Kiskundorozsma - Dorozsmai Napló, 1996 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-19 / 1. szám
OROZSMAI INYVTÁRA ,791 Szeged, Negyvennyolcas u. 12. DOROZSMAI NAPLÓ KÖZÉLETI LAP VII. évfolyam 1. szám (5 A Város nem szereti Dorozsmát Impozáns kötet jelent meg Dorozsmáról karácsony előtt (Kiskundorozsma. Tanulmányok) 750 oldalon. Sztricha Kálmán könyve után (1937) immár van tudományos feldolgozása a község történetének. Tanulságos kötet, mert kitűnik — többek közt —, hogy Dorozsma „génjeiben” hordoz néhány állandó, történelmi korszakokon átívelő sajátosságot. A döntő, meghatározó állandó: a Szegedhez való viszony konfliktusos jellege, amely a XVII. század elejétől észlelhető. Máig Szeged hajdanán sokféle formában próbálta Dorozsma pusztáit eltulajdonítani, majd e században magához csatolni a falut. Olykor a „Szeged-megye” máskor a „nagy-Szeged” koncepcióval, mígnem 1973-ban aztán koncepció nélkül, egyszerűen lenyelte Dorozsmát más, nagymúltú községekkel együtt. A kötet utolsó oldala is e probléma említésével zárul, miközben úgy látszik, maga az „ügy” nem zárult még le. Sőt, ha nem tévedek, drámai fejlemények várhatók. E számunkban két, más újságban megjelent, de Dorozsmát is erősen érintő cikket adunk közre, amely ezt a viszonyt feszegeti. Azt a kérdést, lehetne-e ez a kapcsolat szimmetrikusabb, a mai erős centralizmust oldandó. A polgármesteri reagálás az, ami ez ügyben erősen aggasztó. És nemcsak az, hogy nem tartja becsületbeli ügynek, hogy saját választási ígéretét legalább megpróbálja teljesíteni. De az a kellő intellektuális késztetés hiánya is, amivel a probléma kezelését a távoli jövőbe sodorja, meg sem fontolva, hogy kevéssé megalapozott önbizalommal tett kijelentések helyett elemzést, alternatívák kimunkálását ígérje, vagy képzelje el. Ilyen keretben tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, ahogyan a dorozsmai 35-ös autóbuszjáratok ügye alakul, s áll pillanatnyilag. A történet ismert: e járatot „gazdasági” megfontolások alapján „eltérítették” a Mars tér felé, „tehermentesítendő” a Belvárost. Kit zavar, hogy iskolásoknak kell átszállniok, hogy a klinikára vagy egyéb ügyeket intézendő a városba csak dupla jeggyel lehet eljutni? Ahogy a Csörög a Westelben panaszolta egy nyugdíjas: 70 Ft helyett 180 forint lesz egy utazás? Polgármesterünk nem kellő súllyal foglalkozik azzal az alkotmányos gonddal sem, ami az esélyegyenlőségre, az életlehetőségek egyenlőségére vonatkozik. Mert ma Dorozsma, s lehet, hogy más városrészek esetében is ez az elv sérül, s ez nem intézhető el a Belváros elsőbbségének emlegetésével. Szeged belvárosára mi is büszkék vagyunk, mi is szeretjük. S a Belvárost éppen azzal lehetne védeni, ha a személyautóforgalomtól védenék meg, a tömegközlekedési eszközöket engedve be a védett belső övezetekbe. Azt már megszoktuk, hogy a szegedi taxis, ha Dorozsmára hoz, a vasúti átjárónál közli: itt a tarifahatár, innen a tarifa megduplázódik. Ő tudja az igazságot: Dorozsma 1973 után sem „igazán” Szeged része. De hát a taxi egy dolog. Mondhatnánk: fizessenek a gazdagok! De a busz a demokrácia szimbóluma, az mindenkié. Azt gyanítom: a buszjáratokkal kapcsolatos döntések nem egyszerűen átgondolatlan, gazdasági megfontolásba burkolt akció részét jelentik, de egy városvezetői felfogás logikus velejárói is. Szóval: Szeged tényleg „centralizált városállam”, s a buszügy, mint cseppben a tenger, ezt tükrözi. Városunk mai vezetői — úgy tűnik — a maitól eltérő városmodellt nem tudnak elképzelni. Kevés a fantáziájuk? Vagy valamiért — nem is érdekük? Anderte Ádám Könyv Dorozsmáról Kiskundorozsma. Tanulmányok címmel 750 oldalas kötet jelent meg a Somogyi Könyvtár kiadásában, 144 képpel, 25 térképpel és ábrával, névmutatóval. Ára: 700 forint. Kapható a Könyvtárban. NAGY LÁSZLÓ Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet — nekem a kérés nagy szégyen adjon úgyis, ha nem kérem. Felhívás A Dorozsmai Napló Baráti Köre Egyesület éves közgyűlése 1996. január 29-én hétfőn 18 órakor kezdődik Helye: a művelődési ház. Szakácsné Molnár Mária az egyesület elnöke