Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-02-23 / 120. szám
zitené, a kereskedelmet és hitelt veszélyes ingásba hozná, szóval rendeltetését elhibázná. Mind e mellett is úgy látszik, hogy a lyoni bank szabadelvűbb mivel éven át 3% mellett disconthoz, míg a marseillei 5%-on; ámde amaz majd soha sem fogad el váltókat, mellyeknek lejárati idejük 14 napnál kisebb, míg emez discontirozását korlátolja, és csak csekélyebb öszvegeket fogad el ha pénzügye is csekélyebb. Ezen szabadalmával illykép visszaélő intézet mellett fenáll szerencsére „Francziaország bankjának“ irdája St. Etienneben, melly bármilly számos váltókat is mindenkor disconthoz 4% ért. Ebből látható hogy helybeli bankok, miilyen több van Francziaországban, czéljuknak csak egy részben felelnek meg. Itt áttér a ,,Revue nouvelle“ a Francziaországban az angol joint stock banksok után képezett magány-részvénybankokra, mellyek a nyilvános bankokat hatályosan elősegítik, de mellyektől szinte szükség esetében erélyesen támogattatnak. Egy kereskedő vesz árukat, s kifizeti egy, három hónap múlva lejárandó váltóval, melly a kibocsátó és elfogadó nevével aláírva a magánybankoktól discontiroztatik, mellyek részükről azt ismét a nyilvános bankoknak adják el, ezek azonban három aláírást kívánnak. A nyilvános és magánybankok közt ennélfogva az a különbség, hogy ezek változó, mintegy egyéni jellemmel bírnak, amazok ellenben szilárd, erős, és állandóval mindig. E két intézetek ennélfogva, bár egymást kölcsönösen gyámolítják, és ugyanazon czélra törekesznek, mégis különbözőleg működnek, és más meg más előnyöket nyújtanak. „Francziaország bankja“ az üzlet ingadozása közben szenvedőleg viseli magát; a crisis beálltával tevékenységbe jő, a nélkül azonban hogy a zivatar által megingattatnék. Csupán az által is bir az apálylyal daczolni, hogy a dagálytól magát elsodortatni nem engedi. Bel szép tanulság rejlik benne sokakszámára! A magányrészvénybankok ellenben tőkéik nagysága által más szükségeknek felelnek meg, és inkább nyerészkedésbe bocsátkoznak, melly ép úgy a hitellel jár, mint más ágai a kereskedésnek. Illy társaságok által alapított hitelintézet több van Francziaországban , és naponként újabbak terveztetnek. Ezek szerint a franczia hitelrendszer hármas alakban mutatkozik ; úgymint a magánybankokban, a menynyiben közvetítők a társulati szellem és a magányvállalatok részvényszabadsága közt; a független bankokban, mint tetemes helybeli érdekek képviselőjében; végre legfelsőbb fokon az ország bankjában, a melly mintegy középpontja, az egész ország minden oda tartozó segédforrásainak, mellyekre közvetve, vagy közvetlenül a legnagyobb befolyást gyakorolja. — Némelly fogyatkozásait nem tekintve, e rendszer minden bizonnyal igen helyes, és mellette olly szilárd és biztos hitelre számíthatni, melly a legszigorúbb próbákat is kiállja. Francziaország tehát egy olly hitelintézettel bir, mellyhez csak a megalapított elvek értelmében szigorun ragaszkodnia kell, hogy azt az ország virágzására még inkább kifejthesse. Ha mondhatni ezt rólunk!? — " L. Alföldi észrevételek a központi vasút körül czim alatt hozta a múlt pénteki Pesti Ilirlap kivonatát egy, mint a szerkesztőség megjegyző, nagy terjedelmű czikknek. Az észrevételek nagyon alaposak, és miután a Pest-debreczeni vasútvonal a nyilvános megvitatás teréről, fórumból úgy szólván, ki volt szorulva, nem lesz érdektelen annál inkább ily ilyes nézeteket rostára venni, minthogy az elhatározó intézkedés mindeddig meg nem történt. Az észrevételt tevő véleménye az volt, hogy a Pestdebreczeni vasútvonal Szolnok, Török-Szentmiklós, Kisújszállás, Kardszag, Nádudvar, Szoboszlón keresztül fog Debreczenig terjedni. Azonban egy vasúti földabrosz azt mutatja, hogy a szolnoki vasút csak Berczelig fővonal, azontúl csak mellékág, mert a fővonal Berczeltől Jászberényen, Hevesen, Sz.-Istvánon, T.-Keszin és B.-Újvároson át van tervezve Debreczenhez. Hogy tehát a vasúttársaság helyesen választhasson a két irány között, értekező a két vonal előnyeit és hiányait fejtegeti, s azt véli, hogy a szolnok-kunsági vonal, a berczel-jászsági felett többszörös elsőbbséggel bír, még pedig a következő szempontokból: „A vasúttársaság érdeke azt kívánja, hogy a vasút minél kevesebb költséggel épüljön, s felépülvén, minél többet jövedelmezzen. E részben már a Szolnok-kunsági vonal a másik felett nagy előnnyel bír. „Mert Szolnok Debreczenhez 15 mértföld, Bérczel pedig a kezünknél levő földabrosz szerint 24 mf. Ha tehát a társaság a Kunságon keresztül viszi a vasutat 9 mérföldet meggazdálkodhatik. Továbbá a földterület Szolnoktól a II.-Kunságon keresztül Debreczenig olly egyenes síkság, mellyen átalában egy lábnyi magas töltésen át vezethető a vasutvonal. A lapályosabb rész, melly magasabb töltéseket igényel, Kisújszállás és Kardszag közt az úgy nevezett Karajános és ugyancsak Kardszagtól a nádudvari határig terjedő zádor-ágotai fenekek, legfelebb 1 mérföldre számíthatók. Ezen téren azonban árvíz idején legfeljebb másfél lábnyi a vízállás, most pedig a tiszavölgyi társulat által T.-Dobnál emelt gát által ezen tér egészen vízmentesnek tekinthető. Vegyük már most a berczeljászsági vonalt. Itt mellőzve a J. Berény és Heves környékéni homokos emelkedéseket, olly vizjárta lapályokat kell a vasútnak átmetszeni, mellyek nagy terjedelmüknél fogva az építési költségeket alig felszámithatólag megsokszorozzák. Illyenek a zagyvamenti vidékek, a T.-Készítői B.-Újvárosig átmérőleg 5 mf. hosszú Veresnád nevű lapos tiszai rétségek, mellyek a Tisza közelében feküvén, az egy nagyocska zápor által is középvizállásán felül emelkedő Tisza kiöntései által éven át több ízben viz által borittatnak. „Vegyük már most a kisajtitást, melly vasutaknál, mint igazgató a miskolczi gyűlésen maga is mondá, legfőbb szerepet játszik. E tekintetben is hátrább marad a berczel-jászsági vonal. Ugyanis Debreczen, Szoboszló és Nádudvar a vasútvonalban eső földterületet a társaságnak már ingyen fölajánlották, s ha nem csalódunk Kisújszállás is, van reményünk a kardszagi közönség, p.ladányi és t.-szentmiklósi uradalmaktól is hasonlót várhatni. De ha ez nem történnék is, az egész vonal hossza, mint mondók, 15 mföld, az ingyen megajánlott földterület ebből 8 mérföldet tesz.— Amott a debreczeni határom megajánlottat kivéve, 22 mföld vár kisajátításra. Itt 3 városban 3 földbirtokossal, amott az egész vonal hosszában számtalan apró, a párisi Simonkint szertelen követelésekkel előállható közbirtokosokkal kellene vesződnie. Itt nagyobb részint a kisajátítandó föld közlegelő, amott mivelés alatti szántóföldek, mellyek kisajátítása