Herkules, 1895. január-december (12. évfolyam, 1-24. szám)

1895-01-01 / 1. szám

Az erő és ügyesség mérése a közép­iskolában­) A tanulmányi és magaviseleti eredmények feltün­tetése az évi Értesítőkben nemcsak a felsőbb tanható­­ságok és a szülők valamint tanügybarátok tájékoztatására valók, de egyszersmind a tanuló ifjúság szorgalmának és viseletének jutalmazására is szolgálnak, nemes ambi­­tiójának fölkeltésére. Oly életkorban, midőn a tanuló tudata még nem ért meg annyira, hogy megértse, mi­szerint a kötelességek pontos teljesítése magában is elegendő erkölcsi jutalom, fölötte szükséges a siker és mulasztás mérlegének megállapítása, mely még egyrészt valamennyinek c­él irányzóul szolgál, másrészt az igyek­ Szerk.­ ­) Az iskolai testi nevelésnek egyik fontos oldalát, a tanulók testgyakorlati osztályzásának módját mutatja be ezen figyelemre méltó czikk részben új felfogásban. Olvasóink szóljanak a dologhoz? Két ellentétes irány nyert és napjainkban kifejezést az osztályozást ille­tőleg ; egyik nemcsak a torna, de minden tárgy osztályozását eltör­­lendőnek véli, a másik a tornaosztályzatot még az érettségi bizonyít­ványba is beíratja. — Mi ez utóbbi mellett foglaltunk állást. A most közölt c­ikkel azonban azt szeretnék elérni, hogy'' az osztályozás módjában iskoláink némi megegyezésre jussanak. A főbb kérdések itt a következők volnának : Egy vagy több osztályzat adassék-e a tornából? Milyen szerek gyakorlatok állapíttassanak meg az osztá­lyozásnál (a czikkben felvetteket keveseljük) ? A testi erő és ügyesség eredeti hiánya mennyiben vétessék tekintetbe ? A magaviselet számba­­vehető-e ? Kérjük tornatanárainkat, közöljék velünk eddigi eljárásuk­nak módját, talán valamilyen egyformaságra juthatunk.­ ­ A testedző sportokat űző egyletek kiállítása a torna­­kiállítástól elkülönített helyen szakok szerint, esetleg egyletek szerint rendeztetik be. A vívóeszközök között érdekes lesz feltalálni vívó­­mestereink külön találmányait, a különféle kertyűket, arczvédőket, kardokat. A korcsolyák minden fajtájából kiállítandó volna egy-egy példány. Tanulságosan tüntetné fel e kiállítás az eszköz tökéletesedését. Örvendetes, hogy a legjobbak közt három eredeti magyar találmány is van. E kiál­lítást is inkább egyleteink valamelyikétől, mint kereske­dőtől várnak. A csónakok közül kívánatos volna egy olyannak a kiállítása, melyik legalkalmasabb a tanulók csónakázá­sára. De a­mennyiben elég helyünk lesz, szeretnénk egy pár legtökéletesebb verseny­csónakot is bemutatni. A veloczipédek közül csak a legtökéletesebbeknek egy-két példánya lenne kiállítandó, de helyet találna még a nálunk legelsőbben használt régi gépeknek egy­­egy darabja is. A kisebb helyet igénylő veloczipéd fel­szerelések újabb találmányai is egy­begyűjtendők. Az úszás tanításának eszközei, valamint a különös athleta gyakorlatokéi is bejelentendők A sportegyletek díjai közül különösen érdemesek a kiállításra a csónakázó-egyletek által nyert dísztárgyak, serlegek.­­ De kiállíthatók az egyletek érmeinek egy­­egy példánya is. Az itt, a programmtervezetnek csak vázlatosan fel­tüntetett anyagán kívül bejelenthető minden oly tárgy, mely az iskolai és egyleti testgyakorlatokra, az iskolai testi nevelésre vonatkozik.­­ És azért közöljük e soro­kat, mert nagyon szeretnék, hogy olvasóink hozzászó­lása útján is tökéletesíthessük a kiállítási tervezetet és általa a kiállítást. A kiállítással egybekötött ifjúsági és egyleti orszá­gos versenyeket és ünnepélyeket illetőleg is kérjük ve­lünk közölni óhajaikat. Porzsolt Jenő az orsz. kiállítás testgyakorlati részének előadója és csoportbiztosa ö­vét serkenti, a hanyagot pedig igazságos ítéletként sújtja. Ezt czélozzák a tanulásnál az egyes tantárgyak ered­ményei és az általános osztályzat, az erkölcsi nevelés­nél a magaviseleti és némileg a hittani kalkulus, a testi nevelésnél a tornázásból nyert érdemjegy. De valamint a tanítás czélja a tanuló összes szellemi tehetségeit arányosan fejleszteni, ép úgy a testi nevelés feladata a test összes izomzatát arányosan működtetni, megedzeni és az akaraterőnek alárendelni. A tapasztalás azonban arról győz meg, hogy mind­ezen közös czélok mellett ép úgy a tanításnál, mint a nevelésnél vannak eltérések. A tanításnál azt látjuk, hogy a legtöbb tanulónak hol az egyik, hol a másik tantárgy­hoz van nagyobb hajlandósága, a testi nevelésnél pedig az egyik inkább ezen, mint amaz gyakorlatot kedveli jobban. S ha már a különböző szellemi képességek sze­rint meg van a különböző kalkulus, miért ne legyen az épen úgy a testi nevelésnél ? Ezzel csak rá akartam mutatni a tornázásból nyert egy osztályzat elégtelenségére és az erő- és ügyesség­mérés szükségességére. De milyen legyen ez az erő- és ügyesség­mérés ? E végre átmértem a rendelkezésemre álló ez idei Értesítőket s habár ezeknek körülbelül csak 7%-ában van meg az erő- és ügyesség­mérés, mégis elég tanul­ságosak arra nézve, mit használjunk és mit mellőzzünk belőlük. Valamennyi terjedelmes és fárasztó számításokat tartalmaz, és ezért méltó elismerés illeti a szaktanárokat. , így a nagybányai 34 rovatot, a lőcsei főgymn. 27,­­ az aradi főgymn. és főreálisk. 23—23, a privigyei gymn. -tés a szepsi - szent - györgyi kollégium 8—8, a nyitrai -i főgymn. 7, az erzsébetvárosi 4 rovatot. Az elsőket nagy j­ó terjedelmük miatt aligha lehetne általánosítani; érzik ezt maguk a kezelők is, miért is a számításokat csak egyes, — leginkább felső — osztályokkal végzik. De­­véleményem szerint erre nincs is szükség A középiskolai — és úgy hiszem általában — tor­­názásnak nem az a czélja, hogy erőművé­szeket neveljen, hanem hogy a szellemivel arányos testi gyakorlat által a testet mozgásba hozza, a kedélyt felüdítse és evvel a szellemi megterhelés által megbolygatott egyensúlyt helyre­állítsa. A mostani kevés óraszám mellett ily erőméré­seket aligha végezhetünk is és e kevés időt leginkább arra kell felhasználnunk, hogy a tornázást az ifjúsággal megkedveltessü­k. S én ezért a szigorú erőméréseket már az időmegtakarítás szempontjából is mellőzendőknek tar­tom ; s igy pl. a lőcsei 27 rovatból úgy mint erőmérés: függés-, támasz- és sarkazásban ; ügyesség-mérés : korlát-, nyújtó-, lovon ; népies tornagyakorlatok : mászás, magas­ugrás, távolugrás; felkarizom vastagsága; mellbősége­; a test súlya ; magasság ; összes erőpontjainak száma ; nye­reség és veszteség közül csak a következőket venném fel : mászás, magasugrás és távolugrás valamint azokat a méreteket, melyektől az előbbiek függnek úgymint: kor, magasság és súly. Ezekből a kor úgyis a főkönyvből átvehető, a többi méret pedig gyakoribb és így könnyebben eszközölhető. Fő előnyük az, hogy mint általánosak — tehát minden tanulónál­­- a rendkívüli tárgyak helyét, melyek külön könnyebben csoportosíthatók, foglalnák el, mint pl. a nyitrai főgymn. értesítőjében, és hogy népes intézetek­nél is kisebb fáradsággal volnának kivihetők. Ez­által több szemügyet vetnénk a testi nevelésre, könnyebben fölébresztenék a tornázók ambitióját, jobban irányítanák a szülők figyelmét gyermekeikre és általáno­­sítanák azon lendületet, melynek a testi nevelés újabban szerencsésen indult. Ungvár, Medveczky István.

Next