Heves Megyei Építők Lapja, 1976 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Az 1971-75. évi kollektív szerződés végrehajtásának értékelése A v­állalatunk 1971. június 30-án kötötte meg az­­ 1­971—75 évekre szóló kollektív szerződést, me­lye­t a vállalat nevében az igazgató, a dolgozók kollektí­vája képv­ieleténe­k jo­g a • .tervezeti tanács titkára írt alá. Jelen kollektív szerződés mindaddig érvényben marad, amíg meg nem kötjük az új szerződést, melyet 1976. június 30-ig kell megkötni. A hatályban levő kollektív szerződésről megállapít­hatjuk, hogy az jól szolgálta a vállalat termelési, gazda­sági céljai megvalósulását és összhangban állt a népgaz­dasági szintű célkitűzésekkel. A kollektív szerződés elkészítésénél nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy abban törvénysértő szabályozások ne szerepeljenek. Ezért ilyen észrevétel sehonnan sem érkezett be. Figyelemmel kísértük a megjelent új jogszabályokat, s amennyiben ezek szerint módosítani kellett a szerződést, azt végrehajtottuk, s ugyancsak módosítottuk a szerző­dést olyan esetekben is, amikor azt a dolgozóink kollek­tívája javasolta, illetve a kollektíva nevében a szakszer­vezeti tanács tett javaslatot módosításra. A szerződés II. fejezete a munkaviszony létesítésé­­­vel kapcsolatos témákat tartalmazza, mellyel különösebb probléma nem merült fel, azt következetesen betartottuk, így például előnyben részesítettük a felvételnél és a ta­­­nulmányi szerződések kötésénél a tözsgárda tagjait és hozzátartozóit. Tanulmányi szerződést kötöttünk 1971-ben 11, 1972- ben 7, 1973-ban 39, 1974-ben 12, 1975-ben 25 fővel­ .Ipari tanulókkal 1974-ben 1 fő kőműves, 8 fő vasbe­tonkészítő, 1975-ben 10 fő festő, 1 fő fapadlózó, 4 fő vil­lanyszerelő, 2 fő kőműves, 6 fő vasbetonszerelő, 5 fő cső­szerelő szakmában. Nőket, fiatalokat csak a megengedett munkakörökben és körülmények között foglalkoztattunk. Védelemben részesítettük a hosszú ideje vállalatnál dol­gozókat. Vállalatunk a felmondási idő és a munka alóli fel­mentés szabályait minden esetben betartotta. 1972- ben módosításra került a határozatlan időre kö­tött munkaviszony felmondás időtartama a műszaki és gaz­dasági vezetők I., II. kategóriában illetve termelésirányító I., IV. kategóriákban. A szerződés III. fejezete a munkaidővel foglalkozó rész helyesbítése megtörtént. Egy esetben történt módosí­tás 1975-ben az áprilisi 48 órás munkahetekkel, illetve a novemberi 40 órás munkahetekkel történő munkaidőre úgy, hogy az alaprendeletet nem sértettük meg. 1975-ben az öntési munkáknál bevezettük a két műszakos munkaidő­­rendet. A túlmunka díjazásával kapcsolatos rendelkezéseket betartottuk, és ha a termelési program, a határdők betar­tása vagy a gazdaságosság megkívánja az igényeket a ter­melőegységek vezetői a szerződésben lefektetett elvek alap­ján engedélyezték. Új pontként került szabályozásra a hon­védségtől leszerelt kiváló szintet elérő dolgozók jutalom­szabadsága. Ugyancsak szabályoztuk a felsőfokú munkaügyi tanfo­lyamon részt vevő dolgozók tanulmányi szabadságát, amikor is a vizsga előtt egy-egy munkanap tanulmányi szabadsá­got engedélyeztünk és engedélyezünk részükre a további­akban is. A­ besorolásoknál következetesen betartottuk a kollektív szerződés 1—3. pontjának előírásait. 1971 évhez viszonyítva különösen emelkedett az egyéb alkalmazotti állományú dolgozók munkabére. 1973- ban a VÉSZ előírásain túl a Minisztertanács 1001/1973. sz. határozata alapján végrehajtottuk az építő­ipari dolgozók, valamint a közvetlen termelést irányítók részére, az előirányzott bérfejlesztésen felül, a szakmunká­sok vonatkozásában 6,5 százalékot, betanított munkások és segédmunkások vonatkozásában 3 százalékos bérfejlesztést. Az Országos Szakmai Bértáblázat 1975. január 1-től a vállalat összes fizikai dolgozóinál bevezetést nyert. A szakmai bértáblázat alsó határa alatt 84 fő maradt el —s általában ifjú szakmunkások — akik a kötelező 1 éves szakmai gyakorlatot nem érték el. J­elenleg 10 fő van alatta. 1974. április 1-től tehergépkocsi-vezetőknél új bérszabályozás lépett életbe, mely alapbért, plusz prémi­um elszámolást tartalmaz. A vállalati kollektív szerződés 4. fejezet 4. pontában előírt bérezési formákat alkalmazta és attól nem tért el. A munkanormák bevezetésénél a vállalati kollektív szerződés 5. pontja lett betartva. Általános normarendezés nem volt indokolt, csupán ott változtattuk a normákat, ahol a technológia változása megkívánta. A bérpótlékok kifizetésénél minden esetben betartot­tuk a 4. fejezet 7—15. pontjában előírtakat. A különé­ési pótlékioeosultság elbírálásával a mun­kahelyi vezetők nem minden esetben tartják be a 161971. sz. rendeletet. A kollektív szerződés 9. pontjának megfe­lelően maradéktalanul kifizette a dolgozók részére járó munka­verseny-jutalmat. A kollektív szerződés 4. fejezet 21. pontja meghatáro­zott selejtes munkáért felvett bérvisszafizetésre nem volt példa, visszatartásra igen. A kollektív szerződésben került leszabályozásra az ipa­­ritanuló-képzéssel kapcsolatos szerszám, munkaruha, ösz­töndíj, valamint az étkezés biztosítása. Valamennyi dolgozó részére a munkában eltöltött na­pokra üzemi étkezést biztosítottunk. Azokon az építési munkahelyeken, ahol a foglalkoztatott dolgozók létszáma a 20 főt­ eléri, vagy meghaladja, a vállalat főétkezést vagy­is meleg ebédet biztosít. Ahol a meleg étkeztetésre nincs lehetőség előzetes engedély alapján hideg élelmet kapnak a dolgozók. A munkásszálláson lakó vállalati dolgozóknak napi háromszori étkeztetést biztosított abban az esetben, ahol az igénylési létszám az 50 főt meghaladja. Az egri főmérnökség területén dolgozó kollektíva ja­vaslatára Egerben az étkeztetés nyersanyagköltségét 7,78 forintról 8,61 forintra növeltük. Az étkeztetést munkaidő alatt munkahelyen, munkaidőn kívül munkásszállón szül­­vagy pedig a legközelebbi étteremben. Ez a szolgáltatásunk javult a korábbi évekhez viszo­nyítva, mert az ERDÉRT-faházak beállításával higiéniku­­sabb körülmények között tudjuk az étkeztetést biztosítani. Dolgozóink saját, vagy bérelt szállásainkat igénybe ve­hetik a kollektív szerződésben foglaltak alapján. A bérelt szállók minimálisra csökkentek, mert a férőhelyek biztosí­tását megoldottuk az új munkásszálló bővítésével. A női dolgozókat is kulturáltabb körülmények között tudjuk el­helyezni. Az új munkásszálló bővítésével 260 dolgozónk­nak tudtunk helyet biztosítani, akik addig bérelt szállón laktak. Vállalatunk dolgozóinak munkaruhát biztosítottunk olyan munkakörökben, amely munka nagymértékű ruha­szennyeződéssel jár. Hiányosságként kell megemlítenünk a munkaterületeken a szociális épületek biztosítását, mert ezzel általában elkéstünk. De ezt a problémát is az ER­DÉRT-faházak alkalmazásával sikerült csökkentenünk. ■ Ü­zemegészségügyi szolgáltatás alapján megszer­­veztük az üzemorvosi ellátást, és a rendelése­ket folyamatosan biztosítjuk. Eger területén a munkásszál­lón orvosi rendelőt létesítettünk. A dolgozók lakásépítésé­nek támogatása 1973-ban került módosítás folytán a szer­ződésbe. A kamatmentes vállalati támogatásban részesülő válla­lati dolgozókat a párt- és szakszervezeti bizottsággal to­vábbá a KISZ-bizottsággal egyetértésben a vállalat igazga­tója jelöli ki. A kérelmezőket az igazgatási főosztály kez­deményezésében létrehívott, a párt, a szakszervezet, a KISZ, s a vállalat részéről delegált öttagú bizottság rangsorolja. A rangsorolásnál, s ennek folyományaként a támogatás­­nyújtásnál előnyben részesültek és részesülnek a termelés­ben közvetlenül résztvevők, a nagycsaládosok, a fiatal csa­ládos házaspárok, és az alacsony jövedelmű dolgozók. Támogatásban — a fenti követelményeken túl — zöm­mel azok részesültek, akik legalább 5 éve a vállalat dol­gozói, és az előírt anyagi feltételeknek eleget tettek. Az 1973-ban létesített lakásépítési alapból — a 26/1971./ VI. 24. PM—ÉVM—Mü. M. sz. együttes rendelet és annak módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 8/1973./I. 26./ PM—ÉVM—Mü. M. sz. együttes­­ rendeletben foglaltaknak megfelelően — elsősorban a telepszerű többszintes lakás építéséhez — vásárlásához nyújtottunk támogatást. 1973- ban 836 000,—Ft, 1974-ben 238 080,— Ft, 1975-ben 58 200,— Ft, összesen 1 132 280,— Ft kamatmentes vállalati támoga­tás került kifolyósításra az „F” alapunkról. E fenti össze­get 43 fő kapta, ebből 34 fő 30 éven aluli fiatal, 14 fő 30 éven túli, családosak. Az „R” alapról 1974. és 1975. években 11 fő kapott ös­­­szesen 117 200,— Ft összegben kamatmentes támogatást, csaknem mindannyian 30 éven túliak. 1975. évben a kommunista műszak bevételéből létesí­tett „külön lapról” 3 fő kapott kamatmentes támogatást 90 000,— Ft összegben. A folyósított kölcsönök visszatörlesztései újból kia­dásra kerültek, illetve kerülnek. A bizottság által rangsorolt kérelmezők kielégítése fo­lyamatban van. 1975—76-os oktatási évben művezetői vizsgára előké­szítő tanfolyamot hoztunk létre. Egyébként minden évben folyt képzés az üzemi akadém­a keretében a vállalatunknál dolgozó munkavezetők, és művezetők részére 8—10 napos tanfolyam keretében. 1971-ben 11, 1972-ben 7, 1973-ban 39, 1974-ben 12, 1975-ben 4 dolgozóval kötöttünk tanulmányi szerződést. Jelenleg 62 fő tanul, melyből 14 nő 48 férfi. Felsőfokú kép­zésben 12-en vettek részt, középfokú képzésben 50-en. Nagy súlyt helyeztünk nődolgozóink szakmai és politikai kép­zésének elősegítésére. A nők zömmel gimnáziumra, közgaz­dasági szakközépiskolára illetve kiegészítőre, mérleggépes könyvelői, kalkulátori tanfolyamra kötnek szerződést irá­nyításunk alapján. Ösztönöztük a dolgozó nőinket fe­sőfokú tanulmányok végzésére is, de ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. A gyermekgondozási segélyen levő nők szakmai, po­litikai továbbképzése is feladatunkat képezi, ezért őket is megkerestük és igyekeztünk bevonni különböző iskolákba. Van olyan nődolgozónk, aki a marxizmus—leninizmus esti egyetemére is felvételt nyert. Az általános iskola elvégzésének elősegítése érdekében Eger, Gyöngyös és Hatvan területén kihelyezett osztályt létesítettünk, melynek keretében 80 fő jelentkezett, akikből 45 fő járt iskolába és 35 fő tett sikeres vizsgát. Ezen iskolatípus elvégzését anyagilag is ösztönöztük, mert sikeres vizsga esetén 1000,— Ft jutalmat juttattunk dolgozóinknak. z üzemi akadémia keretében vezető beosztású dol­gozóink részére biztosítottunk és biztosítunk to­vábbképzést. Beindítottunk betanító, épületszerelő, asztalos és építő­ipari könnyűgépkezelői, vb. szerelői és más tanfolyamokat, mely tanfolyamoknak nagy sikere van, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi két évben több mint 1000 fő tanult üzemi akadémia keretén belül. Vállalaton kívüli tanfolyamokon 1974—75. évben több mint 200 fő vett részt. Elősegítjük a továbbképzést azzal is, hogy a különböző iskolatípusok sikeres befejezése után pénzjutalomban része­sítjük dolgozóinkat. A munka díjazásával, bérfejlesztéssel és a részesedési alap beosztásával kapcsolatban az alábbiak szerint számo­lunk be: Megállapíthatjuk, hogy a kollektív szerződésben lefekte­tett irányelveket bérpolitikánkkal kapcsolatosan teljesítettük és szabálytalanság, valamint a dolgozóka sértő intézkedések nem történtek. A bérfejlesztés az alábbiak szerint alakult: Munkások: 1971. terv: 2,8; tény:­­2,4. 1972. terv: 4; tény: 4,4. 1973. terv: 4; tény: 9,4. 1974. terv: 4; tény: 3,7. 1975. terv: 4,1; tény: 4,0. Alk. pr. nélkül: 1971. terv: 1,3; tény: 3,8. 1972. terv: 2,9; tény: 8,0. 1973. terv: 3,3; tény :5,0. 1974. terv: 4,1; tény: 2,3. 1975. terv: 4,1; tény: 4,1. Alk. prémiummal: 1971. terv: 4,6; tény: 1,0. 1972. terv: 4,9; tény: 14,7. 1973. terv: 3,7; tény: 3,1. 1974. terv: 3,7; tény: 2,0. 1975. terv: 3,6; tény: 3,2. Teljes m.­idős: 1971. terv: 3,2; tény: 1,8. 1972. terv: 4,0; tény: 6,5. 1973. terv: 4; tény: 7,9. 1974. terv: 4,0; tény: 3,4 1975. terv: 4; tény: 4,1. Annak ellenére, hogy a bérfejlesztési lehetőségünket meghatározó feltételek nem az elvárás szerint alakultak, 1971—75. évek vonatkozásában összességében teljesítettük. 1972. évben a fizikai dolgozók bére 4,4 százalékkal nö­vekedett és ez a bérfejlesztés összetételeiben is arányos volt. Ugyanebben az évben alkalmazotti állományú dolgozóink átlagbére, bázishoz viszonyítva 14,7 százalékkal emelkedett Ebből a műszaki alkalmazottak bére 15,1; az adminisztratív alkalmazottaké 11,2; az egyéb állományú dolgozók átlag­bére pedig 7,4 százalékkal emelkedett. A magas bérnöveke­dés az összetételváltozás hatására jött létre, amely a magas fizetésűek arányának emelkedésében nyilvánult meg. 1973. évben a bérfejlesztést a szerződés előírásain kívül a M. t. 1001/73. sz. határozata alapján hajtottuk végre, amely az építőipari dolgozók, valamint közvetlen termelést irányí­tók részére a szerződésben előirányzott, 4 százalékos bérfej­lesztésen felül szakmunkás vonatkozásban 6,5, betanított munkások és segédmunkások vonatkozásában 3 százalékos bérfejlesztést irányzott elő. A művezetők 6,5 százalékos béremelésben részesültek 1974. évben, a bázishoz viszonyított emelés a munká­soknál 3,7, az alkalmazottaknál 7,3 százalékos volt, az átla­gos növekedés 3,4 százalék. A tervezett fejlesztés nem valósult meg, ugyanis a haté­konyságnövekedés év közi alakulása nem tett lehetővé na­gyobb mérvű fejlesztést. A szerényebb bérfejlesztés megfe­lelő differenciálása így is segítette a létszámstruktúra ked­vező alakulását. 1975. évben a bérfejlesztés minden állománycsoportnál a tervezett szerint fog alakulni. A képződő részesedési alap év­közi és év végi felosztása és felhasználása a szerződés irányelvei szerint, valamint 1ú éves tervekben meghatározott szabályok szerint történt. 1970. év veszteséges év volt, ekkor részesedési alap hiá­nyunk keletkezett, amely kihatott a beszámoló időszakára, vagyis végig éreztette hatását. Az egyéb béren kívüli — személyi jövedelmet növeli — pénzeszközökben a vállalat szűkében állt. Fizikai dolgozóink anyagi ösztönzését és érdekeltségét a munkaverseny jutalmazásán keresztül biztosítottuk. Célszerű lenne — dolgozóink véleménye szerint is — a munkaverseny jutalmazásánál nagyobb mértékű differen­ciálás. A meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatásokra, va­lamint a részesedés fix túllépése a pénzösszeget a részesedé­si alap terhére biztosítottuk.­­»­z év végi részesedéssel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy gazdálkodási tevékenységünk alapján képző­dő eredmény csak 1973 és 1974 években nyújtott fedezetet A korábbi években az év­közi felhasználással csökkentett részesedési alapot felemésztette a bérfejlesztést terhelő adó. Az év végi részesedés számbavétele a szerződésben megha­tározott szabályok szerint történt. Az időarányos részesedés vetítési alapját növelő és csökkentő tényezőket a szerződés szerint vettük figye­lembe. A beszámoló időszakára vonatkoztatva elmondhatjuk, hogy vállalatunk fegyelmi helyzete javult, egyrészt azért, mert dolgozóink megértették a fegyelmi helyzet javításának szükségességét, másrészt pedig a fegyelmi helyzet javulásá­hoz nagyrészben hozzájárult a szocialista brigádok megala­kulása, ahol kollektívan történik a nevelés és egyébként is rendszeresen értékelik a brigád fegyelmi helyzetét. Bár a beszámoló időszakban fokozatosan emelkedett a fegyelmi büntetések száma, de ez annak tudható be, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója is jobban élt jogával, másrészt pedig létszámunk is emelkedett. A fegyelmi helyzet értékelésénél rá kell mutatni, hogy a munkaidő alatti italozások emelkedő tendenciát mutatnak és mégsem élnek a fegyelmi jogkört gyakorlók a felelősségre vonásra való jogukkal minden esetben, mert e vétség miatt sokkal több fegyelmi büntetést ki lehetett volna szabni. * Arra kell venni az irányt, hogy a vezető beosztásban levő személyek, akik a fegyelmi jogkört gyakorolják, szigo­rúbban lépjenek fel a munkaidő alatti italozókkal szem­ben. A fegyelmi helyzettel együtt kell értékelnünk az anyagi felelősséget is, mert elég gyakori eset, hogy dolgozóink gon­datlanul kárt okoznak a vállalatnak és olyan esetek is elő­fordulnak, mikor a károkozás szándékos. 1975. évben üzemanyag-túlfogyasztás címén 21 esetben gondatlan károkozás címén 8 esetben a szándékos károkozás címén pedig 7 esetben hoztak kártérítési határozatot a kár­térítési jogkört gyakorlók. A kártérítéssel kapcsolatban el kell mondani, hogy az üzemanyag-túlfogyasztás címén ki­szabott határozatok meghozatalánál nem minden esetben let­tek fegyelmileg felelősségre vonva a károkozók, holott leg­többször a túlfogyasztás szándékos cselekmény volt. Nem egy olyan eset is akadt 1975. évben, amikor is a károkozó cselekménye súrolta a bűncselekmény határát. Az 1971—75. évi tapasztalatokat figyelembe véve és a következtetést levonva, az a vélemény alakult ki, hogy ese­tenként indokolt súlyosabb fegyelmi büntetést is kiszabni, mert sokszor nem áll arányban a büntetés a fegyelmi vét­séggel. A fegyelmi jogkört gyakorlók idegenkednek az olyan fegyelmi büntetés kiszabásától, amely a dolgozónak anyagi hátrányt okozna, holott ez adott esetben szükségessé válik, mert kisebb súlyú fegyelmi büntetés nem elegendő a ne­velésre. A beszámoló időszakában 220 esetben fordultak a dol­gozók panasszal a döntőbizottághoz. A döntőbizottság határozatai megfelelnek a jogszabá­lyoknak, amelyekkel általában a dolgozók és a vállalat is meg van elégedve, amit bizonyít az is, hogy igen kevés eset­ben került a döntés ellen bírósági eljárásra sor. A kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszá­moló, amely átfogja az 1971—75 év vonatkozá­sában a munkánkat, egyúttal előkészítője az új kollektív szerződés létrehozásának, s arra törekszünk, hogy az 1978- ban megkötendő szerződés megfeleljen a célkitűzésnek és, hogy jól szolgálja vállalatunk által kidolgozandó középtávú terv teljesítését, valamint a dolgozók érdekét is figyelembe­­véve vállalatunk anyagi helyzetéhez mérten többet tudjon nyújtani. Egyrészt fokozatosan az előírt átlagbéremeléssel, másrészt pedig béren kívüli juttatásokkal, valamint­­ na­gyobb lehetőséget tudjon biztosítani szociális létesítmények fejlesztéséhez. stmw ÉPÍTŐK LAPJA

Next