Heves Megyei Építők Lapja, 1982 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

XVIII. évfolyam, 1. szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA ÁRa: 1,80 Ft Mi lesz a vállalattal? Nemrég egyetlen napon a következőkről értesültek a Fr­e­ves megyei Állami Építőipari Vállalat sorsával kapcsolatos hírekre szomjazók: Egyesek tudni vélték, hogy ellentétben azzal az előző na­pi hírrel, ami szerint feloszlatják a vállalatot , egészben marad a cég. Egyszóval, marad minden úgy, ahogy van. Mások szerint bekövetkezik a kettéválás, de Gyöngyösön nem az lesz az igazgató, aki erre a posztra pályázik... A szomszédos, hasonló profilú vállalatokhoz csatolják majd gazdálkodó szervezetünket. Megint mások ezt lehetetlennek tartották, de hozzátették: ők „jólértesültek”, biztos forrásból tudják, hogy nincs jövője nálunk a munkásnak és a mun­kának, kár az igyekezetért... Nem ennek a cikknek a feladata, hogy konkrétan választ adjon a vállalatunk dolgozóit valóban érdeklő, sorsfontos­ságú kérdésekre. De elöljáróban szeretném leszögezni: a veszteséges gazdálkodásért nem a minisztérium, a megyei pártbizottság, a szomszédos társvállalatok felelősek, hanem kizárólag a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat — ve­zetők és beosztottak egyaránt. No persze, nem egyenlő mértékben — de ez a lényegen, mármint azon, hogy válságban vagyunk — semmit sem változtat. Felettes, szerveink — a vállalatvezetéssel együtt — jövőnket kutatják, kiutat keresnek a kátyúból. Reméljük, hogy lapunk megjelenésekor az arra illetékesek már való­ban eldöntik a régóta vajúdó kérdést: mi lesz a vállalattal? Mert mi tagadás, a jelenlegi helyzet kárára van a vállalat­nak. Nem vettem volna tollat a kezembe, ha csupán ennyit és ezt akarnám elmondani. Nekem — sokakhoz hasonlóan — az a meggyőződésem, hogy nem meditálni, hanem valamen­­­nyiünknek dolgozni kell, mégpedig becsülettel. A jó mun­kára ugyanis a szervezeti változások után is szükség van. Emlékezzünk csak a közelmúltban elfogadott termelési, gazdálkodási, jóléti és kulturális tervünkre. Ki fogja ezeket valóra váltani?! Adminisztratív úton senki. Terveinket ki­zárólag a nagy tapasztalatokkal, tudással rendelkező mun­káskollektívákkal, az irányításhoz értő vezetőkkel lehet és kell végrehajtani. Magunkba roskadás, csüggedés, lazítás helyett — a magunk és vállalatunk megújítására van égető szük­ség. Ne várjunk hát a sült galambra! Vannak, akik rémképekkel, fantazmagóriákkal riogatják a nyugodt körülményekre, jó munkahelyi légkörre vágyó embereket. A kibicek, a kívülállók közömbösségével szem­lélik közös dolgainkat, miközben szép fizetést tesznek zseb­be. Rendjén van ez így? Napirenden vannak a mendemondák, a rosszindulatú pletykák, a kilátástalanságot hirdető rémhírek. Sok, egyéb­ként becsületes ember fejében is megfordul: érdemes ma­napság igyekezettel dolgozni? Amikor valaki morcos, csu­pán tessék-lássék módján végzi a dolgát, s a legkedvesebb szóra is ingerülten, haragosan válaszol: azt szokták monda­ni, hogy az illető biztosan bal lábbal kelt föl, rossz napja van. Ilyen közérzetet szítanak azok is, akik dolguk tisztes­séges végzése helyett csak kárognak és rontják a hangula­tot a munkahelyeken. Kétségtelen, hogy rossz napjai vannak vállalatunknak, elsősorban azért, mert a rossz gazdálkodásnak káros gaz­dasági és poli­tikai következményei vannak, amelyek ki­hatnak szűkebb hazánk és vállalatunk helyzetére is. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Ne beszéljünk meggondo­latlanul aról, ami éppen eszünkbe jut. Várjuk meg a felet­tes szervek döntését, de addig is dolgozzunk keményen. Az álhíreket utasítsuk vissza, cáfoljuk meg. Ne engedjük, hogy kétségbe vonják munkánk értelmét, a jó munka hasznát. Amikor majd a döntések megszületnek, a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vezetősége konkrétan elemezni fogja a szervezeti változások okait és az ebből adódó fel­adatokat. A „jólértesültek” ne manipulálják vállalatunk közvéleményét, mert ebben a helyzetben ők a felelősek dolgozóink zavart lelkiállapotáért. MIKA ISTVÁN A fagyban nehezebb a lapátolás is A jubileum jegyében A munkásőrség megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából Egerben ünnepé­lyes egységgyűlést rendez­tek. Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet, majd ki­tüntetéseket nyújtott át az alapító tagoknak és azoknak a munkásőröknek, akik ma is aktívan tevékenykednek a néphatalom védelmében. 25 éves Szolgálati Érdemérem­mel és jubileumi jelvénnyel tüntették ki Csege Gyulát is, vállalatunk személyzeti és oktatási osztályvezetőjét. A munkásőrség egri váro­si parancsnokságán rende­zett jubileumi ünnepségen Kiváló Parancsnok kitünte­téssel jutalmazták Nyeső András lakatos munkaveze­tőt; dicsérő oklevelet kapott Zsólyomi Joachim burkoló. Kiváló dolgozóink Vállalatunk vezetősége eredményes munkájuk elis­meréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából Kivá­ló Dolgozó kitüntetésben részesítette Pintér András művezetőt, Csikós János gépkezelőt, Nagy József­ vasi betonszerelőt. Kívánjuk, hogy jó egész­ségben élvezzék nyugdíjas éveiket. Fagyban, hidegben Az idei tél minden korábbinál jobban próbára teszi a fagyban, hóban, hidegben dolgozó munkásainkat. Az év el­ső hónapjában voltak olyan munkahelyeink is, ahol szüne­telt az építkezés. Cégünk mintegy száznyolcvan dolgozót engedett fagyszabadságra Egerben és Gyöngyösön. A nagy hideg késztette erre a vállalatot. A kényszerpihenő — amelyre a dolgozók fagyszüneti díjat kaptak — az enyhébb idő beálltával véget ért. Ahol a munkafeltételek ezt lehető­vé tették, ott lendületesen dolgoztak mínuszban is. Képri­portunkban a szabadban dolgozók munkáját örökítettük meg Egerben. Egerben a Grónay lakótelepen 3 X16 lakás épül. Amikor még jó idő volt, csak néhányan dolgoztak itt létszámhiány miatt, most viszont megközelíti a félszázat az igyekvők száma... (Fotó: Mika) 1982. január — február Újításból: másfél millió Az újítók tanácskozása elé Február 18-án Egerben a központban kerül sor vál­lalatunk újító szakemberei­nek tanácskozására. A ta­pasztalatcsere jelentőségét egy nagyobb szabású ren­dezvény az újítók és felta­lálók idén májusban össze­ülő V. országos tanácsko­zása határozza meg. Hiszen az országos tanácskozáson — amelynek küldöttek között Heves megyeiek is helyet foglalnak majd — az újí­tókat és feltalálókat hatszáz küldött képviseli, akiket a gazdálkodó szervezeteknél 1982. február és március hó­napban tartandó tanácskozá­sokon közvetlenül választa­nak meg. Visszatérve a februári ren­dezvényünkre joggal remél­hetjük, hogy a tanácskozás új lendületet ad újítóink és feltalálóink mun­kájának, s a vállalatvezetés célkitűzéseinek megfelelően fogja szolgálni az eredmé­nyesség növelését, gazdaság­politikai céljaink valóra vál­tását Az elmúlt évben csökkent ugyan az újítási kedv, de még így is szép eredmé­nyeket tudhat magáénak a mozgalom. Tavaly csaknem másfél millió forint volt az újítások értéke vállalatunk­nál. Az újító szakemberek elsősorban az anyag- és energiatakarékosság, a mun­kaszervezés terén hoztak sok jó ötletet. Ennek elle­nére tény az is, hogy az újítómozgalom még koránt­sem tölti be nálunk a rang­jához megfelelő helyét. Ugyanis az újítómozgalom és feltalálótevékenység szé­lesebb körű kibontakoztatá­sában — a szakemberek ak­tív munkáján túl — meg­határozó tényező a vállala­ti magatartás és szemlélet, amely nálunk sem tekinthe­tő kedvezőnek. Ez főként ab­ban nyilvánul meg, hogy gazdálkodó szervezeteink, termelőegységleink nem kel­lő mértékben igénylik és használják fel a mozgalom­ban levő lehetőségeket. No persze, hiba lenne a gondo­kat kizárólag vállalatunk vállára tenni. Úgy hisszük, hogy országos gondok nehe­zítik az újítómozgalom szárnypróbálgatásait, egye­bek mellett negatív jelenség például a jelenleg érvény­ben levő ösztönzési rend­szer is. Emiatt egyre több nehézséget okozott vállala­tunknak az újítók ösztönző mértékű díjazása, a részese­dési és béralapból, a kollek­tíva érdekeinek sérelme nél­kül. Az elmúlt években te­hát beszűkültek az újítók díjazásának forrásai, aminek a közelmúltban vetett véget a 37/1981. (10. 27.) PM számú rendelet, amelynek értelmé­ben a részesedési alapból újítások díjazására fordított összeget nem­ terheli prog­resszív nyereségadó-fizetési kötelezettség. Országos méretű gondot jelentett az is, hogy hiány­zott az újítások és találmá­nyok hasznosítását elősegítő, eredményesen közreműködő műszaki szakemberek köz­vetlen érdekeltsége. E vonatkozásban is fontos előrelépés történt. A Minisz­tertanács 1981. decemberé­ben fogadta el azokat a jogszabályokat, amelyek le­hetőséget nyújtanak a köz­reműködők teljesítményének az eddiginél kedvezőbb elis­merésére. Jelentős kedvez­mény az a rendelet is, amely szerint az újítási díj egy egy újítás vonatkozásában évi 70 ezer forintig mentes lesz a jövedelemadó alól. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat tanácskozáson érté­keli majd az újítómozgalom és a találmányok eredmé­nyeit, továbbá fel fogja tár­ni a mozgalom továbbfej­lesztésének feltételeit és le­hetőségeit, s meghatározza a szükség­es teendőket. Egy kis statisztika válla­latunk újító tevékenységéről. Az elmúlt évben a javaslat­­tevők szá­ma 62 volt, öttel kevesebb mint az azt megelőző évben. Növekedett viszont a 30 éven aluli fiatalok számará­nya Ib­ről 17-re. Női újító mindössze egy volt tavaly. A benyújtott újítási javas­latok száma 32, a haszno­sításra elfogadott újításoké pedig 14 volt. Ezekből 12 újítási javaslat volt haszno­sítható,­­amelynek gazdasági haszna közel másfél millió forint. Tavalyelőtt viszont kétmillió-hétszázezer gazda­sági haszon származott az újításokból. Jelentősebb újítások azok­hoz az alkotókhoz fűződnek, akik a munkájukat akadá­lyozó gondokra kerestek megoldást. Szarka György, Juhász István, Fodor Lász­ló és még mások több száz­ezer forintos ötletet valósí­tottak meg. A tanácskozás akkor lesz sikeres, ha újítóink és fel­találóink megkapják mind­azoknak a szerveknek a tá­mogatását, amelyek munká­jukat az eddigiekben is ered­ményesen szervezték, irányí­tották, segítették. A megyeszékhely déli részén egy új intézmény zsaluzásán dolgoznak a Dányi Lajos ács vezette szocialista brigád tagjai. Rajtuk sem fog ki a tél.

Next