Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-02-26 / 121. szám

121. Pest, péntek HETILAP. febr. 26.1847. ENCYCLOPEDIC­US TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE Kifizethetni a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vagy az Iparegyesület hivatalában (Újvilág utcza Ilkey házi vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja i1­, sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p. Elkésett előfizetőinknek teljes példányokkal még folyvást szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom: Aggasztó hírek a tejjel mézzel folyó haza vidékeiről. — A yarmouthi hid lerogyásáról. — Egyesületi mozgalmak. A m. k. természet-tudományi társulat. A debreczeni takarék-pénztár. A zabolchi tűzkármentesítő egyesület. Nagyváradon is takarék-pénz­tár. Száva-kulpai gőzhajózás. — Necrolog. Sárváry Pál. — Iro­dalom. A magyar zsinagóga. — A drága­ gyöngyről. — Nézzünk szét. — A Duna. — Hirdetések. Aggasztó hírek a tejjel, mézzel folyó haza vidékeiről. Bihar. Az adózó nép nyomorainak enyhítése körül, mint máshol úgy itt is e végre kiküldött bizottság jár el. Ennek jelentése szerint a szűkölködő és segedelemre méltó családok száma: a váradi járásban 5,124, a sárréti járásban 3,972, az érmellékiben 949, a szalontaiban 5,341 , a belényesi­­ben 5,495, összesen a megyében 20,881 család; — a segedelemre méltó szűkölködő egyének száma pedig az egész megyében 81,914.­­ A jövő aratásig megkivántató táp­szer-mennyiség minden család után csak egy köböl ga­bonára , nem különben azon mennyiség , melly a ta­vaszi vetésekre, a jövő évben megújulható szükség elhárí­tása végett szükséges leszen, minden család után hasonlag csak egy köböl gabonára számíttatván, és a gabona köblé­nek ára középszámítás szerint öt ezüst forintban vétetvén föl: a födözendő szükség gabonában 102,795 köbölre, pénzi értékben pedig 513,975 p forintra emelkedik.­­ Azonban a bizottság véleménye szerint ezen ősziél nem az, mit a megyei segedelmezés mértékéül kellene megállapí­tani , mert a törvényesen fönálló viszonyok, mellyek a job­bágyokat földesuraikhoz, s ezeket jobbágyaikhoz kapcsolják, nem engedik a számításból kihagyatni a földesúri segedel­­mezéseket. S a megyének mintegy két harmadát egyházi javak, s nagyobb uradalmak képezik; ezeken kívül pedig egyes birtokosok is , kik atyáskodási szép hivatásukat telje­­sitni képesek lesznek, nem csekély számmal találtatnak. E segédforrásokat is a bizottság számításba, és igénybe vé­­vén, számítása oda ütött ki: a közveszély eltávolítása 80 ezer ezüst forintnyi segedelemmel, rendkívüli körülmények közbe nem jövetele mellett, eszközölhető leszen. Ezen 80 ezer pforintnak felét, tehát 40 ezer pforintot javasolja a nemesség által fizetendő mennyiség gyanánt elvállaltatni; az alapokat, mellyekre a kivetés biztosan és kellőleg építethe­­tik kimutatván. Minthogy az ínség rögtönös enyhítést vár, az ajánlat be­vétele pedig huzamos­ időbe kerülhet, ezen ősziél vagy egész­ben vagy csak részben is a nemesség jótállása, s az ajánlott mennyiségnek biztosítékul kijelölése mellett kölcsön vétetvén, rüszint a kitűzött czélokra használtassék, és a begyülendő rész­letekből téríttessék vissza. — E segedelmezés egy része íngyen-ajándékul a szűköl­ködő dologtehetetleneknek osztassék ki. A munkaképes szü­­kölködők pedig közhasznú munkára fordittassanak.­­ Ezek szerint a közönség megelőzésére szükséges se­gedelem felét a nemesség fizetné; a másik felére t. i. a a másik 40 ezer­­forint, vagy annyit érő gabonának a kir. kincstárból eszközlendő adatásáért a n. m. m. k. helytartó tanács ajánltatott megkéretni. Említést érdemel a segédkezést rendező bizottság ind­okolása , melly imigy szól: „Törvényhatóság lévén, mindenek előtt a törvényeket tartozik figyelembe venni a megye. Nézzük tehát elsőben is a törvények könyveit. Itt az 1486: 64. t. sz. a megyei szükségek aránylagos viselését hordozván czimül, az l.§ban ekként rendelkezik: „ezentúl mindenek és egyenkint, bár­­milly rendű és állapotú birtokosak legyenek s bármelly me­gyében tartózkodjanak is, az egyetem által határozandó költ­ségeket javaikból, vagyonuk arányához és sorsukhoz képest, az egyetem keblébe befizetni és befizettetni, mindenkor tartoz­nak és köteleztetnek.“ Ugyanezen törvény 3. §. pedig három könnyű márka birsággal együtt, a vonakodók illetőségit bevé­tetni parancsolja. És ezen törvény ereje az 1659. évi 1. czikk­­nél fogva világosan megujittatik és fölelevenittetik. És ezen törvény az, melly valamint a megye közönségének határo­zatában paizsul szolgál, úgy a nemeseknek is legszebb ön­­kormányzási jogát és helyhatósági szabadságuk koronáját képezi.“ — „S alkotása óta folytonos gyakorlat ada életet a tör­vény igéjének. Valahányszor veszélyek jelei tünedeztek fel, valahányszor a körülmények és szükségek sürgető hatalmával

Next