A Nap, 1994. április (1. évfolyam, 15-39. szám)
1994-04-01 / 15. szám
HEVES MEGYEI NAPILAP 1994. ÁPRILIS 1. PÉNTEK - Alapítva 1994-ben ~ I. ÉVFOLYAM 15. SZÁM Lokálpatrióta-frakció Egerben Fenti címmel indítjuk háromrészes riportsorozatunkat lapunk második oldalán, amelyben az egri lokálpatrióta-frakció megalakulásának körülményeivel foglalkozunk. A történések kronológiai ismertetésén túl a cikkben megszólal több önkormányzati képviselő, valamint a város polgármestere is. Az írás egy nagyobb tanulmány része: a munka - a Tényfeltáró újságírás című pályázat elnyerése után - a Soros Alapítvány támogatásával készült. Takarékosak voltak a képviselők Sem az időt, sem a pénzt nem pazarolták tegnap a megyei képviselők soros ülésükön. Az eseményt azért kellett a tervezettnél egy nappal hamarabb megrendezni, mert ma lehet utoljára pályázni a címzett támogatásokra, s az igényekről még döntenie kellett a testületnek. A több mint tíz napirend megvitatása nem állította nagy feladat elé a közgyűlést, a kilenckor kezdődő esemény tizenegy előtt már befejeződött, úgy, hogy közben tizenöt perces szünetet is tartottak. A fennmaradó időben elhangzott: tavaly sikerült takarékoskodni, így sikerült úgy kigazdálkodni a költségvetésben a tervezett nyolcvanmilliós hiányt, hogy nem kellett hitelt felvenni. Az idén azonban már nem így lesz - hangzott el Bakonyi József irodavezető szájából, aki elmondta: áprilisban az OTP-től húszmilliót kell felvenniük. A tavalyi gazdálkodásról Lakatos István, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke elmondta, hogy álmában sem gondolta volna, hogy az ilyen jól sikerül. Nézete szerint ez köszönhető volt a takarékoskodásnak, amelyet például az intézményvezetők tanúsítottak. Az viszont szerinte sem tartható fenn sokáig, hogy fejlesztések emiatt elmaradnak, s az idén már mindenképpen szükség lesz néhány feladat elvégzésére. Kisari Zoltán ostorosi polgármester szóvátette, hogy az ő számításai és a hivatal számai nem egyeznek, s Bakonyi erre nem tudott elfogadható magyarázatot adni, ám több képviselő is hangoztatta, hogy ennek pénzügytechnikai okai vannak, s nincsen svihákság a háttérben. Jakab István elnök hozzátette: fontosnak tartaná, hogy a felmerült problémákra ne csak a képviselő, hanem a hivatalnokok is tudjanak reagálni, hiszen elsősorban nekik feladatuk az. Nagy vita bontakozott ki arról, hogy támogassák-e egymillió forinttal a hevesi tűzoltólaktanya létrehozását, ahol már a műszaki átadás is megtörtént, ám az eddig kapott támogatást másra fordították, így elfogyott a pénz. Többen úgy vélték, hogy ebből nem szabad precedenst teremteniük, hiszen akkor mások is elköltik a pénzt, s majd utólag kérik a különbözetek Végül elfogadták azt, hogy a hevesiek kölcsönkapják az összeget. A közgyűlésen - egyebek mellett - szó esett még az egri műveseállomásról, jóváhagyták a keretszerződést egy felső-ausztriai tartománnyal és az önálló életkezdési támogatásokról is döntöttek. Az elnök bejelentette: nem utaznak néptánccsoportok Franciaországba, így meghiúsult a két megyei képviselő, Keresztes György és Fodor Lajos útja is, akik kísérőként tartottak volna velük. Őket viszont - az elnök szavai szerint - kárpótolják: az innsbrucki vásárra mennek, a tavaly megtakarított pénzen. K. A. Első pont: egyetemi képzés Ifjúságunk legszebb évei Amint arról lapunkban is hírt adtunk, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főigazgatójának, dr. Orbán Sándornak ez év június harmincadikán jár le az ötéves megbízatása. Dr. Orbán nem pályázza meg újból a főigazgatói posztot, mivel - oktatói munkája mellett - tudományos kutatásnak szenteli az elkövetkezendő éveket A helyére pályázó öt jelölt az intézmény tanárai és hallgatói előtt mondta el programbeszédét a Líceumban. Valamennyiük fontosnak tekintette a főiskola egyetemmé válását Dr. Illényi Domonkos, a német tanszék vezetője heidelbergi mintára képzeli el az egyetemmé válást és - megválasztása esetén - egy szélesebb profilú egyetemi központot hozna létre. Mint mondta, az oktatás minőségét emelni, a belső ügyintézést pedig korszerűsíteni kell. (Folytatás a 3. oldalon) yt']) vt Egyre drágább a szemét Manapság már nem nagy öröm az erdőben túrázni. Ahhoz ugyanis, hogy az ember valamennyire is az érintetlen természetben érezze magát, át kell vágnia a városokat és a falvakat gyűrűként övező illegális szeméttelepeken. Érdekes módon ezek a rendkívül csúnya és nem is veszélytelen hulladékhalmok azóta szaporodnak, amióta a legtöbb településen megszervezték a szemétszállítást. Mégiscsak különös, hogy az emberek energiát fektetnek abba, hogy az erdő alá szállítsák a szemétjüket, amikor a kukásautó házhoz jön. Ha meglehetősen undorító és felelőtelen szokás indítékát keressük, eljutunk a pénzig. A szemétszállításért ugyanis fizetni kell, méghozzá egyre többet, hiszen a díjak szinte évenként emelkednek, így aztán akadnak olyanok, akik a „takarékosabb” megoldást választják, és ott szabadulnak meg az építési törmeléktől, a kiszuperált olajkályhától, a letaposott sarkú cipőtől, ahol senki sem látja. Ahol pedig egy kupac megjelenik, ott nemsokára föltűnik a következő, ez a folyamat szinte megállíthatatlan. Nézzük konkrétan, hogy jelenleg a nagyobb Heves megyei városokban mennyi a szemétdíj! Egerben februárban emelte meg jelentősen ezt az önkormányzat: jelenleg egy kuka ürítéséért 41 forintot kell fizetni. Ha valakinek ennél több szemétje gyűlik össze, akkor természetesen újabb 41 forint a díj, különben a második kuka ürítetlen marad. Ha arra a pár mozdulatra gondolunk, amit harmatos hajnalokon a kukások ezért a pénzért végeznek a házunk előtt, ez az összeg elég borsosnak tűnik. Sós István, a Városgondozási Kft. igazgatója viszont el tud számolni minden forinttal. Mint mondja, a korábbi díj éppen csak hogy fedezte a cég költségeit, de fejlesztésre egy fillér sem jutott belőle, pedig erre nagy szükség van, hiszen a gépparkjuk elavult, a szemeteskocsik cserére szorulnak, de addig is a javításuk igen sokba kerül. A vállalat tavaly beszerzett egy nyugati gyártmányú, használt, de jó állapotban lévő gyűjtőkocsit, aminek az árát az idén kell kifizetni, és a tervek szerint egy másikat is üzembe állítanak még 1994-ben. Szükség van ezen kívül a dolgozók béremelésére is, hiszen a nehéz fizikai munkát kevés pénzért végzik. Ezeket az érveket figyelembe véve szavazta meg a közgyűlés az említett szemétdíjat, így Egerben 164 forintot fizet egy család a szemétszállításért, ami messze a legmagasabb a megyében. Gyöngyösön is a közelmúltban foglalkozott a kérdéssel a képviselőtestület, és döntésük értelmében április 1 -jétől szobánként 39 forintot kell fizetni egy hónapra, vagyis egy 3 szobás családi ház szemétdíja 117 forint. Mint a Városgondozási Rt. gazdasági igazgatója, Kalauz Ferencné elmondta, itt is a fejlesztési kényszer áll az áremelés hátterében. A cégük ugyanis megnyerte Gyöngyös város pályázatát a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására. Még az idén megindul az északi városrészben ez a tevékenység: külön gyűjtik majd a papírhulladékot, az üveget, a veszélyes hulladékokat és a kommunális szemetet. Ehhez újabb gyűjtőedényekre, a szállítás átszervezésére van szükség, s ez mind pénzbe kerül. (Folytatás a 3. oldalon) A géppark elavult FOTÓ: GÁL GÁBOR Berze Nagy Jánosra emlékeztek A Besenyőtelki Általános Művelődési Központ az idén is megemlékezett a község szülöttéről, Berze Nagy János néprajzkutatóról. A helyi iskolások az 1946-ban elhunyt tudós férfiú verseiből és dramatizált meséiből állítottak össze műsort a jeles alkalomra később nyelvészeti előadások hangzottak el, majd a játszóházi program előtt Saárossy Kinga színművésznő szórakoztatta a gyerekeket. A diákok megkoszorúzták a Vörösmarty utcai emléktáblát FOTÓ: GÁL GÁBOR Tisztikereszt a polgármesternek A Magyar Köztársasági Érdemérem Tisztikererelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök tesztjét vette át tegnap Budapesten dr. Ringelhann adományozta a megyeszékhely politikusának Kiemelt György, Eger polgármestere. A kitüntetést a miniszkedő tevékenységéért. Tisztára mosott pénzek hitelből? Gyanús, aki biztosítékot akar - figyelmeztettek Egerben A vállalkozások élénkülésével megjelentek azok a hitelközvetítő cégek, amelyek egy része úgy ajánl kölcsönszerzési lehetőséget, hogy nem nevezi meg a hitelnyújtót Ugyanakkor az üzleti tranzakció lebonyolításához borsos letéti díjat kérnek. Általában kiderül, hogy az ajánlattevők Magyarországon be sem jegyzett fantomcégek, s eszük ágában sincs az ígért összeget felhajtani. A törvényesen felvehető hitelekről és a törvénytelen kísérletekről tartott előadást tegnap Egerben a Magyar Nemzeti Bank szakembere, a Heves megyei vállalkozói központ szervezésében. Siptár Imréné az MNB Devizaszabályozási Főosztályának egyik vezetője kiemelte: az Egzisztencia, az MRP, a Start, a Világbanki, az Export-bővítő, a kisvállalkozásokat élénkítő hitelek bármelyik kereskedelmi banknál felvehetők, téves tehát, hogy minden esetben a Magyar Nemzeti Bankhoz kell fordulni különböző engedélyekért. Vannak persze esetek, amikor ez mégis feltétel, főként akkor, amikor devizahatósági engedély szükséges egy-egy hitel beszerzéséhez. Előfordul, hogy külföldi - javarészt finn, olasz, norvég és francia - bankok és cégek adnak kölcsönt magyar vállalkozóknak, legtöbb esetben viszont ezeket sem lehet valutában felvenni, hanem az értékét forintban adják oda. Az ismertetésen túl az előadás másik célja olyan negatív példák elemzése volt, amelyek bemutatására Tóth Elemér, a megyei vállalkozói központ vezetője illusztrációkkal is szolgált. Részt vett ugyanis egy olyan hitelközvetítő összejövetelen, ahol eleve 30 ezer forintot kértek a szervezők, hogy egyáltalán szóba álljanak a vállalkozóval. A legkisebb igényelhető összegként 10 millió forintot ajánlottak, nevetségesen alacsony, 10 százalékos kamatra. Mivel az ilyen ajánlatok jóval kecsegtetőbbek a Magyarországon szokásosnál, nem lehet csodálkozni azon, ha a vállalkozó hagyja magát beugratni. Csak később jön rá, hogy a letéti összeget elvesztette, bepalizták. Liptámé arra is kitért, hogy e hitelközvetítő cégek mögött nem ritkán a pénz tisztára mosásának csábító lehetősége rejlik egyes külföldi jogi, vagy természetes személyek számára. Olyan országban, ahol a banktitok túlságosan szigorú, vagy a banki rendszer elég laza, bárki helyezhet el számlán nagyobb készpénzt. Fejlett államokban - amilyennek hazánk is szeretné tartani magát - viszont egy bizonyos összeg felett regisztrálják a befizetőt a bankok. A pénz tisztára mosását persze úgy is meg lehet oldani, ha ékszert vásárol, vagy telekspekulációba kezd valaki. Ezek későbbi értékesítése során eltűnik a pénz eredete. A Nemzeti Bank osztályvezetője arra hívta fel a jelenlévő vállalkozók figyelmét, ne dőljenek be, ha túl kedvező feltételekkel ajánlanak nekik hitelt, mert könnyen pórul járhatnak. Elmondta, hogy munkája során találkozott már olyan ajánlattevővel, aki az alaptőkét vissza sem akarta kérni az adóstól, csupán a kamatokra tartott igényt, s azokat is 15- 20 év alatt kívánta visszakapni. Néha a hitelközvetítők többszöri felszólításra sem nevezik meg a hitelnyújtót, így eleve gyanússá válik az ügylet. Mindenkinek jobb, ha az olykor lassúbb és nehézkesebb, ám feltétlenül törvényes utat választja a vállalkozása felvirágoztatására - hangsúlyozta a pénzügyi szakember. Doros Judit