Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-02-26 / 121. szám
121. Pest, péntek HETILAP. febr. 26.1847. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE Kifizethetni a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vagy az Iparegyesület hivatalában (Újvilág utcza Ilkey házi vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja i1, sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p. Elkésett előfizetőinknek teljes példányokkal még folyvást szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom: Aggasztó hírek a tejjel mézzel folyó haza vidékeiről. — A yarmouthi hid lerogyásáról. — Egyesületi mozgalmak. A m. k. természet-tudományi társulat. A debreczeni takarék-pénztár. A zabolchi tűzkármentesítő egyesület. Nagyváradon is takarék-pénztár. Száva-kulpai gőzhajózás. — Necrolog. Sárváry Pál. — Irodalom. A magyar zsinagóga. — A drága gyöngyről. — Nézzünk szét. — A Duna. — Hirdetések. Aggasztó hírek a tejjel, mézzel folyó haza vidékeiről. Bihar. Az adózó nép nyomorainak enyhítése körül, mint máshol úgy itt is e végre kiküldött bizottság jár el. Ennek jelentése szerint a szűkölködő és segedelemre méltó családok száma: a váradi járásban 5,124, a sárréti járásban 3,972, az érmellékiben 949, a szalontaiban 5,341 , a belényesiben 5,495, összesen a megyében 20,881 család; — a segedelemre méltó szűkölködő egyének száma pedig az egész megyében 81,914. A jövő aratásig megkivántató tápszer-mennyiség minden család után csak egy köböl gabonára , nem különben azon mennyiség , melly a tavaszi vetésekre, a jövő évben megújulható szükség elhárítása végett szükséges leszen, minden család után hasonlag csak egy köböl gabonára számíttatván, és a gabona köblének ára középszámítás szerint öt ezüst forintban vétetvén föl: a födözendő szükség gabonában 102,795 köbölre, pénzi értékben pedig 513,975 p forintra emelkedik. Azonban a bizottság véleménye szerint ezen ősziél nem az, mit a megyei segedelmezés mértékéül kellene megállapítani , mert a törvényesen fönálló viszonyok, mellyek a jobbágyokat földesuraikhoz, s ezeket jobbágyaikhoz kapcsolják, nem engedik a számításból kihagyatni a földesúri segedelmezéseket. S a megyének mintegy két harmadát egyházi javak, s nagyobb uradalmak képezik; ezeken kívül pedig egyes birtokosok is , kik atyáskodási szép hivatásukat teljesitni képesek lesznek, nem csekély számmal találtatnak. E segédforrásokat is a bizottság számításba, és igénybe vévén, számítása oda ütött ki: a közveszély eltávolítása 80 ezer ezüst forintnyi segedelemmel, rendkívüli körülmények közbe nem jövetele mellett, eszközölhető leszen. Ezen 80 ezer pforintnak felét, tehát 40 ezer pforintot javasolja a nemesség által fizetendő mennyiség gyanánt elvállaltatni; az alapokat, mellyekre a kivetés biztosan és kellőleg építethetik kimutatván. Minthogy az ínség rögtönös enyhítést vár, az ajánlat bevétele pedig huzamos időbe kerülhet, ezen ősziél vagy egészben vagy csak részben is a nemesség jótállása, s az ajánlott mennyiségnek biztosítékul kijelölése mellett kölcsön vétetvén, rüszint a kitűzött czélokra használtassék, és a begyülendő részletekből téríttessék vissza. — E segedelmezés egy része íngyen-ajándékul a szűkölködő dologtehetetleneknek osztassék ki. A munkaképes szükölködők pedig közhasznú munkára fordittassanak. Ezek szerint a közönség megelőzésére szükséges segedelem felét a nemesség fizetné; a másik felére t. i. a a másik 40 ezerforint, vagy annyit érő gabonának a kir. kincstárból eszközlendő adatásáért a n. m. m. k. helytartó tanács ajánltatott megkéretni. Említést érdemel a segédkezést rendező bizottság indokolása , melly imigy szól: „Törvényhatóság lévén, mindenek előtt a törvényeket tartozik figyelembe venni a megye. Nézzük tehát elsőben is a törvények könyveit. Itt az 1486: 64. t. sz. a megyei szükségek aránylagos viselését hordozván czimül, az l.§ban ekként rendelkezik: „ezentúl mindenek és egyenkint, bármilly rendű és állapotú birtokosak legyenek s bármelly megyében tartózkodjanak is, az egyetem által határozandó költségeket javaikból, vagyonuk arányához és sorsukhoz képest, az egyetem keblébe befizetni és befizettetni, mindenkor tartoznak és köteleztetnek.“ Ugyanezen törvény 3. §. pedig három könnyű márka birsággal együtt, a vonakodók illetőségit bevétetni parancsolja. És ezen törvény ereje az 1659. évi 1. czikknél fogva világosan megujittatik és fölelevenittetik. És ezen törvény az, melly valamint a megye közönségének határozatában paizsul szolgál, úgy a nemeseknek is legszebb önkormányzási jogát és helyhatósági szabadságuk koronáját képezi.“ — „S alkotása óta folytonos gyakorlat ada életet a törvény igéjének. Valahányszor veszélyek jelei tünedeztek fel, valahányszor a körülmények és szükségek sürgető hatalmával