A Hét, 1893. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-02 / 27. szám

IV. Évfolyam. Szerkeszti KISS JÓZSEF. А НЕТ 17/183. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII. ker., Erzsébet­ körút 6. sz. HEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési feltételek: Egész évre ... ... írt 10.— Félévre ......... .„ » 5.— Hirdetések Negyedévre... .„ ... » 2.50 TÁRSADALMI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI KÖZLÖNY, felvétele ugyanott. Egyes szám­ára 20 kr. Kéziratok nem adatnak vissza.­­ъф Budapest, Julius hó 2.­­§1^— Krónika. Dowe és Turpin. Budapest, junius 30. A gall-germán konkurrenczia termelte őket és hor­dozta meg nevüket a reklám szárnyán. Ma híres embe­rek u­tán ők se tudják még, hogy miért. Jámbor iparos mind a kettő, amaz a sváb erdőben, emez a provente »daltest mezői«-n. Becsületes, kenyéradó mesterségük révén legfölebb kiállítási bronzérmekhez jut­nának, melyekért csak azok a versenytársaik emlegetnék meg, akik bronczérmet se kaptak. Világhírre úgy tettek szert, hogy üres óráikban ördöngös szerszámok kigondo­lásával foglalkoztak. Ezer más komoly föltaláló az irigy­ség, ármány, tudatlanság démonaival kénytelen küzködni; a legtöbb el is vérzik keserves mártiromságban, nem látva meg többé műve diadalát. Ezt a kettőt fölkeresik, felkarolják, elevenen menyekbe viszik a kíváncsiság, a szenzáczió s a sovinizmus nemzői, mielőtt alkotásukat csak világra is hozták volna. Mert nekik egyelőre csak az a találmányuk, hogy eltalálták, mi kellene ennek az ideges, hóbortos, század­végi világnak, amitől lázba jöjjön megint s egy új kor­szakhoz érkezés sejtelmeit álmodja viziós képekben, mint az első gőzgép s az első nyaktiló hírére a múlt század végén. Hét esztendő múlva nyakunkon a XX-ik század s még sejtelmünk sincs, miben fog az különbözni a jelen­től, mit várhatunk — tegnapiak — holnap s mire legyünk készen ma!? De ime, előáll a sváb Dowe egy szövettel, melyet nem fog a golyó, — előáll a franczia Turpin egy csodaládával, mely tíz percz alatt agyongolyóz egész hadseregeket, romba dönt várfalakat. És Európa meg­­dicsőült arczc­al fordul a két géniusz felé, kik igy föl­­lebbenték a jövő fátyolét s megmutatták a világ átalaku­lásának körvonalait. Nem eszmék, nem intézmények, nem a termelő munka szédületes gyorsasága, bámulatos segédeszközei végzik az átalakulást, hisz effélének ma is bőviben vagyunk. A hadi szerek, a rombolás, a háború érik el a netovábbat: excelsior! ezt ígérik nekünk Dowe és Tur­pin urak. Mit ér ezentúl a nem füstölgő puskapor, a hátul­töltő gyorsfegyver, a mértföldekre dolgozó ballisztika min­den csodája,­­ ha Dowe olyan ruhába tud bujtatni, melyről a golyó hatástalanul pattan le. S mit érnek a modern erődrendszerek, pánczélozott falak, a fegyverbe állított népsokaság milliói s a hadvezetés, élelmezés, ad­­minisztráczió minden csodája,­­ ha ezeket Turpin egy pokoli új fegyvernemmel perczek alatt megsemmitheti. Hogyne izgatná az ily híresztelés a népsokaságot, a felső és alsó rétegek becsvágyát, hiúságát vagy kap­zsiságát, féltékenységét. Mindeme dicső szenvedelmek moz­­gósíttatnak érdekeikkel a puszta föltevéstől, hogy a hábo­rúk jellegére, arányaira, időtartamára és költségeire jövő­ben nagy reformok néznek úgy a defenzív, mint az offenzív harcz szempontjából. Dowe a golyó­zápor ellen biztosító esőköpenyével és Turpin az ő mindent tovaseprő golyózáporával persze egymást hezitálják túl, — de hisz azért német az egyik s franczia a másik: vitájuk, versenyük által bennük van ma személyesítve a »Wacht am Rhein« s az »Allons enfants de la patrie« és ellentéte. Melyiknek van igaza, melyik rendszeré lesz a babér, — a jövő század hábo­rúja bizonyosan demonstrálni fogja egy új Sedan vagy Jena csataterén. Addig a két új fegyver: a köpönyeg s a felhőszakadás csakis egymásnak lehetnek ellenfelei; — mert ha az vagy ez, avagy mind a kettő csakugyan ki van találva és próbálva, — összes mai hadszervezetünk nem állhatja a harczot velük szemközt. Kár, hogy a találmány létezéséhez ott is, itt is két­ség jár. A német golyómentes köpönyeget ugyan sokan látták már, de még senki nem lövetett benne magára. A franczia golyózápor meg éppenséggel nem látható: Turpin csak a saját koponyájára mutat, a találmány — szerinte — ott van. Az emberek nagy átlagát ez a kétség nem zavarja, hogy a két találmányt valóban komolyan vegye és reali­­zálásuktól rettenetes dolgokat várjon. De legyen az olvasó elnézéssel irántunk, ha mi A Hét­ben nemcsak világfelnyitó, hadviselést reformáló, békét diktáló hatásukat tartjuk némileg túlzottaknak, hanem még harcztechnikai hasznavehetőségük felől is valamelyes két­ségeket táplálunk magunkban. A golyómentes pánczélruhát eddig csak fabábukon próbálták ki s az eredmény annyi, hogy a beléje lőtt golyók nem hatottak keresztül a szöveten, a bábu testébe. E ténynyel szemben két kérdés merül fel. Az egyik az, hogy mi védi a bábut vagy az általa helyettesített kato­nát, ha a golyó nem a pánczélozott testrészt, hanem a 1

Next