Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1970 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-15 / 13. szám

A MEGYEI TANÁCS VB MÉO — A TSZ-SZÖVETSÉGEK — AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK LAPjA L évfolyam, 13. szám ÁRa: 1.— FORINT 1970. július 15. ARATUNK... ömlik a gabona a kombájnból. A feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet négy kombájnja vágja az őszi árpát. Jó termés ígérkezik, bár a betakarítás nehéz a dőlt szárak miatt, mégis 18 mázsát várnánk holdanként az őszi árpából, a tavaszi árpából 14 mázsát, a búzából pedig 17—18 mázsát. Ha az időjárás kedvez, augusztus közepéiig befejezik az aratást a szövetkezet 130 holdas kalászosában. Heves megyetek részvétele az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Mint már arról beszámol­tunk ez év augusztus 28-tól szeptember 20-ig kerül meg­rendezésre Budapesten a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A kiállításon való részvétel az arra történt jelentkezés az üzemek Gyöngyös—Domoszlói Áll. Gazdaság, Gyöngyös Füzesabonyi Áll. Gazdaság Füzesabony Hevesi Állmai Gazdaság, Heves MÁP Eger—Gyöngyösvidéki Üzemének Egri Szőlőgazdasá­ga Abasári „Rákóczi” Tsz Adács „Béke” Tsz részéről még az év elején megtörtént. A megyei felül­­bírálat után a MÉM Kiállí­tási Iroda egyes bizottságai döntöttek a kiállításon való részvételről. Ezen döntés alapján megyénkből a követ­kező üzemek vesznek részt termékeikkel : alma őszi búza, őszi árpa tavaszi árpa paradicsom, görögdinnye, salátamag szőlőoltvány , szőlőoltvány őszi árpa, tavaszi árpa cukorrépa Apci „Béke” Tsz Atkári „Új Élet” Tsz Boconádi „Béke” Tsz Csányi „Búzakalász” Tsz Detki „Szabadság” Tsz Egri „Dobó István” Tsz Gyöngyösi „Mátra Kincse” Tsz Gyöngyöshalászi „Győzelem” Tsz Gyöngyösoroszi „Február 21” Tsz Gyöngyöspatai „Béke” Tsz Gyöngyöstarján „Győzelem” Tsz Hevesi „Kossuth” Tsz Hevesi „Rákóczi” Tsz Nagyrédei „Szőlőskert’’ Tsz Pétervásári „Gárdonyi” Tsz Szűcsi „Bajza” Tsz Verpeléti „Dózsa”­ Tsz Visontai „Reménység” Tsz Zagyvaszántói „Aranykalász” Tsz Reméljük, hogy a résztve­vő gazdaságok az elmúlt ki­állításokhoz hasonlóan si­őszi árpa, sárgarépa, vöröshere uborka uborka tök őszi búza, őszi árpa tavaszi árpa borszőlő erdei suhányok, gyümölcs­fák, vadrágás és fagykár elleni műanyag védelme zeller, virágköltészet lucernaszéna, porsó, paradicsom, csemegeszőlő csemegeszőlő őszi árpa, rozs, kukorica csemegeszőlő, borszőlő csemegszőlő babmag, paprikamag rozs, uborka, cukorrépa, dohány, sárgarépa, görög­dinnye, sárgadinnye, gö­­rögdinnyemag kukorica, lucernaszéna, paradicsom, csemegeszőlő, borszőlő laskagomba, alma csemegeszőlő borszőlő csemegeszőlő, borszőlő lucernaszéna, sárgarépa kerrel szerepelnek terméke­ikkel ezen a kiállításon is. Sz. F. Termelőszövetkezeti közös fejlesztési terve A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek az átszervezés év­étől 10. éves múltra tekin­tenek vissza. Az eltelt idő­szakban olyan eredményeket értek el gazdálkod­ásban, ami jogos büszkeséggel töltheti el a term­előszövetkezetek tag­jait és ve­­­. : A mezőgazdasági termelés szerves részét jelenti nép­gazdaságunknak, az éves el­készített üzle­t­i tervek is be­épülnek a népgazdasági ter­vek vonatkozó részlettervei­be. Az új­­ .nvítási rendszer lehetővé tette, hogy a merev (diktált) terveik he­lyett a mező­gazdasági üze­lmek olyan tervet készítsenek, amelynek megvalósulásá­n a műszaki-technikai, any­aigi és m­unkaerő-fe­lkészültség ren­delkezésre áll. Az 1967. évi III. számú ter­melő­szövetkezeti törvény is előírja, hogy a tervkészítés­hez szükséges felt­étel­ekkel rendelkező termel­őszövetke­­zeteknek üzemfejleszt­ési ter­­­vet kell készíteniük. A hos­­­szabb távú és öt variációiban elkészíthető fejlesztési terv rögzí­ti a mezőgazdasági üzem jelenlegi állapotát, valamint azt, hogy a várható fejlődés követ­kez­tében milyen lehe­tőség van a termelés növelé­séb­e és ennek megvalósításá­hoz milyen anyagi forrás áll rendel­kezésre a megfelelő ütemi­dőkben. A MÉM által közreadott fejlesztési tervséma a válla­lati (termelőszövetkezeti gaz­daság) jövedelemnövelési le­hetőségeinek tervezését állít­ja a tervezés központjába, fenntartva annak lehetőségét, hogy a gazdálkodási körül­mények változásával (ár, hi­tel, adó, támogatás stb.) az ellkészülit terv későbbi idő­pontokban is kevés munká­val a megváltozott feltéte­lekhez alkalmazható legyen. A fejlesztési terv elkészíté­se — annak ellenére, hogy a munkalapokkal együtt az el­készítés főbb szempontjai is rendelkez­ésre állnak — a na­pi munka elvégzése mellett jelentős feladatot jelent a termelőszövetkezetek szakve­zetői részére és elengedhetet­len az összehangolt munka. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által végzett felméré­sek szerint egy szakember 6 hónapi munkáját igényli a terv helyes és használható elkészítése. Kérdés: a ter­­melőszövetkez­eti gazdasá­gaink szakembereinek a né­pi munka elvégzésével egy­­időben van-e annyi szabad idejü­k, hogy biztosítsák a terv elkészítésé­hez szükséges időm­e­nnyiséget. Amennyiben a termelőszövetkezet vezető­sége úgy dönt, hogy az ered­ményes gazdálkodáshoz, a döntéseket megelőző kalku­lációra nemcsak rövid távon, hanem távlatban is igényt tart, úgy az elkészítés tekin­tetében a következő lehető­ségek adottak: — a termelőszövetkezet szakemberei elkészítik a ter­­vet, melyben megtestesül a távlati elképzelés; — a te­metőszöv­ettkezet ve­zetősége­ megbízást ad kutató­intézeteknek, kívül­álló szak­embernek, vagy alkotó csoportnak a terv elkészíté­sére ; — megbízza az Agrárgaz­dasági Kutató Intézetet, hogy a rendelkezésre bocsátott alapi adatok alapján végezze el programozó gépekkel a legfejlettebb számítástechni­kával a gazdaságossági szá­mításokat ; — a termel­őszö­vetkezet nem igényli a fejlesztési terv adatait nagyüzemi gazdálko­dáshoz, a döntések meghoza­talánál több variációs lehe­tőségre igényt nem tart. Az elkészítendő terv két fő csoportot tartalmaz : I. Üzemfejlesztési tervla­pok. II. Üze­mfejlesztési terv el­készítésének segédletei és mellékletei. Megyénkben az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet díjta­lanul elkészíti 18 termelő­­szövetkezet részére (rendsze­res adatszolgáltatók az inté­zetnek) a rendelkezésre bo­csátott alapadatok alapján az előre beprogramozottit számító­gépekkel a számításSO-kat és azo­kat több variációban ren­delkezésre bocsátja. Amennyiben az intézet szá­mítástechnikai kapacitása le­hetőséget biztosít más ter­melőszövetkezeti gazdaság alapadatainak feldolgozására, úgy 1970. IV. negyedévben körülbelül 100 termelőszövet­kezet megbízását tudják tel­jesíteni. A modern mezőgazdasági nagyüzem célkitűzéseinek elemzéséhez ma már elen­gedhetetlen a számítógépek igénybevétele, ezért a döntés meghozatalánál ennek lehe­tőségét is figyelembe kell venni. Az elkészült üzemfejlesz­tési terv: — a termelési, értékesítési, szolgáltatási, alaptevékeny­ségen kívüli tevékenység ös­­­szehangolá­sához segítséget nyújt a termelőszövetkezeti vezetőknek; — a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználá­sának döntés­énél irányt mu­tat a legcélszerűbb felhasz­nálásra ; — a beruházási hitelek, ál­lami támogatások elbírálásá­nál a terv egyik alapját ké­pezi ; —­­az éves termelési, pénz­ügyi terv készítés­éhez alap­­terv feladatok­at biztosít, lehe­tőség van a változott körül­mények kidolgozására, a gaz­dasági szabályozók változásá­nak átvezetésére; — a termelőszövetkezet ve­zetősége és üzemi vezetői a terv keretében irányozzák elő a termelésfejlesztésit, az anyagi-műszaki fejlődés üte­mét, a mun­kaerőmérleg alap­jain szükséges munkaerő­­szükséglet megteremtését, esetleges műszaki változtatá­sokat a termelésben. A terv­­ elkészültével a megfelelő­­ következtetések le­vonása a gazdasági dönté­seiknél figyelembe vehető és irányt mutat. Turay József gazdaság Óriás kombájnok Öt darab, óriás E—512-es típusú, NDK gyártmányú kombájnt vásárolt a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság. A hatalmas gépek 5,72 méter szélességben aratják a gabonát, s így a teljesítményük egy nap alatt öt-hat vagon. Az új gépek az idei aratáson már mun­kába álltak. (Fotó: Kiss Béla) Chilei szakszervezeti üül­döttség látásakén­t egyénibe lett szakszervezetek földmű­ves szövetségeinek vezetői voltak. A küldöttség először a pé­tervásári Gárdonyi Géza Ter­melőszövetkezetbe látogatott, ahol Koós Viktor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője és Széll Ferenc, a közös gazdaság el­nöke fogadta a vendégeket. A külföldi v­e­dégek meg­ismerkedtek a szövetkezet életével, gazdálkodásával és elismerően nyilatkoztak a látottakról. A délutáni órákban a kül­döttség Szilvásváradra uta­zott, ahol megyénk mezőgaz­dasági vezetői, dr. Tamás László, a megyei pártbizott­ság titkára és Kéri István, a megyei tanács Vb elnökhe­lyettese tájékoztatták a ven­dégeket a megye mezőgaz­daságáról, élelmiszergazda­ságáról. Július 9-én Ramon Fernan­­des Galveznek, a Chilei Szak­­szervezeti Központ főtitkárá­nak vezetésével küldöttség látogatott megyénkbe. A de­legáció tagjai a chilei terü­ Megalakult a gyanúi városi blizottság Megválasztották a HNF elnöksége mellett működő 40 tagú városi nőbizottságot Gyöngyösön. A kibővített el­nökségi ülésen Kakuk Imre, a HNF városi titkára ter­jesztette elő a javaslatot, amelynek alapján megtörtént­ a szavazás. A nőbizottság elnökévé Vadász Józsefnét, a Gyöngy­­szöv ÁFÉSZ dolgozóját, tit­kárává pedig Mátrai Gézáné mérnököt, az Egyesült Izzó dolgozóját választották.

Next