lehetőséget politikai kérdések felvetésére akkor is, mikor tisz­tán pénzügyi jellegű kérdések képezik a tárgyalás anyagát. De épp ily igaz másfelől az, hogy min­den szükség nélkül és oly mérvben nem szabad e joggal élni, hogy ezáltal a par­lament más fontos alkotásokban meggátol­­tatik. Teljesen méltányoljuk és értjük azt az érvelést, hogy nálunk, ahol még nem jut­hattunk el a parlamenti kormányzat váltó­­gazdaságának rendszeréig, módot kell adni arra, hogy az ellenzék a maga politikai akcióját az általános budgettárgyalás folya­mában is érvényesíthesse. Ezt kiegészíti az a másik körülmény, hogy az a viszony, mely köztünk és Ausztria között létezik, feltétlenül megköveteli, hogy a magyar képviselőházban, a budgettárgyalás egyes alkalmakkor politikailag is erőteljesebb és nyomatékosabb legyen. Mindezt a mi alkotmányjogunk szempontjából nemcsak készségesen elismerjük, de mint politikai álláspontot épp annyira jogosultnak, mint elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk. De mindebből egyáltalán nem követke­zik az, hogy a mi budgettárgyalásunk min­den érthető ok és haszon nélkül, sőt egyéb fontos teendők végtelen kárára oly hosszúra terjedjen, mint azt ez alkalom­mal láthatjuk. Az év első két hónapja elmúlt s az egyes tárcáknak külön tárgyalását csak most kezdhetjük meg. Ha valahol, úgy itt volna a helye fontos organizatórius kérdések felvetésének és megvitatásának. A HAZÁNK TÁRCÁJA Két premiere. 1. Herczeg Ferenc: « Balatoni rege». — A Vígszínház újdonsága. — A magyar ciklus «Ocskay brigadéros» szerző­jétől tündéries színművet mutat be, melynek megírására szerzőt Hauptmann «Elsülyedt ha­rang» című tündéries népmeséje és Shakspere «Szentivánéji álom»-ja, örök idők legklassziku­sabb e nemű színmüve ihlette. Herczeg a «ma­gyar tenger» partjaira helyezi át tündérmeséjét s a darab közepébe Mátyás királyt állítja. A ma­gyar történelmi vígjátékok írói (alig egy-kettő kivételével) mindig Mátyásra szállanak vissza, ha tárgyat keresnek s a Mátyás diák és Mátyás ki­rályról szóló történeteket az unalomig csépelge­­tik. Herczeg ez elembe a magyar tündérvilág népmeseileg nem igazolt alakjait is beleveszi, részint változatosságul, részint azért, hogy­ vé­kony meséi e szálait elfödözze. Sió tündérfia meghasonlik apjával és elhagyja nedves honát a Balatont. Parasztsuhane képé­ben jő föl a földre s a zalavári molnárné tarajos kakasát elcseni. A molnárné fültövön ,kapja a hetyke legénykét s a bírói széket ülő. Mátyás király elé viszi, ki ép azért jött e vidékre, hogy Magyar Benignát meglátogassa s a Benigna ősei (!) által elfoglalt várat­­visszaszerezze. Tet­szik a ledérkedő királynak a szép özvegy és szívesen szórakoznék vele. A szép asszony azonban leveszi lábáról s ő hajlandó a vár dol­gát nem bolygatni, ha Benigna őt este a kis­ajtón bebocsátaná kiskamrájába. Benigna, hogy várnagya Sztropkó tanácsa szerint kelepcébe csalja a királyt, megadja magát és a kisajtó kulcsát átadja a királynak, amint az kivánja. A Sió-gyerek megtetszik Mátyásnak, kíséretébe föl­veszi őt és udvari bolondja, Pipacs nevelésére bízza. . A magyar Puck vagy Robin-pajtás azonban észreveszi, hogy Benignának igen megtetszett Kinizsy Pál és a markos «kulturbesliának» Be­nigna. A király ujjáról, míg ez Benignáról álmo­dozva aludt, levonta a hollós gyűrűt, azt a tu­dós Sztázius udvari lenyalónak átadta azon meghagyással, hogy a tihanyi barátok közül egyet küldjön Benigna várába s eskesse össze Benignát Kinizsyvel, kit közben a király lovaggá ütött és temesi bánná s három megye főispán­jává nevezett ki jókedvében. Kinizsy most már felemelheti szemeit Benignára s elmegy a várba, hol a szép özvegy eskető pappal fo­gadja. Sió-pajtás ekkorra a falu népét is becső­­dité a szép özvegy kamrájába, a vidék urait és az ártatlan gyermeksereget s midőn a titkos fo­lyosón, tolvaj-lámpásával megérkezik a szerel­mes király, egész tömeg nép fogadja. «Most légy okos, Domokos» — mondja magának Má­tyás s itt következik a vígjáték igazán fényes része. Mátyás jó képet vág lefözetéséhez és így szól:I . —Örömmel jöttem ide, köszönöm hű népem ragaszkodását. Majd az­ apró gyermekekhez fordul: — Ezek idevaló gyermekek ? Az igenlő válaszra megdicséri őket. Benigna bemutatja a falu biráját. , — Ah, szép. Hány évet szolgált a katonaság­nál ? — kérdi a király. Majd az értelmiséghez fordulván, tudako­zódik : — Milyen volt az idei termés? Jó időjárás volt-e a búzára? Végül pedig kijelenti, hogy «mindennel na­gyon meg vagyok elégedve, köszönöm» s «ru­ganyos léptekkel» távozni készül. A meglepetés eztán vár rá: Sió egy kis árnyjátékot mutat be, melyben a róka meg akarja ejteni a libát, kitől megkapja kis­kamrája kulcsát, azonban a liba nem oly ostoba, mert ez alatt egybekél a szarvas­­marhával, mely majd kiökleli a settenkedő rókát, a király találva érzi magát s mint Hamletben Claudius, boszosan ugrik fel. Ekkor eléje lép az ezalatt összeeshetett márkapár s Benigna hálát rebeg a királynak, ki köszönetül kijátszatásáért ez éjre lerendezi Kinizsyt a zalavári malomba, Siót pedig meg akarja korbácsoltatni. A tündér azonban beleugrik a Balatonba a magas várab­lakból s elúszik. Az utolsó felvonásra itt meg­­kezdődik. Sztá­zius a bölcs férfiú a bolond Pipacs és a vár­nagy segélyével ki akarja bűvölni a Balatonból Koppány vezér elsülyesztett kincseit. («A Rajna aranya.») Ez sikerül is nekik, mert varázslatuk­kal elfognak egy tündért s csak akkorra akarják visszabocsájtani, ha a kincset megkapták. Ezt kiveti a Balaton, de erre a kincskeresők úgy be­rúgnak örömükben, hogy részegen elalusznak, a legjobban betámasztott várnagy pedig pityókos fővel visszadobálja­­a kincsét is­ a Balatonba s a Előfizetőinknek a mezőgazdaság körébe vágó apró hirdetéseit díjtalanul közöljük.

Next