A Nap, 1994. április (1. évfolyam, 15-39. szám)

1994-04-01 / 15. szám

HEVES MEGYEI NAPILAP 1994. ÁPRILIS 1. PÉNTEK - Alapítva 1994-ben ~ I. ÉVFOLYAM 15. SZÁM Lokálpatrióta-frakció Egerben Fenti címmel indítjuk háromrészes riportsorozatunkat lapunk má­sodik oldalán, amelyben az egri lokálpatrióta-frakció megalakulásának körülményeivel foglalkozunk. A történések kronológiai ismertetésén túl a cikkben megszólal több önkormányzati képviselő, valamint a város polgármestere is. Az írás egy nagyobb tanulmány része: a munka - a Tényfeltáró újságírás című pályázat elnyerése után - a Soros Alapítvány támo­gatásával készült. Takarékosak voltak a képviselők Sem az időt, sem a pénzt nem pa­zarolták tegnap a megyei képvise­lők soros ülésükön. Az eseményt azért kellett a tervezettnél egy nappal hamarabb megrendezni, mert ma lehet utoljára pályázni a címzett támogatásokra, s az igé­nyekről még döntenie kellett a tes­tületnek. A több mint tíz napirend megvitatása nem állította nagy feladat elé a közgyűlést, a kilenc­kor kezdődő esemény tizenegy előtt már befejeződött, úgy, hogy közben tizenöt perces szünetet is tartottak. A fennmaradó időben elhangzott: tavaly sikerült takaré­koskodni, így sikerült úgy kigaz­dálkodni a költségvetésben a ter­vezett nyolcvanmilliós hiányt, hogy nem kellett hitelt felvenni. Az idén azonban már nem így lesz - hangzott el Bakonyi József irodavezető szájából, aki elmond­ta: áprilisban az OTP-től húszmil­liót kell felvenniük. A tavalyi gaz­dálkodásról Lakatos István, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnö­ke elmondta, hogy álmában sem gondolta volna, hogy az ilyen jól sikerül. Nézete szerint ez köszön­hető volt a takarékoskodásnak, amelyet például az intézményve­zetők tanúsítottak. Az viszont sze­rinte sem tartható fenn sokáig, hogy fejlesztések emiatt elmarad­nak, s az idén már mindenképpen szükség lesz néhány feladat elvég­zésére. Kisari Zoltán ostorosi pol­gármester szóvátette, hogy az ő szá­mításai és a hivatal számai nem egyeznek, s Bakonyi erre nem tudott elfogadható magyarázatot adni, ám több képviselő is hangoztatta, hogy ennek pénzügytechnikai okai van­nak, s nincsen svihákság a háttérben. Jakab István elnök hozzátette: fon­tosnak tartaná, hogy a felmerült problémákra ne csak a képviselő, hanem a hivatalnokok is tudjanak reagálni, hiszen elsősorban nekik feladatuk az. Nagy vita bontakozott ki ar­ról, hogy támogassák-e egymillió forinttal a hevesi tűzoltólaktanya létrehozását, ahol már a műszaki átadás is megtörtént, ám az eddig kapott támogatást másra fordítot­ták, így elfogyott a pénz. Többen úgy vélték, hogy ebből nem sza­bad precedenst teremteniük, hi­szen akkor mások is elköltik a pénzt, s majd utólag kérik a külön­bözetek Végül elfogadták azt, hogy a hevesiek kölcsönkapják az összeget. A közgyűlésen - egyebek mel­lett - szó esett még az egri műve­­seállomásról, jóváhagyták a keret­­szerződést egy felső-ausztriai tartománnyal és az önálló életkez­dési támogatásokról is döntöttek. Az elnök bejelentette: nem utaz­nak néptánccsoportok Franciaor­szágba, így meghiúsult a két me­gyei képviselő, Keresztes György és Fodor Lajos útja is, akik kísé­rőként tartottak volna velük. Őket viszont - az elnök szavai szerint - kárpótolják: az innsbrucki vásár­ra mennek, a tavaly megtakarított pénzen. K. A. Első pont: egyetemi képzés Ifjúságunk legszebb évei Amint arról lapunkban is hírt adtunk, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főigazgató­jának, dr. Orbán Sándornak ez év június harmincadikán jár le az öté­ves megbízatása. Dr. Orbán nem pályázza meg újból a főigazgatói posztot, mivel - oktatói munkája mellett - tudományos kutatásnak szenteli az elkövetkezendő éveket A helyére pályázó öt jelölt az intézmény tanárai és hal­lgatói előtt mondta el programbeszédét a Lí­ceumban. Valamennyiük fontos­nak tekintette a főiskola egyetem­mé válását Dr. Illényi Domonkos, a német tanszék vezetője heidel­­bergi mintára képzeli el az egye­temmé válást és - megválasztása esetén - egy szélesebb profilú egyetemi központot hozna létre. Mint mondta, az oktatás minősé­gét emelni, a belső ügyintézést pe­dig korszerűsíteni kell. (Folytatás a 3. oldalon) yt']) vt Egyre drágább a szemét Manapság már nem nagy öröm az erdőben túrázni. Ahhoz ugyanis, hogy az ember vala­mennyire is az érintetlen termé­szetben érezze magát, át kell vág­nia a városokat és a falvakat gyűrűként övező illegális szemét­telepeken. Érdekes módon ezek a rendkívül csúnya és nem is ve­szélytelen hulladékhalmok azóta szaporodnak, amióta a legtöbb te­lepülésen megszervezték a sze­métszállítást. Mégiscsak különös, hogy az emberek energiát fektet­nek abba, hogy az erdő alá szállít­sák a szemétjüket, amikor a kukás­autó házhoz jön. Ha meglehetősen undorító és felelőt­e­len szokás indítékát keressük, el­jutunk a pénzig. A szemétszállításért ugyanis fizetni kell, méghozzá egyre töb­bet, hiszen a díjak szinte évenként emelkednek, így aztán akadnak olyanok, akik a „takarékosabb” megoldást választják, és ott szaba­dulnak meg az építési törmeléktől, a kiszuperált olajkályhától, a leta­posott sarkú cipőtől, ahol senki sem látja. Ahol pedig egy kupac megjelenik, ott nemsokára föltű­nik a következő, ez a folyamat szinte megállíthatatlan. Nézzük konkrétan, hogy je­lenleg a nagyobb Heves megyei városokban mennyi a szemétdíj! Egerben februárban emelte meg jelentősen ezt az önkormányzat: jelenleg egy kuka ürítéséért 41 fo­rintot kell fizetni. Ha valakinek en­nél több szemétje gyűlik össze, ak­kor természetesen újabb 41 forint a díj, különben a második kuka ürítetlen marad. Ha arra a pár moz­dulatra gondolunk, amit harmatos hajnalokon a kukások ezért a pén­zért végeznek a házunk előtt, ez az összeg elég borsosnak tűnik. Sós István, a Városgondozási Kft. igazgatója viszont el tud számolni minden forinttal. Mint mondja, a korábbi díj éppen csak hogy fedez­te a cég költségeit, de fejlesztésre egy fillér sem jutott belőle, pedig erre nagy szükség van, hiszen a gépparkjuk elavult, a szemetesko­csik cserére szorulnak, de addig is a javításuk igen sokba kerül. A vál­lalat tavaly beszerzett egy nyugati gyártmányú, használt, de jó álla­potban lévő gyűjtőkocsit, aminek az árát az idén kell kifizetni, és a tervek szerint egy másikat is üzembe állítanak még 1994-ben. Szükség van ezen kívül a dolgozók béremelésére is, hiszen a nehéz fi­zikai munkát kevés pénzért vég­zik. Ezeket az érveket figyelembe véve szavazta meg a közgyűlés az említett szemétdíjat, így Egerben 164 forintot fizet egy család a sze­métszállításért, ami messze a leg­magasabb a megyében. Gyöngyösön is a közelmúltban foglalkozott a kérdéssel a képvise­lőtestület, és döntésük értelmében április 1 -jétől szobánként 39 forin­tot kell fizetni egy hónapra, vagyis egy 3 szobás családi ház szemét­díja 117 forint. Mint a Városgon­dozási Rt. gazdasági igazgatója, Kalauz Ferencné elmondta, itt is a fejlesztési kényszer áll az áremelés hátterében. A cégük ugyanis meg­nyerte Gyöngyös város pályázatát a szelektív hulladékgyűjtés meg­valósítására. Még az idén megin­dul az északi városrészben ez a tevékenység: külön gyűjtik majd a papírhulladékot, az üveget, a ve­szélyes hulladékokat és a kommu­nális szemetet. Ehhez újabb gyűj­tőedényekre, a szállítás átszervezésére van szükség, s ez mind pénzbe kerül. (Folytatás a 3. oldalon) A géppark elavult FOTÓ: GÁL GÁBOR Berze Nagy Jánosra emlékeztek A Besenyőtelki Általános Mű­velődési Központ az idén is meg­emlékezett a község szülöttéről, Berze Nagy János néprajzkutató­ról. A helyi iskolások az 1946-ban elhunyt tudós férfiú verseiből és dramatizált meséiből állítottak össze műsort a jeles alkalomra később nyelvészeti előadások hangzottak el, majd a játszóházi program előtt Saárossy Kinga színművésznő szórakoztatta a gyerekeket. A diákok megkoszorúzták a Vörösmarty utcai emléktáblát FOTÓ: GÁL GÁBOR Tisztikereszt a polgármesternek A Magyar Köztársasági Érdemérem Tisztike­­rerelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök tesztjét vette át tegnap Budapesten dr. Ringelhann adományozta a megyeszékhely politikusának Kiemelt György, Eger polgármestere. A kitüntetést a minisz­­kedő tevékenységéért. Tisztára mosott pénzek hitelből? Gyanús, aki biztosítékot akar - figyelmeztettek Egerben A vállalkozások élénkülésével megjelentek azok a hitelközvetí­tő cégek, amelyek egy része úgy ajánl kölcsönszerzési lehetősé­get, hogy nem nevezi meg a hi­telnyújtót Ugyanakkor az üzleti tranzakció lebonyolításához borsos letéti díjat kérnek. Álta­lában kiderül, hogy az ajánlat­tevők Magyarországon be sem jegyzett fantomcégek, s eszük ágában sincs az ígért összeget felhajtani. A törvényesen felve­hető hitelekről és a törvénytelen kísérletekről tartott előadást tegnap Egerben a Magyar Nem­zeti Bank szakembere, a Heves megyei vállalkozói központ szer­vezésében. Siptár Imréné az MNB Devi­zaszabályozási Főosztályának egyik vezetője kiemelte: az Egzisz­tencia, az MRP, a Start, a Világbanki, az Export-bővítő, a kisvállalkozá­sokat élénkítő hitelek bármelyik ke­reskedelmi banknál felvehetők, té­ves tehát, hogy minden esetben a Magyar Nemzeti Bankhoz kell for­dulni különböző engedélyekért. Vannak persze esetek, amikor ez mégis feltétel, főként akkor, ami­kor devizahatósági engedély szük­séges egy-egy hitel beszerzéséhez. Előfordul, hogy külföldi - java­részt finn, olasz, norvég és francia - bankok és cégek adnak kölcsönt magyar vállalkozóknak, legtöbb esetben viszont ezeket sem lehet valutában felvenni, hanem az ér­tékét forintban adják oda. Az ismertetésen túl az előadás másik célja olyan negatív példák elemzése volt, amelyek bemutatá­sára Tóth Elemér, a megyei vállal­kozói központ vezetője illusztráci­ókkal is szolgált. Részt vett ugyanis egy olyan hitelközvetítő összejövetelen, ahol eleve 30 ezer forintot kértek a szervezők, hogy egyáltalán szóba álljanak a vállal­kozóval. A legkisebb igényelhető összegként 10 millió forintot aján­lottak, nevetségesen alacsony, 10 százalékos kamatra. Mivel az ilyen ajánlatok jóval kecsegtetőbbek a Magyarországon szokásosnál, nem lehet csodálkozni azon, ha a vállal­kozó hagyja magát beugratni. Csak később jön rá, hogy a letéti összeget elvesztette, bepalizták. Liptámé arra is kitért, hogy e hitelközvetítő cégek mögött nem ritkán a pénz tisztára mosásának csábító lehetősége rejlik egyes külföldi jogi, vagy természetes személyek számára. Olyan ország­ban, ahol a banktitok túlságosan szigorú, vagy a banki rendszer elég laza, bárki helyezhet el számlán nagyobb készpénzt. Fejlett álla­mokban - amilyennek hazánk is szeretné tartani magát - viszont egy bizonyos összeg felett regiszt­rálják a befizetőt a bankok. A pénz tisztára mosását persze úgy is meg lehet oldani, ha ékszert vásárol, vagy telekspekulációba kezd vala­ki. Ezek későbbi értékesítése során eltűnik a pénz eredete. A Nemzeti Bank osztályvezetője arra hívta fel a jelenlévő vállalkozók figyelmét, ne dőljenek be, ha túl kedvező fel­tételekkel ajánlanak nekik hitelt, mert könnyen pórul járhatnak. El­mondta, hogy munkája során talál­kozott már olyan ajánlattevővel, aki az alaptőkét vissza sem akarta kérni az adóstól, csupán a kama­tokra tartott igényt, s azokat is 15- 20 év alatt kívánta visszakapni. Néha a hitelközvetítők többszöri felszólításra sem nevezik meg a hitelnyújtót, így eleve gyanússá válik az ügylet. Mindenkinek jobb, ha az olykor lassúbb és ne­hézkesebb, ám feltétlenül törvény­es utat választja a vállalkozása fel­virágoztatására - hangsúlyozta a pénzügyi szakember. Doros Judit

Next