Heves Megyei Építők Lapja, 1977 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ismét eltelt egy esztendő £ 9 végén vissza kell tekinteni az elmúlt időszakra, értékelni a végzett munkát és előretekintve meg kell határozni — tanulva a hibákon — a jövő útját. A visszatekintésnél nem szabad elfelejtkezni arról, hogy 1976, mind az ország, mind vállalatunk vonatkozásában a szokásosnál több nehézséget hozott. A vállalat munkáit és eredményeit taglalva megállapítható, hogy a tervszámokat összességében sajnos nem teljesítjük maradéktalanul. A saját termelés a tervezett szinten áll, de fájdalmas az, hogy a lakásszám elmaradt a tervezett 712-től és a gazdasági eredményünk is kedvezőtlenül alakult. Jogosan felvetődik a kérdés dolgozóink között, hogy hogyan történhetett mindez? Talán nem dolgoztunk 1976-ban? A tények ismeretében el kell mondani, hogy 1976-ban is voltak kiemelkedő teljesítmények. Itt ki kell emelni Egerben a Megyei Kórházat, mely a nehézségek ellenére mind minőség, mind mennyiség tekintetében például kell, hogy szolgáljon a jövőben is, de megemlíthetjük az E—30-as 174 lakásos lakóépületet, valamint a Mezőkövesden kivitelezett kollégium befejező munkáinál tapasztalt lelkesedést is. Ugyanígy kiemelkedő teljesítmény a Mátravidéki Cukorgyárak hajvani gyárában elért eredmény, valamint a vállalat ipari hátterét biztosító Kenyérgyár úti és Felnémeti telep megvalósítása. Sajnos az összteljesítést nem az ilyen létesítmények alkották, hanem azok, ahol napirenden voltak a határidő csúszások és egyes helyeken megnövekedtek a minőségi problémák is. Röviden, baj volt az előkészítéssel és a munkahelyi szervezéssel. 1977-ben a munkák nagyságrendje tovább nő. A területi koncentráltság fokozódik, ugyanakkor az egy időszakban folyamatban lévő munkák száma csökken. 1976- hoz viszonyítva kismértékben csökken a megépítendő lakások száma, ugyanakkor nő az ipari szerkezetek aránya. A létesítményösszetétel kedvezőbb lesz az 1976-os évinél. A vállalati profil kialakítása megkezdődött. Az ipari háttér is megvalósult, melyet ki kell használnunk. Ahhoz azonban, hogy 1* termelési eljutáson túlmenően az eredményeink is javuljanak, a szemléletnek kell megváltoznia, minden szinten. A sok hiányosságból, ami jelenleg vállalatunknál megtalálható ki kell választani a leglényegesebbeket és azok felszámolásával kell az előbbrelépés feltételeit biztosítani. Az érdekeltségi rendszert kell úgy kialakítani, hogy az biztosítsa a kitűzött céljaink minél magasabb szintű teljesítését. A sok probléma önmagától nem fog megoldódni, de arra sem számíthatunk, a legnagyobb akarat mellett sem, hogy rövid idő alatt fel tudjuk számolni ezeket az eredményrontó tényezőket. Ügyelni kell a fokozatosságra és a megoldást az alapoknál kell elkezdeni. Mindenkinek meg kell érteni azt, hogy ahhoz, hogy többet kapjon egy kicsit többet is kell adni. Elsősorban a munkára gondolok itt! Az útidők, állásidők és az időbéres órák arányának csökkentése, a teljesítményes órák arányainak növelése, egyszóval a munkaidő jobb kihasználása az egyik legfontosabb feladat, hiszen ezzel szinte minden vállalati mutató összefügg. Mint azt már említettük a munkaellátottságunk biztosított. A teljes körű felsorolást mellőzve néhány legfontosabb feladatunk 1977-ben: — tovább folytatódik a Megyei Kórház építése Egerben. Előreláthatólag ez lesz egyik legnagyobb munkahelyünk, ahol több mint 70 millió forint teljesítését tervezzük. — A Csebokszári-lakótelepen nagy ütemben folytattuk a lakóházak építését, amelyek közül az E—13-as I. lakóépületnél várható a legnagyobb teljesítés, de említést érdemel az E—21—23 I. lakóépületcsoport is. — Továbbra is dolgozunk Bélapátfalván az új cementgyár építkezésen, ahol most már az ipari létesítmények dominálnak. — Gyöngyösön legjelentősebb a Kultúrház építése, ahol van mit pótolnunk. — Kékestetőn megkezdődik az új TV-torony kivitelezése, mely jellegét és nagyságrendjét tekintve is említésre érdemes. — Hatvanban a Cukor- és Konzervgyárban jelentős ipari szerkezetek szerelése van folyamatban. — Meg kell gyorsítanunk a Gödöllőn vállalt munkák építési ütemét. A felsorolás azt mutatja, hogy a megye számít ránk, ahhoz azonban, hogy a megnövekedett feladatokat az eddigieknél jobban el tudjuk látni, nekünk is tovább kell lépni. Hogy miben? Sok mindent fel lehetne itt sorolni, azonban összefoglalóan azt kérjük, hogy teremtsük meg újra a vállalat hitelét, tehát — javuljon a minőség, — legyen kevesebb határidőcsúszás, az adott szavunkat tartsuk be, röviden, dolgozzunk jobban, mint 1976-ban. Tapasztalataink alapján szakmunkásgárdáink a jelenleginél lényegesen többre képesek, melyet nem egy esetben bebizonyítottak 1976-ban is. Az új évben arra kell törekedni, hogy általánossá váljanak a jó teljesítések, úgy határidőben, mint minőségben és ebben az esetben a jövő év végén gazdasági eredményeink is javulni fognak. Az új évben, ehhez a megnövekedett feladatok teljesítéséhez kívánunk minden munkatársunknak erőt és jó egészséget. Ara: 1,— Ft 60 millió Ft sorsa Tanácskoztál a szocialista briptacht A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1976. szeptember 7-i állásfoglalása alapján, 1977 tavaszán összehívják a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozását. Ezt megelőzően március 12-én kerül sor az ágazati tanácskozásra. E nagy fontosságú eseményre való felkészülés jegyében, vállalatunk szocialista brigádvezetői december 17-én az egri munkásotthonban megtartott tanácskozásukon, megvitatták a brigádmozgalom továbbfejlesztésének feladatait. A tanácskozás munkájában részt vett és az elnökségben helyet foglalt Horváth Béla, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője, Rakusz József vállalatunk igazgatója, Boldis Pál műszaki igazgatóhelyettes, Urbán János, a pártbizottság titkára, valamint a vállalat társadalmi szervezeteinek vezetői. Rakusz József igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd a tanácskozás első részében Boldis Pál műszaki igazgatóhelyettes adott tájékoztatót a vállalat múlt évi munkájáról; ismertette az idei terveket, s a szocialista brigádok tennivalóit. Megállapította, hogy a start, az V. ötéves terv első éve, nem a középtávú program előirányzatai szerint alakult. A lemaradás döntő oka, hogy nem volt megfelelő a munkahelyek anyag- és eszközellátottsága és hiányosságok tapasztalhatók az üzem- és munkaszervezés területén is. Megnőtt az igazolatlanul távol maradók és a törtnapi hiányzások száma, indokolatlanul magas az útidő, s gyakori a szervezetlenségből eredő kapkodás, „hajrá” a vállalatnál. Az előadó emlékeztetett arra, hogy 1976-ban 107 brigád mintegy 1400 tagja vetélkedett a szocialista címért, illetve annak megtartásáért. Ebből 32 szocialista és kiváló brigád dolgozott a feladatok megvalósításán. A vállalat szocialista brigádjaira, de az egész kollektívára váró feladatokat mi sem jelzi jobban, mint az, hogy ebben az évben 60 millióval kell növelni saját termelési értékünket. Programtartásra koncentráltabb és jobb minőségi munkára van szükség ahhoz, hogy a bérezést és ösztönzést igényeinkhez igazítsuk. „Azt szeretnénk, hogy a brigádok jól összeforrott munkája határozná meg terveink sikeres teljesítését” mondta befejezésül Boldis Pál. A tanácskozás második részében a vitaindítóhoz csatlakozva a felszólalók érzékeltették a vállalat gondjait, megvalósuló reményeit. Horváth Béla, az EFEDOSZ osztályvezetője felszólalásában kérte a szocialista brigádvezetőket, hogy a közművelődési feladatokat kapcsolják össze az éves termelési célkitűzésekkel. A szakszervezeti tisztségviselők, a bizalmiak — jogkörüknél és felelősségüknél fogva —, segítsék a brigádok tudatos részvételét az üzemi demokrácia, a demokratizmus elmélyítésében. Urbán János, a pártbizottság titkára bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik a munkaversenyt a szervezetlenségből eredő lemaradások pótlására használják fel. A brigádvezetők figyelmébe ajánlotta a párt Központi Bizottságának 1976. december 1-i ülésén elhangzottakat politikai felvilágosító munkáról, a képzésről, illetve továbbképzésről. Kiemelte, hogy a brigádmozgalom számos tartaléka közül az emberben levő képességeket és lehetőségeket kell kibontakoztatni. Kérte a vállalat termelésirányítóit, hogy az 1977-es terveket időben ismertessék a versenyben levő brigádokkal. Csuzdi Tibor, a KISZ-bizottság titkára a szocialista brigádok növekvő társadalmi munkáját méltatta. A KISZ-bizottság felkérésére ugyanis — többek mellett —, Szilveszter Sándor vb-szerelő brigádja a gyöngyösi úttörőház munkálatainál, Káposztás György és Hajdú György szocialista brigádjai pedig a gyöngyösi MHSZ épületének átalakításánál jeleskedtek. Jelen sorok írója, munkaversenyszervező — egyebek közt — arról beszélt, hogy már elkezdődött az idei munkaverseny irányított szervezése, örvendetes azonban Tóth Imre és Lőrincz György építésvezetők kezdeményezése, akik saját elhatározásukból versenyre hívják a vállalat valamennyi termelő egységét. Hasznos lenne — hangsúlyozta a felszólaló —, hogy példájukat kövessék azok a vezetők is, akik jószerivel csak formálisan tesznek eleget (?) munkaköri kötelességüknek, s nem foglalkoznak érdemileg a szocialista brigádokkal. Az egri 3-as számú pártalapszervezet kommunistái viszont konkrét pártfeladatokat kaptak a munkaverseny fellendítésére. Gyurkó László, a gyöngyösi segédüzem dolgozói nevében üdvözölte a tanácskozást, majd arról szólt, hogy a termelésirányítás módosításában rejlő előnyöket a gazdálkodás egész területén érvényre kell juttatni. Miért nem építenek bátrabban a brigádok alkotó kezdeményezéseire — tette fel a kérdést a felszólaló? Szabó István, a gépgazdálkodási osztály szocialista brigádjának küldötte kérte, hogy a munkaverseny értékelése után az értékelő bizottságok írásban hozzák nyilvánosságra a brigádvállalások és teljesítések „minősítését”. A részletes elemzés bizonyára tanulságos lesz és magasabb követelmények elérésére ösztönzi majd a brigádokat. Már nem egyszer bebizonyítottuk, hogy a vállalat számíthat a szocialista brigádok eredményes munkájára — hangsúlyozta Bereczki Bertalan, az aranykoszorús szocialista brigád vezetője. Mégis előfordul, hogy a művezetők némelyike „szúrós szemmel” néz ránk. Pedig nem azt a lovat kell ütni, amelyik húzza a szekeret, hanem azokat a brigádokat kell „rendbeszedni”, akik miatt drágul az építkezés és veszteséges a vállalat. Káposztás György ács brigádvezető felszólalásában, csatlakozott a pártbizottság titkárának a véleményéhez, s konkrét feladatokat sürgetett, segítséget kért a felajánlások teljesítéséhez. Hegedűs Sándorné, a központi gondnokság brigádjainak küldötte munkatársai tanulási kedvéről, munkaszeretetéről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Nem vagyunk ugyan „nagy pontok” a vállalat életében, mégis a tudjuk, hogy munkánkra is szükség van. Nem lebecsülendő az a takarékosság, amit naponta felmutatunk ... Rakusz József igazgató a felszólalásokra adott záró szavában kérte a küldötteket hogy neveljék társaikat a hármas jelszó követelményeinek jegyében. Új feladatként fogalmazta meg, hogy a szocialista cím elnyeréséhez a szocialista brigádoknál emelni kell a követelményszintet. A vállalat derékhada töltsön be élenjáró szerepet a gazdasági hatékonyság növelésében. Munkájuk anyagi, tárgyi, személyi feltételeit — az erőforrások és a teherbíró képesség figyelembevételével — a vállalat biztosítani fogja. ’ Ezután az ágazati tanácskozás küldöttéül választották meg: Bereczki Bertalan, Gyurkó László, Káposztás György és Szilveszter Sándor brigádvezetőket M. X. Gyöngyös, művelődési ház. A színházterem acélszerkezete szerelés közben. Teljes erővel folyik Egerben a megyei kórház téliesítése.