Heves Megyei Építők Lapja, 1976 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! II MEGYEH LAPJA XI. évfolyam, 1. szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Társadalmi munkásaink köszöntése A szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának teljesítésére irányuló törekvés bőséges lehetőséget kínál a szocialista emberi vonások kibontakoztatására. Az egyik legszebb megnyilvánulás a másokon — egyéneken vagy közösségen — való segítés, egyszerűbb hétköznapi nyelven a társadalmi munkavégzés. 3 A „társadalmi” munka jelei és kezdetleges formái visszanyúlnak az emberiség történetének őskorába, amikor a „ma nekem, holnap neked" elv alapján segítették egymást az emberek a legkülönfélébb munkák elvégzésében. Sok helyen szinte napjainkig fennmaradt az úgynevezett „kalákában” való földművelés, házépítés stb. A szó legnemesebb értelmében vett társadalmi munka a szocializmusban teljesedett ki és dolgozóink mindennapi életének szinte szoros, elválaszthatatlan része lett. Szocialista és az e címért harcoló brigádjaink szinte kivétel nélkül kiveszik részüket az önkéntesen vállalt és végzett társadalmi munkából. A brigádnaplók átlapozása során gyakori bejegyzésként szerepel néhány soros köszönet, főleg az iskolák, óvodák és tanácsi szervek részéről a brigádok által végzett túlnyomóan fizikai jellegű társadalmi munkavégzésről, patronálási mozgalomról. Szakmunkás brigádjaink az óvodai, iskolai épületek, felszerelési tárgyak karbantartásában, szakképzetlen dolgozóink a parkosításban, tereprendezésben, járda, játszótér építésében adnak felbecsülhetetlen segítséget. Igen jelentős és értékes az a társadalmi munka is, melyet különböző politikai és társadalmi szervekben fejtenek ki egyes munkatársaink. Ezeket a tértykfv)4'”ľ'v',t nevezhetjük szellemi vonalon végzett társadalmi munkának leginkább akkor, ha azt szabadszombaton, munka után, munkaszüneti napokon végzik. Napjainkban a társadalmi munkának igen megnőtt a becsülete. Dolgozóink e’r'á’ik azokat a brigádtagokat akik indokolatlanul kivonják magukat a közös társadalmi munkából. Meg kell állapítanunk, hogy még olyan gondolkodású munkatársakkal is találkozunk elég gyakran, akik a saját egyéni haszonszerzésüket (barkácsolás, fusizás) előbbre helyezik a közösségért végzett önzetlen munkánál, Sokan a tanulás, továbbképzés ürügyén tartják magukat távol a kommunista szombatoktól és egyéb társadalmi munkamegmozdulásoktól. Sokan viszont a tanulást, önképzést hanyagolják el a társadalmi munkavégzés miatt. Egyértelmű, hogy mindkét álláspont helytelen és káros. Bebizonyított, tény, hogy a kettő jól megfér egymással, ha megfelelő időbeosztási képességgel rendelkezünk. Vállalati dolgozóink társadalmi munkájának túlnyomó többségét az évenként két ízben szervezett kommunista műszakok teszik ki. Az elmúlt évben dolgozóink 11 300 társadalmi órát teljesítettek a márciusban és májusban servezett kommunista szombatokon. Ezen műszakok munkabérét részben a megye gyermekintézményeinek, részben dolgozóink lakásépítésének támogatására fordítottuk, illetve használtuk fel. Az elért termelési érték pedig a vállalati terveink teljesítéséhez nyújtott jelentős segítséget. » Jóleső érzéssel nyugtáztuk dolgofóink lelkes segítőkészségét a vállalati újtelep és a sóstói üdülőnk tereprendezésénél, szépítésénél. E két helyen mintegy 2000 társadalmi munkaórát teljesítettek szocialista brigádjaink. A vállalat hasznára végzett társadalmi munkákon kívül jelentős segítséget adtak brigádjaink főként Egerben és Gyöngyösön a gyermek- és jóléti intézmények épületeinek karbantartásához, a felszerelési tárgyak, iskolai szemléltető eszközök, KRESZ-parkok készítéséhez. Vállalatunknak megye szerte jó híre van a társadalmi munkavégzés terén. Évről évre emelkedik a társadalmi munkáira száma, mind több dolgozónk vesz részt ezen szocialista embertípust jellemző mozgalomban, melyért a közösség köszönete és elismerése az egyedüli, de jóleső érzéssel nyugtázott fizetség. Józsa Antal s ° Fiatal szakembereink sikere Szegeden Az Építőipari Tudományos Egyesület országos ágazati FMKT pályázatot hirdetett az ÉVM alá tartozó építőipari vállalatok, intézetek fiatal műszaki és közgazdász dolgozói részére. A felhívás célja egy ágazati kihatással rendelkező probléma felvetése és megoldási javaslat készítése, a minőség fejlesztése, a termelékenység növelése és a gazdaságosság fokozása érdekében. Vállalatunk FMKT és KISZ-bizottsága öt fős csoporttal nevezett a pályázati felhívásra és a „technológiai rendszerű termelésszervezés továbbfejlesztésének egy lehetséges módját” dolgozták ki, és adták be az ÉTK által kijelölt bíráló bizottságnak. Az öt fős csoport tagjai a következő témakörökkel foglalkoztak: Molnár Károlyné közgazdász: a termelőegységek gazdálkodásának elemzése, tervezése. Uhrig László gépipari gazdasági mérnök — a technológiai rendszerű termelőszervezetek összehangolása a központi vállalati irányítással és gazdálkodással az összvállalati érdekazonosság bizorítása érdekében. Hornyák Géza villamos üzemmérnök — rendszerszervező — termelőszervezet információs és érdekeltségi rendszerének elemzése és kidolgozása. Gál Bertalan építőipari gazdasági mérnök, — a technológiai rendszerű termelőszervezet ipari hátterének kialakítása, technológiai részletezése. Csuzdi Tibor vállalati KISZ-bizottság titkára, — ifjúság-politikai feladatok végrehajtásának elemzése, értékelése. Az ETE bíráló bizottsága a pályázat elfogadásáról értesítést küldött és 1975. december 20-ra meghívta az elfogadott pályázatok készítőit, a pályázat szóbeli megvédésére, valamint a feltett kérdések írásbeli megválaszolására. Szegeden a Technika Házában lebonyolított vállalatok és intézmények közötti vetélkedőn vállalatunk FMKT csoportja második helyzést ért el. Az ÉVM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetőhelyettese — Kovács György — adta át a helyezéssel járó oklevelet és emlékplakettet. A vállalatunknál december 30-án megtartott év végi záróértekezleten Borbély Lajos igazgató átadta a pályázattal járó jutalmat az FMKT versenyzőinek. Jaros János, az FMTK vezetője külön igazgatói dicséretben részesült, aki a csoportot a pályázat előkészítésében és megvédésében segítette. A pályázat részletes ismertetését, annak bírálatát és megvédését a következő számunkban ismertetjük. Am: J,-- « 1976. január Rá A telepfejlesztési beruházás helyzete Valamennyien tudjuk, hogy az V. ötéves tervben az építőipari ágazattal szemben mintegy 15—20 százalékkal nagyobb termelésfelfutást támaszt népgazdaságunk az előző ötéves tervhez viszonyítva. Ezt a termelésnövekedést az ágazat csak megfelelő fejlesztéssel, elsősorban az építőipar iparosításával tudja biztosítani. Az iparszerű termelés döntő láncszeme a jól szervezett komplex vállalati telephely megvalósítása. Az ÉVM valamennyi vállalata arra törekszik, hogy ipari bázisát — azaz vállalati telephelyét minél korszerűbben és mihamarabb megvalósítsa. Vállalatunk 30 éves fennállása óta először kapott olyan súlyú vissza nem térítendő állami támogatást, mely lehetővé teszi telephelyünk megvalósítását. Köszönetet kell mondanunk válallatvezetőségünknek, hogy szívós, kitartó munkájuk eredményeképpen vállalatunk ezt az állami támogatást megkapta. A BERUHÁZÁS GAZDASÁGI HÁTTERE Úgy ítélem meg, hogy vállalatunk életében ez a telepi beruházás mintegy „ipari forradalmat” jelent. Hogy mvért? A teljesség igénye nélkül a következők miatt: 1. A kivitelezési munkák szerelési jellegének növelése, ezzel a helyszíni élőmunka minimálisra csökkentése. 2. Az építőipari termelés negyedéves ciklikusságának kiküszöbölése. 3. Az előregyártás (ipari termék előállítás) fokozása szerkezetgyártásban, szak-és szerelőiparnál. Ez minőségjavítást, anyagtakarékosságot stb. tesz lehetővé. 4. A műszaki fejlesztés (u. m. gyártmányfejlesztés ill. gyártás, technológiai fejl) ipari háttere biztosítva lesz. 5. A vállalattervezés, termelés programozás biztonsági foka nő — egy szervezett ipari bázis háttér mellett. 6. Biztosítható az építés átfutási idejének csökkentése — ezzel javul a vállalat forgóeszközgazdálkodása. 7. Az árbevétel ütemesebbé válik, és ezzel a vállalat pénz- és hitelgazdálkodása stabilizálódik. Tehát mint látjuk, a jól szervezett ipari háttér, a vállalat műszaki, gazdasági életében, fejlődésében, döntő szerepet játszik. Természetesen a beruházással eszközállományunk jelentősen növekszik és ez terheket is ró vállalatunkra. Számításaim szerint az előző időszak változatlan R B mutató mellett minimálisan 6,0 millió Ft többletnyereséget kell biztosítani. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a megnövekedett eszközállomány terhei (eszközlekötési járulék, amortizáció, pótlás, stb) mellett minimálisan 6 millió forint nyereségtöbbletnek kell realizálódni, ha nyereséget akarunk fizetni. Tehát nagyon oda kell figyelni az ott dolgozó műszaki- gazdasági vezetőknek, hogy ezt az eszközarányos nyereséget (tőke tiszta hozamát) helyes gazdaságossági számítással, jó szervezéssel, optimális termékösszetétellel, kapacitáskihasználással stb. produkálni tudja. A BERUHÁZÁS MŰSZAKI TARTALMA 1. A meglevő vertikális üzemek korszerű, jól felszerelt új üzemeket kapnak. Ezek : ácsüzem, asztalosüzem, lakatosüzem, csőszerelő e. gy. üzem, pvc.-üzem, villanyszerelő-üzem vasszerelőüzem, betonüzem. Ezen üzemek építése 32 millió forint. Az üzemek 10 millió forint értékben új termelőgépeket kapnak. Ezzel az üzemek termelési értéke megduplázódhat. 2. Új üzem belépése is meg fog történni a kni festőüzem és nitró lakkozó. Ezzel lehetővé válk elsősorban a fa nyílászárók üzemben történő festése, lakkozása, de az MC és a szerkezetek előmázolása is. A villanyszerelő-üzem korszerű nitrolakkozó üzemének belépésével igen régi „álom“ válik valóra. 3. Gépjárműveintk és építőgépeink tárolása, mosása, tervszerű megelőző karbantartása korszerű létesítmények biztosításával megoldódik. Reméljük, hogy ezzel az építési tevékenységünk két igen fontos ága a szállítás és építés gépesítés hatékonysága jelentősen emelkedni fog. Dolgozóinkat jól felszerelt 500 fős öltöző, mosdó szoc. létesítmény, valamint 600 adagos konyha éttereit fogja kiszolgálni. 5. Természetesen a telep üzemszerű használatát biztosító építmények, mini víz-, csatornaellátás, energiaellátás, kazánház stb. megvalóélását is tartalmazza a beruházási terv. ÉS VÉGÜL: HOGYAN ÁLL A BERUHÁZÁS? Hangsúlyoznom kell, hogy a vállalat életében még nem volt arra példa, hogy egy adott munkahelyen ilyen volumenű termelést kellett produkálni. Ahhoz tehát, hogy ezen beruházást sikeresen befejezzük, a vállalat valamennyi vezetőjének, dolgozójának társadalmi és politikai szervének egységes összefogása szükséges. Az 1976 évben hátralevő építési- valamint technológiai szerelési munkák nettó értéke mintegy 50 millió forint. A hátralevő feladatok elsősorban a szerelőipari főüzemre hárítanak óriási feladatokat, mintegy 25 millió forint értékben. Jelentőségében fontos a 10 millió forint értékű gép beszerzése is. Tegyük fel tehát reálisan a kérdést! Meg tudunk e birkózni a hátralevő feladattal és be tudjuk e fejezni a beruházást? Erre csak egyféleképpen lehet válaszolni: Be kell fejezni! Tudom, hogy ez igen feszített munkatempót, állandó feszültséget fog szülni. De gondoljunk a vállalat jövőjére. A kp-i teleppel és csak s ezzel az ipari bázissal érhetjük el azt, hogy vállalatunk kiemelkedik. Hogy termelési tevékenységét fejlesztheti, hogy szervezettebben, gazdaságosabban fog tudni dolgozni. És ez vállalatunk valamennyi dolgozóját a zsebén keresztül is érinti. Hadd fejezzem be Váci Mihály szavaival: „Nem elég jóra vágyni, a jót akarni kell, és nem elég akarni, de tenni, tenni kell!" ’*Sfj Gál Bertalan Szociális épület a készülő vállalati újtelepen.