Békéscsaba - Tót Melanzs, 2011 (2. évfolyam, 1-46. szám)
2011-07-15 / 28. szám
Ingyenes kiadvány! 2011. július 15., 28. hét * II. évfolyam 28. szám Békéscsaba. Alapító: Ferencz Rezső , Jy Kiadó: Tót Melanzs Kiadó • Szerkesztő: Ferencz Rezső Telefon: 70/70 12 837 • Email: totmelanzs@gmail.com Technikai szerkesztő: Várhegyi János • Nyomtatás: Kopirex Digitális Nyomda MELANZS: keverék, vegyülék, elemi szálakból font fonal; tejeskávé (az osztrákoknál). Francia és német szó is. (Lapoda Multimédia) • STAND TERVEZÉ • KIADVÁNY • SZÍTÁZÁS . NYOMTATÁS . WEB-HOSTING . AUTODEKORACIÓ • KIRAKATDEKOR www.szitamax. Csaba Metál ZRt Alkatrészektől a kész járműig! 5600 Békéscsaba, Kerek 637. Telefon: (00-36) 66/430-881. fax: (00-36) 66/430-863 E-mail: csabametal@csabametal.hu, www.csabametal.hu PÓSTELEKentek (07.15.): Másnaposak (vígjáték, USA, 16 éven felülieknek) ombat (07.16.): Kuni FuPanda animációs, családi, USA, 12 év alatt erekek szülői felügyelettel Kezdés: 21 óra. Led képernyős hirdetés Békéscsabán . Információ és hirdetésfelvétel: 06 70 /275 37 28 06 20 /940 28 45 info@ledreklam.hu www.ledreklam.hu A világon köztudottan ez a leghatékonyabb lokális reklámforma! ^ PflRfl f’LflND V KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Parafa padló- és falburkolás parafa termékek forgalmazása Békéscsaba, Kétegyházi út 3. Tel.: 30/219 6747 70/701 2837 Vállalkozói Centrum - Kétegyházi út 3. Honvé tábor *£ Ék szeretett éndenkit, aki érik a kalandok A különös tornaedző ... a békéscsabai sportoló olimpiai bajnok lett!” Először a rádióban hallottam a hírt, fél füllel, nem is értettem. Az idén nem rendeznek semmiféle olimpiát. Este a sporthírekből minden kiderült: a görögországi Speciális Olimpia és Világjátékok női torna összetett versenyét nyerte meg, a békéscsabai Vandházi úti Esély Pedagógiai Központ tanulója a 11 esztendős Kurucz Georgina. Mégpedig úgy, talajon, gerendán és korláton második ugrásban és az összetettben pedig első lett. Fantasztikus siker. A speciális olimpia az értelmi fogyatékos emberek versenye. Görögországban 189 nemzet képviselői vettek részt, gyakorlatilag a világ összes országainak 96%-a ott volt Athénban. Kurucz Georgina 11 éves, edzője Hajdú László, akit azóta már kineveztek a Magyar Értelmi Fogyatékos Tornaválogatott szövetségi kapitányává. Nem túl fiatal még Georgina ahhoz, hogy olimpián induljon? Nem, mert ezeken a versenyeken nem kor szerint különböztetik meg a versenyzőket, hanem értelmi fogyatékosságának mértéke alapján. Itt a harmincegynehány éves felnőtt együtt versenyezhet a tizenegy éves gyermekkel is. A női torna valószínűleg az egyik legveszélyesebb sportág. Kívülről mindenképpen úgy látszik. Az ember szentül meg van győződve arról, hogy különleges szellemi és egyéb lelki képességek is szükségesek hozzá. Hogyan lehet a szellemi fogyatékosokat megtanítani szertornázni? Ugyanúgy, mint az ép gyerekeket. A módszeren semmit sem kell változtatni, én sem tettem. Viszont az igaz, hogy sokkal több türelmet igényel ez a feladat De egyébként mindent ugyanúgy csinálunk, csináltunk, mint az ép gyerekeknél. Az egyensúlyérzékre nincs hatással az állapotuk? Nem, egyáltalán nincs összefüggés, ugyanúgy megtanítható nekik minden gyakorlat. Az egészséges gyerekeknél is a bizalom kivívása az együttműködés alapja. Ezt a fogyatékosoknál hogyan lehet megszerezni? A rendszeres munka, a rendszeres együttlétek, az együtt eltöltött idő, a következetesség és a kiszámíthatóság az alapja mindennek. Ha a bizalom kiépült, utána vak hitté válik. Bizalmuk feltétel nélküli. Amíg például a gerendán tornázik a tanítvány, nem izgul amiatt, hogy leeshet onnan? Ezeken a versenyeken speciális szabályok is vannak. A legfontosabb, az edző egyetlen pillanatra sem hagyhatja magára a tanítványát. Tehát a gyakorlat bemutatása közben is ott van. Sétál a gerenda mellett, ott áll a szőnyeg szélén a felemás korlátnál és az ugrásnál is. Amíg a bemutatóra várakoznak, akkor is együtt kell lenniük. A csabai, azon belül is a Kórház-Vandházi út környéki levegő biztosan kedvez a női szertornának. Az Előre székházában olimpiai, világ és Európa bajnokok nevelődtek az elmúlt évtizedekben. Háromszáz méterrel arrébb, egy normálistól különböző világban is megszületett az első olimpiai bajnok tornásznő. Hajdú László 1974 óta tornaedző, előbb évtizedekig a Kórház utcában, negyedik éve a Vandházi úton segíti sikerekhez tanítványait. (ferencz) Árpád Gyógy- és Strandfürdő. Nyitva tartás: minden nap 6.00-21.00 . Tájékozódni: www.arpadfurdo.hu honlapon. Telefon: 66/549-800. Kristály Tisztító u. H. ^ ^ -1 Nyitva tartás: Szalon és Üzem hétköznap:8-17. Szuturt tősztrn szombaton:8_12 p Kristálytiszta megoldás. SZOLGÁLTATÁSOK: • mosás • vegytisztítás • szőrmetisztítás • szőnyegtisztítás • vasalás 5600 Békéscsaba, Kis-Tabán utca 21 A. Telefon: (66) 333-413, Fax: (66) 333-414 E-mail: tisztito@kristalytisztito.hu, www.kristalytiszbto.hu / Elkezdődtek a rákötések z új csatornahálózatra! Hívja ezt a számot... 166/430-901 viziközmű s. .. ha megbízható kivitelezőt szeretne a telken belüli munkához. Békéscsabai Víziközmű Társulat . ^ 7^. c Líímel f#tt kTíisot Csabaiak külföldön és a fővárosban Történet a múltból (1969-75). Vannak sztorik, amelyek Békéscsabán egyszerűen „megélnek”, máshol meg egyszerűen értelmezhetetlenek. Olyan dolgokra gondolok, amelyeknek szükségük van Békéscsabára ahhoz, hogy értelmük legyen. Ilyen például a csabai kolbász, amit kizárólag itt, Békéscsabán lehet elkészíteni, úgyhogy az semmi mássaal nem összehasonlítható, különleges ízű legyen. Tehát hiába csinálják meg a világ bármelyik másik pontján ugyanolyan recepthűen a kolbászt, mint Békéscsabán, az íze soha sem lesz olyan, mint annak, amit itt gyártottak. Ahogyan a tokaji bornak is szüksége van Tokajra, a Tokaj hegyaljára - mert csak abban a mikroklímában lesz belőle tokaji bor. Hhiába viszik a az ott termet szőlőt és csinálnak belőle máshol bort Sőt! A tokaji bor csak saját környezetében őrzi meg jellegzetességét is, minden egyéb helyen sokáig tárolva eltávolodik önmagától. De térjünk vissza Békéscsabára. Itt van például egy csabai alapvicc a „békeidőkből”. Azokból az időkből, amikor Románia különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ország magyarlakta területein a természetesen kialakult nemzetiségi arányokat megváltoztassa. Ezt erőszakos, diktált, kötelezően előírt költöztetésekkel érték el. A módszer az volt, hogy a Regátból, a Duna völgyéből, tehát a románok által lakott területekről Szatmárba, Erdélybe, Partiumba tehát a magyarok által lakott területekre telepítettek csak románul beszélő embereket, illetve a magyarokat erőszakkal költöztették el például a Regátba. Elsősorban fiatal értelmiségieket delegáltak ilyen módon. Az ember a diplomájával együtt kézhez kapta első munkahelyének címét is. Erről persze akkoriban nem cikkezett sem a magyar, sem a román sajtó. A valóság objektív tükröztetésébe ezek a történetek nem fértek bele, így hát, aki nem járt akkoriban Romániában, nem sokat, sőt, semmit sem tudott ezekről. Nem csoda, hogy alaposan meglepte őket, amit saját bőrükön tapasztaltak meg, és amit így meséltek el Csabán maradt barátaiknak, ismerőseiknek: „Hosszabb kiránduláson voltunk Erdélyben. Egyik este elmentünk kocsmázni, és elhűlve tapasztaltuk, hogy csak mi: az Opauszki Janó, a Bihlik Alisé, a Csuvarszki Zoli meg én voltunk magyarok a helyiségben. (A meséjét egyébként Vicziánnak hívták.") Na most képzeljük el azt, hogy ugyanezt elmeséljük Debrecenben, egy őscivilnek, egy igazi református magyar embernek, aki a Hortobágynál nem volt messzebb városától, milyen arcot vágna a vicc végén... Nem nevetne, az biztos! A Regát Moldva és Havasalföld erdélyi magyarok által használt gyűjtőneve, lényegében Románia Kárpátokon túli része. Másik neve: Órománia. A magyar tájszemlélet ismeri még a Kunország elnevezést is. A „regat román szó, magyar jelentése királyság. Mint ahogyan hangosan nevetett a hetvenes évek közepén Ferihegy magyarul beszélő utazó közönsége, amikor az Algériába - baráti Afrika ország utazó békéscsabaiakhoz így szóló üzenet így hangzott a várócsarnokban: „Kérjük, Békéscsabáról érkezett utasaink, Mr. Leszkó, Mr. Kerepeczky, Mr. Vicskó... fáradjanak a hármas számú kapuhoz. Kezdjék meg a beszállást!" Valamikor a hatvanas évek végén sportdelegáció járt Szabadkán. A csabai küldöttség része volt a férfi tornász csapat is, amelyik csapatversenyre érkezett. Nem csak a tornaversenyek jellemzője, hogy a versenyzőket név szerint bemutatják a publikumnak. Tehát nem csak akkor olvassák fel a nevét és országát, amikor gyakorlatra jelentkezik, hanem a csapatot együtt is bemutatják. Aki nevét hallotta, az vagy kilépett a sorból, vagy a helyén maradva kézfelemeléssel és meghajlással üdvözölte a közönséget A csabai csapat bemutatásakor a nézők a következőt hallották a hangszórókból: „Békéscsaba válogatottja: Cselovszki János (Janó), Hajdú László, Krkács Pál (Paso), Krvács János (Janó), Petrovszki Pál (Paso), Unyatyinszki Mihály (Alisó). Bár szláv nyelven beszélő országban voltak, igaz magyarok lakta részen, de a műsorközlőnek beletört a nyelve a névsorolvasásba. De nem csak a nevek különlegesek Békéscsabán, az emberek életfelfogása is sokban különbözik az ország egyéb tájain élőktől. A főváros még mindig is különös világ volt a csabai ember számára. Egyrészt mert nagyon messze volt a 424-es gőzmozdonnyal húzott szerelvények idején kb. öt óra hosszan tartott az út Budapestig. A távolság sok minden meghatározott Például a város fejlődését is. A hosszú távolságot a pozitív impulzusok is csak lassan tették meg, az igény is lényegesen lassabban alakult ki az új iránt az itteni emberekben, tehát túlságosan is nyugodt kiegyensúlyozott városfejlődést élhettünk meg, azzal a biztos tudattal, hogy amit bevezettünk, bevezetünk máshol már bevált. De a csabaiak eljártak azért a pesti szórakozóhelyekre is. Például a Filmmúzeumba is. Jó sokáig vetítették a kor egyik kultuszfilmjét eljutott tehát a hír Csabáig is. Lacas kíváncsi ember volt úgy döntött megnézi a filmet. Azt tudta, hogy a Filmmúzeumhoz az Astoriánál kell feljönnie a metróból. Fel is jött, de nem tudta merre induljon. Ott álltak a taxi átellenben az Astoria Szállóval a Rákóczi út sarkán. Nem akart hibázni, odament az első kocsihoz, beült a hátsó ülésre, és előre szólt a Filmmúzeum." A taxis indított, egyes fokozatból kettesbe váltott, majd odakormányozta a kocsit a járdához és megállt ötven méter megtétele után, és hátraszólt „Parancsoljon!” Lacas arca tele lett vérrel, alig bírta kinyögni: „Mennyivel tartozom?” „Semennyivel” - válaszolta a taxis, így érkezett meg Lacas, 1970- ben, életében először (de nem utoljára) a Filmmúzeumba. fer-Broadway története. Építészetileg az egyik legkülönösebb megoldású budapesti mozi, a Károly körút és a Dohány utca sarkán épült Nevezhetnénk pincemozinak is, az először Bécsben elterjedt moziformát A magyar közönség csak hosszas tárgyalások, tűzoltói vizsgálatok után vehette birtokba 1938-tól Broadway néven. Nézőtere bt a föld mélyében, a bérház udvara alatt helyezkedett el. A nézők jó néhány lépcsőfokot megtéve érhettek le a díszes előcsarnokból a vetítőterembe. A mozi szerencésen átvészelte a háborút. 1957-ben új feladatkört kapott Filmmúzeum néven a régi filmek mozija lett Szerepe rendkívül fontos volt filmtörténeti és esztétikai nevelés szempontjából a fiatalabb korosztály számán De a régi filmek iránt nosztalgiát érző idősebbek is megtalálhatták itt a kedvükre való filmeket. Az egykor Filmmúzeum tömbje. A taxi a kép jobb sarkától indult...