Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1846-10-09 / 81. szám

1337 1338 adatott.“ Minden siker, mellyet e politika következtében reménylettek, beteljesedett. „Bekövetkezett az eredmény a hazai iparczikkek mennyi- és minőségökre nézve, valamint az árak csökkenésére is, hazai concurrentiára (jótékony következéseivel) s a statusgazdagság s státusjövedelem szaporítására nézve.“ Ellenben a védvámrendszer ellenei kudarczot vallottak , baljóslataik egyike sem teljesült be. Anélkül, hogy a múlt idők tarifjáiról értekezném, egyedül csak az 1842-dik éviről kívánok megemlékezni, s róla megjegyezni, hogy ha volt törvényhozási intézmény, melly czéljának megfelelt, úgy ez bizonyosan ollyan volt, mert nemzetet és kormányt mentett ki zavaros állapotból, melly a bukással volt határos. E körülmények között igen sajnálnám, ha valami oltalom, melly az 1842-dik évi taristában foglaltatik, feláldoztatnék. E tariffáról joggal elmondhatni, hogy általánosan igen jó hatása volt, és ha czélszerűsége is némi specialitásokra még kétséges volna, nem volna veszélyesebb eredményeit elvárni, mint sikerrel eddig még meg nem koszorúzott új theóriákba ereszkedni ? Íme tehát egy uj és tekintélyes bizonyság azon okoskodások józanságára s igazságára nézve, mellyek e lapokban, nevezetesen Kossuth Lajos által, a védvámrendszer és védegyesület czélszerűsége iránt mondattak. Hisszük, hogy meg vagyon általa jóformán czáfolva, úgy a Budapesti Híradó , valamint a Pesther Zeitung. Az amerikai egyesült státusok 1842-dik vámtariftája, Henry Clay ellenjavaslata daczára, azóta ugyan leszállitatott, de úgy, ahogyan történt, még igen távol áll a szabad kereskedés rendszerétől, valamint csak a jövendő mutatandja meg, hogy jól cselekedtek e az amerikaiak. Végtére pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy más Éjszakamerika, és más Magyarország, és hogy a mi iparunk az övékéhez még majd csak annyi mint semmi. Különben már a németek is kezdenek panaszkodni az angol úgynevezett szabad kereskedés felett, hogy p. o. Anglia gabnáját nagyobbrészt az egészen adómentes Amerikától, s nem az adóval olly nagyon terhelt németektől veendi — természetesen azért mert olcsóbb, — hogy a czukorkereskedést, a Hansa-városok rovására, nagyobb részt magának elfoglalandja, ezek iránt sok tanulságos czikket hoz az Augsb. Alig. Zeitung, sőt még repressáliákat is javasolgat, mellyek bizony a szabad kereskedés eszméjével meg nem férnek, úgy de a sörnénike mindezekkel nem gondol, ő csak beszél, mert tudja, hogy boldogok az együgyüek. Mi azonban édes atyámfiai gondolkozzunk, hogy hiba ne legyen. E vélemény és ráfogás ellen könnyű a védrendszer barátinak a czáfolat a franczia ipar mostani állapotaiból. Egy kis számolás a gőzgépek iránt, s az anglománok verve vannak. S igen helyes, czáfolati fegyverül a gőzgépeket használni, mert hiszen ezek a népek ipara hatalmának leghüvebb jelei, s ezek alkotják a roppant különbséget az iparnak mostani s hajdani állapota között, ezek sokszorozzák az erőket, mik productióval foglalkodnak s nevelik a productio mennyiségeit végtelenig. Ok tehát az iparosság haladásának, fejleményének valóban jelei. Volt pedig Francziaországban 1834 előtt öszvesen 1494 gőzkazán. 1845-nek elején e kazánok száma már 6937-re szaporodott, több 5443-al. 1843-ban még csak 6350 volt , s igy 1845-nek elejéig 587 kazánnal birt többet a franczia ipar. Gőzgépe Francziaországnak 1835 előtt volt 850, 12,900 lóerővel. 1844-ben pedig 3645 gőzgépe dolgozott 45,780 lóerővel. A vasúti mozgonyok ezeken kívül vannak. 1843-ban 256 volt, 1844-ben 292, tehát 36-tal több. Ezeken kívül vannak még a gőzhajós gépek, miknek száma 1844-ben 382. Maga a franczia ipar a 6037 kazánból 6249-et, a 3645 gőzgépből 3237-et, a 294 mozgonyból 168-at készített. E haladást sebesnek, roppantnak kell elismerni. S e haladás a franczia védrendszer jótékonysága alatt fejlődött. Nincsenek e tehát a védrendszernek ellenségei megczáfolva e számokkal? Van e hát a védrendszernek (s megjegyeztetni kérjük , hogy itt nem prohibitióról szólunk) — van e hát a védrendszernek altató hatása ? *) Ö r s y. Van e a védrendszernek altató hatása ? Kik Francziaországban mostan a szabad kereskedés mellett buzgólkodnak, a védvámokat eltöröltetni sürgetik, Anglia iparának sorompótlan piaczokat járatai óhajtanak, és statusoeconomiai bölcseségeket e tételben központosítják, nem kell itthon készíteni, mit kívül már olcsóbban kaphatni, ezek azt szokják ráfogni a védrendszerre, hogy az altat, elveszen minden ösztönt a haladásra, s mint nagy logicusok, fölállítván a tételt, abból azonnal következéseket vonnak le s állítják, hogy valóban a franczia ipar nem is halad, maradoz, tesped. Grouvelle fűtési és szellőztetési uj rendszere. A fűtőszerek naponkint növekedő drágasága mindinkább szükségessé teszi, hogy azoknak lehető kíméléséről gondoskodjunk. Nagyszerű épületeknél, kiváltképen egyik legtetemesebb veszteség, a sok egymástól különvált fűtő készületek egymástóli függetlenségéből származik , mellynél fogva minden egyes készületnél mutatkozó veszteség, azoknak számához képest sokszoroztatik. Másik nem kevésbé tetemes veszteség a mérséklet egyenetlen felosztása. Emiatt, ha a melegmérséklet nem elégséges, vagy felesleges, mert szokott fűtőkészületeink mellett az illő mérsékletet nehéz eltalálni, néha hideget, néha meleget szenvedünk, s még e mellett ezen alkalmatlanságot fütő szereink tetemes vesztegetésével fizetjük. Látnivalóképen pedig egyenlőn szabályozható mérséklettel, de minden fütőkészületek egymással kapcsolatba hozatnak, az egyiknek felesleges mérsékletét meggazdálkodva a másik kelletinél alacsonyabb mérséklet emelésére lehetne fordítani. Miképen igyekezett Grouvelle e maga futőkészületével ezen okszerű gazdálkodást elérni (a D. Gewerbszeitung után) azoknak számára akik hasonló *) Gondolnak is adatokkal az eszmének ellenei. — Ők elleneznek, hogy másokat s azok által magukat táplálhassák. Pedig a haza java volna első uraim ! mert meg van írva : salus publica lex suprema esto ! S z e rk.