A Hét, 1892. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-03 / 27. szám
III. Évfolyam. Egész évre ............ frt io.— Félévre..................... » 5.— Negyedévre ............. » А НЕТ MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési feltételek: Egyes számára 20 kr. 27/131. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII. ker., Erzsébet körút 6. sz. Hirdetések 25° TÁRSADALMI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI KÖZLÖNY, felvétele ugyanott. Szerkeszti KISS JÓZSEF. Kéziratok nem adatnak vissza, Budapest, Julius hó 3. — A HÉT azon tisztelt olvasóit, kiknek előfizetése lejárt, tisztelettel felkérjük, méltóztassanak a lap megújítása iránt haladéktalanul intézkedni. Nyári hűselőkre, fürdőhelyekre előfizetőinknek pontosan utánuk küldjük a lapot. A HÉT befejezett ötödik félévi folyamához a bekötési táblák július 10-kére elkészülnek és már most megrendelhetők. А НЕТ előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 30 kr. A bekötési tábla bérmentve csomagolással: 1 frt 30 kr. A HÉT kiadóhivatala, VII., Erzsébet-körút 6. sz. Krónika. — június 23. A kanguruk. Schlauch Lőrinc, plágiuma. Ausztráliának hívják azt a nevezetes világrészt, nagy délre az ázsiai nagy kontinenstől, amely valamikor régen elszakadt a szárazfölddel való összeköttetéstől és megszámlálhatlan századokon végig maga fejlődött a saját hagyományai szerint. És mert elszakadt és a világ egyéb élő testének vérkeringésétől és kölcsönhatásától távol maradt, ezért talál ott a modern természetbúvár olyan flórát és faunát, amely valami múzeumi spiritus illatot terjeszt, ha az ember hozzá közeledik. Szín és lomb nélküli gummi fa, mint valami forró kékes köd alatt, és azon az elmaradt kontinensen egy csodaállat. Hasán zsebei vannak, melyekben élőit és nem élőit tartogatja és lábai a kontemplativ világnézletre berendezvék, melyből csak- néha-néha mozdul ki nagy ijedt szökésekkel, mikor valami veszedelmes hírnek veszi neszét. Ezt a jeles állatot interviewálta meg az elmúlt hetekben egy tudós anglius. Kívánta tudni, hogy mit tart ezen érdemes állatkülöncz a természet fejlődésének törvényei felől, a természettudományi világnézetről, az erők kölcsönhatásáról és a szomszéd Ázsia faunájának és flórájának csudálatos változatossága és bujaságáról. A végén pedig azt is kivette tőle az angol indiskreczió, hogy miként véli megmagyarázhatónak existencziáját és fenmaradásának ezer lakattal lezárt misztériumát. Nagyvárad híres püspökének köszönjük, hogy a the right honourable A. Nownothing jeles munkájával megismerkedtünk. Schlauch Lőrincz ismeretes tudós és hazafi. Nincsen jelenség a tudás világában, melyet ő elmulasztana gondosan szemügyre és apostoli keresztjére venni és nincsen tünet a társadalom lelki és testi világában, melyet ő meg ne figyelne és ha betegségnek jele, meg ne gyógyítana biztos sikerrel. Még emlékszünk rá, mégpedig nagy rokonszenvvel, hogy tavaly ilyenkor mekkora feltűnést keltett az ő »Ora et labora« czímű csalhatatlan szoczialista irtópora, melyet használati utasítás szerint a Zacherlin módjára kell csak alkalmazni, kis gummifúvókkal a szoczialisták kifeszített szájába hajtva, hogy biztos legyen a veszedelmük, így tehát nem lepett meg bennünket most sem, hogy a héten Sir A. Nownothing jeles munkáját ismertette Szent László ünnepén a nagynevű püspök, mikor éppen a legillőbb alkalom nyílt a kanguruk világnézeteinek publikálására az egybesereglett tudósok és hazafiak nagy épülésére. Hiba esett persze. A tudós püspök elmulasztotta a forrását megnevezni minek folytán fejtegetéseit eredetieknek vették. Egy részével, mely a királyi kegyúri jogot magyarázta, természetesen kanguruh i szempontból, fel is vették a polémiát, de fejtegetésének alapja ellen, melyetebédközben szentelt fel a tudós püspök, tudtommal nem szólalt fel eddig senki. És ha ő eminencziája feltárja vala a forrását s azt, hogy a hirdetett tételek a jámbor austrál állatereklyének világbölcselete, akkor magam sem szólnék hozzá. Känguruhval utóvégre nem polemizálunk. De hogy püspöki auctoritásával és nagy híres tudományával takarta Sir A. Nownothing indiskreczióját, úgy ehhez bizony némi szerény glossánk is volna. Ne csodálja senki, hogy a känguruhnak az a nézete, hogy neki Isten jóságos akaratából van zsebe a hasán és haladásra képtelen lába az előtestén. Akinek zsebeket adott az ég, annak nincsen is oka Isten mindenható jósága ellen panaszra kelni és akinek úgy van berendezve a sorsa, hogy kontemplatív csendben és emésztésre alkalmatos pose-ban többnyire csak a zsebek őrzésére használja előlábait, az nem is fogja észlelni, hogy ezekkel a lábakkal képtelen haladni. És mi volna abban csodálatos, hogy mikor a kenguruk körülnéz a maga elzárt világán, úgy találja, hogy szélhámosság a tudósok azon ráfogása, mintha a természetben minden, de minden jelenség az összes erők kölcsönös egymásra hatásán alapulna és hogy ha a termés