Hazánk, 1902. március (9. évfolyam, 52-77. szám)
1902-03-01 / 52. szám
fláZANK. 52* szám, melyek azzal a haszonnal járnának, hogy egy és más irányban hasznos útbaigazítást nyújthatnának az állami élet minden ágában szükségessé vált gyógyításnak helyes módja és sikerének biztosítása iránt. Csakhogy, fájdalom, éppen e téren bizonyult a magyar népképviseleti rendszer a leggyengébbnek valamennyi parlament közötti. E tekintetben mint egyedüli új vívmányt azt a sikeres akciót üdvözölhetjük, melyet az ország gazdasági bajainak szakszerű feltárása és az orvoslás módjának gyakorlati megjelölése tekintetében már az általános vita folyamán észleltünk. Hiszszük, hogy a földmivelési budget tárgyalása alkalmával ez az akció szintén ily áldásosan fogja éreztetni erejét. De eddig az állami élet minden más kormányzati ágában rendszerint csak általános deklamációkat hallottunk, melyeknek gyakorlati hasznát senki sem képes megérteni. Pedig óriási feladatokat kell a magyar törvényhozásnak minden téren megoldania, ha azt akarja, hogy ez a nemzet abban a nagy küzdelemben, melyet a nemzetközi viszonyok gazdasági, ipari, általános politikai és hatalmi alakulása kényszerít reá, képes legyen helyét megállani. Erre a küzdelemre ezt az országot, annak társadalmát és különböző foglalkozási osztályait előkészíteni és megerősíteni, csak életteljes reformok által lehet. Mégpedig oly reformok által, melyek ne kozmopolítikus üres, vagy éppen veszedelmes sablonoknak feleljenek meg, hanem amelyeknek vezéreszméje az, hogy ez az ország csak akkor lesz képes mint magyar állam fennállani, ha itt az igazi államfentartó erőknek erőteljes belső szervezetét, vagyoni jólétét és biztonságát és ebben rejlő politikai erejét magyar nemzeti hatalommá fejleszti a törvényhozás. Ebben az irányban kérünk és várunk útmutatást és gyakorlati irányítást, ha már politikai jellegűvé lett az általános és részletes budgettárgyalás. Minden ily felszólalást örömmel fog ez az ország üdvözölni. De e nélkül ily terjengős viták további folytatásának semmi értelme nincs. Mert ez megakasztja minden más téren a komoly és gyakorlati munkát, amire pedig egy országnak sincs a maga nemzeti és állami életének kiépítésére és megszilárdítására oly égető szüksége, mint nekünk. fogoly tündért is megszabadítja. Ez éjjelen a Balaton összes vizi szörnyei kijönnek a kincskeresők, közé, majd midőn társukat visszakapták, újra eltakarodnak. Végül Mátyás is megjelenik, hogy búcsút mondjon Benignának (ki férjével tölté az éjt a malomban) s elmenjen ismét, most már végleg. Ősz van, a tündérek átveszik az uraimatató felett, mert tavaszig nem jő ide ember. A mese tehát szétfolyó, jellemző erő nélküli. A történeti igazságot és a korfestést hiába keressük benne. Mátyás, Benigna, Kinizsi XVII. századbeli préciensek, kik sóhajtoznak és ábrándoznak. A képzeleti tündérvilág idegen elemekből áll. Azonban a darab tele van szellemes ötletekkel, melyek frissé és kedvessé teszik. Némely banalitást azonban ki kellene hagyni belőle. Magyar Benigna egyébként igen érdekes történelmi alak. Döbrentey Gábor a R. M. Ny. T. második kötetében kiadott Czech-kódexben érdekesen világítja meg e gonosz nő alakját történelmi okmányok alapján. Sátáni gonoszságú, vad természetű nő volt ez, kegyetlen, gonosz, gyilkos és környűző. Ősei nem voltak, apja Magyar Balázs molnármmester, később Mátyás hadvezére volt. Mátyás körülbelül azért adta Kinizsyhez, hogy oly férjet kapjon, ki bír vele s koronként ellazsnakolja, kiverendő belőle ezernyi gonoszságát, melyet az később kolostorok építésével, imakönyvek íratásával és tőle telhető kegyes cselekedetek végzésével iparkodott vén korában levezekelni. «Ha nem is a vallás, Istenhez tértté az oldalnyilallás.» Ez érdes magyar asszonyból Herczeg szójátékkal és élcekkel vagdalkozó szellemes francia hölgyet csinált, sóhajtozó német szentimentalizmussal föleresztve. Kinizsy alakjának megrajzolásánál fogott rajta a demokrata áramlat s ennek kedvezvén, a marcona hőstől letörölt minden kulturbestiális vonást, fájdalom, minden eredetiséget is. A király — leszámítva a fennebb részletesen előadott jelenetet, — nélkülözi az érdekesség kellékét; hasonlag az udvari bolond is Learbeli reminiscencia. Legeredetibb a részeg várnagy alakja, (Rónaszéky fényes szerepet kapott benne) s az egész IV. felvonást jóformán ennek falstaffiádjai töltik be. A darabhoz ügyes kis zenét állított össze Kun László karnagy. A főszerepeket Fenyvessy (Mátyás), Pethes (Kinizsy) urak s Csillag Teréz asszony (Benigna) és Varsányi Irén k. a. (Sió) játszák. k. g. II. «Az aranyos.» Smith Harry és Engländer operettje. A Népszínház újdonsága. Mi kell egy angol operetthez ? Első sorban jó lábikra, mely egy esti ungrándozást kibir és egy csomó fényes jelmez. Az Operette szövegébe nem szükséges a szellem, zenéjébe felesleges az eredetiség. Ha megvan mind a két felesleges kellék, az lehet jó is, de lehet rossz is. Mert ha szellemes, akkor kiüt a rendes sablonból és kiszorítja a rugdalózásokat, akrobata mutatványokat, ellenben ha nem az, akkor a primadonnák kifejthetik összes táncbeli és toilett körüli tudásukat és sikert biztosíthatnak a darabnak. Egy jó komikusnak is el kell helyeztetnie a darabban, úgy hogy az mindent tudjon és a magas kivágásától (vagy legalább jelzésétől kezdve a bukfencvetésig és kézenjárásig s e tudást lehetőleg értékesítse is. Az angol operett a maga formátlanságával győzött a kontinensen. Az első e nemű igazi angol operett «A mai Carmen» volt, melyben mesés jelmezek, szép primadonnák, burleszk ötletek képezték a vonzerőt, a mese teljes elengedése mellett. Benne volt azonban a «Tararabummdie!», mely diadalmasan járta be a viágot, amíg végleg le nem tűnt. Monkton és Caryl operettjeiben már némi vékony mese is kínlódik, de már «New York szépe» teljesen kirúgja a józan ész és cselekmény talapzatát maga alól s yankee-csinyekből foltozza össze meséjét és zenéjét is. «A mikadó» és «San-Toy» néprajzi érdekessége vonzott csinos, bár kissé banális zenéjével, — a legújabb angol operettekben azonban se mese, se zene nincs, oly értelemben, hogy ez «szerves egészszé bövethető» volna, — hogy Greguss Ágosttal szóljunk. Az aranyos (angol címe szerint «A casinói leány») temérdek tarkabarkaságával hat és csinos, de mindenfelől összeöllőzött zenéjével. A darab színhelye — amennyiben erről szó lehet — New York és Egyiptom, ez utóbbi helyen a pasa (valószínűleg az alkirály paródiája) palotája. Főalakja egy «sorfuvásznő» (köznyelven kardalnoknő), a bájos Laura, kit annak idejében a fiatal Percy orvos gyógyított. Percy doktor úr nem más, mint Leeocq híres «Doktor Pikkoló»-ja ki másfél évtized előtt énekelte végig Európa színpadait. 2 Szombat, 1902. március 1. Az osztrák tőzsdejavaslat. Budapest, febr. 28. (I.) Rendkívüli szenzációt okozott az osztrák kormány pót javaslata, melyet a tőzsde reformjának kérdésében, az osztrák képviselőház közgazdasági bizottsága elé terjesztett. A tőzsdei körök soha sem tösvénykedtek azzal a kijelentéssel, hogy a határidő-üzlet kinövéseinek lenyesése ellen kifogásuk nincsen, de a határidőüzletre szükségük van, azt a kereskedelem nem nélkülözheti. Mint tudjuk, az osztrák parlament a gabona határidő-üzletek végleges eltörlését mondotta ki egyhangúlag. Az osztrák kormány azonban a tőzsdei körök kívánságának is eleget óhajtván tenni, a képviselőház határozatát nem tette magáévá, de kötelezve érezte magát arra, hogy a fedezetlen határidő-üzletek eltörlése iránt tegyen javaslatot. Bele is vágta kését a beteg testbe, hogy kiirtsa a kelevényt, és bizony olyan nagyot kellett kanyarítania, hogy alig maradhatott meg egészséges rész. Oda van a coulisse üzlet s oda vannak a malmok és pékeknekbiztosító kötései, mert azon kategóriába esnek, amelyeknek nincs fedezetjük. Azután nemcsak a súlyos pénzbírság, hanem a börtön is ott van a paragrafusokban. A bécsi tőzsdekörök ki is fakadnak, hogy ez a javaslat rosszabb, mint a bécsi tőzsdetörvény, amely a gabona határidőüzleteket teljesen eltörölte. Az osztrák kormány tehát kérlelhetlen szigorral választotta el a fedezetlen határidő üzleteket a fedezettektől. Ez utóbbiakat lehet kötni ezután is, csakhogy most sül ki az, hogy a kereskedelemnek nem ezekre a szolid határidőüzletekre van szüksége, hanem a coulisse és fedező kötésekre, de fedezet nélkül, mert ezekkel lehetett az árakat bizonyos fokig regulázni. A fenyegetődzések, hogy a tőzsdetanács kilép és sztrájkol, most is megújulnak. De használni, úgy látszik, hogy ezúttal nem fognak. Báró Beck, a földmivelési minisztérium osztályfőnöke a közgazdasági bizottság előtt tartott bevezető beszédében hangsúlyozta azt, hogy elismerésre számít a kormányjavaslat, mert a kérdést szilárd bázisra helyezte és igazolja a kormány azon célját, hogy az üzleti élet el nem tagadható kinövéseit alaposan eltávolítani és a mezőgazdaság óhajtásának eleget tenni akar. A spekuláció elfajulásai, a tőzsdejáték frivolitásai tovább nem tűrhetők és az osztrák kormány nem zárkózhatik el attól, hogy mélyreható intézkedéseket tegyen. A határidőüzlet teljes eltiltása a praktikus nehézségek és vele egybekapcsolt jogtechnikai okok miatt nem vezetett volna célhoz, és így a kormánynak csak az a feladata maradhatott meg, hogy a legitim határidőüzlet fogalmát a bianco határidőüzlettől szorosan elkülönítse és ezáltal annyira megnehezítse a bianco kötések létrejöttét, hogy említést érdemlő mérvben többé elő ne fordulhassanak. A kormány meg van győződve arról, hogy az általa előterjesztett javaslattal ezt a célt a lehetőség határai között elérnie sikerült. És éppen azért súlyt is helyez arra, hogy mielőbb legyen a kérdés a bizottságban letárgyalva, a maga részéről mindent el fog követni a tárgyalások gyorsításának érdekében. Tehát még ez is ! Nemcsak, hogy a börtön porkolábjait állítja a gabonatőzsde-csarnok köré, de még sietteti is a kormány és maga mondja azt a bizottságnak, hogy «Adj uram esőt, de mindjárt!» A bizottság nem is késett vele, hanem azonnal hozzálátott a tárgyaláshoz. A 8-ig §-ig már el is jutottak és március 4-ére tűzték ki a folytatólagos tárgyalást. A gabona- és liszttőzsde tehát alaposan meg lesz reformálva és a bűnbarlangból egy közgazdasági hasznos intézmény lesz ■— ahol a gazdáknak befolyása és ellenőrzése is teljesen érvényesülni fog , s ahol sem a hazard játék, sem a bűnös átalakulások többé helyet találni nem fognak. Annyira siettetik a dolgot Bécsben, hogy a bécsi tőzsdén őszi határidőkötéseket már tenni nem is mernek s amelyeket kötöttek is, realizálják. A határidőüzletben a tőzsde ezt a kormányjavaslatot baissel fogadta. No azt elhiszszük! De mi lesz minálunk? Ausztriában a hétfejű sárkány mind a hét fejét levágják. Hát minálunk ? Nálunk Kornfeld úr próbálgat valamit a tőzsde autonóm hatáskörén belül foltozgatni.