Hétvége, 1979 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1979-11-29 / 1. szám
ÚJÍTÓK, FELTALÁLÓK Szakmunkatárs: Kovács Sztrikó Zoltán NE SAJNÁLJUK A DÍJAT AZ ÚJÍTÓKTÓL A szakszervezeti sajtónak minap adott nyilatkozatában Mika SPILJAK, a JSZSZ Országos Tanácsának elnöke a következőket mondta : — Jelentős lépést tett előre az újítók mozgalma az utóbbi években. A feltalálók, újítók szövetsége valaha csupán lelkes emberek társadalmi támogatás nélküli szervezete volt, manapság már üzemi és községi egyesületekbe tömörülnek, és küldötteik önigazgatási testületeket képeznek minden szinten. Az átszervezés folytán Vajdaságban például csaknem száz aktíva létesült, míg az év elején alig húsz volt. Mindez serkentő hatással van a dolgozók alkotókedvére, bár a végső céltól még igen távol vagyunk. — Ma már fokozatosan leküzdjük az újítók, feltalálók díjazásával szembeni ellenállást. A Crvena Zastava autógyár egyik újítója például 45 millió régi dinárt kapott, s nem ritka már az ennél is nagyobb jutalom. A szakszervezetnek kell támogatnia minden arra irányuló törekvést, hogy az újítók elnyerjék méltó jutalmukat. Az is feladata, hogy gondot fordítson az újítások, tapasztalatok összegyűjtésére, s lehetővé tegye a sajtóban való népszerűsítésüket, hogy minél több munkaszervezet és dolgozó ismerkedhessen meg velük. Mivel az újítók és feltalálók a gyorsabb fejlődést segítik, teljes erkölcsi és anyagi támogatást kell élvezniük. Osztatlan siker Rijekában A RASTYU ’79. című rijekai újító-kiállításon, hazánk munkásalkotóinak legnagyobb szemléjén osztatlan sikert arattak a vajdasági újítók, ésszerűsítők és feltalálók. Aranyérmet kapott az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet számos új gabonaféle kitenyésztéséért, ezüstérmet érdemelt ki a szabadkai Zorka és az Újítók Tartományi Szövetsége, s végül bronzérem jutott az újvidéki Jugoalat Szerszámgyár feltalálóinak, a pancsovai Tesla Izzógyár, valamint az adai Potisje Szerszámgépgyár újítóinak. Egyénileg az újvidéki Svetozar Prekognak érdemelt ki érmet. A HÉT PORTRÉJA HÉT BEJELENTETT TALÁLMÁNY EISLER István zrenjanini nyugdíjas, malomipari és gépészeti szakember tizedik éve foglalkozik újítási ötletekkel. 1926-ban kezdett dolgozni a malomiparban, 19 éve nyugdíjas. Jelenleg hét újítása vár szabadalmazásra, közülük öt malomipari, kettő pedig szívógázmotorokra vonatkozik. De mert egy-egy szabadalom jóváhagyása általában öt évig tart, az eredmény még várat magára. Az energiaválság késztetett arra, hogy lehetőséget keressek a nafta helyettesítésére, főleg a mezőgazdaságban és részben a bányaiparban — mondta Eisler István. — A mezőgazdaságban a traktorok és tehergépkocsik Diesel-motorját gázmotorokká kellene átalakítani, rövidebb dugattyúk alkalmazásával, mert a Diesel-motorban 35 atmoszféra nyomásra van szükség, a gázmotorban viszont csak 8 atmoszférára, hogy robbanás álljon be. Ezzel párhuzamosan a motorokat gyertyagyújtásúra kellene átalakítani, mint a benzinmotoroknál. Mivel a gázok nehezen indulnak, néhány kilométeren benzint kellene használni — tárolására ott a naftatartályt, és utána átváltani gázra, mint a butángázos autónál. Hogy gázt kapjunk, minden helységben egy-egy gázfejlesztő- és töltőállomást kellene létesíteni. A gáz fejlesztése generátorokkal végezhető, bármilyen anyag égetése folytán, különféle nedves és száraz szűrők alkalmazásával. A gázt kukorica- vagy napraforgószár, szalma, kukoricacsutka vagy bármilyen más égethető anyag felhasználásával kaphatnánk, minősége az elégett anyag kalóriájától függ. Az így fejlesztett gáz gazdaságossága attól függ, hogy az említett mezőgazdasági melléktermékek mennyibe kerülnek. Egy gázfejlesztő telep építése, körülbelül 300 000 dinár. A találmány terve azt is magában foglalja, hogy az így kapott gázt hogyan lehet sűrített állapotban, palackban tárolni. Bányaipari előterjesztésem a szilárd tüzelőanyagok cseppfolyóssá változtatására vonatkozik. Például hét vagon lignitből vagy barnaszénből nyert cseppfolyós üzemanyag nem tenne ki többet egy vagonnál, ez a szállítási költségeket is csökkentené, a kátrány kiválasztása folytán pedig megszűnne a füst, illetve a környezetszennyezés. A zrenjanini újító másik találmánya a mini takarmánykeverő. Ezt is gazdaságossági okokból készítette. Abból indult ki, hogy ma mennyibe kerül a töménytakarmány a legfeljebb 4 dináros kukoricaárhoz viszonyítva. A kukorica ugyanis 65—70 százalékát képezi a töménytakarmánynak, és csak a többi kerül ki más ipari melléktermékből (napraforgópogácsából vagy cukorrépaszeletből és hallisztből). Ez már 10 sertés hizlalásánál is jelentős megtakarítást hozna, nagyobb hizlalásról nem is szólva, hiszen egy keverő nem kerül többe 8000—10 000 dinárnál. „A minikeverő olcsóbbá tehetné a hizlalást, illetve gazdaságosabbá a hústermelést” — hangoztatja Eisler István. (hi) _________________________________________3