Állami Építők, 1988 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1988-01-01 / 1. szám

Állami építők 2. Ajánlások az 1988. évi brigádvállalásokhoz Az MSZMP XIII. kongresszusa úgy fogalmazott, hogy a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tarta­lékok feltárásával, a termékek minőségének javításával já­ruljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyor­sabb kibontakozásához, a gazdálkodó szervek erősítsék a szocialista brigádok érdekeltségét a vállalati gazdálkodás javításában. Eddigi sikereinkben jelentős tényező volt a szocialista munkaverseny, amelynek legkonkrétabb és leg­közvetlenebb szerepe és rendeltetése a termelésben, a szo­cialista építésben van. Emellett a szocialista tudat formá­lásának, a közösségi magatartás fejlesztés­einek eszköze. Ma­gába foglalja a politikai, általános és kulturális műveltség, valamint a szakmai képzettség növelésére irányuló törekvé­seket is. Ezek egyben behatárolják a vállalati m­unika verseny­­mozgalommal szemben támasztott követelményeket. Az a törekvésünk, hogy az erkölcsi és anyagi elismerés mértéke a ténylegesen végzett munka értékét tükrözze. Ennek meg­valósításához a munkaversenyben részt vevő kollektívák mérhető, hatékony versenyvállalására és annak teljesítésé­re van szükség. Csakis azok az egyének és kollektívák ré­szesülhetnek elismerésben és kitüntetésben, amelyek ma­gasfokú munkaerkölcsükkel, kiemelkedő gazdasági eredmé­nyeikkel és általános emberi magatartásukkal arra rászol­gáltak. A munkaverseny 1988. évi irányelvei lényegében meg­egyeznek az 1987. évi célkitűzésekkel. Meghatározó, hogy céljai, irányításának és szervezésének rendszere igazodjon a gazdaságirányítás céljaihoz, rendszeréhez. A nyersanya­gok, alapanyagok és az energiahordozók árváltozásai szük­ségszerűen és erőteljesen a takarékosságra és az import­ból származó termékek helyettesítésére kényszerítenek. A munkahelyi termelési tervek, programok, normák tel­jesítése és igények szerint túlteljesítése. A túlteljesítésre tett vállalások mértéke 1 százaléknál alacsonyabb ne le­gyen és­ a többletvállalásból eredő anyagi hasznot be kell építeni az üzemi tervbe, így a gazdasági egység eredmé­nyeinek megítélésénél a vállalásokkal megnövelt terv a mérvadó. A vállalások és munkahelyi tervek évközi módo­sulásait a vállalások módosításával rugalmasan követni kell. A mozgalom értékelési rendszerének fejlődését szol­gálná, ha a termelés túlteljesítése szükségessége esetén a brigádok a szocialista szerződésben rögzítenék a túlteljesí­tés mértékét, várható eredményét. A szerződést a brigád és az üzemvezetés írja alá. Ez költségcsökkentő tényező tekin­tetében is — selejt, anyag, energia, segédanyagok — meg­valósítható. Így az eddigieknél nagyobb biztonsággal végez­hető el az egyes kollektívák értékelése és megkönnyítené az erkölcsi és anyagi elismerés mértékének meghatározását. Továbbra is igen fontos, vállalási feladatnak tartjuk min­dennemű anyaggal való ésszerű takarékosságot (festék, lakk), továbbá villamos-, víz-, gőzenergiával és energiahor­dozókkal, fűtő- és motorolajjal való takarékosságot, konk­rétan megjelölve, hogy ezekből milyen nagyságrendű meg­takarítást kívánnak realizálni. A gazdasági egységek vezetése a szakszervezeti főbizalmi és a KISZ-alapszervezet vezetősége bevonásával köteles el­készíteni a saját területén az ott dolgozó brigádok részére a vállalati tervből az üzemre lebontott tervek, programok alapján a brigádvállalásokba javasolt konkrét feladatokat és az ajánlásokban leírtakat figyelembe véve segítsenek a kollektíváknak az éves vállalások megtételében. A brigádok fontos feladatának tartjuk a gazdaságos ter­mékszerkezet­ kialakításában, a választékbővítésben, a mű­szaki színvonal növelésében való aktív közreműködésüket, a költségmegtakarítást eredményező, a munka- és egész­ségvédelem javítását célzó újítások, ésszerűsítések megva­lósulásának elősegítését. Továbbá a szocialista erkölcsi normák betartását, a tár­sadalmi tulajdon védelmét, a társadalmi munkaakciókban való példamutatást. Példamutatás a munkahelyen, a családi és egyéni élet­ben. Egymás segítése, a gyengébb képességű munkatársak­nak a szakmai tudás átadása. Fiatalok, kezdő szakemberek, ipari tanulóik tanítása, velük a munka és a munkahely meg­szerettetése, bevonásuk a brigádmozgalomba. Az üzemi, munkahelyi demokrácia szélesítése, a fórumokon segítő­kész véleménynyilvánítás. Aktív közéleti tevékenység. ÉGŐ PARÁZS NE MARADJON! Tűzvédelmi tanácsok A tél beálltával a tűz- és káresetek megelőzése érde­kében néhány fontos elő­írás betartására hívja fel dolgozóink figyelmét Simon András tűzvédelmi előadó. A tüzelő és fűtő berende­zésekkel szembeni fő köve­telmény — mondja —, hogy azokat csak felügyelet mel­lett lehet üzemeltetni. A széntüzelésű kályhákat füstcsőrózsa, csőfeilincs és parázsfelfogó tálca nélkül nem lehet használni. A füstelvezető cső körül fél­méteres távolságra éghető anyag nem lehet. A kályhá­ra és annak közelébe (egy méterre) éghető anyagot ne helyezzünk. Munka befeje­zésekor égő parázs ne ma­radjon a kályhában. Salakot, hamut csak a kijelölt hely­re lehet kiönteni és vízzel le kell locsolni. Az elmúlt években a hő­sugárzó szabálytalan üze­meltetése miatt, már több­ször keletkezett tűz a vál­lalatnál. Ezért például a hő­sugárzó használatánál gon­dosan és körültekintően kell eljárni. Üzemelő hősugárzó­ra éghető anyagot elhelyezni tilos ! Felügyelet nélkül üze­meltetni a hősugárzót nem lehet. Alkalmazásához fő­­energetikusi, helyszíni szem­le és engedély szükséges. A hősugárzó használata során, munka befejezésekor azt ki kell kapcsolni és az elektro­mos hálózatról le kell vá­lasztani. Az elektromos biz­tosítók túlbiztosítása (par­­kolása) is okozhat tüzet. Meghibásodás, üzemzavar esetén csak villanyszerelő végezhet elektromos javítá­sokat. Talán nem szükségtelen megemlíteni, hogy a tűzese­tek úgy is megelőzhetők, ha a dolgozók egymást figyel­meztetik a fentiekben leír­tak betartására. A munka­helyi vezetők kötelessége naponta a munka befejezé­sekor is ellenőriztetni a tü­zelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének megszün­tetését. Gyakori építési hibák Az építőipari minőség fo­lyamatos fejlesztését és az alkalmazott technológiák ál­landó korszerűsítését felső­szintű határozatok is kötele­­­­zően előírják. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusá­nak határozata Hl. 3. pont­ja szerint: „Az építő- és építőanyag­ipar a munka szervezettségé­nek és minőségének javítá­sával emelje gazdálkodásá­nak színvonalát, alkalmaz­kodjon jobban az igények­hez. Fontos követelmény az építési — különösen a la­kásépítési — költségek nö­vekedésének mérséklése és a határidők megtartása. A la­kásépítés továbbra is kie­melt feladat.” A határozatban rögzített követelmények szorosan ös­­­szefüggnek. A munka szer­vezettsége javítja a minősé­get. A minőség javítása emeli a gazdálkodás színvo­nalát. A színvonalas gazdál­kodás az igényekhez, ezek sorában a lakásépítési köve­telményekhez is jobban al­kalmazkodik. A minőség ja­vítása csökkenti az építési költségeket, és rövidíti az építési időt. Az építési ágazat vezetése felismerve a minőség fej­lesztésének fontosságát a té­mával már évek óta kiemel­ten foglalkozik. Az össze­hangolt intézkedések hatá­sára az építési tevékenység mennyiségi és­­ minőségi hiá­nyai fajlagosan csökkentek, mégis a lakosság, a közvé­lemény szemében az építés minősége romlott. A reáli­san, a gyakorlatban jelent­kező ellentmondás okai­ a következők : — az építési munka sajá­tosságából adódóan jelent­keznek 5—10 évvel korábbi tevékenységből fakadó hibák, (pl. beázások, penészedés stb). — növekedtek az igények, a­ jelentős építési költség fo­kozott követelményekkel jár. — az ú.i. széles körben je­lentkező hibák (például: for­dított rendszerű tetők beá­zása stb.). — az építési technológiák korszerűsítésének elmaradá­sa. — az épületek rendszeres karbantartásának elhanyago­lása, stb. A kialakult helyzetben rendkívül fontos, hogy az is­métlődő, kivitelezési, techno­lógiai okokból fakadó, álta­lánosan jelentkező építési hibák, hiányosságok kiszű­résre, kiküszöbölésre kerül­jenek. Ahol erre mód és le­hetőség nyílik, a korábban alkalmazott, kifogásolt meg­oldások helyett, új, korszerű hibamentes technológiák be­vezetésének lehetőségét te­remtsék meg. Formázok Az anyag munkájuk nyomán „áll össze” — ők a formázok. Nem könnyű amit csinálnak, hiszen az időjárás viszontagságai is befolyásolják a termelésü­ket. Vállalatunknál nélkü­lözhetetlen a tevékenysé­gük, hiszen az építkezés­nek ilyen elemei is van­nak. Lendül a lapát, s a mar­kos kéz a formába emeli a még laza halmazállapo­tú „masszát”. Közben sor­jáznak a kötőanyagok, a beton, aztán a sóder, mész, a finom kavics. Víz az ele­gyedéshez. A formába ön­tött anyag lassan testet ölt, megszilárdul. Kész egy „kocka” a majdani épü­letből. Emberek, olykor halk neszként szavak, monda­ „Csendélet” a termékgyártók hétköznapjából. Lendül a lapát, telik a forma — készül egy tok. A munka lüktet. La­dern. S sokszor, nagyon sokszor ismétlődik a művelet — készült egy épület, párok nem nyugszanak... 1988. január hó Lakásépítés, kötelező jótállással A Minisztertanács 53/1987. sz. rendelete a lakásépítés­sel kapcsolatos kötelező jót­állásról rendelkezett. A jót­állási rendeletet megelőző szavatosság lehetőségei nem szolgálták megfelelően a be­ruházások megvalósítása so­rán a minőség kívánt szin­tű alakulását. A köztudat­ban „egyéves garancia” né­ven élő eljárás során a be­ruházásban résztvevő illeté­kesek nem képviselteik kellő es­éllyel a lakókat — mivel nem ők élnek abban a ház­ban —, holott érvényben lé­vő rendelet intézkedett ar­ról, hogy a kivitelezőnek ja­vítási, helyreállítási kötele­zettsége van. Ezen a helyzeten változ­tat a Minisztertanácsnak, a kötelező jótállásról szóló ren­delete. Ezek szerint az 1988. január elseje után kötött szerződések keretében már az átvételtől számított há­rom évre terjed ki a jót­állás. Nincs megkötés arra nézve, hogy a jogosult mi­kor kérheti a hiba javítá­sát, a vételár csökkentését, az elromlott berendezés cse­réjét, illetve a bajt okozó munka újbóli elvégzését. A kivitelezőknek a bejelentés­től számított 15 napon be­lül­­ ki kell szállnia a hely­színre és nyilatkoznia kell arról, hogy a követelést el­­smeri-e. A leglényegesebb válto­zás az, hogy nincs szükség közvetítőre (OTP, Beruhá­zási V.), hanem maga a la­kó áll szemben az építővel Az írott rendelet kimond­ja — a korábbi intézkedé­sekkel kapcsolatban — hogy a lakónak csupán a hiba meglétét kell igazolnia. Azt, hogy a szóban forgó hiá­nyosság esetleg rendellenes használatból, vagy valóban az átadást megelőző rossz munkavégzésből adódott-e, a kivitelezőnek kell bizo­nyítania, így a lakás tulaj­donosának, bérlőjének ked­vező pozíciót biztosít a ren­delet és megóvja számos olyan utánjárástól, amely az 1988. január elseje előtt át­adott lakások­nál még a csa­ládokra hárult. A rendelet a jótállási kö­telezettséget — lakásépítés vonatkozásában — kiterjesz­ti a szállítóikra i­s az al­vál­­lalkozókra is, még a koráb­bi időszakban ezeknek a fe­lelőssége nem volt szink­ronban a kivitelezővel. Most viszont a rendelet egyértel­műen kimondja, hogy a szál­lítónak és az alvállalkozó­nak a jótállási kötelezett­sége az általuk nyújtott szol­gáltatás az átadás-átvétel befejezésének napjától ad­dig terheli, amíg a vállal­kozó a jogosulttal szemben jótállása alapján helytállni tartozik. TANÁCSOK SZÜLŐKNEK A drog veszélyei Életünk hétköznapjaiban szinte mindannyian haszná­lunk drogokat. Természete­sen legelterjedtebb az alko­hol, a cigaretta és a kávé, de sokan szednek közülünk altatókat, nyugtató­kat, hogy kikapcsolódjunk és a min­dennapi élet stresszhelyze­teit és feszültségeit ezzel igyekezzünk oldani.­­ Gyermekeink is nagyon­­ hasonló okokból fordulnak a drogokhoz. A serdülőkor — mint azt mindannyian tudjuk — nehéz időszaka a testi és szellemi fejlődés­nek. Ebben az időszakiban sokan nem értenek szót szü­leikkel, egyszerre kell al­kalmazkodni az iskolához, a szülőhöz és a barátokhoz. És ekkor valaki, pl. egy „barát” a gyermeknek olyat ajánl, „ami majd jó szóra­kozás lesz”, olyat, amit „mindenki kipróbál”. En­nek a nyomásnak a kíván­csiság miatt is nehéz ellen­állni, és a gyermek való­ban kipróbálhatja. A gyer­­­mekek többsége szerencsé­re nemet mond, egy aggasz­tó hányaduk azonban igent. Néhány gyermek azért szipózik, mert, szorosabban akar társaihoz tartozni, esetleg figyelemfelkeltés­ről vagy a problémák előli menekülésről van szó. A jelenség a legtöbb fiatalnál átmeneti, de sokuknál ve­szélyes szokássá válhat! Hatásuk hasonlít az alko­holéhoz is. A tüdőn át fel­szívódva a gőzök azonnal hatnak az agyra. A néhány perces „berúgott állapot” színes, képszerű látomások­kal egészül ki. Az oldósze­rek tompító hatása, fél óra, esetleg néhány óra eltelté­vel múlik el teljesen, gya­kori „a másnaposság” is: fejfájás, szédülés. Veszélyei: — Bódult ál­lapotban könnyű bűncselek­mény vagy baleset áldoza­tává esni ; — különösen a fejlődő szervezetben az át­meneti agyi oxigénhiány idegrendszeri sérülést okoz­hat; — rendszeres haszná­lat esetén súlyos agyi le­épülés lehet a következ­­mnény; a szerves oldószer­gőzök meggyulladhatnak; — benzin belélegzése ólom­­mérgezést, más oldószerek vese- és májlkárosodást okozhatnak; — nem ritkán fordul elő fulladásos halál. Gyanút kelthet: 1. a le­helet jellemző ragasztó­vagy aceton szaga; 2. részeg­ségre hasonlító állapot al­kohol nélkül; 3. ragasztó­­nyomok a testen vagy a ru­házaton; 4. szokatlan pi­­rosság, szárazság a száj, az orr és a szem körül; 5. el­húzódó száraz köhögés; 6.­­elkent beszéd; 7. hirtelen iskolai teljesítményrom­lás, iskolakerülés, csavargás, titkolódzás ; 8. indokolatlan ingerlékenység, kedélyvál­­tozás; 9. szokások, életmód megváltozása. Csalhatatlanok Ismerősöm özvegy édes­anyja a nyugdíjából él. Ter­mészeténél fogva spórol, mi­előtt vásárolni megy, kétszer is megszámolja a zsebken­dőbe rjtett pénzét. Mostaná­ban sok a kiadása. Nem vesz ruhát, a viseltes cipő is meg­teszi. A családi házzal törő­dik. Legutóbb például a há­zikó körüli járda javítása volt soron. A betonozást az egyik téesz építőipari cso­portja végezte, a néni már nem fél attól, hogy eltörik a lába. De hasonlót kíván azoknak, akik az elvégzett munka ellenértékéről a szám­lát készítették. Ők ugyanis kétmillió-négyszázhuszonhat­ezer-kilencven forintot sze­rettek volna bevasalni az ap­­ró-cseprő toldozgatásért. Pon­tosan ennyit, számmal és betűvel írva. Ilyen sok pénzt az özvegy még álmában sem látott, a lottón csak kettesei voltak, összekeverték a díjbefizetési papírokat, gondolta, és nyom­ban telefonált az építők irodájába. Kérte a helyes­bítést. Na ne vicceljen, vá­laszolta egy gúnyos ügyinté­ző. Ha szenilis, kezeltesse magát, ha pedig rosszul lát, hordjon okulárét. A számla különben hibátlan, mert a főnökök is aláírták ... — mika —

Next