Heves Megyei Építők Lapja, 1972 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-16 / 1. szám
tilag proletárjai, egyesüljetek ! HEVES MEGYEI VII. évfolyam 1. szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, A PÁRT ÉS SZAKSZERVEZET LAPJA A vállalat negyedik ötéves terve IV. A nyereség, a fejlesztési mérleg Az I. fejezetben már említettük: az árbevétel-arányos nyereség évenkénti üteme tíz százalék a terv szerint. Ennél nagyobb nyereségszázalékot — mivel a termelési volumen a lakásépítés felé tolódik el és legkevésbé gazdaságos — nem reális beállítani. Ezen nyereségtömeg is csak a visszafizetési kötelezettség nélkülli, összesen 33 millió 700 ezer forint támogatás mellett biztosít megfelelő fedezetet az érdekeltségi alapok képzéséhez. Tartalékalap : az 1968—70. évben képzett tartalékalapot a részesedési alaphiány pótlásánál használtuk fel, így az 1971. évi induló állomány nulla. A visszapótlási kötelezettség 1971—73. között évi 1 millió 334 ezer forint, összesen 4 millió 2 ezer forint a részesedési alap terhére. E melett kell még képeznünk a rendeletben előírt szintet. Részesedési alap: 1971. évi nyitó állománya — 1 millió 845 ezer forint, mely alaphiányt tovább növeli az 1970. évi eredmény miatt 5 millió 930 ezer forint, ezek együttes összege 7 millió 775 ezer forint. A hiány fedezésére rendelkezésre áll 4 millió 446 ezer forint tartalékalap. Mindezek után a részesedési alapon — 3 millió 329 ezer forint induló állományi hiány mutatkozik. Ezt az összeget, valamint az „R”-fix költségeknél rendszeresen jelentkező étkezési túllépést — körülbelül 600 ezer forint összeget — együttesen 4 millió forint — az 1971. évben kellett kigazdálkodnunk a részesedési alapunkból, így az 1971. évi felosztható részesedés összege körülbelül 30 ezer forint, a béren kívüli juttatások, nyereségprémium figyelembevétele nélkül. A további években a részesedési alap megfelelően alakul. Tehát részesedési alap nyolc százalékos árbevétel-arányos nyereség mellett 1971-ben 1 millió 114 ezer forint hiánnyal zárta, mely eleve nem tervezhető. A hiányok kigazdálkodására a vállalat vezetősége megtette szükséges intézkedéseit. Ezek elsősorban a szigorú önköltségcsökkentést, a szervezettebb termelést, a készletek csökkentését, a kivitetelezési, készletezési, finanszírozási idők csökkentését veszik figyelembe, amellyel az önköltség komoly mértékben javítható, így a nyereség növelhető. A fejlesztési alap 1971. évi nyitó állománya egymillió 360 ezer forint, ám ezt az összeget 2 millió 745 ezer forint zárolt amortizációs hányad terheli, így a szabad keret nyitó állománya egymillió 385 ezer forint. Az év elején fejlesztési alap kötelezettségei címén felhasznált tartalékalapot rendezni kell a tartalék, illetve részesedési alappal szemben, és a menetközbeni képződmények (úgy mint 1970. évi eredményből képzett alap, amortizációból képzett alap, tanácsi támogatás) összegeiből kell fedezni, mint fejlesztési alap felhasználási tényezőt. A fejlesztési alap felhasználásaként tervezzük a már meglévő 5 millió 547 ezer forint építészeti beruházás aktivizálását 1971—72. években 26 millió 303 ezer forint értékben a vállalati újtelep kialakítására és a gépészeti szintentartó beruházásokat selejtezési értékben. Ugyanitt tervezzük a már meglévő beruházási és forgóalap feltöltési hitelek törlesztését, valamint a termelésfelfutás kapcsán jelentkező 11 millió 700 ezer forint forgóalapfeltöltést is. Megjegyezzük, hogy 1972-től a forgóalap bővítését nem terveztük. A forgási sebesség növelésével (gyorsabb ütemű átadások) a jelenlegi forgóeszköz-értékkel lényegesen magasabb termelési érték is finanszírozható. A tervezett gazdálkodás mellett 1974. év végére sikerül vállalatunknak kényszerhiteleit kifizetnie, illetve az 1975. évi nyereségből és az 1976. évi amortizációból körülbelül 31 millió forintot akkumulálnia fejlesztési alapján, amit beruházási célokra fordíthat. Ily módon az üzemi épületek megvalósítása után 1975—80. között kerülhet sor vállalati erőből a termelésben közvetlenül részt vevő gépek és berendezések nagyobb arányú fejlesztésére. Ennek induló tőkéje lehet az 1975. év végéig akkumulált 18 millió 400 ezer forint fejlesztési alap és az 1976. évi amortizáció körülbelül 3 millió 400 ezer forint értékben. Összességében 1976-ban mintegy 31 millió 2 százezer forint állna rendelkezésünkre a fejlesztési alapon. Hangsúlyozni kell a fejlesztési alap akkumulációval kapcsolatban, hogy az csak 1974—75- től kezdődően jelentkezik, beruházási igényeinktől kevesebb és a beruházási igény már 1965 óta fennáll. A beruházások elmaradása az akkumuláció elmaradását is jelenti és így egyben a további — 1975 utáni — fejlődésünket is akadályozza. Februári lapunkban fogjuk ismertetni A jövedelem, bér-részesedés című fejezeteket. An: L— Ft Vállalatpolitikai irányelvek ^n. fejlesztési politikánk célkitűzései írta : BORBÉLY LAJOS igazgató Műszaki fejlesztésünk alapkoncepciója elsősorban az új módszerek, az országban bár megvalósult vagy megvalósulás alatt lévő szerkezeti és egyéb fejlesztések gyors és hatékony behozatala vállalatunkhoz és adaptáció alapján ezek vállalaton belüli széleskörű elterjesztése. Saját erőből minimális, de a szükséges eszközök ráfordításával alapkutatást is végzünk helyi anyagok alkalmazását illetően. Minden fejlesztési intézkedésnek az élőmunka csökkentését, a hatékonyság, ezen belül a termelékenység növelését kell szolgálni. A fejlesztés részleteiben A vállalat termelési módszerének, szervezésének és szervezetének korszerűsítését alátámasztóan a technológiai szervezés alapján létrehozandó üzemek bázisainak kialakítása, a központi telepek fejlesztése útján. A negyedik ötéves tervben bevezetendő új technológiák — pales, öntött térzsalus — műszaki kérdéseinek megoldása és ehhez kapcsolódóan vállalatunk sajátosságainak figyelembe vételével az indokolt műszaki fejlesztések végrehajtása. A korszerű és ezen belül, különös hangsúllyal az acél és fémszerkezetek, előregyártott vasbeton szerkezetek, a vállalat építési tevékenységében történő részarányának olyan megváltoztatása, hogy ezen szerkezetek alkalmazása a vállalaton belül döntő legyen. A kivitelezéshez szükséges szerkezetek (gépesítéssel) kialakítása. A betontechnológia, a habarcstechnológia (ezen belül a mészoltás) magas műszaki szinten, teljes keresztmetszetű gépesítéssel történő megszervezése. Itt törekednünk kell az automatizálásra. Egy-egy technológiai folyamat komplex gépesítése az összefüggő technológiák szükség szerinti gépesítésével. A szak- és szerelőipar kisgépellátottságának bővítése és fejlesztése. Gépfejlesztési beszerzési és gépellátási politikánk alapvető célkitűzése géplánc-szerű gépesítettséggel a komplex gépesítésre való törekvés és a célt szolgálóén olyan gépek beszerzése, amelyek műszaki megoldása és színvonala lehetővé teszi sok munkafolyamat elvégzését ugyanazon géppel. A helyszíni anyagmozgatás gépesítése érdekében a tervidőszak végére általánossá kell tenni ezen termelési részfolyamat megfelelő gépekkel való felszerelését. Itt is törekednünk kell a gépláncszerű kialakításra. A vállalati ütőképességet nagyrészt behatároló és döntően befolyásoló szak- és szerelőipart komplexszé tesszük és ezen belül célgépekkel látjuk el. A szerelőipar meglévő szervezetét és szervezettségét tovább fejlesztjük, a szakipart pedig szervezetiében is alkalmassá tesszük feladatuk maradéktalan ellátására. A minőség gyökeres megjavítása és a technológiai szervezettség megteremtése érdekében létrehozzuk a vállalat minőség ellenőrzési szervezetét. A felsőbb szintű döntések függvényében és azok megkívánta ütemében kezdjük meg és folytatjuk a hatvani házgyár előkészítését. A Mátra-Bükk regionális fejlesztéssel összefüggésben a hegyvidéki építésnek legjobban megfelelő építési módszerek és szerkezetek, valamint az itt megvalósuló épületeknél a tervezőkkel és építtetőkkel történő együttműködés útján sejtek, szekciók kialakítása ugyanazon szerkezeti rendszerek megtartása mellett. Saját kutatással helyi anyagból iparosítható kivitelt biztosító szerkezeti elemek, oldalfal lezáró panelek, burkolóanyagok kikísérletezése és alkalmazásának széleskörű bevezetése. Eszközfejlesztés Vállalatunk, mint építőipari kivitelező vállalat, az állandóan növekvő igények kielégítésének csak úgy képes eleget tenni, ha korszerű fejlesztéssel kapacitását növeli. Ezen elengedhetetlen fejlesztésben igen fontos és lényeges szerepe van a vállalati beruházások időbeni, maradéktalan megvalósításának. A vállalat jelenlegi gazdasági eredménye és pénzügyi helyzete megszabja a szükséges beruházások ütemét és mértékét. Az 1970. évi vállalati mérleg adatai szerint fejlesztési alaphiány állott elő, mely a forgóalap feltöltési kötelezettség teljesítése után meghaladja a húszmillió forintot. Így az 1970-ben képződött alapunk még a visszafizetési kötelezettség és a megvalósult építétési beruházások aktiválására sem elegendő. Ilyen előzmények, illetve fejlesztési alap elégtelenség miatt, a jelentkező legfontosabb beruházások eszközölhetősége érdekében vált szükségessé a korábban beadott „állami támogatás igénybevételével” pályázati javaslat. Ennek bizonytalanságából kifolyólag ezen pályázatban jelzett 48,5 milliós dotációs igénnyel szemben, jelen tervben az — Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szóbeli értesítése alapján — húszmillió forintos állami dotáció megítélésére számítunk. Az új építési technológiák és a bevezetésben említett pénzügyi helyzet viszont ennél magasabb összeget igényel, melyhez 13,7 millió forint tanácsi dotáció megszerzésére számítunk. Így a vállalati eredményből képződő értékkel, valamint az állami dotációval és tanácsi támogatással számolva alakult ki fejlesztési alapmérlegünk. A beruházások elsősorban a központi telep építési beruházásainak befejezésére és a még elengedhetetlenül szükséges létesítmények megépítésére irányulnak. Így feltétlenül szükséges az Egri úti telepről a segédüzemek áttelepítése, hogy korszerű körülmények között, nagyobb kapacitással tudjanak termelni, amely a vállalat szempontjából igen fontos és előnyös. A sop-termelésszervezési módszer részleges bevezetésével a központi telepeket ezen kívül úgy kell kialakítani, hogy azok komplettációs üzemekké alakuljanak. A forgóeszközök átlagos állományát — figyelembe véve a jelenleg túlzottan felfutott anyagkészletet — 1972-től 1975-ig 221 ezer forint szintentartásra kell törekednünk. Az ötéves terv folyamán csak az 1971. évi 11 ezer 700 forint feltöltési összeggel számolunk. Ennek feltétele, hogy 1971- ben ne emelkedjünk az előírt átlag fölé. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fejlesztési alapunkat az állóeszközök fejlesztésére biztosíthassuk. Ennek érdekében olyan intézkedések szükségesek, melyek a fordulatszám növelését, illetve a forgási napok csökkentését eredményezik. Elsőrendű fontosságú az anyagkészletek reális szintre csökkentése és a befejezetlen állomány átfutási idejének redukálása. Ugyanilyen fontosságú az igen magas kinnlévőségek radikális csökkentése. A már 1965-től vajúdó vállalati új telep kialakítására saját erőből sem az ötéves terv során, sem közvetlenül ezt követően nem adódik lehetőség fejlesztési alapunkból. Ugyanakkor elmaradása a korszerű építéstechnológiák bevezetését akadályozná. Eredményeink alapján csupán 1973. után tudunk jelentősnek nevezhető összeget akkumulálni e célra, holott a termelékenység jelentős növelése, a korszerű technológiák tömeges alkalmazása beruházásokat igényel. Addig, amíg megfelelő alap nem áll rendelkezésre, a nagygépeknél elsősorban kölcsöngépekkel kell megoldani a feladatot. Munkaerőfejlesztés A termelési volumen teljesíthetőségénél létszámtervünkben figyelembe vettük, hogy a munkaerőtartalékok országosan korlátozottak, csak mérsékelt létszámfejlesztés valósítható meg, tehát a fejlesztést intenzív módon kell végrehajtani. A termelési volumen növekedésének 73 százalékát termelékenységből, míg 27 százalékát létszámnövekedésből kell megoldani. Ebből kifolyólag az 1970. évi 3172 összlétszám 1975-re 3462 főre kell emelkedjen, mely 9,1 százalékos létszámnövekedést jelent. Ezen létszámfejlesztést ipari tanulóképzésből és közvetlen felvételekből kívánjuk megoldani. A beiskolázott ipari-tanuló-létszám kényszerhelyzetet tükröz, mivel munkás utánpótlásunk tervezete a MüM szakmunkásképző intézetek (Gyöngyös, Eger, Iatvan) kapacitására támaszkodik. Egyes szakmák utánpótlása ezért tanulóképzéssel teljesen lehetetlen, mivel az említett intézetek e szakmákat nem oktatják (üveges, bádogos). Úgyszintén az oktatás hiánya miatt teljes egészében külső forrásból kell megoldanunk olyan szakmák utánpótlását, mint a szigetelő, műköves, nehézgépkezelő. Ezen szakmák vállalaton belüli képzésére megoldást kell találni. A vasbetonszerelő szakma 1971- től összevonásra került és mint vasbetonkészítő szakma szerepel (vasbetonszerelő és vasbeton előregyártó). A szükséges fizikai létszám szakmai összetételét a jelenlegi technológia igényéből kiindulva, azzal összefüggésben kell megállapítani és technológiai összetétel változásával a szakmunkásigényünk kielégítésére átképzős tanfolyamokat kell szervezni. (Folytatás a 2. oldalon) Új kenyérgyár épül Egerben (fotó Szendrőván György) 1972. január 16.