Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-08-01 / 36. szám
Is mester-inas-iskolánk. Múlt számunk hivatalos hasábjai jelentést tettek mester- inas- iskolánkról. Kötelességünknek tartjuk ezért, hogy a’ Hetilapnak tisztelt olvasóit bővebben értesítsük ez intézet felöl. Elmondandjuk tehát keletkeztének történetét, elöadandjuk tervezetét, ’s a’ hol a’ szükség úgy kivánandja, ennek egyes pontjait kimerítőbb indokolással magyarázandjuk. Az iparegyesület igazgató választmányát az 1844- ki január 12-én tartott ülésében, személyes látogatással tisztelték meg többen a’ városi érdemes czéhek elöljárói közül, ’s akkint nyilatkoztatták ki magokat, miként mester- inas iskolát szándékozván állítani, ennek tervezete iránt a’ választmánynyal értekezni, ’s ennek a’ kivitelhez tettlegesen leendő hozzájárulásáén bizodalmas felszólítást tenni óhajtanak. Szabadjon e’ lelkes férfiaknak neveit méltánylásul, ide iktatni: Aul József, vargamester; Czettner Károly kádár czéhmester; Chevalowszky Ödön, kártyafestő; Haynald Sámuel, sarkantyus; Jucó József, esztergályos czéhmester; Jungbauer Mihály, szűcs; — Kieskegl József, asztalos czéhmester ; Kokesci József, szűcs czéhmester; Krausz Ferencz, varga; Reusner Ferencz, n. szabóczéhmester; Schachtner Jakab, pék czéhmester; Schmied Ferencz, fazekas czémester; Wiegenthal Gál, a’ n. szabók másod czéhmestere ; továbbá , a’ választmány tagtársai közül, a’most nevezettekhez csatlakozva Kajdán Miklós gombkötő, és Szilágyi István gombkötő czéhmester; ezen urak voltak, kik a’ mesterinas-iskola megalapítása körül a’ kezdeményi lépéseket tevék; a’ történeti hűség igényeihez képest meg kellvén még jegyezni, mikint a’ legelső indítványozás érdeme Virnay János, — a’ megindítás ösztönadási dicsősége pedig Aul József urakat illeti. Az igazgató választmány, nemcsak a’felszóllító urak bizodalmának akarván megfelelni, hanem mert az iparegyesűletnek, nyomtatásban is megjelent, szabályiban már ki van mondva, hogy a’ mesterinasok oktatása iránt egyesűletileg kell intézkedni, — és mert az iparos osztály nevelése és képeztetése körül egy illy intézet által valóban egy első szükséget fedezhetni reméllett, készséggel fogadta a' felhívást ’s azonnal biztosította a’ megjelenteket, mikint egyesülete részéről telhető közremunkálással igyekvendik a’ létesíteni szándéklott üdvös intézet megalkotása körül. És minthogy a’ fentisztelt czéhbeliek úgy vélekedtek, hogy a’ városi czéhek mindnyájának hozzájárulása a’ vállalathoz főleg azon feltétel mellett remélhető, ha a’ helybeli hatóság tekintélyével felruházott felszóllítások menesztetnek hozzájok, annál fogva a’ választmány engedve a’ hódolatnak, melly a’ czéhbeliekben, ’s magunkban is él a’ felsöbbség iránt, ’s meg lévén győződve, miként a’ közügyek díszletének egyik legéletetöbb forrása a’ hatósági istápolás, e’ részben is örömest engedett a’ kijelentett kívánatnak, ’s még ugyan azon ülésből folyamodást határozott a’ városias tanácshoz, kérve annak hathatós pártfogását, kérve , hogy a’ czéhek az illető czéhbiztosok által rendeltessenek az iskola megalapításához járulásra felszóllítatni, ’s kérve végül, hogy a’ midőn egy vagy más iránt a’ ns tanács segedelméért folyamodandunk, a’ részben a’ czéhekkel, velünk ’s iskolánkkal jó akaratát éreztetni kegyeskedjék. — A’ városi ns tanács a’ kikért jó akarattal fogadván folyamodásunkat, bizottmányt nevezett ki, melly a’ szándéklott terv iránt a’ czéheket meghallgatandó legyen. — E’ bizottmánynak elnöke, néhai Tölgyessy János tanácsnok ur, mindenek előtt azt kívánta, hogy dolgoztassák e’ terv ki, mi szerint azt a’ városi czéhekkel közölhesse. A’ tervnek kidolgozása az igazgató választmány által olly küldöttségre bízatott, mellynek tagjai egy részben az iskolázat elméleti igényeit foglalhaták javaslatukba, más részben pedig a’ műhelyek gyakorlati férfiaiból kiválasztva, a’ czéhek életének körülményeiről, valamint a’ mester képzés tekintetében az iparosok között fenlevő nézetek és kivánatok felöl, a’ küldöttségnek e’ tekintetekben elegendő tudomás nélkül szűkölködő tagjait kellőleg értesíthették. — Az igy alakított küldöttségben név szerint ezen urak munkálkodtak: Aul József varga; Kiesriegel József, asztalos; Kossuth Lajos ; Kronpeger Antal, akkor a’ Josephinum lelkésze, most egyesületünknél a’ magyar nyelvnek rendes oktatója; Molnár György, gombkötő; Schrammel Antal, varga; Dr. Vállas Antal, egyesületünknél a’ természet- és erőtan rendes oktatója, Virnay János, füvészeti rendes oktatónk, és Wargha István. E’ küldöttség a’ tervet, főleg Wargha urnák fáradozása és toll vitele mellett, hoszabb haladék nélkül elkészité, a’ választmány pedig, könnyítendő a’ városi bizottmány munkálkodásán, ismételt alkalmakkal öszvekérette a’ helybeli mindnyája czéheket, mi szerint azok elöljáróik vagy küldötteik által képviselve, a’ kész tervet köz ’s velünk egyértő tárgyalás alá vehessék. — És a’ meghívásra a’ czéhelöljárók sőt igen számosan a’ mesterek közül is, kiket osztályok fiatalságának kiképeztetése őszintén érdekel, terheletlen szívességgel jelentek meg, az érdekleltség feszített figyelmével hallgaták meg a’ tervet, annak német fordítását ’s egyes pontjainak bővebb magyarázatát; ügyszeretettel és szakértőleg venek részt a’ tárgyalásokban — míg végre a’ következőleg állapítanak meg e’ tervnek főbb pontjai.