Heves Megyei Építők Lapja, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1-2. szám
ÉPÍTŐK LAPJA 2. Bejáróink háza táján A recskiek aluszeretete A Mátra északi lábánál, a Tarna-patak két oldalán fázósan húzódik meg Recsk. Az esős, szeles decemberi napon csak azok járják az utcákat, akiknek feltétlenül muszáj. Szép, műemlékekben gazdag a nagyközség. Lakóházainak túlnyomó része a század első felében épült, egyrészt a század elején gyakori tűzvészek pusztításai, másrészt Parádfürdő közelsége miatt megindult modernizálás következményeként. A századforduló táján épített házak vályogfalazatú, szarufás-tokgerendás, zsúppal fedett boglyakemencés típusok voltak. A volt Altorjay-kúria most a szövetkezet italboltja. Az épület főbejáratának ajtaján eredeti rokokó táblás szárnyak. A Kossuth utca híressége a 118. szám alatt lévő tájház a háziipari szövetkezet tulajdona, és lentebb a 110., ahol ma is kemence melegít a konyhában... A recskieket viszont az a szenvedélyes lokálpatriotizmus fűti, amelynek, ha csak egyetlen napig is, de tanúja lehettem. ★ Milyen a világ errefelé? Mint másutt, mondanánk, ha nem ismernénk a recskiek véleményét falujukról és önmagukról. A legutóbbi falugyűlésen a helyi viszonyokról például imigyen összegezték rosszallásukat és elismerésüket a lakók, akik közül félezren ingázók. — Én városról jöttem ebbe a faluba, az emberek mindenféle „jött-ment”-nek elmondanak. Bánom is én, hogy mit gondolnak rólam, de ami szívemen, az a számon, ne a Tárnába öntsék a szemetet ! Aki a tanács felszólítása ellenére is szennyezi a környezetünket, azt szigorúan meg kell bírságolni... ! — A vásártéren három tanácsi épületet adtak át a cigánycsaládoknak. Ez örömhír. De erről jut eszembe: hogyan dolgozik a cigányok sorsával foglalkozó koordinációs bizottság? — Amikor óvodai elhelyezésre van szükség, minden érdekelt azon igyekszik, hogy gyermekét felvegyük az intézménybe. De miért nem törekednek jobban akkor is, amikor társadalmi munkát kérünk az óvodáért. .. — A halottas házról ellopták a cserepeket és elégették Szent Mihály lovát. Kik a tettesek? !... ★ Pócs István tanácselnök fiatal, faluszerető ember. — Hát ilyenek a recskiek? — kérdezem. — Ilyenek is... — feleli vonakodva. — De a környezettel nem törődő, a temetőben garázdálkodó erkölcsnél már sokkal erősebb a falut építő józan szorgalom, az emberség, a recski ember köszönetvárás nélküli becsülete. A recskiek nemcsak szakmailag nyújtanak sokat, de bőven meríthetünk emberi magatartásukból is: a bányászok kitartó s szívós munkájából, a bejárók gyakorlati észjárásából, a téesztagok közvetlenségéből, a falu lakóinak egyszerűségéből, s abból a szerénységből, amely annyira jellemzi őket. Közel négyezer ember ügyeit intézi Pócs István. Úgy intézi, hogy amikor bementek hozzá megkérdezni, hogy új évre elkészül-e az új szolgáltató egység a Gelka, azt mondta nekik: „Januárban már vásárolhatnak a Kossuth utcai kastély udvarán. Erről kereskedem.” A településnek a felszabadulás óta már több vezetője volt, de talán egyiket sem becsülték annyira, mint a mostani tanácselnököt. „Lokálpatrióta vagyok!” — állítja meggyőződéssel. Amikor két és fél éve átvette az apparátus vezetését, másfél évtized mulasztásait kellett pótolnia. Mert azt a megyén is elismerik, hogy Recsk állóvizén azóta nem gyűrűztek a településfejlesztés hullámai. A kiemelt alsófokú körzetközpont 1981-től intenzíven fejlődik. — Mivel gyarapodott a közelmúltban és gazdagodik tovább a falu? — érdeklődöm a tanácselnöktől. — Legfontosabb beruházásunk az új négy tantermes általános iskola. Jövőre itt becsengethetnek tanévkezdéskor. Folyamatban van továbbá a derítőrendszer bővítése, amely a nagyközségben dolgozó vállalatok és lakossági támogatással épül. A részben felújított Kossuth utcai kastélyba már beköltözött az óvoda, az épületegyüttes a község egyik legszebb intézménye. A már említett Gelka szerviz 2,2 millióba került. Az egri Elektromos Karbantartó vállalat (a Gelka jogutódja) elektromos háztartási gépek, híradástechnikai cikkek, gázkészülékek és háztartási gépek javításával bővíti recski szolgáltatásait. Befejeződött ugyanakkor az Öregek Napközi Otthona felújítása, amihez a bejárók és a vállalatok jelentős társadalmi munkával járultak hozzá. Megszépült a Hunyadi utcában lévő kastély is: itt, az általános iskola napközije kapott helyet. ★ A nagyközségnek természetesen gondjai is vannak. Erről így beszél Pócs István : — A tanács nem rendelkezik olyan feltételekkel, amelyeknek segítségével a kisebb volumenű fejlesztéseit önerőből megoldhatná. Egyelőre az a helyzet, hogy udvarolni kell a kivitelezőknek, vállalják el a kisebb-nagyobb épületek kivitelezését. — Mi a megoldás? — Fáj a fejünk amiatt, hogy a lehetőség és az észszerűség határain belül nem oldhatunk meg mindent a nagyközség lakosságának. A „mindenen” alapellátást értek, s ebbe sok minden beletartozik — egyebek mellett a szolgáltatás is. Hiányzik az ilyen, olyan, amolyan szakember. Nekünk sem könnyű mesterembert találni, csakhogy mi nem arra várunk, hogy a mester kopogjon a tanács ajtaján. Megpróbáljuk a fiatalokat is felkutatni, sőt még — a törvény adta lehetőségekkel élve — kedvezményekkel is bíztatjuk őket, hogy akár másodállásban, vagy most már kisvállalkozásban vállaljanak munkát. De az is jó lenne, ha a nyugdíjasokat is foglalkoztathatnánk. Ha nekik is megéri, akkor a tanácsnak bizonyosan. — Minek örtünek Recsken 1982. végén? — Recsknek van jövője — vélekedik Pócs István. — Az itt élő emberek azt remélik, hogy Közép-Európa legnagyobb ércvagyonának bányászatát előbb, vagy utóbb dinamikusan folytatják. Lesz még egyszer Recsk bányászváros ! Amit máris eredménynek könyvelhetünk el, az a következő. Korábban elfogadtuk a nagyközség összevont rendezési tervét. Ennek megfelelően feloldottuk az építési tilalmakat: a Hunyadi utcában negyven lakó költözhetett új otthonba. A tervidőszak hátralévő részében újabb 54 bányászlakás kialakítását és közművesítését tervezzük. Végre a MÁV is épít egy modern állomásépületet a nagyközségben, örülünk annak is, hogy az Országos Érc és Ásványbánya Vállalat felújítja a Bányász Művelődési Házat, amely alkalmas lesz nagyobb községi rendezvények megtartására is. Horganyzott helyette műanyag cső A horganyzott acélcsövek tőkés importból történő, biztosítását népgazdaságunk jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé. Az ÉVM és a KKM ezért elrendelte, hogy 1983 januártól a kivitelezésre kerülő létesítmények hidegvíz felszálló vezetékeit PVC nyomócsőből kell szerelni. A helyettesítésre felhasználható — Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat által gyártott — PVC csövek és idomok mérettartománya 3/8-tól 2”-ig terjed. Alkalmazását korszerűsége, gazdaságossága is indokolja) a PVC cső ára a horganyzott cső árának 1/5—1/6 része; a PVC kötőelem ára a horganyzott kötőelemek árának 1/2—1/3. része). További előnye, hogy a szerelés élőmunka igénye 40- 50 százalékkal kisebb, korrózióálló áramlási ellenállása kicsi, felszerszámozása elenyésző, jó szilárdságú. A horganyzott csőről PVC csőre történő átállás — Külkereskedelmi Minisztérium szerint — népgazdasági szinten 2,1 millió dollár megtakarítást és 2,5 millió dollár import kiváltást eredményez évente. Az épületek alapvezetékeit, melegvíz és cirkulációs vezetékeit — az utánklórozott CPVC cső forgalomba hozásáig — továbbra is horganyzott csőből kell kiépíteni. Molnár László gépész élők. cs. v. 1983. január—február Mennyit ér a munkás szaval A vállalatvezetés újszerű gyakorlata egyszersmind azt is jelenti, hogy minden kérdésre válaszolni kell, ami a különböző fórumokon elhangzik. Lett légyen az brigád, vagy termelési tanácskozás, hatékony válasz szükséges. Annál inkább így van ez, mert amikor a dolgozók kérdeznek az tulajdonképpen nem is mindig kérdés, hanem gyakorta észrevétel, javaslat, vagy éppen kritika formájában jelenik meg. Ennek megfelelően legtöbbször válasz gyanánt sem elég az általános megfogalmazás, a konkrét, személyre szóló felelet helyett. Termelési tanácskozásokat tartottak nemrég vállalatunk munkahelyein. Az ott elhagzott felszólalásokból mutatunk be néhányat. Gyöngyösön a befejező üzem dolgozói a V-4 jelű építkezésen tartották munkaértekezletüket. Kun Zoltán festő elmondta, hogy az óév utolsó hónapjai igen fárasztó, számukra is megterhelő „hajrával” teltek el. Brigádjával ugyanekkor vállalták a megfeszített munkát, feladataikat, de gyakran kedvüket szegte, hogy „ismeretlen tettesek megrongálták a frissen mázolt nyílászárókat. Zuber József ugyanezt a a gondot egy másik nézőpontból világította meg. Mint mondta: a festő üzemből kiszállított ajtókat rakodáskor egymás hegyére-hátára dobálják, emiatt az anyagok tönkremennek, nő a pótmunkára fordított munkaidő és költség. Erre már nemegyszer felhívta a mű vezetője figyelmét is. A gyöngyösön dolgozó melegburkolók felszólalásai közül a többi között figyelmet érdemel Baji László véleménye a gyártóktól való anyagátvételről. Kifogásolta, hogy ez nem az előírásoknak megfelelően történik, vagy elmarad. Pedig az értékcsökkenés sokba kerül vállalatunknak. Elmondta továbbá, hogy a neoacid és az alufólia tárolása gondatlan a munkahelyeken. A felszólalásokra adott válaszokból kicsendült: tettekkel fognak válaszolni a társadalmi tulajdon rongálóinak, ezentúl nem mulasszák el az anyagok gondos átvételét, az ellenőrzést sem. De a tanácskozások előadói felhívták a figyelmet a dolgozók, maguk a felszólalók felelősségére is. Ne csak a hibákat vegyék észre, hanem nevezzék meg — ahogyan a rakodók, az anyagátvétel esetén tették — a hibákat elkövetőket is. Hogy ne maradjon el a felelősségrevonás. Közöttünk élnek A nyugdíjas anyagbeszerző Vass Béla hét esztendeje vállalatunk aktív nyugdíjasa. Hangja erőteljes, beszéde megfontolt. — Miért dolgozik? — Nemcsak a fizetésemért járok-kelek — beszéli. — Szeretem a munkámat, mert örömöm lelem abban, hogy vállalatom megbízásait teljesíthetem. A hasznos elfoglaltság egyébként az én koromban olyan, mint a gyereknek a játék. Így érzem jól magam. Rendesek a munkatársak az anyagosztályon — teszi hozzá. Még nem akar megválni tőlük... Havonta 70 órát dolgozik. Ilyenkor hajnalban kel és gyöngyösi otthonából a megyeszékhelyre utazik. Jövőre lesz két évtizede, hogy anyagos. — Ma mi a dolga? — Először az egri Domus Áruházat keresem fel: tárgyalóasztalokért, székekért, szekrényekért megyek. Aztán irodaszerekért kajtatok. Egy halom levelet tesz elém. A heti postája. — Hogyan vásárol? — Eredeti szakmám kereskedő. Nézze, a magamfajta ember csak akkor ér célhoz, ha tárgyalóképes és udvarias. Előfordul, hogy amit keresek, nem kapok. De nem ritka az sem, hogy üzennek a boltosok: jöjjön, Vass Béla, hét esztendeje vállalatunk aktív nyugdíjasa. Hangja erőteljes, beszéde megfontolt, viheti az árut. Ilyenkor Béla bácsi megszaporázza a lépteit. Amikor Egerben, Gyöngyösön, vagy Miskolcon jár, a kereskedők előre üdvözlik. Azt mondja, hogy neki sem volt könnyű elsajátítani az anyagbeszerzés mesterségét. De sokat segített a határozottsága, a találékonysága. Erről így beszél. — Kezdetben nem ismertem ki magam a vasanyagok között. Megígértem az eladó kislányoknak: ha segítenek, szerzek nekik szépítőszert. .. Állt az alku. Azóta, ha meglátnak, maguk között csak így hívnak: az illatszeres. .. ! Belenéz mindentudó jegyzetfüzetébe. Fontos címek, telefonszámok sorakoznak a lapokon. Béla bácsi, a kétszeres kiváló dolgozó, újabb anyagbeszerző körútra indul. — mika — Napirenden vannak azok a kísérletek, amelyek a szocialista munkaverseny megújítását segítik elő. Ezt a célt szolgálják a szakszervezetek és az illetékes minisztériumok állásfoglalásai is a munkaverseny időszerű kérdéseiről. A közelmúltban a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál értekezletet tartottak a témáról. A nagy érdeklődéssel kísért megbeszélésen — amelyen részt vett Szamos Gábor vállalatunk igazgatója és Sulyok Ernő szb-titkár is — az ÉVM osztályvezetője Szalai Sándor és Podina Sebő ÉFÉDOSZ-titkár tartott előadást. Amint azt a napirend előadói elmondták: kiemelten fontos annak eldöntése, hogy mikorra jutnak el a munkahelyre a vállalati tervből eredő feladatok, de ugyanilyen fontos az is, hogy a teendők változásairól hogyan és mikor értesítik a brigádokat. A munkaverseny irányításában, szervezésében és értékelésében érvényesíteni kell a munkahelyi mozgalmi jelleget. Erre annál is inkább szükség van, mert a munkaverseny vállalati kategória Annak érdekében, hogy a munkaverseny széles körben munkahelyi mozgalom legyen, szükség van arra, hogy a vállalati terv alapján készített termelési programot az érintett kollektívák megismerjék. A munkahelyi gazdasági vezetők minden területen kezdeményezzék a munkahelyen jelentkező új feladatokra irányuló vállalások megtételét, ennek keretében a minőség javítására, az anyag- és energiatakarékosságra, a nyereség javítására, a munkavégzés szervezési, valamint munkafegyelmi tartalékainak feltárására irányuló felajánlásokat. A rugalmas alkalmazkodás és a feladatokhoz való gyors igazodás érdekében a munkaverseny-vállalások vállalati nyilvántartását egyszerűsíteni kell és meg kell szüntetni azok bürokratikus vonásait. A vállalások folyamatos nyilvántartása és értékelése a munkahelyi vezetők feladata Ezzel a feladat — decentralizálással biztosítható a vállalások megváltozott munkahelyi feltételekhez történő gyors hozzáigazítása. Az előadók hangsúlyozták, hogy az értékelés alapja minden versenyformában a végzett munka mennyisége és minősége legyen. Törekedni kell a komplexitásra, főleg az anyag- és energiatakarékosság terén. A vállalati gazdasági tervek és a munkaverseny szervezésének összhangja érdekében a vállalati terv és annak végrehajtására kidolgozott intézkedési tervek képezzék a munkaverseny fő feladatait. A szocialista brigád- és a munkaversenyben egyénileg versenyzők a termelőegység gazdasági tervéből alapvetően a munkakörüket érintő feladatokat vállalják. Ebben legyenek példamutatók és jobbak a vállalati átlagnál, ezt ismerjék el munkaköri kötelesség feletti teljesítésnek. A versenyvállalások és a teljesítmények összehangolásának érdekében biztosítani kell a munkahelyi felajánlások és a termelési programok egyeztetését. El kell érni, hogy a versenyfelajánlások alapja az egyszerű munkautalványokon szereplő követelmény legyen. Ezek a dokumentumok képezzék a felajánlások kereteit. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy jelentős vállalás esetén külön is meg kell határozni az anyagi elismerés mértékét. Növelni kell a vállalati kollektívák önállóságát és a vele járó felelősséget. A szocialista brigádon belül nagyobb lehetőséget kell biztosítani a brigádtagok egyéni kezdeményezéséhez, a személyes felelősség érvényre juttatásához. Szorgalmazni kell a komplex, elsősorban a több szakmával rendelkező — vegyes összetételű — brigádok szervezését. A brigádmozgalom keretében biztosítani kell, hogy a hasznosításra váró újításokat és ötleteket gyorsabban valósítsák meg a gyakorlatban. Az e téren tapasztalható kiemelkedő módszereket, kezdeményezéseket népszerűsíteni kell. Az alkalmazotti dolgozók részvétele a szocialista munkaversenyben a brigádmozgalom fontos társadalompolitikai célkitűzése. Segíteni kell a kialakult versenyformák korszerűsítését, a verseny szocialista jellegét tükröző kezdeményezések megvalósítását. Biztosítani kell, hogy a résztvevők segítsék a fizikai dolgozókból álló brigádoknál a „hármas jelanyagbeszerző körútra indul. — M. I. — Megújul a brigádmozgalom? A verseny irányítói a munkahelyi