Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-11-21 / 68. szám
Pest, pénteken 68. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr.,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza, Ilker-ház), vagy alálirt szerkesztőnél (Al-Dunasor és Halpiac., 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. lov. St.1845. TARTALOM . Rothschild és a’ magyar gyáripar. — Észrevételek a’ pestszegedi csatorna ügyében keletkezett vitatkozásokra. Folyt. Vizmentés kalapmerevítő. — Anticriticai felelet Folyt. (Vizer István.) — Hirdetés. Gabonaár. Dunavizállás. Rothscild és a’ magyar gyáripar. Egy nevezetes tényt sietünk a’ t. olvasó közönséggel tudatni. Kiki ismeri a’ herendi porczellángyárt ’s annak érdemes alapítóját Fischer Móriczot. Mindkettőről már több ízben és pedig elismerve, méltatva emlékeztünk. Az utóbbi mozgalmak következtében történt, hogy Fischer el. úrnak tőkéje a’ számos megrendelésekkel aránytalanságba jőve , ’s az érdemes alapító úrnak a’ tőke növeléséről kelle gondoskodnia. S ki gondolná, hogy egy magyarországi gyárosnak, bár mennyire kitűnő legyen is az, kívülről jöjön segítség? ’s még is így van. Gr. Eszterházy Károly e Excja közbejárására bécsi pénztözsér báró Rothschild S. él., Fischer úrnak üzlete kiterjesztésére (és pedig 4°/0re , minden pro visió nélkül és részletes letisztázásra) 25.000 pilot méltóztatott kölcsönözni. Midőn e’ tényt közzé tesszük, a’ honi ipar nevében hálát mondunk mind a’ közbenjáró új grófnak, kivel a’ honi ipar mezején már többször találkoztunk, ’s kinek a’herendi gyár régóta lekötelezve van, mind ama nagy pénzhatalomnak, melly működését a’ leghumánosabb feltételek alatt immár Ó Magyarországra is kiterjesztő (Fischer Flóricznak igen szép darabjai vannak kitéve az Iparegyesület szállásán; megbízásokat pedig elfogad Weiss B. nagyhid-utcza, saját ház, hol szinte mutatványok vannak.) Észrevételek a’ pest-szegedi csatornaa ügyében keletkezet vitatkozásokra. (Folyt.) Kivergödvén a’ személyeskedések özönéből, midőn egyenesen a’ kérdéseit tárgy érdemében kellene nyilatkoznunk, már most szabadabban lélekzhetnénk, hanem ha H. úr olly állásba helyzette volna magát, korínét mindazokat, kik vele egy értelemben nincsenek, a’ tudatlanság ’s tapasztalatlanság vádjával veri vissza. Erre nézve mindenek felett H. úrnak fennen hirdetett hydrotechniai nagy tudományáról szükség leszen tisztába jönünk, ezért akármit méltassanak H. úrnak a’ vezérárkokkali dolgoztatásban szerzett tapasztalatai ’s egyéb ismeretei, mellyeket a’ víz erejéről élőnkbe terjeszget; de más részről azt is gyakorta bebizonyította már a’ tapasztalás, hogy az illyféle önhittség, a’ minemü ezekből ’s ezekhez hasonló szavaiból: „V. úrnak fogalma sincs a’ vezérárkokkal és kuvetkozási rendszerrel eszközlött munkáltatásról, mert életében nagyobb ásást,—2 ezer ölre sem tétetett. — M Mindezek tökéletes felfogására V. úrnak tanulni kellett volna előbb a’ vizerővel és vezérárkokkal eszközölhető dolgoztatást. — Soha világosabban járatlanságát a’ vizi munkák körül ki nem fejezhette volna, ’s azért, hogy megfoghassa, megmagyarázom. — Mellyet némellyek csak azért tartanak lehetlennek , mert nem egy angolnak vagy hollandinak csudatevő feje hozza az életre. — Négy falak közt élénk ábrándiban össszekalandozá a’ vizépítészet nagy halmazú iratait ’s ez úton meríté e’ tárgybeli tudományát ’sat. ’sat.“ mindenütt kitűnik; ritkábban jár a’valódi alapos ismeretek kíséretében, mint azok nélkül. Ennyit legalább, mivel H. urat azon térre, mellyen előttünk halad, követni nem akarjuk, szabad legyen megjegyeznünk. Ezek után vegyük vizsgálat alá H. úrnak azon vizépítészeti elveit ’s ismereteit, mellyek előttünk fekvő értekezése nyomán tudtunkra jöhettek , ’s mellyeknél fogva „competens bíráknak csak ollyan vizmérnöki tekintélyeket ismerhet el, kik nemcsak álló vizű csatornát építtetek , és „azokat a’ kik csak egyes vizépítmények például: hidak , kikötők , szekrényes zúgok , réspartok építése által nevüknek nagy tekintélyt szerezhettek, még nem tartja ’s nem is tarthatja egészen másnemű, ’s azoktól lényegesen eltérő természetű vizimunkák közül is tökéletesen competens bíráknak,“ hanem csak azokat a’ kik „nagy térségek kiszárítása ’s nagyobb folyamok szabályozása körül a’ vizerenek használhatását kitapogatni megtanulták.“ Mennyiben kívánja a’competens bírák ezen jellemző kellékeit főképen magára értetni , számos helyekből megtetszik, mellyekben ön ta