Hazánk, 1903. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1903-01-01 / 1. szám
HAZÁNK. 1. szám. A főrendek összeférhetlensége. Budapest, dec. 31. Széll Kálmán miniszterelnök a képviselőház mai ülésén beterjesztette a főrendiházi tagok összeférhetlenségéről szóló javaslatot, amire különben a törvény is kötelezte. Ennek a javaslatnak beterjesztését tudvalevőleg akkor követelték, mikor a képviselői összeférhetlenség ismérveinek megállapítása volt szóban a képviselőházban. Akik a képviselői összeférhetlenségek különféle részletei ellen akadályokat akartak gördíteni, azok ezen akadályok megerősítésére követelték a főrendi összeférhetlenség törvénybe iktatását is, amire különben a gyakorlati politikai életben nem igen volt szükség. Széll Kálmán miniszterelnök azonban, hogy megfelelhessen a paktumban tett kötelező ígéretének, hogy a képviselői összeférhetlenséget szigorúan szabályozni fogja, belement a főrendiházi tagok esetleges összeférhetlenségi eseteinek rendezésébe is. Erre vonatkozó okirat a képviselőház asztalára a mai napon letett törvényjavaslat, amelyhez való későbbi hozzászólási jogot fentartva magunknak, a következőkben közlünk: Törvényjavaslat a főrendiház tagjainak összeférhetetlenségéről. 1. §. A főrendiház tagjai nem lehetnek, illetve tagsági jogukat nem gyakorolhatják: 1. a közös miniszterek, 2. a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli testületének tagjai, 3. országgyűlési képviselők, a korona kegydíjasai. 2. §. A főrendiház tagsági jogát elveszti, az az aki az általa viselt méltóság vagy hivatal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkénytes lemondás, akár törvényszerű, fegyelmi vagy bírói eljárás alapján megszűnik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni; bj az élethossziglan kinevezett tag, ha lemondása, a minisztertanács fölterjesztésére ő Felsége a király által elfogadtatik; ej a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagok akkor midőn megbízatásuk lejár, a jogalapra való tekintet nélkül bármelyik tag; d) ha a rendes bíróságok által fogházra, illetőleg súlyos börtönre vagy nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítéltetett, vagy es ha állampolgári jogát elveszíti (1885. évi VII. tc. 10. §.) 8. §. A főrendiház tagja, tagsági jogát nem gyakorolhatja a) azon idő alatt, melynek tartamára az 1885. évi VII. tc. 10. §-ának d) pontja alá nem eső bűntett vagy vétség miatt a rendes bíróság által politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetett; b) aki ellen jogérvényesen csőd nyittatott, a csőd tartama alatt; c) aki gondnokság alá jutott (a tékozlás vagy távollét alapján elrendelt gondnokság eseteit kivéve) a gondnokság tartama alatt; d) az örökös tag pedig azon ülésszak lejártával, melyben az 1885 : VII. t.-c. 19. §-a értelmében kimondatott, hogy vagyoni képesítését elvesztette (1. 1885 : VII. t.-c. 11. §.) 4 §. A bíróságok kötelesek a főrendiházi tagság megszűnésére vagy felfüggesztésére vonatkozó határozataikat, a főrendiház elnökének azonnal megküldeni. 5. §. A főrendiház tagja nem lehet, illetve tagsági jogát nem gyakorolhatja. a kormánynak vállalkozója vagy szállítója. Nem szállító az, aki a saját gazdasági terményeit, állatait, vagy saját ipari termékeit szerződés mellett vagy anélkül eladja, akár szóbeli, akár írásbeli szerződés alapján szállítja, mely nyilvános versenytárgyalás alapján jött létre. 2. A kormány és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa. 3. Az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek vagy haszonhajtó jogok vevője. E szabály ki nem terjed azon adásverésekre, melyek nyilvános árverés útján létesülnek. 4. Az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek és haszonhajtó jogok haszonbérlője. E szabály ki nem terjed azon haszonbérletekre, melyek nyilvános verseny útján szereztettek. 5. " A kormány által engedélyezett közhasználatú vasút, közhasználatú csatorna, bármely közhasználatú közlekedési vállalat engedélyese. Mihelyt a közhasználatú vasút, vagy csatorna építése befejeztetett és az a forgalomnak teljesen átadatott s az építésből és felülvizsgálatból folyó öszszes kérdések végleg elintéztettek, a tilalom hatálya megszűnik. 6. A kormány által engedélyezett bármely haszonhajtó jog engedélyese, amennyiben ez utóbbi az engedélyezésből kifolyólag a kormánynyal leszámolási vagy üzleti viszonyban áll. 7. A kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni cég, bank vagy pénzváltóüzlet tulajdonosa vagy alkalmazottja; kizárólag mezőgazdasággal és iparral foglalkozó egyéni cégekre nézve a 9. pontnak a mezőgazdasági és iparvállatokra vonatkozó része irányadó 8. A kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzintézet igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy más alkalmazottja és felszámolója. E szabály nem terjed ki az osztrák-magyar bankra, a magyar földhitelintézetre és a kisbirtokosok országos földhitelintézetére, továbbá az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaira. Nem esik a 8. pont rendelkezései alá a) állami kötvények birtoklása; b) az az üzleti viszony, mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876. évi XXXIII. t.-c., az 1889. évi XXX. vagy 1897. évi XXXII. t.-c. rendelkezései alá eső közcélú kölcsön tárgyában létesül. c) az, ha a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzem, vállalat fölös pénzeket alapszabályszerűen letéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid felmondás, szokásos kamatláb s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő feltételek mellett ideiglenesen elhelyez. A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az időponttól kezdve, amelyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. t.-c. kiegészítő részét képező bankalapszabály 55. cikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve. 9. A kormánynyal az 1., 2., 3., 4. és 5. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzletviszonyban álló mezőgazdasági és iparvállalatok, továbbá a kormánynyal bármely más viszonyban álló más részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvéde, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója, úgyszintén a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, letéti vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagja, vagy alkalmazottja. Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, midőn a kormány vagy állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek szövetkezetekbe tagokul belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gyakorolják és kötelességeiket teljesítik. 10. Az állam által segélyezett vagy kamatbiztosítással ellátott kereskedelmi társaság, pénzintézet, nyereségre alakult alkalmi egyesülés, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalat tulajdonosa, illetőleg igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvéde, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója. Nem esnek ezen szabály alá azok a társaságok, vállalatok, melyeknél a fenti állások bármelyikét elfoglaló főrendiházi tag javadalmazásban nem részesül. A fenti tilalom nem terjed ki azon szövetkezetekre, melyekkel a kormány vagy az állami üzemek, állami vezetés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek tagokul belépnek. Az 1899. évi XLIX. t.-c.-ben megállapított kedvezmények igénybevétele összeférhetlenséget nem von maga után, azonban az összeférhetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény a vállalat előnyére módosíttatik. A 10. pont rendelkezései alá esnek azok a vasutak is, amelyeknek üzemét a magyar államvasút kezeli. Kivételt képeznek azok a vasutak, amelyekre nézve a tulajdonos vasút bevételi részesedése, az üzletvezetés költségei és a forgalom megosztása szerződésben egyszer és mindenkorra, a felmondás kizárásával megállapíttatik mindaddig, míg a megállapodás változás alá nem esik. Minden ily változást a kormány a törvényhozásnak bejelenteni tartozik Helyi érdekű vasutaknál az állam részéről történt törzsrészvények jegyzése és a postaszállítás fejében fizetetett járulék állami segélyezésnek nem tekintetik. 11. A jelen szakaszban körülírt esetekben, az összeférhetetlenségi helyzet, a szerződési, illetve üzleti viszony tartamára áll fenn. Azon esetekben, melyekben a"szerződési, illetve üzleti viszony tartama meg nem állapítható, az összeférhetetlenség alapján a főrendiházi tag, tagsági jogának gyakorlása, az országgyűlés egész időszakára felfüggesztendő. A jelen szakaszban foglalt tilalom visszaható erővel nem bír. 6. §. Az összeférhetetlenség a szállítóra akkor is fenforog, ha a szerződés nem közte és a kormány között, hanem bizományos közbejöttével történik. Vagy oly harmadik közbejöttével, akivel a termelő azzal a szándékkal lép összeköttetésbe, hogy termelvényei a kormánynak szállíttassanak. 7. §. összeférhetetlenség esete forog fenn akkor is, midőn a főrendiház tagja másnak olyan ügyletében, amely törvény szerint a főrendiház tagjára nézve összeférhetetlenséget állapít meg, akár közvetlenül, akár közvetve részes vagy midőn az ily ügyletben ekként részes. Kereskedelmi társaságnál, intézetnél, vagy alkalmi egyesülésnél az 5. § 8..és, 9. pontjai alá eső minőségben érdekelve van. Összeférhetetlen helyzetbe jut továbbá a főrendiházi tag, ha az intézet, vagy kereskedelmi társaság, amelynél az 5. szakasz 8. és 9. pontjai alá eső minőségben érdekelve van a kormánynyal, az 5. §. és 8- 9. és 10. pontjaiban meghatározott viszonyban álló részvényeinek vagy szövetkezeti üzletrészeinek legalább egy harmadrészét bírja; szintén összeférhetetlen helyzetbe jut a főrendiházi tag akkor is, ha akár az intézet, kereskedelmi társaság vagy alkalmi egyesület, melylvel az 5. §, 8. és 9. pontja alá eső minőségben érdekelve van, közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi társaság alapításában azzal a célzattal vesz részt, vagy az a kormánynyal a jelen törvény szerint összeférhetetlenséget megállapító viszonyba lépjen. 8. §. Ha a kormány a főrendiházi tagtól ingatlant vagy haszonhajtó jogot vesz avagy cserél, tartozik a jogügyletet a közérdekűségnek igazolása mellett a szerződés megkötésétől számított 30 nap alatt a főrendiháznak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetében a főrendiházra összeférhetlenség áll elő. Ki van zárva ennek keletkezése, ha a jogügyletet a jelzett 30 nap alatt maga a főrendiházi tag bejelentette. 9. §. Megállapodások és más jogcselekmények, melyek az összeférhetetlenséget megszabó törvények kijátszására szolgálnak, az összeférhetetlenséget nem zárják ki. 10. §: Tilos a főrendiházi tagnak pénzért vagy bármi anyagi előnyökért vagy ellenszolgáltatásért bárkinek érdekében, bármely ügyben — ideértve címek, kitüntetések, rendjelek adományozása is, — a kormánynál közbenjárni. 11. §. A főrendiházi tag a kormánynál közben nem járhat oly ügyekben, melyek a) címek, kitüntetések és rendjelek adományozására; b) vasutak, csatornák és közlekedési vállalatok engedélyezésére; c) állami és egyéb középítkezések megszerzésére; d) jövedelmező jogok adományozására vagy átruházására; e) kincstári vagy alapítványi birtokok eladására és bérletére; f) ingó vagy ingatlan javaknak az állam által való megvételére vagy bérbevétele; g) italmérési engedélyek kieszközlésére; h) állami jövedékeknek hasznosítására; i) állami megrendelésekre és szállításokra; k) tarifakedvezményekre; végül j) állami segélyezést igénybe vevő ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalatokra vonatkoznak. Azonban a fennebb felsorolt ügyekben és a főrendiház saját törvényhatósága s" azok városai, községei, nem nyereségre alakult szövetkezetek, kereskedelmi- és iparkamarák, kereskedelmi- és ipartestületek, úgy gazdasági egyesületek érdekében ezek fölhívására, továbbá egyházi, iskolai vagy egyéb kulturális testületek érdekében díjtalanul eljárhat. Kinevezések vagy előléptetésekre vonatkozó közbenjárást a miniszterek senkitől sem fogadhatnak el. E tilalom azonban őket nem gátolja, hogy tájékozás végett ily ügyekben a főrendiházi taghoz vagy máshoz fordulhassanak. 12. §: Bíróságok előtti eljárás ezen törvény értelmében közbenjárásnak nem tekinthető. Főrendiházi tag, ha egyszersmind ügyvéd, jogosítva van oly ügyekben, melyek sem az 5., sem a 11. szakaszok rendelkezései alá nem esnek, ügyfeleit a kormánynál is az ügyvédi rendtartás értelmében képviselni. A minisztereknél való közbenjárás azonban csak beadványoknak ügyvédi ellenjegyzésére szorítkozhatik. 13. §: A «kormány» alatt értendők úgy a magyar, mint a közös miniszterek, valamint minden szerződések kötésére jogosított állami hatóság, vagy hivatal, állami üzem, állami vezetés alatt álló alap, alapítvány intézet vezetősége. 14. §. Összeférhetlenségi ügyekben a bíráskodás a főrendiháznak az 1885. VII. t.-c. 19. §-a szerint alakult bíróság gyakorolja. A bíróság tervezetét és eljárását a házszabályok állapítják meg. 15.§. A kormány és közegei, a bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a főrendiház eljáró bíróságának hatáskörében tett megkeresését teljesíteni, az általa kihallgattatni kívánt tanúkat, vagy szakértőket elébe rendelni, a kijelölt közokmányokat vele közölni és általában neki hatósága köréhez képest segédkezet nyújtani. 16. §. A főrendiház eljáró bíróságának költségben marasztaló határozata végrehajtható közokiratot képez. 17. §. A tanú, aki alapos ok nélkül meg nem jelen, vagy a tanuságtételt, ideértve az eskütételt is, úgyszintén a szakértő, aki közreműködését meg . Csütörtök, 1903. január 1.