Aszód - Aszódi Tükör, 2021 (33. évfolyam, 1-11. szám)

2021-01-01 / 1. szám

TÜKÖR ASZÓD VÁROS KÖZÉLETI HAVILAPJA Ingyenes kiadvány XXXIII. évfolyam, 1. szám­­ 2021. január Városunk évfordulói 2021-ben 2021-ben három fontos várostörténeti jelentő­ségű jubileumot ünnepelhetünk. Ezek közül az első, Aszód első írásos említésének 620 éves év­fordulója. 1401. január 23-án keltezték ugyanis azt az oklevelet, mely Aza­i (Aszódi) Tamást ki­rályi emberként, azaz a király megbízottjaként említi. A török idők után Aszód a Podmaniczky család birtokába jutott, s gyors fejlődésének kö­szönhetően 1761-ben mezővárosi jogot kapott, melynek részeként április 21-től országos és heti vásárt tarthatott, így ezt a dátumot tekinthetjük a várossá nyilvánítás pontos időpontjának. Ennek idén 260 éve. A harmadik, s időben hozzánk a legközelebb eső évforduló 1991. január 1-e, ami­kor is Aszódot, 120 év után ismét városi címmel ruházták fel. Mindhárom esemény különös büszkeségre ad okot. Az a körülmény, hogy városunk terüle­te sok-sok évszázada, sőt évezrede lakott, a mai polgárokat is elhelyezi az emberiség egyetemes történetének sodrában. Az 1761-es mezővárosi cím rangot ad számunkra, hiszen Aszód a Galga mente egyetlen történelmi városa, sőt mezőváros­ként kicsivel Gödöllőnél is idősebb. Éppen ezért a 30 éves döntés az újbóli várossá nyilvánításról igazságszolgáltatás az önbecsülésünknek és váro­si identitásunknak. Bár a tősgyökeres aszódiak mind a mai napig használják a kifejezést, hogy lemegyek a faluba, azonban két nagyon fontos tényezőt leszámít­va, minden más körülmény inkább Aszód vá­rosi jellegét erősíti. Ez a két tényező a település területének nagysága és lakosságszáma. Jó, ha tudjuk, hogy Aszód Magyarország 346 városa közül, területét tekintve a 328. helyet foglalja el, népességét tekintve a 205. „legnagyobb”. A területi kicsinységünk magyarázata abban ke­resendő, hogy a török hódoltság után a Galga menti településeknél jóval később népesült be újra Aszód, így határait is a már létező telepü­lésekhez kellett igazítani. A 18. század végéig a mai Pesti út, Kossuth Lajos, Petőfi, Csengey, Deák Ferenc, Széchenyi és Szent Imre utcák kör­nyéke vált lakottá, majd a 19. század első felében a temetőaljai rész, a század második felében pedig a Kondoros tér környéke. Ebben a periódusban került Bagtól Aszódhoz a Javítóintézet terüle­te is. Az 1910-es években épült ki a Malom köz VAN ÉLET A JÁRVÁNY ALATT IS Az evangélikus általános iskolában és gimnáziumban színes progra­mokkal tették érdekesebbé a diá­kok számára a mindennapokat. Cikkünk a 8. oldalon olvasható ASZÓD VÁROS ÚJ JEGYZŐJE Január elsejétől új munkatárs erő­síti az Aszódi Polgármesteri Hiva­tal csapatát. Dr. Lukács Adriennel, Aszód új jegyzőjével beszélgettünk. Cikkünk a 5. oldalon olvasható OLVASNIVALÓ ÁTÉLI ESTÉKRE A könyvtár speciális nyitvatartással ugyan, de változatlanul várja az ol­vasni szerető közönséget folyama­tosan frissülő könyvkínálattal. Cikkünk a 16. oldalon olvasható

Next