Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-07-15 / 31. szám
Pest, kedden Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza, Ilkey-ház), vagy alulirt szerkesztőnél (Al-Dunasor és Halpinez, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. 31. KIADJA AZ IPAREGYESÜLET. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’mind.pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. TARTALOM : Az osztrák Lloyd és a’ magyar gyáripar (Pulszky Feretcz.) — Iparköri mozgalmak (Csanády.) — Irodalom (A’ kis catoptricai cathetometer , Dr. Peczelttöl Doroghi Pál. — Bőrgyár N. Szebenben. Ujgyár a’ m. tengerparton. Egyesületi mozgalmak (Iparköri Hirl.). Hirdetés. Gabonaár. Dunavizállás. Julius 15.1915. Az osztrák Lloyd és a’ magyar gyáripar. Midőn a’ múlt országgyűlés végén némelly hazafiak a’ nemzet figyelmét az iparra kezdték fordítani, azon socialis mozgalom, melly a’ honi iparműczikkek pártolását tűzte ki feladatául,a’ németektől valóságos hadizenetnek nézetett, és voltak jóakaró barátink , különösen az osztrák Lloydban és az ágostai közönséges újságban , kik ebben meggondolatlan ellenzéki viszketeget, sőt separatisticus czélzatokat is láttak; szükségesnek tartván e’ részben az alaposságokról elhíresedett németeket felvilágosítni, én is azok közé álltam , kik ezen gyanúsítások * és vádak ellen nyíltan fölléptek. Czikkeinkre azonban az osztrák Lloydban ’s utána az ágostai közönségesben olly szenvedélyesen durva, olly elbizottan kemény, és mind a mellett olly kényelműen felületes megtámadás jelent meg a’védegylet ellen, és különösen ellenem, ki annak sem feltalálója, sem elnöke vagy igazgatója nem vagyok, hogy az különös hangulata miatt, nem csak a’ németeknél méltán feltűnt, hanem a’ 13. Híradó által fordításra is méltattatott. És minthogy a" czikkben nem csak a" magyar műipar pártolói, hanem az egész követi tábla is pártoskodásról, sőt hírtelenségről vádoltatott, nem tartottam feleslegesnek ezen proclamatió-alaku journalisticai curiosumra egy kis paprikás viszonzással felelni, bezárván ezzel részemről az e tárgybani német polémiát. A’ Budapesti Híradó nagyhírű vezére pedig, ifjúkori barátom gr. Dessewffy Emil, azt hitte, hogy a’ Lloyd-féle piszkolódó czikk önmagában hordja czáfolatát is, vagy hogy azt derék Horváth Mihályunk a’ magyar kereskedés történetében már néhány évvel, mielőtt a czikk íratott,elég bőven megczáfolta — nem tartotta szükségesnek feleletemet is lapjának részrehajlatlan közönségével közleni, melly lovagias barátságáért vegye most őszinte köszönetemet. A’ Lloydnak levelezője azonban más szempontból vette feleletemet, és jun. 24-én , két hónappal az említett czikk megjelenése után szintén bezárja a’védegylet feletti vitát olly figyelemre méltó czikkel, hogy némelly tételeinek közlése a’ magyar műiparos közönségre nézve lehetetlen hogy érdekes ne legyen, legalább azért hogy tudjuk, mi most Bécsben a’ mozgalmaink iránti vélekedés. A’czikk hangulata mindjárt roppantul különbözik az előbbitől, mert vashomloku hitelenekböl már tiszteletre méltó férfiakká váltunk, és az egész mozgalom, melly elébb a’ pártütéssel határos vala, most már semmi egyéb,mint hatástalan ellenzéki rendszabály; daczegyletről szó sincs többé. Azonban quo semes est imbuta recens, servabit odorem testa diu, és így dr. H. sem tanult rövid két hónap alatt illedelmesen írni; ő még mindig a’ védegylet hajdúiról szól (die Büttel des Schutzvereins) pártolóit farkasokhoz hasonlítja , és más logicát és morált tulajdonit nekik, mint melly széles e’ világon uralkodik : de azért kár volna a’ jámbort ezen stiláris különczségeért bántani, mert meg lehet hogy Goethe baccalaureusára fogna hivatkozni, ki Mephistophelesnek, midőn ez neki kedélyesen megmondja : Mein Freund, du weisst gar nicht, wie grob du bist; azt feleli: Im Deutschen lügt man, wenn man artig ist.— A’ mi a’ czikk velejét illeti, a’ Dr a’ következőkben lát különbséget a’ védegylet ellenei és pártolói között : miszerint azok hiszik, hogy műipar csak ollyan országban létezhetik, hol a’ törvények világosak, a’ bírák részre nem hajlók, hol ítéleteik rögtön és kétségtelenül végre is hajtatnak, hol személy- és vagyonbátorság van, hol a’ kamatláb alacsony, a’ hitel kiterjedett, a’ közlekedési eszközök jók, ’s hol az iparűzök politikai tiszteletben állanak; a’ védegylet ellenben a’ Dr. szerint azt hiszi, hogy virágzó műipart mind ezen *) Vitatkozásban a tárgyak felett szabad a’ legszigorúbb ítélet, még az igazságtalant is el kell tűrni; de a’ tiszta szándéknak kétségbevétele megmérgezi előre a’ vitatkozást. Erre nem lehet felelni, és nézetem szerint a’ szándéknak kétségbevétele azon gyanúsítás , melly ellen nagy hazánkfia több év előtt lángszavakkal kikelt, a’ nélkül, hogy ezek egy bizonyos pártra hatottak volna.