Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-11-21 / 68. szám
1075 1076 pasztalatait hordja fel, ’s a’ vezérárkokkali dolgoztatásban’ a viz erejéről szerzett ismereteit emlegeti; megtetszik pedig főkép okoskodásainak azon legvégső záradékából , miszerint ,,a’ legnagyobb tekintély véleményét is csak egyes egyéni, sokszor czélszerűbben változható véleménynek nézi“ holott ötét „legyen bár a’ kérdéses ügyben megbízott vizsgálók véleménye ellenkező, tiszta meggyőződéséről nem tántoríthatja el“, sőt szerinte „igen eszélyesen tenne a’ társaság, ha elébb bizonyos pénzöszlettel, illetőleg millióval Beszédes elve után rendelné el a’ dolgoztatást; következéskép ha B. úr az érintett pénzösszeggel előre várhatott eredményt mutatna fel, a’ munkáltatást elve után folytattatnák.“ Ide visznek bennünket H. úr okoskodásai, hogy az ő tiszta meggyőződése , nem „egyéni, czélszerűbben változható vélemény hanem a’ kérdéseit ügyben megbízott vizsgálóké, ha az ő meggyőződésével ellenkeznék, minden bizonnyal a’ lenne, ’s e’ kérdés kiegyenlítése tagadhatlanul megérdemlene 2—milliomot, vagy ha tiszta meggyőződésétől e’ sem tántoríthatná el, — még többet. H.úr elveti magától azon alapokat, mellyekre egyedül kellene és lehetne építeni, és ha mi is azokat kezünkből kiragadtatni engedjük, nem leszünk képesek elítélni avvagy csak azt is, mi az egyéni vélemény? A’ tudományt érteni , a’ mellyel foglalkozókat H. úr „meddő szakbeli tudósoknak“ nevezi, ’s azzal gúnyolja őket, hogy: „négy falak között élénk ábrándjaikban összekalandozzák a’ vizépítészet nagy halmaziratait ’s ez úton merítik e’ tárgybeli tudományukat.“ A’tudományok nem egyéni vélemény, hanem századok tapasztalatainak és vizsgálatainak ezer meg ezer tapasztalatokkal ’s öszvehasonlításokkal mind tettlegesen mind elméleti képen bebizonyított eredménye, mellyeket elébb négy falak között kell magunkévá tennünk, mielőtt a’gyakorlati cselekvés mezejére kilépnénk; a’ tudományok elvei nem változnak egyes tapasztalgatók élénk ábrándjai’s egyéni tiszta meggyőződésük kedvéért, ’s a’minek valóságát vagy valótlanságát a’ tudományok alapelveire épített következetes okoskodásokkal be lehet bizonyítani avagy megczáfolni, ottan az egyéni bármilly tántoríthatatlan tiszta meggyőződés mutogatásáért milliomok feláldozása sem szükséges semeszélyes nem lehet. Illy szempontból tekintvén tehát B. úr csatorna-tervezete tárgyában a’ véleményeket, „egyéni czélszerűbben változható vélemény“ a’ leszen, melly tudományos alapelvekre épített okoskodással be nem bizonyittathatik, de sőt inkább megczáfoltathatik; tiszta meggyőződésünket érdemlő vélemény ellenben az , a’ mit a’ vizműtudományok alapelveiből felvilágosíthatunk ’s bebizonyíthatunk. H. úr gyakran ismételi azon állítását, miszerint a’ vizépítészeti tudományoknak még előbbre kell haladni hogy a’ viz erejét ismerni és használni tudjuk. „A’ vizerövel dolgoztatásum még csak ezentúl fog kifejlődni , ’s a’ nélkül folyóink szabályozásában sem boldogúlandunk; mert azon czélra a’ szükséges munkákat lehetetlen emberi erővel meggyőznünk ’s végrehajtanunk. A’ vizek körüli munkáltatás — kivévén egyes vizépítményeket — még azon fokon áll, hogy abban nagy elöhaladások történhetnek.“ Azonban nem szükség a’ „vizépítészet nagy halmazú iratait felette öszvekalandoznunk azonnal látni fogjuk, hogy alig van csak egy is, mellyben a’ viz erejének használata mellőztetnék, sőt minden vizépítészeti munkálatok legfőbbik alapelvéül a’ vizerö használata, ’s az emberi erő lehető kímélése ne ajánltatnék. Mind e’ mellett, ha a’ vizerö ismeretéről ’s használatáról, néhol talán eltérő elvekre akadunk, mint a’mi ilyeneket H. úr, jelen értekezésében nyilvánít, ’s meglehet vezérárkaival dolgoztatási ’s követkozási rendszerében követ, az ismét más kérdés. Azt mondja egy helyütt: „tanulni kellett volna előbb a’ vizerővel ’s vezérárkokkal eszközölhető dolgoztatást“ és ismét: „minden esetre tapasztalt, ’s a’vezérárkokkali dolgoztatást tökéletesen értő mérnök foghat ezen munkába“ ’s gyakori szemrehányásokat tesz azoknak a’ kik „életükbe egy pár ezer öl csatornát sem ásattak ; más helyütt pedig ezt mondja : „nagy térségek kiszárítása ’s nagyobb folyamok szabályozása körül, a’ vizerőnek használhatását kitapogatni megtanulták; más egyéb vizi munkálatokat pedig egyenkint elősorozván „azokat egészen más nemű , ’s azoktól lényegesen eltérő vizi munkáknak tartja, mellyekköl tehát a’ vizi erőnek használhatását kitapogatni nem lehet. Alig kell ugyan említenem, hogy a’ sokszor emlegetett munkálatok nemei leginkább azok, mellyeket B. és H. urak főképen talán magokra kívánnának értetni; mindazonáltal a’ mi ezek közül a’ szabályozásokat illeti, azon rendetlen áskálásokat, véskéléseket, töltögetéseket, sarkantyúzásokat ’stb. , mellyek által folyamink rendszere évenkint mindig nagyobb zűrzavarba hozatik, épen nem nevezhetjük szabályozásnak; a’ mi pedig a’ szárításokat ’s azzal egybekötött vezérárkokkali dolgoztatást illeti, azokból legkevésbé lehet a’ viz erejét kitapogatni, ’s ezek nemcsak épen ellenkező természetű vizi munkálatok azzal, a’ mi a’ pest-szegedi kérdéseit csatorna ügyében előttünk áll, hanem inkább úgy látszik, hogy épen ezen ellenkező természetű vizi munkálatok összvezavarása a’ fenforgó félreértések kútfeje. — A’ szárítások czélja valami állóvíz felső színét alább szállítani. A’ Duna sem nem állóvíz, sem a’ pest-