Heti Kelet, 2003 (2. évfolyam, 1-48. szám)
2003-06-19 / 23. szám
n halt meg Petőfi Sándor? hetően kiszorították a neandervölgyieket. A géneknek szerepe van a betegségek kialakulásában is, így például a magasvérnyomás-betegség átörökítésében. A fentiek alapján jól látható, hogy ha 9000 év után is meg lehetett találni az ismeretlen utódot, akkor Petőfi esetében semmiféle kétség nem lehet, amikor azt kell megállapítani, hogy a Barguzinban talált csontok a Petőfi anyjáéval egyeznek-e. Ha igen, akkor kétségtelen, hogy a költő az. Ha nem, akkor a leletnek semmi köze Petőfihez. Mégsem akarják erre pontos vizsgálatra alapozva a a költő családi hovatartozását megállapítani, nem akarnak még csak hallani sem arról, hogy Petőfi Barguzinba került. Pedig nagyon komolyan felmerült, hogy hadifogolyként Szibériába hurcolták az oroszok. 2003. május 19-én bemondta a rádió, hogy felnyitják a Petőfi-család sírboltját a Kerepesi temetőben. Reméljük, ezúttal valóban megtörténik, és a vizsgálatok tisztaságához nem férhet kétség. Egyszer már megadták erre az engedélyt, de a Barguzinban talált csontváz birtokában lévők nem látták biztosítottnak a vizsgálat tisztaságát, ehhez ugyanis oda kellett volna adniuk a csontokat az Akadémiának. Ez végül nem történt meg. Az orosz levéltárból kerültek elő adatok, melyek szerint 1849-ben az oroszok magyar hadifoglyokat hurcoltak el, akiket aztán ott, a távolkeleten telepítettek le, ahonnan nem jöhettek haza. A Szibériában járt későbbi hadifoglyok, az első világháború katonái is hozták a hírt, hogy Petrovics Sándor Szibériában van eltemetve. Barátosi Lénárt Lajos 1909-ben ki is utazott Ázsiába, 1911-ben megérkezett Barguzinba, és ott győződött meg arról, hogy való és igaz, amiről oly sokan hírt hoztak. Sokan arra hivatkoznak, hogy Alekszander Petrovics az oroszoknál mindennapi név, így ez bárki lehet. A segesvári csatatéren elveszett költőt csak Segesváron lehet keresni. A Kétegyházán élő, nyugalmazott, idős pap is arról beszél, hogy Petőfi szándékosan szökött át az oroszokhoz, még iratokat is vitt magával. De közben az ott állomásozó katonákat továbbvitték, új csapatokat vezényeltek oda. A költő megadta magát, úgy került az oroszokhoz fogságba. Neki nem volt érdeke, hogy az osztrákok kezére kerüljön, hiszen kerestették is, tehát minden bizonnyal felelősségre vonták volna. A második világháború után elcsitult a Petőfi-ügy. Magyarsága és szabadságeszméje ma is tisztán ragyog, ideálunk lehet, akire mindig hivatkoznak száz év óta. Ezt az ügyet karolta fel Morvai Ferenc, aki pénzügyi fedezetet biztosított egy csoportnak ahhoz, hogy Barguzinba utazzanak, és a csontvázat azonosítsák, miután szakszerűen feltárták a sírt. Köztük volt Kiszely István antropológus is, aki mielőtt elindult, tanulmányozta Petőfi antropológiai jellemzőit. A nagynevű szakember a csontváz vizsgálata után kimondta: bizonyítottnak találta, hogy Barguzinban Petőfi csontjait találták meg. Az akkori sajtó szenzációként tálalta a hírt, mely a hazai tudományos körök óriási ellenállását váltotta ki. Figyelmen kívül hagyva a barguzini vizsgálatokat, mindenáron csak arról akartak hallani, hogy Petőfi igenis Segesváron van eltemetve. Ennek érdekében odáig merészkedtek, hogy magát Kiszely Istvánt is nevetség tárgyává tették, amikor azt hangoztatták: a csontok nem is egy férfi, hanem egy nő földi maradványai. (Érdekesség: az itthoni szakemberek csak olyan feltételekkel akarták elvégezni a csontváz tudományos vizsgálatát, ha később senki nem végez majd összehasonlító vizsgálatokat. Kikötötték, hogy minden darab megtalált csontot adjanak át. Talán éppen ezért. Morvái a leletet Amerikába szállíttatta a szerző.) A tíz év óta tartó nagy vitát könnyen le lehetne zárni a Petőfi-család kriptájának felnyitásával, ha erre az illetékes hatóság megadná az engedélyt. A DNS-összehasonlító vizsgálatok egyértelmű bizonyossággal szolgálhatnának mindenki számára, és a kedélyek megnyugodhatnának végre. Nekünk, magyaroknak nagyon fontos, hogy megtudjuk: Barguzinba került a híres költő, vagy nem. Tudnunk kell, hol ért véget életútja, vannak-e ott utódai? Petőfi számunkra a szabadság szimbóluma, akinek értékéből persze semmit nem von le, hogy hol halt meg. Ha Segesváron, akkor teljesül egy illúzió, miszerint előre leírta a saját halálát. Sokan csakis ezt akarják elismerni, talán azért, hogy ezzel is mentsék az oroszokat a költő elhurcolásának vádja alól. A jelenlegi hivatalos tudományos verzió megtartása érdekében a hivatalban lévő személyek mindent elkövetnek: akadékoskodnak, összevissza beszélnek, hazudnak is, ha kell. Egy biztos: szándékosan akadályozzák Barguzinban előkerült csonatok azonosítását. Reméljük, ezúttal elvégzik a vizsgálatokat, és megtudjuk végre, Petőfi csontjairól van-e szó, vagy nem. Dk. Weigert József 9