Hazánk, 1903. január (10. évfolyam, 1-27. szám)

1903-01-01 / 1. szám

HAZÁNK. 1. szám. A főrendek összeférhetlensége. Budapest, dec. 31. Széll Kálmán miniszterelnök a képviselőház mai ülésén beterjesztette a főrendiházi tagok összeférhetlenségéről szóló javaslatot, amire kü­lönben a törvény is kötelezte. Ennek a javaslat­nak beterjesztését tudvalevőleg akkor követelték, mikor a képviselői összeférhetlenség ismérveinek megállapítása volt szóban a képviselőházban. Akik a képviselői összeférhetlenségek különféle részletei ellen akadályokat akartak gördíteni, azok ezen akadályok megerősítésére követelték a fő­rendi összeférhetlenség törvénybe iktatását is, amire különben a gyakorlati politikai életben nem igen volt szükség. Széll Kálmán miniszter­­elnök azonban, hogy megfelelhessen a paktum­ban tett kötelező ígéretének, hogy a képviselői összeférhetlenséget szigorúan szabályozni fogja, belement a főrendiházi tagok esetleges össze­­férhetlenségi eseteinek rendezésébe is. Erre vo­natkozó okirat a képviselőház asztalára a mai napon letett törvényjavaslat, amelyhez való ké­sőbbi hozzászólási jogot fentartva magunknak, a következőkben közlünk: Törvényj­avaslat a főrendiház tagjainak összeférhetetlenségéről. 1. §. A főrendiház tagjai nem lehetnek, illetve tagsági jogukat nem gyakorolhatják: 1. a közös miniszterek, 2. a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli testületének tagjai, 3. országgyűlési kép­viselők,­­ a korona kegydíjasai. 2. §. A főrendiház tagsági jogát elveszti, az az aki az általa viselt méltóság vagy hivatal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkénytes le­mondás, akár törvényszerű, fegyelmi vagy bírói el­járás alapján megszűnik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni; bj az élethossziglan kinevezett tag, ha lemondása, a minisztertanács fölterjesztésére ő Felsége a király által elfogadtatik; ej a Horvát-Szlavonországok gyűlése által válasz­tott tagok akkor midőn megbízatásuk lejár, a jogalapra v­aló tekintet nélkül bármelyik tag; d) ha a rendes bíróságok által fogházra, illetőleg súlyos börtönre vagy nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítéltetett, vagy es ha állampolgári jogát elveszíti (1885. évi VII. tc. 10. §.) 8. §. A főrendiház tagja, tagsági jogát nem gya­korolhatja a) azon idő alatt, melynek tartamára az 1885. évi VII. tc. 10. §-ának d) pontja alá nem eső bűntett vagy vétség miatt a rendes bíróság által politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetett; b) aki ellen jogérvényesen csőd nyittatott, a csőd tartama alatt; c) aki gondnokság alá jutott (a tékozlás vagy tá­vollét alapján elrendelt gondnokság eseteit kivéve) a gondnokság tartama alatt; d) az örökös tag pedig azon ülésszak lejártával, melyben az 1885 : VII. t.-c. 19. §-a értelmében ki­mondatott, hogy vagyoni képesítését elvesztette (1. 1885 : VII. t.-c. 11. §.) 4 §. A bíróságok kötelesek a főrendiházi tagság megszűnésére vagy felfüggesztésére vonatkozó hatá­rozataikat, a főrendiház elnökének azonnal megkül­deni. 5. §. A főrendiház tagja nem lehet, illetve tagsági jogát nem gyakorolhatja­­. a kormánynak vállalkozója vagy szállítója. Nem szállító az, aki a saját gazdasági terményeit, állatait, vagy saját ipari termékeit szerződés mellett vagy anélkül eladja, akár szóbeli, akár írásbeli szer­ződés alapján szállítja, mely nyilvános versenytár­gyalás alapján jött lé­tre. 2. A kormány és mások közötti ügyletek közve­títője vagy bizományosa. 3. Az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek vagy ha­szonhajtó jogok vevője. E szabály ki nem terjed azon adásverésekre, me­lyek nyilvános árverés útján létesülnek. 4. Az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek és haszon­hajtó jogok haszonbérlője. E szabály ki nem terjed azon haszonbérletekre, melyek nyilvános verseny útján szereztettek. 5. " A kormány által engedélyezett közhasználatú vasút, közhasználatú csatorna, bármely közhaszná­latú közlekedési vállalat engedélyese. Mihelyt a közhasználatú vasút, vagy csatorna épí­tése befejeztetett és az a forgalomnak teljesen át­adatott s az építésből és felülvizsgálatból folyó ösz­­szes kérdések végleg elintéztettek, a tilalom hatálya megszűnik. 6. A kormány által engedélyezett bármely haszon­­haj­tó jog engedélyese, amennyiben ez utóbbi az en­gedélyezésből kifolyólag a kormánynyal leszámolási vagy üzleti viszonyban áll. 7. A kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni cég, bank vagy pénzváltóüzlet tulajdonosa vagy al­kalmazottja; kizárólag mezőgazdasággal és iparral foglalkozó egyéni cégekre nézve a 9. pontnak a me­­­zőgazdasági és iparvállatokra vonatkozó része irányadó 8. A kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzin­tézet igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja vagy bár­mely más alapszabályszerű közege, állandóan alkal­mazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy más alkalmazottja és felszámolója. E szabály nem terjed ki az osztrák-magyar bankra, a magyar földhitelintézetre és a kisbirtokosok orszá­gos földhitelintézetére, továbbá az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult országos központi hitelszövet­kezet igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaira. Nem esik a 8. pont rendelkezései alá a) állami kötvények birtoklása; b) az az üzleti viszony, mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876. évi XXXIII. t.-c., az 1889. évi XXX. vagy 1897. évi XXXII. t.-c. rendel­kezései alá eső közcélú kölcsön tárgyában létesül. c) az, ha a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzem, vállalat fölös pén­zeket alapszabályszerűen letéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid felmondás, szokásos kamatláb s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő feltételek mellett ideiglenesen elhelyez. A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az idő­ponttól kezdve, amelyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. t.-c. ki­egészítő részét képező bankalapszabály 55. cikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve. 9. A kormánynyal az 1., 2., 3., 4. és 5. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzletviszonyban álló mező­gazdasági és iparvállalatok, továbbá a kormánynyal bármely más viszonyban álló más részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állan­dóan alkalmazott­ jogtanácsosa (ügyvéde, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója, úgyszintén a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, le­téti vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagja, vagy alkalmazottja. Az állammal szemben nem tekintetik üzleti vi­szonynak az a viszony, midőn a kormány vagy állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek szövetkezetekbe tagokul belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gya­korolják és kötelességeiket teljesítik. 10. Az állam által segélyezett vagy kamatbizto­­sítással ellát­ott kereskedelmi társaság, pénzintézet, nyereségre alakult alkalmi egyesülés, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalat tulajdonosa, illetőleg igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan al­kalmazott jogtanácsosa (ügyvéde, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója. Nem esnek ezen szabály alá azok a társaságok, vállalatok, melyeknél a fenti állások bármelyikét el­foglaló főrendiházi tag javadalmazásban nem ré­szesül. A fenti tilalom nem terjed ki azon szövetkeze­tekre, melyekkel a kormány vagy az állami üzemek, állami vezetés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek tagokul belépnek. Az 1899. évi XLIX. t.-c.-ben megállapított kedvez­mények igénybevétele összeférhetlenséget nem von maga után, azonban az összeférhetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény a vállalat előnyére módosíttatik. A 10. pont rendelkezései alá esnek azok a vas­utak is, amelyeknek üzemét a magyar államvasút kezeli. Kivételt képeznek azok a vasutak, amelyekre nézve a tulajdonos vasút bevételi részesedése, az üzlet­­vezetés költségei és a forgalom megosztása szerző­désben egyszer és mindenkorra, a felmondás kizárásá­val megáll­apíttatik mindaddig, míg a megállapodás változás alá nem esik. Minden ily változást a kor­mány a törvényhozásnak bejelenteni tartozik Helyi érdekű vasutaknál az állam részéről történt törzs­­részvények jegyzése és a postaszállítás fejében fize­­tetett járulék állami segélyezésnek nem tekintetik. 11. A jelen szakaszban körülírt esetekben, az összeférhetetlenségi helyzet, a szerződési, illetve üzleti viszony tartamára áll fenn. Azon esetekben, melyekben a"szerződési, illetve üzleti viszony tar­tama meg nem állapítható, az összeférhetetlenség alapján a főrendiházi tag, tagsági jogának gyakor­lása, az országgyűlés egész időszakára felfüggesz­tendő. A jelen szakaszban foglalt tilalom visszaható erővel nem bír. 6. §. Az összeférhetetlenség a szállítóra ak­kor is fenforog, ha a szerződés nem közte és a kormány között, hanem bizományos közbejötté­vel történik. Vagy oly harmadik közbejöttével, akivel a termelő azzal a szándékkal lép összeköttetésbe, hogy­ termelvényei a kormánynak szállíttassanak. 7. §. összeférhetetlenség esete forog fenn akkor is, midőn a főrendiház tagja másnak olyan ügyletében, amely törvény szerint a főrendiház tagjára nézve összeférhetetlenséget állapít meg, akár közvetlenül, akár közvetve részes vagy midőn az ily ügyletben ekként részes. Kereskedelmi társaságnál, intézetnél, vagy alkalmi egyesülésnél az 5. § 8.­.és, 9. pontjai alá eső minőségben érdekelve van. Összeférhetetlen helyzetbe jut továbbá a főrendiházi tag, ha az inté­zet, vagy kereskedelmi társaság, amelynél az 5. szakasz 8. és 9. pontjai alá eső minőségben érdekelve van a kormánynyal, az 5. §. és 8- 9. és 10. pontjaiban meghatározott viszonyban álló részvényei­nek vagy szövetkezeti üzletrészeinek legalább egy harmadrészét bírja; szintén összeférhetetlen hely­zetbe jut a főrendiházi tag akkor is, ha akár az intézet, kereskedelmi társaság vagy alkalmi egyesület, melylvel az 5. §, 8. és 9. pontja alá eső minőség­ben érdekelve van, közvetlenül vagy közvetve keres­kedelmi társaság alapításában azzal a célzattal vesz részt, vagy az a kormánynyal a jelen törvény szerint összeférhetetlenséget megállapító viszonyba lépjen. 8. §. Ha a kormány a főrendiházi tagtól ingatlant vagy haszonhajtó jogot vesz avagy cserél, tartozik a jogügyletet a közérdekűségnek igazolása mellett a szerződés megkötésétől számított 30 nap alatt a főrendiháznak bejelenteni. A bejelentés elmulasz­tása esetében a főrendiházra összeférhetlenség áll elő. Ki van zárva ennek keletkezése, ha a jogügy­letet a jelzett 30 nap alatt maga a főrendiházi tag bejelentette. 9. §. Megállapodások és más jogcselekmények, melyek az összeférhetetlenséget megszabó törvények kijátszására szolgálnak, az összeférhetetlenséget nem zárják ki. 10. §: Tilos a főrendiházi tagnak pénzért vagy bármi anyagi előnyökért vagy ellenszolgál­tatásért bárkinek érdekében, bármely ügyben — ideértve címek, kitüntetések, rendjelek adomá­nyozása is, — a kormánynál közbenjárni. 11. §. A főrendiházi tag a kormánynál közben nem járhat oly ügyekben, melyek a) címek, kitüntetések és rendjelek adományozására; b) vasutak, csatornák és közleke­dési vállalatok engedélyezésére; c) állami és egyéb középítkezések megszerzésére; d) jövedelmező jogok adományozására vagy átruházására; e) kincstári vagy alapítványi birtokok eladására és bérletére; f) ingó vagy ingatlan javaknak az állam által való megvéte­lére vagy bérbevétele; g) italmérési engedélyek ki­eszközlésére; h) állami jövedékeknek hasznosítására; i) állami megrendelésekre és szállításokra; k) tarifa­­kedvezményekre; végül j) állami segélyezést igénybe vevő ipari,­ kereskedelmi vagy közlekedési válla­latokra vonatkoznak.­­ Azonban a fennebb fel­sorolt ügyekben és a főrendiház saját törvény­hatósága s" azok városai, községei, nem nyereségre alakult szövetkezetek, kereskedelmi- és iparkama­rák, kereskedelmi- és ipartestületek, úgy gazdasági egyesületek érdekében ezek fölhívására, továbbá egyházi, iskolai vagy egyéb kulturális testületek ér­dekében díjtalanul eljárhat. Kinevezések vagy előléptetésekre vonatkozó köz­benjárást a miniszterek senkitől sem fogadhatnak el. E tilalom azonban őket nem gátolja, hogy tájé­kozás végett ily ügyekben a főrendiházi taghoz vagy máshoz fordulhassanak. 12. §: Bíróságok előtti eljárás ezen törvény értel­mében közbenjárásnak nem tekinthető. Főrendiházi tag, ha egyszersmind ügyvéd, jogo­sítva van oly ügyekben, melyek sem az 5., sem a 11. szakaszok rendelkezései alá nem esnek, ügy­feleit a kormánynál is az ügyvédi rendtartás értel­mében képviselni. A minisztereknél való közbenjárás azonban csak beadványoknak ügyvédi ellenjegyzésére szorítkoz­­h­atik. 13. §: A «kormány» alatt értendők úgy a magyar, mint a közös miniszterek, valamint minden szerző­dések kötésére jogosított állami hatóság, vagy hiva­tal, állami üzem, állami vezetés alatt álló alap, ala­pítvány intézet vezetősége. 14. §. Összeférhetlenségi ügyekben a bíráskodás a főrendiháznak az 1885. VII. t.-c. 19. §-a szerint ala­kult bíróság gyakorolja. A bíróság tervezetét és eljárását a házszabályok állapítják meg. 15.­­§. A kormány és közegei, a bíróságok és köz­­igazgatási hatóságok kötelesek a főrendiház eljáró bíróságának hatáskörében tett megkeresését teljesí­teni, az általa kihallgattatni kívánt tanúkat, vagy szakértőket elébe rendelni, a kijelölt közokmányokat vele közölni és általában neki hatósága köréhez ké­pest segédkezet nyújtani. 16. §. A főrendiház eljáró bíróságának költség­ben marasztaló határozata végrehajtható közokiratot képez. 17. §. A tanú, aki alapos ok nélkül meg nem je­len, vagy a tanuságtételt, ideértve az eskütételt is, úgyszintén a szakértő, aki közreműködését meg­ . Csütörtök, 1903. január 1.

Next