Állami Építők, 1988 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Állami építők 2. Ajánlások az 1988. évi brigádvállalásokhoz Az MSZMP XIII. kongresszusa úgy fogalmazott, hogy a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakozásához, a gazdálkodó szervek erősítsék a szocialista brigádok érdekeltségét a vállalati gazdálkodás javításában. Eddigi sikereinkben jelentős tényező volt a szocialista munkaverseny, amelynek legkonkrétabb és legközvetlenebb szerepe és rendeltetése a termelésben, a szocialista építésben van. Emellett a szocialista tudat formálásának, a közösségi magatartás fejlesztéseinek eszköze. Magába foglalja a politikai, általános és kulturális műveltség, valamint a szakmai képzettség növelésére irányuló törekvéseket is. Ezek egyben behatárolják a vállalati munika versenymozgalommal szemben támasztott követelményeket. Az a törekvésünk, hogy az erkölcsi és anyagi elismerés mértéke a ténylegesen végzett munka értékét tükrözze. Ennek megvalósításához a munkaversenyben részt vevő kollektívák mérhető, hatékony versenyvállalására és annak teljesítésére van szükség. Csakis azok az egyének és kollektívák részesülhetnek elismerésben és kitüntetésben, amelyek magasfokú munkaerkölcsükkel, kiemelkedő gazdasági eredményeikkel és általános emberi magatartásukkal arra rászolgáltak. A munkaverseny 1988. évi irányelvei lényegében megegyeznek az 1987. évi célkitűzésekkel. Meghatározó, hogy céljai, irányításának és szervezésének rendszere igazodjon a gazdaságirányítás céljaihoz, rendszeréhez. A nyersanyagok, alapanyagok és az energiahordozók árváltozásai szükségszerűen és erőteljesen a takarékosságra és az importból származó termékek helyettesítésére kényszerítenek. A munkahelyi termelési tervek, programok, normák teljesítése és igények szerint túlteljesítése. A túlteljesítésre tett vállalások mértéke 1 százaléknál alacsonyabb ne legyen és a többletvállalásból eredő anyagi hasznot be kell építeni az üzemi tervbe, így a gazdasági egység eredményeinek megítélésénél a vállalásokkal megnövelt terv a mérvadó. A vállalások és munkahelyi tervek évközi módosulásait a vállalások módosításával rugalmasan követni kell. A mozgalom értékelési rendszerének fejlődését szolgálná, ha a termelés túlteljesítése szükségessége esetén a brigádok a szocialista szerződésben rögzítenék a túlteljesítés mértékét, várható eredményét. A szerződést a brigád és az üzemvezetés írja alá. Ez költségcsökkentő tényező tekintetében is — selejt, anyag, energia, segédanyagok — megvalósítható. Így az eddigieknél nagyobb biztonsággal végezhető el az egyes kollektívák értékelése és megkönnyítené az erkölcsi és anyagi elismerés mértékének meghatározását. Továbbra is igen fontos, vállalási feladatnak tartjuk mindennemű anyaggal való ésszerű takarékosságot (festék, lakk), továbbá villamos-, víz-, gőzenergiával és energiahordozókkal, fűtő- és motorolajjal való takarékosságot, konkrétan megjelölve, hogy ezekből milyen nagyságrendű megtakarítást kívánnak realizálni. A gazdasági egységek vezetése a szakszervezeti főbizalmi és a KISZ-alapszervezet vezetősége bevonásával köteles elkészíteni a saját területén az ott dolgozó brigádok részére a vállalati tervből az üzemre lebontott tervek, programok alapján a brigádvállalásokba javasolt konkrét feladatokat és az ajánlásokban leírtakat figyelembe véve segítsenek a kollektíváknak az éves vállalások megtételében. A brigádok fontos feladatának tartjuk a gazdaságos termékszerkezet kialakításában, a választékbővítésben, a műszaki színvonal növelésében való aktív közreműködésüket, a költségmegtakarítást eredményező, a munka- és egészségvédelem javítását célzó újítások, ésszerűsítések megvalósulásának elősegítését. Továbbá a szocialista erkölcsi normák betartását, a társadalmi tulajdon védelmét, a társadalmi munkaakciókban való példamutatást. Példamutatás a munkahelyen, a családi és egyéni életben. Egymás segítése, a gyengébb képességű munkatársaknak a szakmai tudás átadása. Fiatalok, kezdő szakemberek, ipari tanulóik tanítása, velük a munka és a munkahely megszerettetése, bevonásuk a brigádmozgalomba. Az üzemi, munkahelyi demokrácia szélesítése, a fórumokon segítőkész véleménynyilvánítás. Aktív közéleti tevékenység. ÉGŐ PARÁZS NE MARADJON! Tűzvédelmi tanácsok A tél beálltával a tűz- és káresetek megelőzése érdekében néhány fontos előírás betartására hívja fel dolgozóink figyelmét Simon András tűzvédelmi előadó. A tüzelő és fűtő berendezésekkel szembeni fő követelmény — mondja —, hogy azokat csak felügyelet mellett lehet üzemeltetni. A széntüzelésű kályhákat füstcsőrózsa, csőfeilincs és parázsfelfogó tálca nélkül nem lehet használni. A füstelvezető cső körül félméteres távolságra éghető anyag nem lehet. A kályhára és annak közelébe (egy méterre) éghető anyagot ne helyezzünk. Munka befejezésekor égő parázs ne maradjon a kályhában. Salakot, hamut csak a kijelölt helyre lehet kiönteni és vízzel le kell locsolni. Az elmúlt években a hősugárzó szabálytalan üzemeltetése miatt, már többször keletkezett tűz a vállalatnál. Ezért például a hősugárzó használatánál gondosan és körültekintően kell eljárni. Üzemelő hősugárzóra éghető anyagot elhelyezni tilos ! Felügyelet nélkül üzemeltetni a hősugárzót nem lehet. Alkalmazásához főenergetikusi, helyszíni szemle és engedély szükséges. A hősugárzó használata során, munka befejezésekor azt ki kell kapcsolni és az elektromos hálózatról le kell választani. Az elektromos biztosítók túlbiztosítása (parkolása) is okozhat tüzet. Meghibásodás, üzemzavar esetén csak villanyszerelő végezhet elektromos javításokat. Talán nem szükségtelen megemlíteni, hogy a tűzesetek úgy is megelőzhetők, ha a dolgozók egymást figyelmeztetik a fentiekben leírtak betartására. A munkahelyi vezetők kötelessége naponta a munka befejezésekor is ellenőriztetni a tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének megszüntetését. Gyakori építési hibák Az építőipari minőség folyamatos fejlesztését és az alkalmazott technológiák állandó korszerűsítését felsőszintű határozatok is kötelezően előírják. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata Hl. 3. pontja szerint: „Az építő- és építőanyagipar a munka szervezettségének és minőségének javításával emelje gazdálkodásának színvonalát, alkalmazkodjon jobban az igényekhez. Fontos követelmény az építési — különösen a lakásépítési — költségek növekedésének mérséklése és a határidők megtartása. A lakásépítés továbbra is kiemelt feladat.” A határozatban rögzített követelmények szorosan összefüggnek. A munka szervezettsége javítja a minőséget. A minőség javítása emeli a gazdálkodás színvonalát. A színvonalas gazdálkodás az igényekhez, ezek sorában a lakásépítési követelményekhez is jobban alkalmazkodik. A minőség javítása csökkenti az építési költségeket, és rövidíti az építési időt. Az építési ágazat vezetése felismerve a minőség fejlesztésének fontosságát a témával már évek óta kiemelten foglalkozik. Az összehangolt intézkedések hatására az építési tevékenység mennyiségi és minőségi hiányai fajlagosan csökkentek, mégis a lakosság, a közvélemény szemében az építés minősége romlott. A reálisan, a gyakorlatban jelentkező ellentmondás okai a következők : — az építési munka sajátosságából adódóan jelentkeznek 5—10 évvel korábbi tevékenységből fakadó hibák, (pl. beázások, penészedés stb). — növekedtek az igények, a jelentős építési költség fokozott követelményekkel jár. — az ú.i. széles körben jelentkező hibák (például: fordított rendszerű tetők beázása stb.). — az építési technológiák korszerűsítésének elmaradása. — az épületek rendszeres karbantartásának elhanyagolása, stb. A kialakult helyzetben rendkívül fontos, hogy az ismétlődő, kivitelezési, technológiai okokból fakadó, általánosan jelentkező építési hibák, hiányosságok kiszűrésre, kiküszöbölésre kerüljenek. Ahol erre mód és lehetőség nyílik, a korábban alkalmazott, kifogásolt megoldások helyett, új, korszerű hibamentes technológiák bevezetésének lehetőségét teremtsék meg. Formázok Az anyag munkájuk nyomán „áll össze” — ők a formázok. Nem könnyű amit csinálnak, hiszen az időjárás viszontagságai is befolyásolják a termelésüket. Vállalatunknál nélkülözhetetlen a tevékenységük, hiszen az építkezésnek ilyen elemei is vannak. Lendül a lapát, s a markos kéz a formába emeli a még laza halmazállapotú „masszát”. Közben sorjáznak a kötőanyagok, a beton, aztán a sóder, mész, a finom kavics. Víz az elegyedéshez. A formába öntött anyag lassan testet ölt, megszilárdul. Kész egy „kocka” a majdani épületből. Emberek, olykor halk neszként szavak, monda „Csendélet” a termékgyártók hétköznapjából. Lendül a lapát, telik a forma — készül egy tok. A munka lüktet. Ladern. S sokszor, nagyon sokszor ismétlődik a művelet — készült egy épület, párok nem nyugszanak... 1988. január hó Lakásépítés, kötelező jótállással A Minisztertanács 53/1987. sz. rendelete a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról rendelkezett. A jótállási rendeletet megelőző szavatosság lehetőségei nem szolgálták megfelelően a beruházások megvalósítása során a minőség kívánt szintű alakulását. A köztudatban „egyéves garancia” néven élő eljárás során a beruházásban résztvevő illetékesek nem képviselteik kellő eséllyel a lakókat — mivel nem ők élnek abban a házban —, holott érvényben lévő rendelet intézkedett arról, hogy a kivitelezőnek javítási, helyreállítási kötelezettsége van. Ezen a helyzeten változtat a Minisztertanácsnak, a kötelező jótállásról szóló rendelete. Ezek szerint az 1988. január elseje után kötött szerződések keretében már az átvételtől számított három évre terjed ki a jótállás. Nincs megkötés arra nézve, hogy a jogosult mikor kérheti a hiba javítását, a vételár csökkentését, az elromlott berendezés cseréjét, illetve a bajt okozó munka újbóli elvégzését. A kivitelezőknek a bejelentéstől számított 15 napon belül ki kell szállnia a helyszínre és nyilatkoznia kell arról, hogy a követelést elsmeri-e. A leglényegesebb változás az, hogy nincs szükség közvetítőre (OTP, Beruházási V.), hanem maga a lakó áll szemben az építővel Az írott rendelet kimondja — a korábbi intézkedésekkel kapcsolatban — hogy a lakónak csupán a hiba meglétét kell igazolnia. Azt, hogy a szóban forgó hiányosság esetleg rendellenes használatból, vagy valóban az átadást megelőző rossz munkavégzésből adódott-e, a kivitelezőnek kell bizonyítania, így a lakás tulajdonosának, bérlőjének kedvező pozíciót biztosít a rendelet és megóvja számos olyan utánjárástól, amely az 1988. január elseje előtt átadott lakásoknál még a családokra hárult. A rendelet a jótállási kötelezettséget — lakásépítés vonatkozásában — kiterjeszti a szállítóikra is az alvállalkozókra is, még a korábbi időszakban ezeknek a felelőssége nem volt szinkronban a kivitelezővel. Most viszont a rendelet egyértelműen kimondja, hogy a szállítónak és az alvállalkozónak a jótállási kötelezettsége az általuk nyújtott szolgáltatás az átadás-átvétel befejezésének napjától addig terheli, amíg a vállalkozó a jogosulttal szemben jótállása alapján helytállni tartozik. TANÁCSOK SZÜLŐKNEK A drog veszélyei Életünk hétköznapjaiban szinte mindannyian használunk drogokat. Természetesen legelterjedtebb az alkohol, a cigaretta és a kávé, de sokan szednek közülünk altatókat, nyugtatókat, hogy kikapcsolódjunk és a mindennapi élet stresszhelyzeteit és feszültségeit ezzel igyekezzünk oldani. Gyermekeink is nagyon hasonló okokból fordulnak a drogokhoz. A serdülőkor — mint azt mindannyian tudjuk — nehéz időszaka a testi és szellemi fejlődésnek. Ebben az időszakiban sokan nem értenek szót szüleikkel, egyszerre kell alkalmazkodni az iskolához, a szülőhöz és a barátokhoz. És ekkor valaki, pl. egy „barát” a gyermeknek olyat ajánl, „ami majd jó szórakozás lesz”, olyat, amit „mindenki kipróbál”. Ennek a nyomásnak a kíváncsiság miatt is nehéz ellenállni, és a gyermek valóban kipróbálhatja. A gyermekek többsége szerencsére nemet mond, egy aggasztó hányaduk azonban igent. Néhány gyermek azért szipózik, mert, szorosabban akar társaihoz tartozni, esetleg figyelemfelkeltésről vagy a problémák előli menekülésről van szó. A jelenség a legtöbb fiatalnál átmeneti, de sokuknál veszélyes szokássá válhat! Hatásuk hasonlít az alkoholéhoz is. A tüdőn át felszívódva a gőzök azonnal hatnak az agyra. A néhány perces „berúgott állapot” színes, képszerű látomásokkal egészül ki. Az oldószerek tompító hatása, fél óra, esetleg néhány óra elteltével múlik el teljesen, gyakori „a másnaposság” is: fejfájás, szédülés. Veszélyei: — Bódult állapotban könnyű bűncselekmény vagy baleset áldozatává esni ; — különösen a fejlődő szervezetben az átmeneti agyi oxigénhiány idegrendszeri sérülést okozhat; — rendszeres használat esetén súlyos agyi leépülés lehet a következmnény; a szerves oldószergőzök meggyulladhatnak; — benzin belélegzése ólommérgezést, más oldószerek vese- és májlkárosodást okozhatnak; — nem ritkán fordul elő fulladásos halál. Gyanút kelthet: 1. a lehelet jellemző ragasztóvagy aceton szaga; 2. részegségre hasonlító állapot alkohol nélkül; 3. ragasztónyomok a testen vagy a ruházaton; 4. szokatlan pirosság, szárazság a száj, az orr és a szem körül; 5. elhúzódó száraz köhögés; 6.elkent beszéd; 7. hirtelen iskolai teljesítményromlás, iskolakerülés, csavargás, titkolódzás ; 8. indokolatlan ingerlékenység, kedélyváltozás; 9. szokások, életmód megváltozása. Csalhatatlanok Ismerősöm özvegy édesanyja a nyugdíjából él. Természeténél fogva spórol, mielőtt vásárolni megy, kétszer is megszámolja a zsebkendőbe rjtett pénzét. Mostanában sok a kiadása. Nem vesz ruhát, a viseltes cipő is megteszi. A családi házzal törődik. Legutóbb például a házikó körüli járda javítása volt soron. A betonozást az egyik téesz építőipari csoportja végezte, a néni már nem fél attól, hogy eltörik a lába. De hasonlót kíván azoknak, akik az elvégzett munka ellenértékéről a számlát készítették. Ők ugyanis kétmillió-négyszázhuszonhatezer-kilencven forintot szerettek volna bevasalni az apró-cseprő toldozgatásért. Pontosan ennyit, számmal és betűvel írva. Ilyen sok pénzt az özvegy még álmában sem látott, a lottón csak kettesei voltak, összekeverték a díjbefizetési papírokat, gondolta, és nyomban telefonált az építők irodájába. Kérte a helyesbítést. Na ne vicceljen, válaszolta egy gúnyos ügyintéző. Ha szenilis, kezeltesse magát, ha pedig rosszul lát, hordjon okulárét. A számla különben hibátlan, mert a főnökök is aláírták ... — mika —