Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1987 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

II. évfolyam 2. szám Megjelenik havonta, ára 4 forint Jánoshalma, 1987. február Harminc éves a munkásőrség Élnek és dolgoznak kö­zöttünk olyan emberek, akik időnként feltűnnek acélszürke egyenruhájuk­ban. Hol a nyitott teher­autón feladatuk végrehaj­tására indulva, hol a ren­dőrök közúti vagy közbiz­tonsági ellenőrzéseinél se­gédkezve, hol társadalmi ünnepeinken közremű­ködve. Ők a munkásőrök, akik a legnehezebb, egyben a legszebb pártmegbízatás­nak tesznek eleget: a haza, a társadalmi rend, szocia­lista vívmányaink fegyve­res védelmét vállalták és végzik mindennapi mun­kájuk mellett, többnyire szabadidejükben. Éppen harminc éve, hogy a párt hívó szavára az MSZMP Ideiglenes In­téző Bizottságának 1957. január 29-i határozata, va­lamint az Elnöki Tanács február 13-i rendelete alapján a társadalom min­den rétegéből jöttek azok a szocializmushoz hű dol­gozók, akik e nemes fel­adat végrehajtását vállal­ták. Jánoshalmán azonnal megindult a szervezés. Később itt került felállí­tásra az önálló aknavetős század. A testület korsze­rűsödésével, a feladatok változásával néhány év múlva azután kialakult a mai szervezettségű és lét­számú alegység. Az eltelt három évtized alatt a testület változott, fejlődött. Nem változott azonban Jánoshalmán sem a munkásőrkollektíva ös­­­szetétele, azé a közösségé, amelyben egymás mellett végzi feladatát idős és fi­atal, párttitkár és üzemi munkás, orvos és szövetke­zeti dolgozó, ahol a kol­lektíva összetartó, nevelő, emberformáló ereje alap­ján olyan nyílt és őszinte légkör alakulhatott ki, amelyben nem kendőzzük el hibáinkat, de nem va­gyunk álszemérmesek, ha elismerésről van szó. Jánoshalmán ma is rang munkásőrnek lenni. Évente hárman-négyen kérik fel­vételüket, saját kérésre le­szerelő munkásőr pedig el­vétve akad. A kívülállók sokszor nem tudják, mi tart vala­kit a munkásőrségben, ön­ként vállalva a szombat­vasárnapi szolgálatot, hi­szen erre senki sem kény­szeríti őket. Akik ennyit vállalnak, azok tiszteletet ébresztenek és azt tapasz­taljuk, hogy környezetük közvéleményét is jó irány­ban befolyásolják. A jánoshalmi munkás­őrök a Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett kiskunhalasi „Brinkus La­jos” munkásőregység al­egységeként három évtize­des munkájával — úgy ér­zem — ki is érdemelték ezt a tiszteletet. Évről-évre magas fokon sajátítják el azokat a szakmai és politikai isme­reteket, melyeknek birto­kában feladataiknak mara­­d­talanul eleget tudnak tenni. Elsajátították a kor­szerű fegyverek kezelését, lőgyakorlataikat szinte minden évben kiváló ered­ménnyel hajtják végre. Helytállnak munkahelyü­kön is, amelyről munkahe­lyi vezetők, alapszervezeti párttitkárok nem egyszer nyilatkoztak elismerően. Jelentős társadalmi mun­kát is végeznek. Részt vesz­­nek a közéletben, a nagy­község irányító testületei­ben, a munkahelyek veze­tő testületeiben. Olyan elvtársi, baráti kapcsolatok alakultak ki közöttük, amelyek példá­val szolgálhatnak bárki számára. Az utóbbi tíz év­ben kilenc munkásőrtár­­sunk családi házának épí­tésénél segédkeztek, rend­szeressé váltak a családi összejövetelek, közös ki­rándulások, s kapcsolatuk van más munkásőrkollek­­tívákkal is. Nem különleges embe­rek a jánoshalmi munkás­őrök, de együtt gondolko­dó és érző közösséget al­kotnak, s ha kell fegyver­rel, ha kell tettekkel vagy felvilágosító szóval egy­szerre mozdulnak, s min­denkor kiállnak pártunk, népünk, szocialista vívmá­nyaink mellett. Varga Imre A BÁCSHŰS boltjának megnyitásáról új színfolttal gazdago­dott Jánoshalma. A múlt év végén nyílt meg a Rá­kóczi utcai új szolgáltató házban a BÁCSHÜS szak­üzlete. A megnyitón részt vett dr. Honig Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára, dr. Horváth Ist­ván, a BÁCSHÜS igazga­tója és a nagyközség gaz­daságai és más szerveinek képviselői. Pap Zoltán tanácselnök mondott megnyitó beszédet és adta át jelképesen az új üzletet a vállalat részé­re. Kitért a létesítmény fontosságára, a létrehozá­sával kapcsolatos nehézsé­gekre, melyeket leküzdve készült el az esztétikailag is említésre méltó bolt, a lakosság ellátásában to­vábbi színvonalemelést hozva. Megemlékezett a tervezők, a kivitelezők és építők munkájáról, amely­ben olykor-olykor meg kellett küzdeniük a szűk­­re szabott határidőkkel is, majd így fejezte be beszé­dét: — Kívánom, hogy a nagyközség és a BÁCSHÚS közös érdekeit szolgálva, életszínvonal-politikánkat segítve kezdje meg ered­ményes működését a bolt. A beszéd elhangzása után Pataki László boltve­zető bemutatta az üzletet a megjelenteknek, mely valóban dísze Jánoshalmá­nak. Ezután a vásárlók számára is megnyitották a boltot, s az első nap közel 110 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. A meg­nyitó után dr. Horváth István, a BÁCSHÚS igaz­gatója a következő nyilat­kozatot adta lapunknak: — Vállalatunk több mint hatvan féle terméket gyárt. Ezekből csupán egynéhány, amit nem tudunk korlátla­nul kiszolgálni. Ilyenek a szárazáruk, a tepertő, a belsőségek. Boltjaink ezek­ből egyformán részesülnek, megkapják az őket megil­lető mennyiséget. Az egyéb áruféleségeket az igények szerint szállítjuk. Arra tö­rekszünk, hogy mennyiség­ben és minőségben, vala­mint a kiszolgálás színvo­­­­nalában és kulturáltságá­ban is rászolgáljunk vá­sárlóink bizalmára és meg­elégedésére. A bolt első vásárlója Mondovics Vincéné Kiste­lek utca 26. szám alatti lakos volt, aki a követke­zőket mondta: — Nagyon szép és ízlé­ses az új bolt. Minden igénynek megfelelhet. Azt kívánom, hogy a további­akban is mindég ilyen ter­ve álljon a vásárlók ren­delkezésére. L. J. Pap Zoltán tanács­elnök mondott meg­nyitót. Az üzletben egyéb alap­vető élelmiszereket is árul­nak. Milyen az ellátás? A nagyközségi közös ta­nács Pap Zoltán tanács­elnök elnöklésével megvi­tatta azokat az eredmé­nyeket és hiányosságokat is, melyek a kereskedelmet és a szolgáltatásokat jel­lemzik. Az alapvető élel­miszerekből az ellátás egész évben megfelelő volt. Sikerült az áfésznek a dia­betikus és a gasztrofol ké­szítmények, a mélyhűtött termékek választékát is bővíteni. A tőkehús ellátás is biztosított^ a tsz-közi vállalat, a BÁCSHÚS és a kiskunfélegyházi húsipari vállalat által. Száraz, füs­tölt árut a borotai terme­lőszövetkezettől rendel az áfész. Előrelépés történt a tej­ellátásban is, a Jókai Tsz felújította hűtőberen­dezését és bővítette. A ru­házati választékban azon­ban hiány mutatkozik, ugyanúgy a cipőkínálatban. Ipar- és műszaki cikkekből bővült a skála, lényegesen javult a tüzelő és építő­anyag ellátás. A vendéglátó egységek megfeleltek a kö­vetelményeknek. Jánoshalmán az áfész üzletein kívül a gazdabolt és 23 magánkereskedő vesz részt a kereskedelemben. A szolgáltatást állami és szövetkezeti vállalatok, va­lamint tekintélyes részben kisiparosok látják­­ el. A szakmai színvonal megfe­lelő, amit javítani fog az új szolgáltatóház. Forgalomba helyezés: márciusban A nagyközségi közös ta­nács 1986. januárjában döntött a Kiss Ernő utca és Vágóhíd utca szilárd burkolattal történő ellátá­sáról. A kivitelezési mun­kák — sajnos — a tél be­álltával kezdődtek el és fejeződtek be. A hivatalos műszaki átadás 1986. de­cember 19-én volt. Sajná­latos módon több mint 1 millió forint értékű minő­ségi és mennyiségi hiányt állapítottunk meg, így a munkát átvenni nem le­hetett. Több lakos panaszolta, hogy a kivitelező nem a költségvetésben előírt ce­mentmennyiséget terítette le. Felvetették azt is, hogy a cement néhol — mintegy 600 méter szakaszon — rossz minőségű volt. Ezen felvetések kivizsgálására a nagyközségi közös tanács a kellő intézkedést megtette. A két utcán — mely ugyan még nincsen készen telje­sen — közlekedni lehet, a lakosság birtokba vehette. Hivatalos forgalomba he­lyezése március végéig várható. Radnai Péter főelőadó kijavítják a hibát. Intézményi költségvetés 1907-re Az 1987. évi népgazdasá­gi terv és állami költség­­vetés előzetes számításai azt mutatják, hogy nem sikerült a fellendülés felté­teleit megalapozni. A nép­gazdaság jövedelemterhelő képességének ez évi javu­lása várhatóan kisebb lesz, az állami költségvetés hi­ánya számottevően megha­ladja a tervezett mértéket, így csak a kiemelt ága­zatok — egészségügy, szo­ciális ellátás és az oktatás — fejlesztésére van lehe­tőség. A Gazdasági Műsza­ki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ) 1987. évi költségvetése 33 millió 1 »3 ezer forint. Ez tartal­mazza az egészségügyi, szo­ciális, kulturális és oktatá­si intézmények, a gépjár­­mű-üzemeltetés, az élelme­zés és a központi irányítás bevételeit és kiadásait. Saját bevételeink az in­tézményi térítési díjakból (működési bevétel), ár- és díjbevételekből, valamint a tsz-em és a vállalatok tá­mogatásából áll, amit a művelődési ház fenntartá­sához adnak. Saját bevéte­leink 5 millió 91 ezer fo­rintot tesznek ki, a felsőbb tanácsi hozzájárulás: 28 millió 53 ezer forint. Előirányzatunknak több mint fele: 18 millió forint a bér. 1987 januárjában a költségvetési szerveknél is elmarad a bérfejlesztés, csak a három évenkénti soros előrelépők kapják meg. A GAMESZ költség­­vetésében 279 alkalmazott bére és bérjellegű járandó­sága szerepel. A dologi kiadások — 15 millió forint — tartalmaz­zák az intézmények élel­mezési, anyag, gyógyszer, vegyszer, tüzelő, hajtó-ke­­nőanyag, irodaszer, fogyó­eszköz, valamint különbö­ző szolgáltatások előirány­zatát, továbbá a társada­lombiztosítási járulék és a személyi ösztönzés kiadá­sait. Kiemelten kezeljük 1987- ben is a karbantartást, amelynek előirányzata másfél millió forint, s a kisjavításokra elegendő. Szintén kiemelt terület az egészségügy és oktatás, amelyekre központi keret­ből szintjavító összeg áll rendelkezésünkre. 1987. szeptember 1-től a szakmai munka még színvonala­sabbá tétele érdekében az óvodában titkár, az általá­nos iskolában szabadidő szervező, a diákotthonban gyermekfelügyelő státusz létesül. A balatonakali és királdi tábor fenntartásá­hoz 160 ezer forintot biz­tosított a megyei tanács. A szűkös anyagi feltételek mellett a GAMESZ tovább­ra is fő feladatának tartja az intézmények zavartalan működtetését és szakmai munkájuk segítését. Fenyvesi Lászlóné GAMESZ vezető

Next