Heves Megyei Építők Lapja, 1982 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1982-01-01 / 1. szám
XVIII. évfolyam, 1. szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA ÁRa: 1,80 Ft Mi lesz a vállalattal? Nemrég egyetlen napon a következőkről értesültek a Freves megyei Állami Építőipari Vállalat sorsával kapcsolatos hírekre szomjazók: Egyesek tudni vélték, hogy ellentétben azzal az előző napi hírrel, ami szerint feloszlatják a vállalatot , egészben marad a cég. Egyszóval, marad minden úgy, ahogy van. Mások szerint bekövetkezik a kettéválás, de Gyöngyösön nem az lesz az igazgató, aki erre a posztra pályázik... A szomszédos, hasonló profilú vállalatokhoz csatolják majd gazdálkodó szervezetünket. Megint mások ezt lehetetlennek tartották, de hozzátették: ők „jólértesültek”, biztos forrásból tudják, hogy nincs jövője nálunk a munkásnak és a munkának, kár az igyekezetért... Nem ennek a cikknek a feladata, hogy konkrétan választ adjon a vállalatunk dolgozóit valóban érdeklő, sorsfontosságú kérdésekre. De elöljáróban szeretném leszögezni: a veszteséges gazdálkodásért nem a minisztérium, a megyei pártbizottság, a szomszédos társvállalatok felelősek, hanem kizárólag a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat — vezetők és beosztottak egyaránt. No persze, nem egyenlő mértékben — de ez a lényegen, mármint azon, hogy válságban vagyunk — semmit sem változtat. Felettes, szerveink — a vállalatvezetéssel együtt — jövőnket kutatják, kiutat keresnek a kátyúból. Reméljük, hogy lapunk megjelenésekor az arra illetékesek már valóban eldöntik a régóta vajúdó kérdést: mi lesz a vállalattal? Mert mi tagadás, a jelenlegi helyzet kárára van a vállalatnak. Nem vettem volna tollat a kezembe, ha csupán ennyit és ezt akarnám elmondani. Nekem — sokakhoz hasonlóan — az a meggyőződésem, hogy nem meditálni, hanem valamennyiünknek dolgozni kell, mégpedig becsülettel. A jó munkára ugyanis a szervezeti változások után is szükség van. Emlékezzünk csak a közelmúltban elfogadott termelési, gazdálkodási, jóléti és kulturális tervünkre. Ki fogja ezeket valóra váltani?! Adminisztratív úton senki. Terveinket kizárólag a nagy tapasztalatokkal, tudással rendelkező munkáskollektívákkal, az irányításhoz értő vezetőkkel lehet és kell végrehajtani. Magunkba roskadás, csüggedés, lazítás helyett — a magunk és vállalatunk megújítására van égető szükség. Ne várjunk hát a sült galambra! Vannak, akik rémképekkel, fantazmagóriákkal riogatják a nyugodt körülményekre, jó munkahelyi légkörre vágyó embereket. A kibicek, a kívülállók közömbösségével szemlélik közös dolgainkat, miközben szép fizetést tesznek zsebbe. Rendjén van ez így? Napirenden vannak a mendemondák, a rosszindulatú pletykák, a kilátástalanságot hirdető rémhírek. Sok, egyébként becsületes ember fejében is megfordul: érdemes manapság igyekezettel dolgozni? Amikor valaki morcos, csupán tessék-lássék módján végzi a dolgát, s a legkedvesebb szóra is ingerülten, haragosan válaszol: azt szokták mondani, hogy az illető biztosan bal lábbal kelt föl, rossz napja van. Ilyen közérzetet szítanak azok is, akik dolguk tisztességes végzése helyett csak kárognak és rontják a hangulatot a munkahelyeken. Kétségtelen, hogy rossz napjai vannak vállalatunknak, elsősorban azért, mert a rossz gazdálkodásnak káros gazdasági és politikai következményei vannak, amelyek kihatnak szűkebb hazánk és vállalatunk helyzetére is. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Ne beszéljünk meggondolatlanul aról, ami éppen eszünkbe jut. Várjuk meg a felettes szervek döntését, de addig is dolgozzunk keményen. Az álhíreket utasítsuk vissza, cáfoljuk meg. Ne engedjük, hogy kétségbe vonják munkánk értelmét, a jó munka hasznát. Amikor majd a döntések megszületnek, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége konkrétan elemezni fogja a szervezeti változások okait és az ebből adódó feladatokat. A „jólértesültek” ne manipulálják vállalatunk közvéleményét, mert ebben a helyzetben ők a felelősek dolgozóink zavart lelkiállapotáért. MIKA ISTVÁN A fagyban nehezebb a lapátolás is A jubileum jegyében A munkásőrség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Egerben ünnepélyes egységgyűlést rendeztek. Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet, majd kitüntetéseket nyújtott át az alapító tagoknak és azoknak a munkásőröknek, akik ma is aktívan tevékenykednek a néphatalom védelmében. 25 éves Szolgálati Érdeméremmel és jubileumi jelvénnyel tüntették ki Csege Gyulát is, vállalatunk személyzeti és oktatási osztályvezetőjét. A munkásőrség egri városi parancsnokságán rendezett jubileumi ünnepségen Kiváló Parancsnok kitüntetéssel jutalmazták Nyeső András lakatos munkavezetőt; dicsérő oklevelet kapott Zsólyomi Joachim burkoló. Kiváló dolgozóink Vállalatunk vezetősége eredményes munkájuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesítette Pintér András művezetőt, Csikós János gépkezelőt, Nagy József vasi betonszerelőt. Kívánjuk, hogy jó egészségben élvezzék nyugdíjas éveiket. Fagyban, hidegben Az idei tél minden korábbinál jobban próbára teszi a fagyban, hóban, hidegben dolgozó munkásainkat. Az év első hónapjában voltak olyan munkahelyeink is, ahol szünetelt az építkezés. Cégünk mintegy száznyolcvan dolgozót engedett fagyszabadságra Egerben és Gyöngyösön. A nagy hideg késztette erre a vállalatot. A kényszerpihenő — amelyre a dolgozók fagyszüneti díjat kaptak — az enyhébb idő beálltával véget ért. Ahol a munkafeltételek ezt lehetővé tették, ott lendületesen dolgoztak mínuszban is. Képriportunkban a szabadban dolgozók munkáját örökítettük meg Egerben. Egerben a Grónay lakótelepen 3 X16 lakás épül. Amikor még jó idő volt, csak néhányan dolgoztak itt létszámhiány miatt, most viszont megközelíti a félszázat az igyekvők száma... (Fotó: Mika) 1982. január — február Újításból: másfél millió Az újítók tanácskozása elé Február 18-án Egerben a központban kerül sor vállalatunk újító szakembereinek tanácskozására. A tapasztalatcsere jelentőségét egy nagyobb szabású rendezvény az újítók és feltalálók idén májusban összeülő V. országos tanácskozása határozza meg. Hiszen az országos tanácskozáson — amelynek küldöttek között Heves megyeiek is helyet foglalnak majd — az újítókat és feltalálókat hatszáz küldött képviseli, akiket a gazdálkodó szervezeteknél 1982. február és március hónapban tartandó tanácskozásokon közvetlenül választanak meg. Visszatérve a februári rendezvényünkre joggal remélhetjük, hogy a tanácskozás új lendületet ad újítóink és feltalálóink munkájának, s a vállalatvezetés célkitűzéseinek megfelelően fogja szolgálni az eredményesség növelését, gazdaságpolitikai céljaink valóra váltását Az elmúlt évben csökkent ugyan az újítási kedv, de még így is szép eredményeket tudhat magáénak a mozgalom. Tavaly csaknem másfél millió forint volt az újítások értéke vállalatunknál. Az újító szakemberek elsősorban az anyag- és energiatakarékosság, a munkaszervezés terén hoztak sok jó ötletet. Ennek ellenére tény az is, hogy az újítómozgalom még korántsem tölti be nálunk a rangjához megfelelő helyét. Ugyanis az újítómozgalom és feltalálótevékenység szélesebb körű kibontakoztatásában — a szakemberek aktív munkáján túl — meghatározó tényező a vállalati magatartás és szemlélet, amely nálunk sem tekinthető kedvezőnek. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy gazdálkodó szervezeteink, termelőegységleink nem kellő mértékben igénylik és használják fel a mozgalomban levő lehetőségeket. No persze, hiba lenne a gondokat kizárólag vállalatunk vállára tenni. Úgy hisszük, hogy országos gondok nehezítik az újítómozgalom szárnypróbálgatásait, egyebek mellett negatív jelenség például a jelenleg érvényben levő ösztönzési rendszer is. Emiatt egyre több nehézséget okozott vállalatunknak az újítók ösztönző mértékű díjazása, a részesedési és béralapból, a kollektíva érdekeinek sérelme nélkül. Az elmúlt években tehát beszűkültek az újítók díjazásának forrásai, aminek a közelmúltban vetett véget a 37/1981. (10. 27.) PM számú rendelet, amelynek értelmében a részesedési alapból újítások díjazására fordított összeget nem terheli progresszív nyereségadó-fizetési kötelezettség. Országos méretű gondot jelentett az is, hogy hiányzott az újítások és találmányok hasznosítását elősegítő, eredményesen közreműködő műszaki szakemberek közvetlen érdekeltsége. E vonatkozásban is fontos előrelépés történt. A Minisztertanács 1981. decemberében fogadta el azokat a jogszabályokat, amelyek lehetőséget nyújtanak a közreműködők teljesítményének az eddiginél kedvezőbb elismerésére. Jelentős kedvezmény az a rendelet is, amely szerint az újítási díj egy egy újítás vonatkozásában évi 70 ezer forintig mentes lesz a jövedelemadó alól. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat tanácskozáson értékeli majd az újítómozgalom és a találmányok eredményeit, továbbá fel fogja tárni a mozgalom továbbfejlesztésének feltételeit és lehetőségeit, s meghatározza a szükséges teendőket. Egy kis statisztika vállalatunk újító tevékenységéről. Az elmúlt évben a javaslattevők száma 62 volt, öttel kevesebb mint az azt megelőző évben. Növekedett viszont a 30 éven aluli fiatalok számaránya Ibről 17-re. Női újító mindössze egy volt tavaly. A benyújtott újítási javaslatok száma 32, a hasznosításra elfogadott újításoké pedig 14 volt. Ezekből 12 újítási javaslat volt hasznosítható,amelynek gazdasági haszna közel másfél millió forint. Tavalyelőtt viszont kétmillió-hétszázezer gazdasági haszon származott az újításokból. Jelentősebb újítások azokhoz az alkotókhoz fűződnek, akik a munkájukat akadályozó gondokra kerestek megoldást. Szarka György, Juhász István, Fodor László és még mások több százezer forintos ötletet valósítottak meg. A tanácskozás akkor lesz sikeres, ha újítóink és feltalálóink megkapják mindazoknak a szerveknek a támogatását, amelyek munkájukat az eddigiekben is eredményesen szervezték, irányították, segítették. A megyeszékhely déli részén egy új intézmény zsaluzásán dolgoznak a Dányi Lajos ács vezette szocialista brigád tagjai. Rajtuk sem fog ki a tél.