Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-11-19 / 197. szám
Tartalom: A franczia münökszékek. Weisz Ferdinand. — Nyílt levél a Hetilap szerkesztőjéhez. Lichtenstein József. — A szerkesztőség válasza. — Austria gyapjú-kivitele és gyapju-fonal-fonása. — Egyesületi mozgalom. A Vukovár-fiumei vasut-társaságnak folyó 1847—ki november 4-kén tartott közgyűléséből. — Vegyes közlemények. A mienket mi magunk nem pedig mások. — Gabonaár. — Status-papirosok és részvények kerete. A franczia münökszékek. A Hetilap 192dik számában megígértük, hogy a franczia münökszékeket (conseils de Prud’hommes) kimerítően fogjuk megismertetni. Ezennel közöljük tehát azoknak eredetét, ennek indokaival együtt, — s közöljük törvényileg megállapított illetőségeket. — Óhajtjuk, hogy közleményünk figyelemmel fogadtassák. Mert, — ismételve mondjuk, — meg vagyunk győződve, hogy bármiként fejlődjék is, már a mostani országgyűlésen , vagy valamellyik legközelebbin, a magyar iparosság organizatiója, maiparunknak már mostani állapotai is megigénylik, hogy amaz organismusba a münökszéki institutio, illy vagy más nevezet alatt, egy vagy más alakban, mindegy, beoltassék. S ezt reménybhezni is azon okból,mert hiszen már a múlt országgyűlésnek a kereskedési és rokontárgyakban kiküldve volt kerületi választmánya, a „közműrendszerről,44 jelesül pedig „az iparűzök társulatairól“ készített törvényjavaslatában a münökszéki illetőséget felállította , midőn a „társulati gyűlés teendői közé számította e pontot is”) azon viszálkodásokat és panaszokat egyeztetés utján elintézi, mellyek a társulati mesterek, mesterlegények és tanulók között támadnak.44 — Sőt reménylhezni ezt azért is, mert, mint minapi czikkelyünkben megérintettük, a most fönálló czéhszabályzatban is meg van ez illetőség adva, pedig attól félnünk csak nem kell, hogy bármi történjék a czéhekkel, azt, mi rendszerükben jó van, elveszítsük. Óhajtjuk azonban, óhajtjuk minde mellett is, hogy a franczia manökszékek nagy figyelemmel méltányoltassanak, mivel amint egy részről már kijelentettük nézetünket, hogy az, mi az eddigi czéhszabályzatban megvan a münökszékek illetőségeiből, még kevesebb a szükségesnél, úgy nem kételkedünk megvallani, hogy a múlt országgyűlés kerületi választmánya javaslatának c) pontja sem elégít ki bennünket, sőt mi a franczia műnökszékek rendezetéből többet kívánunk átvétetni. De lássuk, mielőtt kivánatunkat bővebben részleteznék, a conseil de prud’hommes jelöli mondandóinkat. Oda nem akarunk visszamenni, hogy Turgot 1776nak elején eltörülte a czéheket, s ezeknek korlátozó nyűge helyett teljes szabadsággal ajándékozta meg az iparos állapotokat ; — Ide nem megyünk vissza, mert Turgot még ez évben megbukván, a czéhek eltörültetésök után fél esztendővel ismét vissza valának állítva. — Kezdjük inkább előterjesztésünket 1791-ről. Az assemblée Constituante, a minő ellensége volt minden elzárt testületeknek, a czéheket sem tűrte , — a most említett évben teljesen eltörülte azokat úgy , miszerint az iparos viszonyoknak a mint nem maradt fül, úgy nem is adatott semmi újabb rende, szabályzata. A rendezetlenség csakhamar rendetlenséggé fajult, s kártékonyan gombáztak föl ennek ártalmai. Megemlítünk ezek közül némellyeket, mint a mellyeknek orvoslásául később a münökszéki institutio kifejlett. A czéhi rend eltörültetése után a gyárak és műhelyek tulajdonosai, meg a munkások között szegődési szerződések szabályozták volna a művesek és munkások közti viszonyokat, ámde a legények és munkások megtörvén szegődéseiket, műhelyeket rögtön hagyák el, — a műhely urának annál nagyobb kárt okozva, hogy ez az átvállalt megrendeléseket nem volt többé képes annak idejében teljesíteni, sőt kiadott munkáját talán épen félbehagyatva kellett látnia, — ellenben más gyámokok és művesek, megismervén vetélytársuknál valamelly ügyes munkást, ezt mind maguk előnye, mind vetélytársuk kára végett elcsábították. — E két részröli rendetlenség megzavarta a müvességi szolgálatidő minden szabályosságát. — A gyámok, a mester méltánytalan, szabadatlan utón törekvén önhasznát vadászni, segédmunkásaitól, legényeitől elfogta a megérdemlett munkabért, — ellenben ezek a napnak több óráit elhanyagolták, s mind a mellett, hogy kevesebbet dolgoztak, munkabéreik emelését zsarolgatták. E rendetlenség a munka árait zavarta meg. — A tanuló megszökött mesterétől, — vagy ez nem teljesítette kellőleg oktatói kötelességét, mi által a műipari képzés vesztette el elkerülhetlen tartamát. — A tulajdoni jog szentsége is megsértetett. A munkások eltulajdonították a nekik földolgozás végett kiadott anyagszereket, — eladogatták az elejökbe rakott sávokat, mintákat, — ellenben találkoztak gyártulajdonosok és mesterek, kik az illy, talán épen álta- 197. Pest, péntek HETILAP. nov. 19.1847 ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza Ükey-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja ig, sőt két ivén is.— iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p.