Heves Megyei Építők Lapja, 1974 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’. A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam, 1. szám 1974. év kezdetén újból magunk mögött hagytunk egy mérföldkövet, melyre most 1973. volt írva. Ilyen mérföldkövek sorakoznak mögöttünk is, előttünk is, közöttük levő távolság azonban nem egyforma. Nem időben van különbség, hanem a megtett út hosszában. Álljunk meg egy pillanatra, nem pihenni, hanem felmérni a megtett utat, a teljesítmény értékelése után megszabni az 1974-es évi útszakasz feladatait. Az 1973-as évet értékelve, van amivel elégedettek lehetünk, van amivel nem. Azzal elégedettek lehetünk, hogy az év elején tervezett 787 lakásátadást 11 lakással túlteljesítve, 798 lakást adtunk át, azzal, hogy 432 millió forintos termelési tervünket több mint 460 millióra teljesítettük, árbevételünk először haladta meg az 500 millió forintot. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy vállalatunk helyzetét, gazdálkodását a néhány évvel ezelőtti mélypont után tartósan stabilizáltuk, várható nyereségünk részesedés fizetését teszi lehetővé. Ennek a sok erőfeszítést, áldozatos munkát követelő eredményes termelő folyamatnak egyaránt tevékeny részese volt valamennyi dolgozónk, segédmunkástól az igazgatóig. Ezekhez a munkasikerekhez alapvetően hozzájárult párt- és társadalmi szervezeteink irányító, mozgósító tevékenysége. Amivel nem lehetünk elégedettek: nem tudtuk eléggé rugalmasan követni az építtetői kívánságokból eredő programváltozásokat, ennek következtében egyenlőtlen volt az egyes időszakok leterheltsége, az első félév kényelmeskedő munkavégzését a második félévben feszített tempóval kellett kiegyenlíteni, ami az egyénenkénti túlterhelésen kívül kihatott a programszerűség lazulására, az ütemtelenség a gazdaságosság rovására ment, mert problémákat okozott az anyagellátásban, a finanszírozásban, átadási határidők betartásában. Tovább szélesedett a szocialista munkaverseny-mozgalmunk, de még nem a várt mértékben. Nem valósult meg a munkaverseny egyik célkitűzése a minőségi munkavégzést biztosító minőségi lánc az egyes szakmák között, nem lehetünk elégedettek a politikai oktatásban való részvétel aktivitásával sem. Bizonyára ezeknek tudható be, hogy a vállalati kollektív szellem nem volt olyan egységes, mint az üzemeken belül. Az eddigi eredmények és fejlődés pozitív irányának ismeretében biztosra vehetjük, ez évben versenymozgalmunkban ez a követelmény is megvalósul. Így év elején Boldog Új Évet szoktunk kívánni egymásnak. A boldogabb új évet nem csak kívánni kell, nekünk kell azt megvalósítani, tenni érte, dolgozni, jobban, okosabban, eredményesebben, mint eddig. 1974. évben is biztosítanunk kell vállalati gazdálkodásunk eredményének további növekedését. Az eredménynövelés alapvető forrása a takarékosság. Takarékosság az anyaggal, munkaidővel, gépekkel, fuvareszközökkel. Anyagköltségünk 1 százalékos csökkentése több mint egy napi kifizethető nyereségrészesedést jelent. Az anyagtakarékosság már a megrendeléssel kezdődik. Csak annyi és olyan anyagot megrendelni, ami szükséges, és akkorra, amikor az felhasználásra is kerül. Folytatódik a takarékosság a beérkező anyag gondos átvételével, törés, rongálódásmentes belső szállításával, raktározásával, gondos beépítésével. A minőségi munka végzésével, az előző szakma munkájának megbecsülésével több milliós utánjavítási és garanciális javítási költséget takaríthatunk meg. A termelési, árbevételi program betartásával 3—4 milliós bankkamatot takaríthatunk meg. A fuvareszközök 5 százalékkal jobb kihasználása (állásidők csökkentése, teljes terhelés biztosítása, üresjáratok csökkentése), ugyancsak 1 nappal növeli a részesedést. Ugyanez vonatkozik a munkagépek jobb kihasználására is. Sorolhatnám tovább, de az eddig említettek megvalósítása is 10 milliós nagyságrendű eredménynövelést hozhat. Van tehát bőven mit tenni, van lehetőség az eredmény fokozására. A fejlődés lehetősége adott, csak jobban kell végezni munkánkat mint előző évben. Ezt kívánja tőlünk a munka becsülete, ezt várja tőlünk pártunk, kormányunk, egész népünk. Cséri József gazdasági igazgatóhelyettes Ára: 1,— FI Eredményesebb beszámoló taggyűlések A X. kongresszust követően harmadszor került sor a beszámoló taggyűlések megtartására. A X. kongresszus határozatai, valamint a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtett. Megerősítette a párt egységét, fokozta a tömegkapcsolatok erősödését. A határozatok szellemében a fő hangsúly a cselekvésre helyeződött át. Ez fejeződött ki a beszámoló taggyűléseken pártbizottságunkon belül is. Alapszervezeteinknél december 20-ig befejeződtek az éves értékelő taggyűlések, melyeken a párttagság mintegy 80 százaléka vett részt és 30—35 százaléka szólalt fel. A beszámoló taggyűlések előkészítése jobban sikerült, mint az előző években. A csoportértekezletek őszintébben vizsgálták a párttagok és a vezetőség munkáját. Feltárták a hiányosságokat, több helyen kifogással éltek a csoportértekezletek rendszertelensége, a vezetők egysíkú munkája miatt. Személy szerint értékelték a párttagok egész évben végzett tevékenységét, pártmegbízatásaik teljesítését, gazdasági munkájuk eredményeit, és hiányosságait, emberi magatartásukat. Ezt azért kell eredményként elkönyvelni, mivel a korábbi időkben ilyen személyre szóló értékelést csak egy-két alapszervezetnél végeztek. A párttagság helyesléssel fogadta, hogy a vezetőségek beszámolói kiemelten foglalkoztak a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtásával, az üzemi demokrácia helyzetével, a pártépítés kérdésével. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján előtérbe került a termelőmunka jobb megszervezése, az alapszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységének fejlesztése. A beszámolókban és vitákban ismertetésre kerültek a termelésben, termelékenységben, gazdálkodásban elért eredmények, hibák. AZ ELÉRT EREDMÉNYEKBEN A PÁRTTAGOK ERŐFESZÍTÉSE IS MEGJELENT Alapszervezeteinknél fokozódott az érdeklődés a gazdasági eredmények iránt, mivel vállalatunk több éve nem tudott nyereséget fizetni és most a jobb gazdálkodás következményeként erre is lehetőség nyílik. A beszámolókban és vitákban sokan bírálták az anyagellátási zavarokat, a munkaszervezés fogyatékosságait, mely annak tudható be, hogy az átszervezésből adódó feladatokat még nem minden vezető tudta kellőképpen elsajátítani, s azokat megfelelően hasznosítani. Keveset foglalkoztak viszont a vita során a vezetők magatartásával, az üzemi demokrácia helyzetével. Kevés bírálat hangzott el a gazdasági munkában elkövetett hibákról, az alapszervezeteknek a munkahelyi légkör kialakításában betöltött szerepéről. Hiányosságként merült fel, hogy az alapszervezetek még nem teljes mértékben tudnak határt szabni a párt-, gazdasági- és társadalmi feladatok között, így több helyen elsiklanak a jelentősebb feladatok mellett. Egyes alapszervezetek átvállalnak gazdasági feladatokat, amelyek azt szülik, hogy a valóban rájuk tartozó feladatokban nem tudnak teljes hatékonysággal részt venni. Erősen fellelhető még a titkár-centrikus vezetési módszer. A jövő évre megszabott feladatok között szerepel a vezetőség többi tagjának megfelelő aktivizálása, a terhek ésszerűbb elosztása. Azok az alapszervezetek, melyek a pártépítés területén ez évben nem teljesítették feladataikat, a hiányosságot őszintén elismerték, az önbírálat mellett igen hatékony feladatokat tűztek maguk elé a jövőt illetően. A taggyűléseken sok és élénk vita volt a szocialista munkaverseny szervezésével kapcsolatban. Elítélték, hogy év közben senki nem fordított kellő gondot a verseny fellendítésére. Hiányolták az évközi értékelést, a szocialista brigádok bevonását a vezetésbe, s véleménykikérések elmaradását, a szükséges tájékoztatás megadását. Sürgették a viták során a párttagok a fegyelmezetlenségek felszámolását, az italozás, az anyagpazarlás, a határidőcsúszások terén. Keveselték az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket. Felvetődött a párttagok termelő munkában való példamutatása. Úgy foglaltak állást, hogy a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében fokozni kell a párttagok példamutatását, egyben erősíteni kell a bírálat, önbírálat érvényre juttatását. A taggyűlések tapasztalata alapján FOKOZNI KELL A GAZDASÁGI VEZETŐK ÉS A PÁRTVEZETÉS MUNKAKAPCSOLATÁT Magasabb követelményt kell támasztani a gazdasági vezetők politikai munkájával, magatartásával kapcsolatban. A beszámolók többsége helyesen foglalkozott a pártoktatás kérdésével. Bírálták azokat a párttagokat, akik nem fordítanak kellő gondot továbbképzésükre. Nagy hangsúlyt kapott a viták során az alapszervezeti pártélet fejlesztésének kérdése, a párt határozatainak maradéktalan végrehajtása, az alapszervezeti munka hatékonyságának növelése. A párttagság bírálta a vezetőségeket, hogy a pártmunka nem mindig kap kellő megbecsülést. Általános igényként jelent meg, hogy a vezetőségek határozottabban lépjenek fel a fegyelem megsértőivel szemben, mivel az elnéző bánásmód közömbösséget szül. Név szerint is elhangzottak bírálatok azokkal szemben, akik elhanyagolták a pártmunkát. Csökkenteni kell a taggyűlésekről igazoltan távol maradók számát, vagyis csak nagyon alapos indok esetén tekintsék a vezetőségek igazoltnak a hiányzásokat. Helyes kezdeményezésnek tekintették a pártcsoportok munkájának megjavítására tett intézkedéseket. Megfelelő helyet kapott a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának értékelése. Javult az irányító pártszervek és az alapszervezetek közti kapcsolat, melyet minden beszámoló jónak értékelt. Ehhez hozzájárult, hogy a területfelelősök hatékonyabb munkát végeztek és megfelelően értékelték az alapszervezetek munkáját, bár ezen a területen is még további javulás szükséges. A TAPASZTALATOKAT ÖSSZEGEZVE megállapítható, hogy alapszervezeteinknél emelkedett a korábbi évekhez képest a beszámoló taggyűlések színvonala. Az alapszervezetek sajátságuknak megfelelő színvonalon végrehajtják a párt politikáját. Törekednek a gazdasági feladatok sikeres végrehajtásának segítésére. Kellően érezték, hogy legfontosabb feladatuk a termelés ellenőrzése, az üzemi demokrácia fejlesztése, a munkaszervezés hatékonyságának fokozása, a káder- és személyzeti munka színvonalának emelése. A párttagság igényli, hogy az alapszervezet területének minden jelentősebb kérdésében még a döntés előtt kérjék ki véleményüket. Fejlődött a pártcsoportok tevékenysége, megvan a kellő lehetőség a párttagság aktivitásának fokozására. A pártvezetőségek megfelelően érzik munkájuk felelősségét. A taggyűléseken elhangzott bírálatokat, javaslatokat magukévá tették, további munkájuk során folyamatosan igyekeznek hasznosítani. Eddigi tevékenységüket reálisan értékelték, mely alapja a hibák kijavításának és biztosítéka a még jobb munkavégzésre való törekvésnek. — Urbán János PB-titkára Gyermekvárosi látogatás December 20-án, csütörtökön délelőtt kedves ünnepségre került sor Egerben a gyermekvárosban. A Heves megyei Építőipari Vállalat képviselői, a szocialista brigádok küldöttjei látogatták meg azt a nyolcvan óvodás korú gyermeket, akiket immár négy éve patronálnak. Erdős Tivadarné, a vállalat nőbizottsága titkárának és Dobos Imrének, a vállalat KISZ-bizottsága titkárának vezetésével ez alkalommal több mint 700 forint értékű ajándékot, játékot hoztak a gyermekeknek, amelyet ünnepség keretében nyújtottak át a gyermekváros lakóinak, akik a frissen felöltöztetett fenyőfa alatt rögtönzött műsorral honorálták a felnőttek figyelmességét. A bensőséges találkozás, amelyen jelen volt Bessenyei Jánosné, a megyei pártbizottság nőfelelőse, Vass Péterné, az SZMT nőfelelőse, a kora délutáni órákban ért véget, amikor a gyermekek önfeledten így búcsúztak: „Mielőbb gyertek el ismét, építő nénik és építő bácsik. . Csodálkozó, kíváncsi gyermekszemek és gyermekarcok. (Fotó: Horváth Gyöngyvér.) 1914. január hó Noeplast-műanyag zsaluzatok A NOEPLAST a gumihoz hasonló rugalmasságú műanyag, amelynek szakítószilárdságát jelentősen javítja a hátoldalára felvitt nylonszál-erősítés. Az ilyen alapanyagból előállított műanyag-zsaluzó elemek kitűnően beváltak mind a házgyári, mind az építéshelyi technológiában. Élettartamuk a 30 és 100 sablonforduló között mozog, amelynek kedvező alakulása függ — a rendeltetés szerinti használattól, ill. kezeléstől, — a technológiai előírások pontos betartásától, — a műanyag sablonok megóvásától, megkímélve azokat a mechanikai sérülésektől, — a megfelelő NOEPLAST- zsaluzóolaj alkalmazásától, — végül pedig a műanyag zsaluzólemezek fokozott védelmétől, hogy ne érje azokat tűző nap, nedvesség, gőz- valamint fagyhatás. A zsaluzóolajból 30—50g/m2- kénti felhasználás szükséges. A zsaluzóelemeket — szükség szerint — két komponensű műanyagragasztóval lehet ragasztani, amely 12 óra alatt szilárdul meg. A ragasztó szükséglet 300—500 g/m 2-re számítva. A NOEPLAST zsaluzóelem 160 C ° hőhatásnak kitehető, de ezt mint maximális hőfokot a technológia során nem szabad túllépni. Ugyanakkor a két komponensű ragasztóval + 10 C ° alatt nem lehet dolgozni.