Heves Megyei Építők Lapja, 1974 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’. A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam, 1. szám 1974. év kezdetén újból magunk mögött hagytunk egy mérföldkövet, melyre most 1973. volt írva. Ilyen mérföldkövek sorakoznak mögöttünk is, előttünk is, közöttük levő távolság azonban nem egyforma. Nem időben van különbség, hanem a meg­tett út hosszában. Álljunk meg egy pillanatra, nem pihen­ni, hanem felmérni a megtett utat, a teljesítmény értéke­lése után megszabni az 1974-es évi útszakasz feladatait. Az 1973-as évet értékelve, van amivel elégedettek lehe­tünk, van amivel nem. Azzal elégedettek lehetünk, hogy az év elején tervezett 787 lakásátadást 11 lakással túlteljesít­ve, 798 lakást adtunk át, azzal, hogy 432 millió forintos ter­melési tervünket több mint 460 millióra teljesítettük, árbevé­telünk először haladta meg az 500 millió forintot. Elégedet­ten állapíthatjuk meg, hogy vállalatunk helyzetét, gazdál­kodását a néhány évvel ezelőtti mélypont után tartósan sta­bilizáltuk, várható nyereségünk részesedés fizetését teszi lehetővé. Ennek a sok erőfeszítést, áldozatos munkát követelő eredményes termelő folyamatnak egyaránt tevékeny részese volt valamennyi dolgozónk, segédmunkástól az igazgatóig. Ezekhez a munkasikerekhez alapvetően hozzájárult párt- és társadalmi szervezeteink irányító, mozgósító te­vékenysége. Amivel nem lehetünk elégedettek: nem tudtuk eléggé rugalmasan követni az építtetői kívánságokból eredő prog­ramváltozásokat, ennek következtében egyenlőtlen volt az egyes időszakok leterheltsége, az első félév kényelmeskedő munkavégzését a második félévben feszített tempóval kel­lett kiegyenlíteni, ami az egyénenkénti túlterhelésen kívül kihatott a programszerűség lazulására, az ütemtelenség a gazdaságosság rovására ment, mert problémákat okozott az anyagellátásban, a finanszírozásban, átadási határidők betartásában. Tovább szélesedett a szocialista munkaverseny-moz­­galmunk, de még nem a várt mértékben. Nem valósult meg a munkaverseny egyik célkitűzése a minőségi munka­végzést biztosító minőségi lánc az egyes szakmák között, nem lehetünk elégedettek a politikai oktatásban való rész­vétel aktivitásával sem. Bizonyára ezeknek tudható be, hogy a vállalati kollek­tív szellem nem volt olyan egységes, mint az üzemeken be­lül. Az eddigi eredmények és fejlődés pozitív irányának is­meretében biztosra vehetjük, ez évben versenymozgalmunk­ban ez a követelmény is megvalósul. Így év elején Boldog Új Évet szoktunk kívánni egy­másnak. A boldogabb új évet nem csak kívánni kell, ne­künk kell azt megvalósítani, tenni érte, dolgozni, jobban, okosabban, eredményesebben, mint eddig. 1974. évben is biztosítanunk kell vállalati gazdálkodá­sunk eredményének további növekedését. Az eredménynö­velés alapvető forrása a takarékosság. Takarékosság az anyaggal, munkaidővel, gépekkel, fuvareszközökkel. Anyag­­költségünk 1 százalékos csökkentése több mint egy napi kifizethető nyereségrészesedést jelent. Az anyagtakarékos­ság már a megrendeléssel kezdődik. Csak annyi és olyan anyagot megrendelni, ami szükséges, és akkorra, amikor az felhasználásra is kerül. Folytatódik a takarékosság a beér­kező anyag gondos átvételével, törés, rongálódás­mentes belső szállításával, raktározásával, gondos beépítésével. A minőségi munka végzésével, az előző szakma munkájának megbecsülésével több milliós utánjavítási és garanciális javítási költséget takaríthatunk meg. A termelési, árbevé­teli program betartásával 3—4 milliós bankkamatot taka­ríthatunk meg. A fuvareszközök 5 százalékkal jobb kihasz­nálása (állásidők csökkentése, teljes terhelés biztosítása, üresjáratok csökkentése), ugyancsak 1 nappal növeli a ré­szesedést. Ugyanez vonatkozik a munkagépek jobb kihasz­nálására is. Sorolhatnám tovább, de az eddig említettek megvalósítása is 10 milliós nagyságrendű eredménynövelést hozhat. Van tehát bőven mit tenni, van lehetőség az ered­mény fokozására. A fejlődés lehetősége adott, csak jobban kell végezni munkánkat mint előző évben. Ezt kívánja tőlünk a munka becsülete, ezt várja tőlünk pártunk, kormányunk, egész népünk. Cséri József gazdasági igazgatóhelyettes Ára: 1,— FI Eredményesebb beszámoló taggyűlések A X. kongresszust követően harmadszor került sor a be­számoló taggyűlések megtar­tására. A X. kongresszus ha­tározatai, valamint a Köz­ponti Bizottság 1972. novem­beri határozata nyugodt, ki­egyensúlyozott légkört te­remtett. Megerősítette a párt egysé­gét, fokozta a tömegkapcsola­tok erősödését. A határoza­tok szellemében a fő hang­súly a cselekvésre helyező­dött át. Ez fejeződött ki a beszámoló taggyűléseken pártbizottságunkon belül is. Alapszervezeteinknél de­cember 20-ig befejeződtek az éves értékelő taggyűlések, melyeken a párttagság mint­egy 80 százaléka vett részt és 30—35 százaléka szólalt fel. A beszámoló taggyűlések előkészítése jobban sikerült, mint az előző években. A csoportértekezletek őszintéb­ben vizsgálták a párttagok és a vezetőség munkáját. Fel­tárták a hiányosságokat, több helyen kifogással éltek a csoportértekezletek rendszer­telensége, a vezetők egysíkú munkája miatt. Személy sze­rint értékelték a párttagok egész évben végzett tevé­kenységét, pártmegbízatásaik teljesítését, gazdasági mun­kájuk eredményeit, és hiá­nyosságait, emberi magatar­tásukat. Ezt azért kell ered­ményként elkönyvelni, mivel a korábbi időkben ilyen sze­mélyre szóló értékelést csak egy-két alapszervezetnél vé­geztek. A párttagság helyesléssel fogadta, hogy a vezetőségek beszámolói kiemelten foglal­koztak a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatá­nak végrehajtásával, az üze­mi demokrácia helyzetével, a pártépítés kérdésével. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján előtérbe került a termelő­­munka jobb megszervezése, az alapszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékeny­ségének fejlesztése. A beszámolókban és viták­ban ismertetésre kerültek a termelésben, termelékenység­ben, gazdálkodásban elért eredmények, hibák. AZ ELÉRT EREDMÉNYEKBEN A PÁRTTAGOK ERŐFESZÍTÉSE IS MEGJELENT Alapszervezeteinknél foko­zódott az érdeklődés a gaz­dasági eredmények iránt, mi­vel vállalatunk több éve nem tudott nyereséget fizet­ni és most a jobb gazdálko­dás következményeként erre is lehetőség nyílik. A beszámolókban és viták­ban sokan bírálták az anyag­­ellátási zavarokat, a munka­­szervezés fogyatékosságait, mely annak tudható be, hogy az átszervezésből adódó fel­adatokat még nem minden vezető tudta kellőképpen el­sajátítani, s azokat megfele­lően hasznosítani. Keveset foglalkoztak vi­szont a vita során a vezetők magatartásával, az üzemi de­mokrácia helyzetével. Kevés bírálat hangzott el a gazda­sági munkában elkövetett hibákról, az alapszervezetek­nek a munkahelyi légkör ki­alakításában betöltött szere­péről. Hiányosságként merült fel, hogy az alapszervezetek még nem teljes mértékben tud­nak határt szabni a párt-, gazdasági- és társadalmi fel­adatok között, így több he­lyen elsiklanak a jelentősebb feladatok mellett. Egyes alapszervezetek átvállalnak gazdasági feladatokat, ame­lyek azt szülik, hogy a való­ban rájuk tartozó feladatok­ban nem tudnak teljes haté­konysággal részt venni. Erősen fellelhető még a tit­kár-centrikus vezetési mód­szer. A jövő évre megszabott feladatok között szerepel a vezetőség többi tagjának megfelelő aktivizálása, a terhek ésszerűbb elosztása. Azok az alapszervezetek, melyek a pártépítés terüle­tén ez évben nem teljesítet­ték feladataikat, a hiányos­ságot őszintén elismerték, az önbírálat mellett igen haté­kony feladatokat tűztek ma­guk elé a jövőt illetően. A taggyűléseken sok és élénk vita volt a szocialista munkaverseny szervezésével kapcsolatban. Elítélték, hogy év közben senki nem fordí­tott kellő gondot a verseny fellendítésére. Hiányolták az évközi értékelést, a szocia­lista brigádok bevonását a ve­zetésbe, s véleménykikérések elmaradását, a szükséges tá­jékoztatás megadását. Sürgették a viták során a párttagok a fegyelmezetlensé­gek felszámolását, az italo­zás, az anyagpazarlás, a ha­táridőcsúszások terén. Keve­­selték az ezekkel kapcsola­tos intézkedéseket. Felvetődött a párttagok ter­melő munkában való példa­­mutatása. Úgy foglaltak ál­lást, hogy a gazdasági mun­ka hatékonyságának növelé­se érdekében fokozni kell a párttagok példamutatását, egyben erősíteni kell a bírá­lat, önbírálat érvény­re j­utta­­tását. A taggyűlések tapasztala­ta alapján FOKOZNI KELL A GAZDASÁGI VEZETŐK ÉS A PÁRTVEZETÉS MUNKAKAPCSO­LATÁT Magasabb követelményt kell támasztani a gazdasági veze­tők politikai munkájával, magatartásával kapcsolatban. A beszámolók többsége he­lyesen foglalkozott a pártok­tatás kérdésével. Bírálták azokat a párttagokat, akik nem fordítanak kellő gondot továbbképzésükre. Nagy hangsúlyt kapott a viták során az alapszerveze­ti pártélet fejlesztésének kér­dése, a párt határozatainak maradéktalan végrehajtása, az alapszervezeti munka ha­tékonyságának növelése. A párttagság bírálta a ve­zetőségeket, hogy a párt­­munka nem mindig kap kellő megbecsülést. Általános igényként jelent meg, hogy a vezetőségek ha­tározottabban lépjenek fel a fegyelem megsértőivel szemben, mivel az elnéző bá­násmód közömbösséget szül. Név szerint is elhangzottak bírálatok azokkal szemben, akik elhanyagolták a párt­munkát. Csökkenteni kell a taggyűlésekről igazoltan tá­vol maradók számát, vagyis csak nagyon alapos indok esetén tekintsék a vezetősé­gek igazoltnak a hiányzáso­kat. Helyes kezdeményezésnek tekintették a pártcsoportok munkájának megjavítására tett intézkedéseket. Megfelelő helyet kapott a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának értékelése. Javult az irányító pártszer­vek és az alapszervezetek közti kapcsolat, melyet min­den beszámoló jónak értékelt. Ehhez hozzájárult, hogy a területfelelősök hatékonyabb munkát végeztek és megfele­lően értékelték az alapszer­vezetek munkáját, bár ezen a területen is még további javulás szükséges. A TAPASZTALATOKAT ÖSSZEGEZVE megállapítható, hogy alap­­szervezeteinknél emelkedett a korábbi évekhez képest a be­számoló taggyűlések színvo­nala. Az alapszervezetek sa­játságuknak megfelelő szín­vonalon végrehajtják a párt politikáját. Törekednek a gazdasági feladatok sikeres végrehajtásának segítésére. Kellően érezték, hogy legfon­tosabb feladatuk a termelés ellenőrzése, az üzemi demok­rácia fejlesztése, a munka­­szervezés hatékonyságának fokozása, a káder- és sze­mélyzeti munka színvonalá­nak emelése. A párttagság igényli, hogy az alapszervezet területének minden jelentősebb kérdésé­ben még a döntés előtt kér­jék ki véleményüket. Fejlődött a pártcsoportok tevékenysége, megvan a kel­lő lehetőség a párttagság ak­tivitásának fokozására. A pártvezetőségek megfe­lelően érzik munkájuk fele­lősségét. A taggyűléseken el­hangzott bírálatokat, javas­latokat magukévá tették, to­vábbi munkájuk során folya­matosan igyekeznek haszno­sítani. Eddigi tevékenységü­ket reálisan értékelték, mely alapja a hibák kijavításának és biztosítéka a még jobb munkavégzésre való törek­vésnek. — Urbán János­­ PB-titkára Gyermekvárosi látogatás December 20-án, csütörtö­kön délelőtt kedves ünnep­ségre került sor Egerben a gyermekvárosban. A Heves megyei Építőipari Vállalat képviselői, a szocialista bri­gádok küldöttjei látogatták meg azt a nyolcvan óvodás korú gyermeket, akiket im­már négy éve patronálnak. Erdős Tivadarné, a vállalat nőbizottsága titkárának és Dobos Imrének, a vállalat KISZ-bizottsága titkárának vezetésével ez alkalommal több mint 700 forint értékű ajándékot, játékot hoztak a gyermekeknek, amelyet ün­nepség keretében nyújtottak át a gyermekváros lakóinak, akik a frissen felöltöztetett fenyőfa alatt rögtönzött mű­sorral honorálták a felnőttek figyelmességét. A bensőséges találkozás, amelyen jelen volt Besse­nyei Jánosné, a megyei párt­­bizottság nőfelelőse, Vass Péterné, az SZMT nőfelelő­se, a kora délutáni órákban ért véget, amikor a gyerme­kek önfeledten így búcsúz­tak: „Mielőbb gyertek el is­mét, építő nénik és építő bá­csik. . Csodálkozó, kíváncsi gyermekszemek és gyermekarcok. (Fotó: Horváth Gyöngyvér.) 1914. január hó Noeplast-műanyag zsaluzatok A NOEPLAST a gumihoz hasonló rugalmasságú mű­anyag, amelynek szakítószilárd­ságát jelentősen javítja a hát­oldalára felvitt nylonszál-erő­­sítés. Az ilyen alapanyagból előállított műanyag-zsaluzó ele­mek kitűnően beváltak mind a házgyári, mind az építéshelyi technológiában. Élettartamuk a 30 és 100 sablonforduló között mozog, amelynek kedvező ala­kulása függ — a rendeltetés szerinti hasz­nálattól, ill. kezeléstől, — a technológiai előírások pontos betartásától, — a műanyag sablonok meg­óvásától, megkímélve azo­kat a mechanikai sérülé­sektől, — a megfelelő NOEPLAST- zsaluzóolaj alkalmazásá­tól, — végül pedig a műanyag zsaluzólemezek fokozott védelmétől, hogy ne érje azokat tűző nap, nedves­ség, gőz- valamint fagy­hatás. A zsaluzóolajból 30—50g/m2- kénti felhasználás szükséges. A zsaluzóelemeket — szükség szerint — két komponensű mű­anyagragasztóval lehet ragasz­tani, amely 12 óra alatt szi­lárdul meg. A ragasztó szük­séglet 300—500 g/m 2-re szá­mítva. A NOEPLAST zsaluzóelem­­ 1­­60 C ° hőhatásnak kitehető, de ezt mint maximális hőfokot a technológia során nem sza­bad túllépni. Ugyanakkor a két komponensű ragasztóval + 10 C ° alatt nem lehet dol­gozni.

Next