Heves Megyei Építők Lapja / Állami Építők, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! _________________________________A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ÜZEMI LAPJA______________________________________________ XXIII. évfolyam, I. szám ARA: 2,30 FoRInT 1987. január hó Építőipari társaság Vállalkozni csak gazdaságosan érdemes A közelmúltban Miskolcon az Égszi leányvállalatának központjában tanácskozott a Heves Megyei Építőipari Társaság. Vállalatunkat Szamos Gábor igazgató, Márton József műszaki igazgatóhelyettes és Virrig László szervezési osztályvezető, a társaság titkára képviselték. Hol van már az az idő, amikor megkérdőjelezték az egyesülés létjogosultságát. Az alakulás óta nemcsak a neve változott a társaságnak, hanem tevékenysége is kibővült. Ma már, mint köztudott a 16 tagszervezet 5 munkabizottságban hangolja össze munkáját. Legutóbb például mások mellett a vállalkozás megújításáról cseréltek véleményt. Miért van erre szükség? Az igazgatók és helyetteseik nem rejtették véka alá: a vállalkozói magatartás gazdasági létszükséglet, amelyben óriási teljesítménytartalékok vannak, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy kiaknázatlan ez a lehetőség. Gyakran előfordul, hogy ésszerű építőipari kezdeményezések hiúsulnak meg a rugalmas vállalkozói magatartás hiánya miatt. A résztvevők a tanácskozáson tisztázták a vállalkozásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat és félreértéseket, elősegítették a tisztességes verseny kibontakozását. Mint azt Márton József elmondta: az igazgatói tanácsülésen sokoldalúan elemezték a versenytárgyalások új formáit és megvitatták a tennivalókat. Az utóbbi években ugyanis olyan működési pályára irányították megyénk építőiparát, ahol tág teret kap a vállalati önállóság, érvényesül a vállalkozási szellem. Ezzel párhuzamosan növekszik a kockázatviselés és a felelősség is. Noha, az új rendszer módszereit és megoldásait illetően eltérnek a vélemények, abban a cégek egységesek, hogy a rugalmas, az építési kereslet-kínálathoz alkalmazkodó vállalkozói magatartás az építmények jobb minőségű, gyorsabb és olcsóbb megvalósulását eredményezi. A beruházási vállalat a korábbi gyakorlattól eltérően már nem kivitelezői tervekre, hanem a beruházási programokra hirdet versenytárgyalást. Csak hát ez a vállalkozási rendszer sem csodaszer, amely egy csapásra képes feloldani a strukturális problémákat. Önmagában ugyanis nem hoz létre többletkapacitást. Ám, a szabályos verseny mindenképpen szervező erő lehet a megrendelő és a vállalkozó kapcsolataiban, magatartásában. A tanácskozáson gyakran elhangzott a gazdasági szükségszerűség kifejezés. Hát éppen ez az. Gazdaságunk mai követelményei nem az idillisztikus tervezői álmok megvalósulását segítik elő, hanem a tömegigény kielégítésére biztatnak. Igényesen és esztétikusan. KORREKT PARTNERI KAPCSOLAT Egyéves a vállalati tanács Mi a hatásköre a vállalati tanácsnak? Miben tér el egymástól a felügyeleti irányítás, ellenőrzés és a törvényességi felügyelet? Mit végzett a kollektív testület megalakulása, azaz 1985 december óta? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Koncz Zoltánnal a szerelőipari főüzem vezetőjével, a vállalati tanács elnökével. — Mint köztudott, vállatunk immár egy éve kollektív irányítás alatt dolgozik. Mindenekelőtt indokolt rögzíteni : cégünk a vállalati tanács megalakulása óta is állami, tehát össznépi tulajdonban van. Korábban az állam nevében a tulajdonosi jogokat az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyakorolta vállalatunk felett. Ez volt a felügyeleti irányítás. A leglényegesebb változás ezért ennek a létjogosultságnak a leadásából következett. A változás célja az volt, hogy növekedjék a döntési, gazdálkodási önállóságunk, javuljon a piaci alkalmazkodóképességünk. A testületi vezetés óta — ezt bátran állítom — erősödött kollektívánk tulajdonosi tudata és felelőssége, s növekedett azonosulási készsége a közösen elhatározott vállalati célok megvalósításában. Ám látni kell azt is, hogy az ÉVM — amely közvetít és visszajelez — továbbra is ellátja az ágazati irányítást. Ez azonban közvetett eszközökkel történik. — Mit jelent a törvényességi felügyelet? — Ez az ellenőrzési funkció a vállalat működésének a jogszerűségére irányul. Ezért nagyon fontos, hogy mit tartalmaz a szervezeti és működési szabályzatunk. Az ÉVM figyelemmel kíséri többek között, hogy olyan ügyeket tárgyalunk-e, amelyek a hatáskörünkbe tartoznak. Tehát, hogy nem keverjük-e össze a stratégiai és az operatív döntéseket, s ezáltal nem korlátozzuk-e igazgatónk jogkörét. — A működés eddigi tapasztalataiból milyen következtetésekre jutott a vállalati tanács? — Erre volt kíváncsi a HÁÉV pártbizottsága is, amely nemrég beszámoltatta a testület tevékenységéről. Elmondhattam, hogy a vt. a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően végzi munkáját. Rendszeresen részt veszek a vállalatvezetőség megbeszélésein, van munkatervünk, megvitattuk és elfogadtuk egyebek mellett az 1985. évi mérleg- és eredménykimutatást, az 1986- ra vonatkozó tervet, illetve a VII. ötéves tervi tervkoncepciót. Tárgyalópartnerek voltunk — a vállalat igazgatójával és pártbizottsági titkárával — azon a megyei pártvégrehajtó ülésen, amelyen a HÁÉV tevékenységét a testület jó minőségűnek értékelte. Részt vettünk vállalatunk NEB-vizsgálatában is. Mi korrekt partneri kapcsolatban vagyunk az igazgatóval, valamint a pártbizottsággal és a politikai szervekkel. Tavaly az útkeresés stádiumánál tartottunk, most keressük azokat a munkamódszereket, együttműködési formákat, amelyek révén tovább lehet korszerűsíteni a tanács munkáját, jobban érvényt szerezni a vállalatpolitikai érdekeknek. — Hogyan ítélik meg működésüket a dolgozók? — Kollektívánk formailag és érdemileg is döntött a rábízott tulajdonról, a vállalatról. Döntéseinkhez — képviseleti úton — megnyertük dolgozóinkat is. A válalat szervezeti rendjét jónak ítélik, elégedettek eredményeinkkel. Még kisebbségben sem merült fel a jelenlegi vezetési forma megbontása. Gazdasági egységeink a vállalkozás, a termeléselőkészítés és az irányítás körében velünk egyetértésben döntenek. — Önöknek munkáltatói joguk van az igazgató felett. Egy év múltával rászavaznának ma is? — A döntés kinek-kinek a saját felelőssége. De ismerve véleményüket az igazgató munkájáról a nevükben is kijelenthetem: Szamos Gábor változatlanul alkalmas az igazgatói posztra. — Köszönöm az interjút! M. I. Igény a példamutatásra A párt-végrehajtó bizottság értékelte az 1986-os vállalati teljesítményt és a többi között megállapította : munkánk eredményei számottevőek, de kollektívánk teljesítőképessége nem érte el a tervben meghatározott nagyságrendet. A gazdaságpolitikai célok csak részben váltak valóra. Pártmunkánk, a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda kitüntetett iránya a mozgósítás a hatékonyabb, termelékenyebb munkára. A célok megvalósulásához 1987- ben arra van szükség, hogy a végrehajtás feladatait konkrétan, a brigádokra lebontva fogalmazzuk meg. Az alapszervezeti pártmunkában a fő figyelem az idén is a közvetlen termelési feladatokra irányul. A szocialista brigádmozgalomban számos kollektívánk rendelkezik több évtizedes munkatapasztalattal, magas erkölcsi elismeréssel. A végrehajtó bizottság kéri a brigádokat, hogy a gazdálkodásunk újszerű követelményei között mutassanak példát. Ők azok, akikre a most induló vagy csak néhány évekénykedő kollektívák felnéznek, tapasztalataikat igénylik. Az ilyen brigádok húzó vagy példakép brigádokká is válhatnak. A Szántó Márton pártbizottsági titkár vezetésével megtartott eseményen a testület állást foglalt az MSZMP KB december 19—20-i határozatának helyi megvalósítása mellett. Felhívták a kommunisták és a pártonkívüliek figyelmét arra, hogy a határozat végrehajtása, az idei tennivalók elvégzése lényegében a személyes szerepvállalás függvénye. E személyes szerepvállalás fejlesztésének nem elhanyagolható feltétele, hogy a pártalapszervezetek igényesek legyenek a vezetőkkel, saját tagságukkal és a munkahelyek egész kollektívájával szemben. Az igényesség egyik legfőbb mércéje: 1987-ben hogyan alakul a vállalat teljesítőképessége. LAPJA LEGYÜNK HASZNOSABBAK Sok munkánk lesz az új évben ! Előzetes gazdasági számítások alapján bizonyosra vehető, hogy a tervezett nyereséggel zártuk az 1986-os esztendőt. Az is igaz, hogy a termeléslemaradást nem pótoltuk, így a tavalyi teljesítményünk eredményeink mellett is felemás képet mutat. A mérlegadatok ismeretében majd részletesen is beszámolunk olvasóinknak , a fő-építésvezetőségek, a főüzemek elmúlt évi munkájának hasznáról, illetve „nagyító alá” vesszük a gondookat. Hadd emlékeztessük most dolgozóinkat arra, hogy milyen fontosabb célokat tűztünk magunk elé 1986-ban. A nyereséges gazdálkodás értékének növelését a hatékonyság fokozásával, a minőségi munka, a munkafegyelem javításával kívántuk elérni. Ezek a célok az új évben is stratégiai fontosságúak, hiszen csak megvalósításuk esetén erősödhet vállalatunk hírneve, lehetünk versenyképesek. Tavaly a tervkészítés időszakában kapacitásunk még nem volt lekötve. Az idén sok munkánk lesz, csak győzni kell erővel és tettvággyal. Nem keresünk kibúvót a fogyatékosságokra, de való igaz: a „munkátlanság”, illetve a munkacsúcsok alaposan próbára tették kollektíváinkat. A következmény: ütemtelen termelés és árbevétel, kooperációs problémák, piackutatási hiányosságok. De bizonyítottunk is! A kemény gazdasági feltételek, a kedvezőtlen piaci körülmények dacára megközelítette a 900 millió forintot a versenytárgyalásokon kapott megbízások értéke, s gyarapodott a fővállalkozásban végzett munkák aránya. Nyereségesek vagyunk, de nem lettünk gazdagabbak a munkaszervezés, a teljesítménynövelés, a minőség javítása terén. Nem csüggedni, dolgozni kell. Méghozzá saját gyen A megyeszékhely ékessége lesz Épül a SZOT- szálló Vállalatunk kivitelezésében folyamatosan jól haladnak az építési munkálatok az 1988-ban átadásra kerülő szakszervezeti szálló- és gyógyfürdő-komplexumon, Egerben. Képeinken már kibontakozni látszanak az épület körvonalai. Ha elkészül, a megyeszékhely ékessége lesz. (Fotó: Perl Márton) I