Hétfői Hírek, 1983. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1983-01-10 / 2. szám

Vásárváros Kiállítás­sorozat Elkészült a kőbányai vá­sárváros ez évi programja. A sort március 18. és 27. között az Utazás ’83 című nemzetközi bemutató nyitja. Április 12—15. között lesz az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági élelmiszer­ipari gép- és műszerkiállí­tás, a Hungaroplast nemzet­közi műanyagipari kiállítás, és a Linexpo nemzetközi ipari elektronikai és műszer­kiállítás. Május 18. és 26. között tartják a tavaszi BNV-t. Július 3-tól 8-ig ren­dezik a nemzetközi kiállítás­sal egybekötött európai la­bordiagnosztikai kongresz­­szust. Szeptember 16-tól 25- ig egy időben lesz az őszi BNV, az Interplay-expo és a Csináld magad nemzetközi barkács- és kiskertkiállítás. Takarékosság mellett Több áram • Új alállomások • Villamos távirányítás? Telkek: villanybeszámítással — folytatás AZ 1. OLDALRÓL — pesten, befejezzük a cse­peli és a kőbányai trafó­állomások építését. Albertfalva és Lágoymányos között 7 kilométer hosszú 120 kilowattos kábelt léte­sítünk, jelentősen javítva ez­zel egyes dél-budai körzetek ellátását. A közép- és kisfe­szültségű hálózat rekonstruk­ciójára 256 millió forintot tervezünk. Hetvenmillió forintos költ­séggel megkezdik egy új rendszer kiépítését is. Lé­nyege, hogy a meglévő veze­tékhálózaton a jövőben nem­csak villamos energiát „ára­moltatnak”, hanem felhasz­nálják távirányításra is. (Például a hőtárolós kály­hákat, a bojlereket és az éjszakai áramot fogyasztó egyéb készülékeket nem kell a fogyasztónál lévő kapcsoló­nak ki-be kapcsolnia, ezeket majd a villanyvezetéken fu­tó jelek vezérlik központi­lag.) Több olyan körzet is van a főváros területén, ahol villamos energia — trafóka­pacitás —­ hiányában nem épülhetnek lakások. E zárolt körzetek száma tavaly nyolc százalék volt, s a tervek sze­rint 1985 végére már csak 5-7 százalék lesz. A fő gond jelenleg, hogy igen megnőtt az éjsza­kai villamosenergia-fo­­gyasztás, és egyes területeken megha­ladja már a nappali csúcso­kat is. Emiatt új lakások építésénél sok esetben nem tudnak hozzájárulni a terve­zett villamos fűtéshez, fo­gyasztáshoz. A­ zárolt terüle­tek beépítése és villamos­energiával való ellátása csak újabb trafóállomások építé­sével oldható meg. Ennek költségeihez a közeljövőben várhatóan a lakosságnak is hozzá kell majd járulnia. Egy-egy ilyen létesítmény mintegy másfél millió forint­ba kerül. Az új telefonok beszerelési hozzájárulásához hasonlóan egységes villamosener­gia-létesítési hozzájá­rulás tér­bevezetését vézik, összege előreláthatóan 10—20 ezer forint lesz. A tanácsok tervezik, hogy húsz területet kijelölnek egyedi lakásépí­tésre, s ott megelőlegezik e díjat, a telkeket pedig en­nek beszámításával értékesí­tik majd.­­· Energiatakarékosság? — Véleményünk szerint a közvilágítási lámpák égje­nek! Ahol azonban egy-egy lámpatestben két égő van, ott este 10 órától reggelig csak az egyik világít majd. Egyéb kikapcsolást nem ter­vezünk. Fogyasztási korlátozás csak egyes időszakokban lesz bizonyos vállalatok­nál. De csak külön szerződés alapján és úgy, hogy az a termelést ne zavarja. Tőke Péter O­TP-tájékozta­tás Tartós betétek a nagyobb kamattal A takarékcsekk előnyei Nagyobb kamatot hoz ja­nuár 1-től néhány tartósan le­kötött betét. A legfontosabb változások­ra vonatkozóan az OTP be­tétosztályán elmondták: a ta­karéklevélre két év után az eddigi 5 százalék helyett 5,5 három év után 6, öt év után 7, hét év elteltével pedig már 8 százalékos kamatot­ fizetnek. Akik 1984-ben elérik a­­hét évet, már az emelt összegű kamatot kapják. Az ifjúsági takarékbetétre a jövőben 5 év után az eddi­gi 5+1 százalékos kamat mel­lett, nyolc év után 5+2 szá­zalék kamat+prémiumot fi­zetnek. Kedvezőbbé váltak a takarékcsekk feltételei és szolgáltatásai. Egyszerre húsz csekklap is igényelhető, s egy-egy csekkel az eddigi 2000 forint helyett 5000 forint készpénzt lehet felvenni. Ha a betétes rendszeresen át­utalt munkabére, nyugdíja eléri az 5000 forintot, megköt­hető a takarékcsekk-szerző­­dés. (Eddig legalább 10 ezer forintot kellett a betétszám­lán tartaniuk.) A lakástakarékossági betét­ről, amely lényegében a fel­nőttek „ifjúsági betétje” — legutóbb írtunk. Többek ér­deklődésére közöljük: a mi­nimális megtakarítási összeg évente 6000 (havi 500) forint, s öt év után 6, tíz év után 7 százalékos kamatot fizet. La­kásvásárlás, illetve -építés esetén pedig 5 év után a maximális kölcsönön felül to­vábbi a 10 százalékos, tíz év után pedig 20 százalékos pluszkölcsönt biztosít. (tőke) Egy szép épület: az új kecs­keméti Kodály Zoltán Ének­­zenei Központ; tervezői és kivitelezői elnyerték az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1982. évi épí­tészeti nívódíját Anyakönyvi „ritkítások"7 Ubul nem kell,­­ legyen László! Lakcím helyett csak lakóhely + Színre lép a­­személyi szám + Mettől jó a betűjel? Sokféle könyv kerül a ke­zünkbe életünk során, közü­­lük egyetlen egy van, amely­ben legfeljebb az aláírásunk szerepelhet, kiolvasni nincs módunkban. Ez pedig: az anyakönyvi Fóliánsook ezrei őrzik a születés, a házasság­kötés és a halál adatait (utóbbiakat kivétel nélkül minden magyar állampol­gárra vonatkozóan, akkor is, ha külföldön érte a halál). Január elseje óta „felfrissí­tett” az a törvényerejű ren­delet, amelyik az anyaköny­vekről, a házassági eljárásról és a névviselésről intézkedik. Anyakönyvek vezetése ná­lunk 1895 óta állami feladat. Akkor a polgári fejlődés gyorsulása, az állam és az egyház feladatainak szétvá­lása diktálta a XXXIII. és XXXI. sz. törvénycikkek szö­vegezését, egyidejűleg tették kötelezővé a polgári házas­ságkötést. Csaknem változat­lanul vette­­ át és alkalmazza máig szocialista jogrendünk a század végi anyakönyvezés alapvető módszereit. Mostan­ság a személyi nyilvántartá­sok, demográfiai mozgások, az állami feladatok gyarapo­dása, s egyéb változások in­dokolják a korszerűsítést. Ami változatlan: most is közhitelű, és csakis hatósági személy — elsősorban az anyakönyvvezető — által ke­zelt az anyakönyv minden adata. Csökken viszont az ál­lampolgárokat terhelő beje­lentés, adminisztráció, egy­szerűbbé lesz az anyakönyvi ügyintézés. Miként? Nos, ez­után nem jegyzik be például az anyakönyvbe a foglalko­zást, lakcím helyett csak a lakóhelyet (város, falu) tart­ják számon a rubrikák, a ha­lotti anyakönyv pedig nem fogja tartalmazni a halál okát. Lényeges egyszerűsítés, szemben azzal, hogy jelenleg 10 szervet kell értesíteni kü­lönböző „anyakönyvi esemé­nyekről” — ezután csak az állami népességnyilvántartást kell mindenről tájékoztatni. Egyszerűbb is lesz a mun­ka. Külföldön élő magyar ál­lampolgár házasságkötését, halálát eddig tanácsi szerv is regisztrálta, az újfajta anya­könyvezés egy helyen összeg­zi ezeket. Kevesebb és átte­kinthetőbb lesz az anyaköny­vezés kapcsán a nyomtat­vány, viszont anyakönyvi adattá lép elő a személyi szám. Érdekesek a névviseléssel kapcsolatos változások a jog­szabályban, annál is inkább, mert több rendelkezés szabá­lyozza e kérdést, csak éppen általános, áttekinthető szabá­lyozás nem létezett, például olyan gyakorlati gond oldá­sára: mit csináljon, aki utó­nevével elégedetlen; vagy a szülő, aki megbánta, milyen nevet adott a születés per­ceiben gyermekének? (Most kimondták: a gyermek 14 éves koráig egyszer módosí­tani lehet a szülő kérelmére az utónevet, s minden továb­bi eljárás, kérelmezés nélkül bejegyzi az anyakönyv veze­tője.) Külföldi állampolgár névviselésére vonatkozóan védi a rendelet a személyiség jogát, nevét a származási he­lye szabályozza, nem pedig az itteni rendeletek. Sok korábbi vita forrása volt, hogy bejegyezhető-e az anyakönyvbe a felvett meg­­lönböztető betűjel. (S. Hege­dűs, B. Nagy stb.). Lehetőség lesz erre, de csak akkor, ha már 1953-ban szerepelt a jel a szülő, nagyszülő anyaköny­vi bejegyzésében... S még egy érdekesség, ezúttal ez el­vált asszonyok érdekét kép­viselendő: ezután időbeli kor­látozás nélkül bejelentheti a volt feleség, ha a házasság­ban viselt nevétől megválni kíván, változtatni óhajt azon. V. M. Raktár és árulda Körséta a „bili" Teherautó gördül a csar­nokba. Markos legények be­­hemót barokk szekrényt ci­­gölnek le a platóról. Rög­vest rákerül az­ ára: , 40 000 m n­ forint,­­c — Elkel? — Remélem. Azért vásá­rolták meg a becsüsök — válaszolja Márkus Sándor raktárvezető. Stílusváltások A Bizományi Áruház Vál­lalat legnagyobb bútorrak­tárában és elárusítóhelyén, a Tűzoltó utcában vagyunk. A hajdani lovarda immáron több mint három évtizede ezt a célt szolgálja. Megfor­dul itt napjában minden rendű és rangú ember, hi­szen a vagyont érő csodák­tól kezdve a 20 forintot érő székig terjed a kínálat. Az elmúlt esztendőben 25 mil­lió forintot hagytak itt a vá­sárlók. A „bizinek” a fővárosban öt bútorboltja van, két üz­letükben bútort és műtár­gyakat árulnak. Akiknek csökkent értékű bútorra te­lik, azok az őrnagy utcába zarándokolnak. A Telepes utcai raktárt pedig a külföl­diek keresik fel, ahol csak valutáért vásárolhatnak fél évszázadnál nem idősebb lakberendezési tárgyakat. Huszonöt vidéki egységük többségében ugyancsak érté­kesít bizományi bútort.­­ Igencsak megváltoztak az elmúlt évtizedekben az igények és az ízlések — mondja Konrád Miklós, a BÁV lakberendezési osztá­lyának helyettes vezetője. — A felszabadulás után fit­­­tyet hánytak az emberek a stílusnak. A lényeg az volt, valamire le tudják hajtani fejüket, s felakasszák ruhá­jukat. Az 50-es években slá­gernek a világítós rekamié, a kombinált szekrény számí­tott. Egy évtized múltán a mai értelemben vett modern szekrénysorok ázsiója emel­kedett meg. A hetvenes évektől az érdeklődés az an­tik­ és a stílbútorok felé irányult. Természetesen eh­hez igazodtak felvásárlá­saink is. HÓ ELŐTT... Reggelente fagyottak a tócsák a budai hegyek kis utcáin, de a hó még várat magára... (Apostol Péter felv.) Kolonsárdival kószálunk a kétszintes, 700 négyzetméteres csarnokban. Óriás ruhásszekrény, ajta­ján domborművek, az apos­­tolokat ábrázolják. Potom 50 ezer forintot kóstál. Mel­lette ugyancsak ruhásszek­rény — kétezerért. Egyszer­re elegáns barokk dolgozó­­szoba vonja magára a tekin­tetet. Az árcédulán: 86 ezer. — Lesz gazdája? — Tíz garnitúra volt be­lőle decemberben. Ez az egy maradt. Egyébként román gyártmány. Aztán ott a ko­lóniát. Viszik, mint a cuk­rot, pedig borsos áron ad­juk. És az ellentét! — rozoga sezlő­n árválkodik a sarok­ban. — A hagyatékok, elkob­zások után ide kerül hoz­zánk az ilyen portéka is. Ne gondolja, hogy sokáig marad nálunk. Hatszázért megve­szik. Jó lesz valamelyik hét­végi házban. Idén is nagy forgalomra számítanak a Tűzoltó utcá­ban. Mert itt az a mondás járja: „Aki egyszer megfor­dult nálunk, az ismét visz­­szatér.” Mécs G. László Megrövidült a Rábca Háromszáz méterrel meg­rövidítették Győrnél a Rábca folyót. A későbbiek során Abda határában 2,5 kilomé­ter hosszúságban új mederbe is terelik, s ezzel tovább rö­vidítik. Két zsilip segítségé­vel 5 kilométer hosszú, tiszta vizű holtág keletkezik így. A munkák célja: megnyugtató ár- és belvízvédelmi bizton­ságot teremteni a város eme körzetében. A kialakuló holt folyósza­kaszt horgászásra, fürdésre, evezős sportokra, üdülésre egyaránt lehet majd haszno­sítani.

Next