Érd - Érdi Újság, 1996 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1996-01-05 / 1. szám
MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1996. JANUÁR 5. Jlű/EecuH.ARA 10 FT Boldog új évet! Végiggondoltuk egyszer is, mit jelent e három szó, vagy csak rutinszerűen vesszük szánkra a jókívánságot, mint bármi mást? Boldog új évet! Mondtuk egy évvel ezelőtt is, és akkor is fogadoztunk és ígéretet tettünk, tagadhatatlanul még az országgyűési és önkormányzati választások hatása alatt. S most, egy év ítéltével emelt fővel kívánhatunk-e boldog új évet mindazoknak, akik bíztak bennünk, akik bíznak bennünk és azoknak is, akik kétkedésüket most megemelt hangon erősítik fel. Boldog új évet, mondjuk, s cinkos összekacsintással, a lelkünk mélyén valójában kimondva-kimondatlanul hozzátesszük: csak ne legyen rosszabb, mint az előző. A társadalomban végbemenő változások új és új terheket rónak mindenkire, örömeink összezsugorodnak, s éppen ezért fontos, hogy minden piciny előreléts értékét megbecsüljük. Hatodik évfolyamába lép az Érdi Újság, városunk egyetlen olyan hírközlő eszköze, amely többé-kevésbé eljut a lakossághoz. A polgárok rendszeres, pontos tájékoztatása minden önkormányzatnak kötelessége. A képviselőket a választók bizalmukkal tisztelték meg. Ezért a bizalomért cserébe kötelező a nyíltág, az őszinteség. A választóknak joguk van tudni, hogy a testvér által hozott döntéseket mi motiválja, s azok milyen hatással esznek életükre. A polgárok rendszeres és pontos tájékoztatása az önkormányzatnak elemi érdeke. A képviselők, a város vezetői nyugodt szível léphetnek a nyilvánosság elé, ha tudják, döntéseik hátteréről s indokairól - olykor tévedéseikről is - hiteles információk alapjn tájékozódnak azok, akiktől megbízatásukat kapták. A polgárok rendszeres és pontos tájékoztatására sokféle foam létezik. Jobbat azonban aligha találtak még fel a sajtónál: lkalmas arra, hogy kiadója és szerkesztője szándéka szerint híét vigye mindannak, ami olvasóját érdekelheti. Aki kézbe veszi lapot, már első pillantásra látja, hogy a megújulás szándékával érténtek változások a korábbi megjelenéshez képest. Néhány hég csökkentett terjedelemmel, de azzal az eltökélt szándékkal lenik meg, hogy új olvasókat, előfizetőket és híveket szerezzen magának. Idei első számától az Érdi Újságot M. Nagy Péter szereszti. Azzal a reménnyel indítjuk útjára a lapot, hogy az önkormányzat törekvései tartalmat adjanak újévi köszöntésünknek, és aha ne legyen pusztába kiáltott szó a boldog új évet. Harmat Béla POLGÁRMESTER Új év, új évfolyam - és megint új szerkesztő, teszi hozzá Ön, Kedves Olvasó, s várja az ilyenkor szokásos ígéreteket, fogadkoásokat. Márpedig mi nem ígérünk, inkább kérünk. Kérjük az önkormányzatot, a város tisztségviselőit, segítsék az Érdi Újságot abban, hogy eleget tehessen feladatának. Kérjük a város polgárait, hogy bízzanak az Érdi Újságban. Nekünk, a lap szerkesztőinek is vannak hivatásunkból fakadó kötelességeink. Mindenekelőtt a hiteles tájékoztatás, az, hogy ne hallgassunk el az olvasó elől semmi fontosat, érdekeset. Kérjük, ha közérdeklődésre számot tartó észrevételük, véleményük van, bátran keressenek meg bennünket, hogy annak hangot adhassunk. Kérjük tehát a lap régi, hűséges olvasóit, továbbra is vásárolók meg az Érdi Újságot, hogy ellenőrizni tudják, eleget teszünk-e kötelességünknek. Kérjük azokat, akik még nem ismerik lapunkat, olvassanak bele, hátha megnyeri tetszésüket. Hogy e sok kérés meghallgatásra találjon, mégis ülik ígérnünk valamit: olyan lapot igyekszünk szerkeszteni, amelynek megjelenését hétről hétre mindenki érdeklődéssel várja. M. Nagy Péter CSUKA ZOLTÁN-DÍJ DONKÓNÉ SIMON JUDITNAK A versmondás nekem ima „Bár ezt, az 1992-ben a városi önkormányzati képviselő-testület által alapított díjat még soha nem adta ki az önkormányzat, azt elsőként mindenképpen Juditnak kellett volna kapnia" - e szavakkal köszöntötte Harmat Béla polgármester 1995. december 21 -én az önkormányzati képviselők, barátai és tisztelői társaságában Dankóné Simon Juditot, akinek Érd Város Önkormányzat képviselő-testülete a város kulturális életének fejlesztésében nyújtott kiemelkedő munkájának elismeréseként Csuka Zoltán-díjat adományozott. ■ VuuuraM ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] - Nagyon meg vagyok hatódva, már csak azért is, mert elsőként vehettem át ezt a számomra igen megtisztelő díjat - mondta a Csuka Zoltán-díj átadása után Dankóné Simon Judit. - Itt és most látom igazoltnak azt a mégsem hiábavaló fáradozást, amire mások esetleg csak legyintettek. Öt éve rendszeresen szervezek és tartok határon túli költői esteket, és bár a Székely Versmondókör korábbi megalakításakor még nem gondolhattam erre, már akkor dédelgetett álmaim közé tartozott az ilyen költői, írói estek, találkozók rendszeressé tétele városunkban. Hogy kik fordultak meg azóta a határon túli költők, írók, képzőművészek zarándokhelyének is nevezett Érden? Felsorolni is nehéz: Kányádi Sándor, az író-politikus Magyari Lajos, Mónos Lajos, az író-főszerkesztő Farkas Árpád, Markó Béla, Király László, a festőművésznek is kiváló Pál Lajos költő, és még tovább folytathatnám a sort a képzőművészekkel. - Péhli Jenő, Molnár Dénes, Kerekes Péter, akiknek műveiből kiállításokat is szerveztem a városnak. Ezek a baráti találkozók megismertették a helybélieket az Erdélyben élő értelmiségi magyarok könnyűnek egyáltalán nem nevezhető helyzetével, akik hittel és megbűnhődéssel vallják, hogy ott ma igen nagy szükség van rájuk. Szerencsére jómagam többször találkozhatom velük, hiszen a különböző alapítványokhoz benyújtott pályázataim eredményeként gyermektáborokat szervezek Erdélyben tanítványaim, valamint a Székely Versmondókör tagjainak bevonásával. Ezen utak alkalmával mindannyian gazdagodunk és gazdagítunk. És hogy mit jelent számomra a vers? Előadóművészként csak a polgármester úr imént elhangzott szavait tudom idézni: “Minden egyes versmondás ünnep”. Ezt próbálom megéreztetni a Székely Versmondókör tagjaival is. A versmondás nekem olyan mint egy vallásos embernek az ima. Pedagógusként is próbálom megszerettetni a verseket, és tapasztalom: nem igaz, hogy a gyerekek nem tudnak hálásak lenni ezért. Ha nem is lesznek belőlük előadóművészek, az bizonyára megtanulják, hogy a „versmondás” a legszebb magyar szavak egyike, hiszen ott rejtőzik benne maga a lélek. Jehoda JánosFotó: Hancsovszky Fórum Ófaluban Pató Simon önkormányzati képviselő 1996. január 8-án 18 órakor lakossági fórumot tart Érd-Ófaluban, a II. Lajos Általános Iskolában. Téma: a települési részönkormányzat. Cikkünk a 2. oldalon. rÁROSHÁZI HÍREK ! Közismert, hogy az arra rászoulóknak - megfelelő kritériumok alapján - közgyógyellátásigazolványt adhat az önkormányzat. Az igazolvány tulajdonosai ingyen kapnak bizonyos gyógyszereket és egészségügyi szolgáltatásokat. Érden úgy döntött a képviselő-testület, hogy kiterjeszti az igazolványra jogosultak körét: minden 70 éven felüli érdi lakosnak közgyógyellátási igazolványt juttat. Nekik a rászorultságot nem kell igazolniuk. Hogy ez mekkora segítség a csekély nyugdíjból élőknek, azt mindenki beláthatja, aki mostanában receptet szokott kiváltani. Egy-egy alkalommal ezreket lehet a patikában hagyni. A döntés 3600 érdi polgárt érint, s természetesen a város költségvetését: az igazolványokért évi 25 millió forintot kell a társadalombiztosításnak befizetni. Hetven felett mindenkinek VÁROSHÁZI HÍREK ! Pató Simon, a városgazdálkodási és vállalkozási bizottság elnöke a helyi adók csökkentésére tett módosítójavaslatokat azzal az indokkal, hogy a témában leginkább érintetteket tömörítő helyi szervezet - az Érdi Ipartestület - elnökségének állásfoglalása későn érkezett meg az önkormányzathoz, s így azt a testület nem vehette figyelembe. Pató Simon szerint a helyi iparűzési adó eddigi 0,8 százalékos mértékét a kereskedelmi szférában működő vállalkozóknál egy százalékra kellene növelni, míg a termelő és szolgáltató vállalkozók és kisiparosok körében 0,6 százalékra kellene csökkenteni. Javasolta továbbá, hogy a gépjárműadó mértékét a már korábban elfogadott 600 forint helyett minden megkezdett 100 kilogramm után 400 forintban állapítsa meg a testület. Javaslatai indokaként egyebek mellett azt hozta fel: félő, hogy a város vállalkozói olyan környékbeli településekre „igazolnak át”, ahol nincs iparűzési adó, szerényebb a belföldi gépjárművek adójának mértéke. Miután az előterjesztés nem kapta meg a minősített szavazati többséget, a testület megerősítette korábbi, tényszámait tekintve legutóbbi lapszámunkban is közölt határozatát. Jehoda ADÓ Marad az eredeti