Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-02-23 / 120. szám

zitené, a kereskedelmet és hitelt veszélyes ingásba hozná, szóval rendeltetését elhibázná.­­ Mind e mellett is úgy látszik, hogy a lyoni bank szabadelvűbb mivel éven át 3% mellett disconth­oz, míg a marseillei 5%-on; ámde amaz majd soha sem fogad el váltókat, mellyeknek lejárati idejük 14 napnál kisebb, míg emez discontirozását korlá­tolja, és csak csekélyebb öszvegeket fogad el ha pénzügye is csekélyebb. Ezen szabadalmával illykép visszaélő intézet mellett fenáll szerencsére „Francziaország bankjának“ irdája St. Etienneben, melly bármilly számos váltókat is mindenkor disconth­oz 4% ért. Ebből látható hogy helybeli bankok, miilyen több van Francziaországban, czéljuknak csak egy részben felelnek meg. Itt áttér a ,,Revue nouvelle“ a Francziaországban az angol joint stock banks­ok után képezett magány-részvény­­bankokra, mellyek a nyilvános bankokat hatályosan előse­gítik, de mellyektől szinte szükség esetében erélyesen tá­­mogattatnak.­­ Egy kereskedő vesz árukat, s kifizeti egy, három hónap múlva lejárandó váltóval, melly a kibocsátó és elfogadó nevével aláírva a magány­bankoktól disconti­­roztatik, mellyek részükről azt ismét a nyilvános bankoknak adják el, ezek azonban három aláírást kívánnak. A nyilvá­nos és magánybankok közt ennélfogva az a különbség, hogy ezek változó, mintegy egyéni jellemmel bírnak, amazok el­lenben szilárd, erős, és állandóval mindig. E két intézetek ennélfogva, bár egymást kölcsönösen gyámolítják, és ugyan­azon czélra törekesznek, még­is különbözőleg működnek, és más meg más előnyöket nyújtanak. „Francziaország bankja“ az üzlet ingadozása közben szenvedőleg viseli magát; a crisis beálltával tevékenységbe jő, a nélkül azonban hogy a zivatar által megingattatnék. Csupán az által is bir az apály­­lyal daczolni, hogy a dagálytól magát elsodortatni nem en­gedi. Bel szép tanulság rejlik benne sokak­­számára! A magányrészvénybankok ellenben tőkéik nagysága által más szükségeknek felelnek meg, és inkább nyerészkedésbe bo­csátkoznak, melly ép úgy a hitellel jár, mint más ágai a kereskedésnek. Illy társaságok által alapított hitelintézet több van Francziaországban , és naponként újabbak ter­veztetnek. Ezek szerint a franczia hitelrendszer hármas alakban mutatkozik ; úgymint a magány­ban­kokban, a meny­nyiben közvetítők a társulati szellem és a magányvállalatok részvény­szabadsága közt; a független bankokban, mint tetemes helybeli érdekek képviselőjében; végre leg­felsőbb fokon az ország bankjában, a melly mintegy középpontja, az egész ország minden oda tartozó segédfor­rásainak, mellyekre közvetve, vagy közvetlenül a legnagyobb befolyást gyakorolja. — Némelly fogyatkozásait nem te­kintve, e rendszer minden bizonnyal igen helyes, és mellette olly szilárd és biztos hitelre számíthatni, melly a legszigo­rúbb próbákat is kiállja. Francziaország tehát egy olly hi­telintézettel bir, mellyhez csak a megalapított elvek értel­mében szigorun ragaszkodnia kell, hogy azt az ország vi­rágzására még inkább kifejthesse. Ha mondhatni ezt ró­lunk!? — " L. Alföldi észrevételek a központi vasút körül czim alatt hozta a múlt pénteki Pesti Ilirlap kivonatát egy, mint a szerkesztőség megjegyző, nagy terjedelmű czikknek. Az észrevételek nagyon alaposak, és miután a Pest-debreczeni vasútvonal a nyilvános megvitatás teréről, fórumból úgy szól­ván, ki volt szorulva, nem lesz érdektelen annál inkább ily i­lyes nézeteket rostára venni, minthogy az elhatározó intéz­kedés mind­eddig meg nem történt. Az észrevételt tevő véleménye az volt, hogy a Pest­­debreczeni vasútvonal Szolnok, Török-Szentmiklós, Kisújszál­lás, Kardszag, Nádudvar, Szoboszlón keresztül fog Debre­­czenig terjedni.­­ Azonban egy vasúti földabrosz azt mu­tatja, hogy a szolnoki vasút csak Berczelig fővonal, azon­túl csak mellékág, mert a fővonal Berczeltől Jászberényen, Hevesen, Sz.-Istvánon, T.-Keszin és B.-Újvároson át van tervezve Debreczenhez. Hogy tehát a vasút­társaság helyesen választhasson a két irány között, értekező a két vonal előnyeit és hiányait fejtegeti, s azt véli, hogy a szolnok-kunsági vonal, a ber­­czel-jászsági felett többszörös elsőbbséggel bír, még pedig a következő szempontokból: „A vasút­társaság érdeke azt kívánja, hogy a vasút minél kevesebb költséggel épüljön, s felépülvén, minél töb­bet jövedelmezzen. E részben már a Szolnok-kunsági vonal a másik felett nagy előnnyel bír. „Mert Szolnok Debreczenhez 15 mértföld, Bérczel pe­dig a kezünknél levő földabrosz szerint 24 mf.­­ Ha te­hát a társaság a Kunságon keresztül viszi a vasutat 9 mér­földet meggazdálkodhatik. Továbbá a földterület Szolnoktól a II.-Kunságon keresztül Debreczenig olly egyenes síkság, mellyen átalában egy lábnyi magas töltésen át vezethető a vasut­vonal. A lapályosabb rész, melly magasabb töltéseket igényel, Kisújszállás és Kardszag közt az úgy nevezett Ka­­rajános és ugyancsak Kardszagtól a nádudvari határig ter­jedő zádor-ágotai fenekek, legfelebb 1 mérföldre számíthatók. Ezen téren azonban árvíz idején legfeljebb másfél lábnyi a vízállás, most pedig a tiszavölgyi­ társulat által T.-Dobnál emelt gát által ezen tér egészen vízmentesnek tekinthető. Vegyük már most a berczeljászsági vonalt. Itt mellőzve a J. Berény és Heves környékéni homokos emelkedéseket, olly vizjárta lapályokat kell a vasútnak átmetszeni, mellyek nagy terjedelmüknél fogva az építési költségeket alig felszámit­­hatólag megsokszorozzák. Illyenek a zagyvamenti vidékek, a T.-Készítői B.-Újvárosig átmérőleg 5 mf. hosszú Veres­nád nevű lapos tiszai rétségek, mellyek a Tisza közelében feküvén, az egy nagyocska zápor által is középvizállásán fe­lül emelkedő Tisza kiöntései által éven át több ízben viz ál­tal borittatnak. „Vegyük már most a kisajtitást, melly vasutaknál, mint igazgató a miskolczi gyűlésen maga is mondá, legfőbb sze­repet játszik. E tekintetben is hátrább marad a berczel-jász­­sági vonal. Ugyan­is Debreczen, Szoboszló és Nádudvar a vasútvonalban eső földterületet a társaságnak már ingyen fölajánlották, s ha nem csalódunk Kisújszállás is,­­ van reményünk a kardszagi közönség, p.­ladányi és t.-szent­­miklósi uradalmaktól is hasonlót várhatni. De ha ez nem tör­ténnék is, az egész vonal hossza, mint mondók, 15 mföld, az ingyen megajánlott földterület ebből 8 mérföldet tesz.— Amott a debreczeni határom megajánlottat kivéve, 22 mföld vár kisajátításra. Itt 3 városban 3 földbirtokossal, amott az egész vonal hosszában számtalan apró, a párisi Simonkint szertelen követelésekkel előállható közbirtokosokkal kellene vesződnie. Itt nagyobb részint a kisajátítandó föld közlege­­lő, amott mivelés alatti szántóföldek, mellyek kisajátítása

Next