Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

TILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 237. szám óRA: 70 FILLÉR A pártvezetőség-választó taggyűlésekről jelentjük: 102 alapszervezet 376 vezetőségi tagot választott egy hét alatt Az elmúlt héten megyénk párt-alapszerve­­zeteiben a pártálét fontos eseménye vette kezdetét: megkezdődtek az alapszervezeti ve­­zetőségválasztások. Egy hét alatt 102 alap­­­szervezet és egy csúcsvezetőség választott :párttitkárt és új vezetőséget. A 102 alapszer­vezet és a csúcsvezetőség kommunistái 87 esetben ismét bizalmat szavaztak a régi párt­­titkárnak, 16 alapszervezet pedig új titkárt­­ választott. A 376 vezetőségi tagból 285-en ezután is mint vezetőségi tagok végzik mun­kájukat — így döntött a tagság — 91-en pe­dig újak az alapszervezet vezetésében. Az eddig lezajlott vezetőségválasztások ta­pasztalatai is mutatják: a párttagság nagy érdeklődéssel és felelősséggel készült a két­évenkénti tisztújításra. A taggyűléseken át­lagosan a párttagság 85—90 százaléka vett részt, de nem volt ritka az olyan taggyűlés sem, ahol az alapszervezet valamenyi tagja megjelent. A taggyűléseken 418 kommunista mondta el véleményét a nemzetközi helyzet­ről, belpolitikánkról, alapszervezetének két­éves munkájáról, pártszervezete életéről. A hozzászólók mondanivalóját a realitás, a bí­ráló, az önkritikus hang jellemezte. Hozzá­járult ehhez az, hogy a beszámolók többsége is igényesen, elvileg tisztán és őszintén tol­mácsolta a kollektív tapasztalatokat. Főleg ott volt erőteljesebb, nyíltan bíráló a párttagság szava, ahol a vezetőség beszá­molója felszínesen, nem eléggé alaposan és elemzően tükrözte a kétéves munkát, ahol a feladatok, az előremutatás hiányzottak. A taggyűléseken mindenhol érvényesült a pártdemokrácia, a tagság akarata. Előfordult az is, hogy nem fogadták el teljes egészében a jelölőbizottság javaslatát. Több helyen — a hatvani járásban kilenc, a gyöngyösi járás­ban négy, a füzesabonyi járásban két — új javaslat is elhangzot a tisztségviselők szemé­lyére, de egyetlen taggyűlésen sem volt ta­pasztalható a pártdemokrácia megsértése. Az elmúlt héten lezajlott vezetőségválasztó taggyűlések azt bizonyítják: a párttagság nagy felelősséggel mond véleményt az el­múlt két év munkájáról, szavaz bizalmat a pártszervezet új vezetőségének és ez biztosí­ték arra is, hogy a vezetőség és a tagság az elkövetkezendő időkben szorosabb egység­ben, együttesen fáradozik majd a párt politi­kájának megvalósításáért. Az általános iskolai párt­alapszervezet titkárává ismét Koncz Lászlót választották meg. Az emberi kapcsolatok javítására is törekedjenek a Mátravidéki Hőerőműben A Mátravidéki Hőerőmű ■V­illamos osztályának vezető­­ségválasztó párttaggyűlésén, a titkári beszámolóból dicsé­retes eredmények hallatszot­tak. A kommunisták — egye­bek mellett — sokat segítet­tek a gazdasági reformunk­kal kapcsolatos feladatok megoldásában, a 44 órás munkahétre való áttérés elő­készítésében, javították az üzemi fegyelmet, a gazdasági egységek között jobb összhang megteremtésére törekedtek. Mindezek eredményeként si­keresen teljesültek az üzemi tervek. Elégedetten adtak számot a párt ideológiai, politikai, gaz­dasági programjának végre­hajtásáról. Elmondták, hogy az alapszervezetben minden­ki tanul vagy tanult, eszmei, szakmai vonalon egyaránt képzi, vagy képezte magát. Foglalkoznak az utánpótlás­sal — három új tagot vettek fel — jó kapcsolatot tarta­inak a KISZ-szel, nevelik, tá­mogatják a fiatalokat, célra­vezető tanácsokkal látják el őket. Együttműködnek a szakszervezettel, közösen szervezik a munkaversenyt. Jóval meglepőbb volt vi­szont hallani a hozzászólá­sokból, hogy az elmondottak­kal bizonyos ellentétben — baj van a kapcsolatokkal, a műhely „légkörével”. Az alapszervezeti vezetők ritkán ,,látogatnak” a munkapadok közé s ha mégis találkoznak olykor elvtársaikkal, szaktár­­­saikkal, valahogy „feszélyez­ve érzik magukat”. S kiderült hamar az is, hogy ez az idegenkedés azért van, mert egyesek időnként olyan han­gulatot teremtenek maguk körül a műhelyben, amelybe az irodákból nem túlzottan tanácsos ,,belecseppenni”. Következetesen vigyáztak ugyan a gyűlés ünnepélyessé­gére, szemmel láthatóan óva­kodtak a merészebb bírála­toktól — mondván: ez nem ide való — ám mégis érezhető volt, hogy a szóban forgó kérdés több az egyszerű fel­vetésnél. Különös, hogy az erőmű fontos osztályán, ahol példá­ul a nyolc szocialista brigád közül ötöt kommunista vezet — nem megfelelő légkörben dolgoznak az emberek. Már a szocialista cím egyszerű vi­selése sem engedhet meg egyenetlenséget, veszekedést, a műhelyben, hát még a párt­tagság! Érződött, hogy az új veze­tőségtől — amelynek élére egyébként ismét Dalnoki Gé­zát választották — az első s talán a legfontosabb kérés az óvatosan kimondott, vagy csak feszegetett hibák sür­gős kijavítása, a kölcsönös bizalom és őszinteség megte­remtése. A pártvezetők és tagok, a párton­kívüliek ta­lálkozzanak, beszélgessenek gyakrabban, többet egymás­sal, kölcsönösen hallgassák meg a véleményeket, a leg­indokoltabb kéréseknek, a legjobb javaslatoknak adja­nak helyet. Mert csakis így juthatnak közelebb közös el­határozásaink sikeresebb va­lóra váltásához. Az iskolai oktató é-nevelői munka sikere C­yöngyösön­ is a kommunista pedagógusok értékmérője A gyöngyösi általános is­­kolai pártok, a szervezet ve­zetőségválasztó taggyűlésén a megyei pártbizottság képvi­seletében dr. Csicsai József, a városi pártbizottság meg­bízásából pedig Gácsi László vett részt. Koncz László pártttkár terjesztette elő az alapszer­vezet vezetőségének az el­múlt két esztendő munkáját elemző beszámolóját. Köz­ponti kérdésiként szerepelt a jelentésben az iskolai oktató­­pűvelő munka eredmáijs, amely a legfőbb értékmérő­je a pedagógus párttagok te­vékenységének. Foglalkoztak a különböző iskolákban mű­ködő pártcsoportok felada­taival, a kommunista nevelők példamutatásának jelentősé­gével, a hivatali alapszerve­zet munkájának célkitűzései­vel. Ebből az alkalomból a me­gyei pártbizottság díszokle­velével és plakettjével tün­tették ki Kovács Józsefnét, aki 1954 óta vezetőségi tag­ja as alapzsíseryetSeUiék, 1968. október 9., szerda Pácsik Dénes mexikói levele ★ Demokrácia és párt­szerűség ★ Randevú a Kopasz Oroszlánban ★ sem influenza, csak nátha ★ Megyei labdarúgó­­bajnokság A^AAAAAAAAA/V\AAA/WV\AAAAA/VNAA/SAAAA/VVV>AAAAAA/VNAAA/VVVVVVVVVVVV^ Bibliográfia készült a hármas évfordulóról Források, dokumentumok a Tanácsköztársaság egri eseményeiről A hármas évforduló alkalmából Szecskó Károly egri ku­tató érdekes, és hasznos bibliográfiát állított össze, amel­­­lyel egyrészt segítséget nyújt az évfordulók méltó megün­nepléséhez, másrészt értékes dokumentumaival jó forrás­munkát ad a pályázatok íróinak. Korabeli cikkeket, tanul­mányokat gyűjtött össze, s látott el megfelelő magyarázat­tal, időrendi sorrendben foglalkozik az őszirózsás forrada­lom és a Tanácsköztársaság egri eseményeivel, közli Kolacs­­kovszki Lajos, Ankli József és még körülbelül harminc ki­magasló egri szereplő életrajzát, a Tanácsköztársaság ideje alatt­­ megjelent egri újságok válogatott cikkgyűjteményé­nek cím szerinti és tartalmi katalógusát. Az értékes bibliográfia a Hazafias Népfront egri városi bizottsága mellett működő honismereti és helytörténeti bi­zottság gondozásában lát — reméljük rövidesen — napvilá­got. Ez a füzet a későbbiekben szerves része lesz annak a készülő dokumentumgyűjteménynek, amely Eger munkás­­mocsalmi lexikona néven jelenik majd meg. . ____ 4 visontai transzformátortelep Befejezés előtt az országos villamossági távvezeték detki alállomása. Az új alállomásról 14 vonal viszi majd a villamos energiát. A 220/100 kilovoltos alállomás egyelőre még ára­mot ad a most épülő visontai hőerőműnek a gépek próbái­hoz, de rövidesen az erőmű által szolgáltatott energiát továbbítja majd az ország minden irányába.­­ Képünkön: a transzformátoron az utolsó simításokat végzik. (Kiss Béla felvétele) Rekord a Selypi Cukorgyárban Osztrák export­ az első főzetből • Érdeklődés Irakból — Újdonság a „piacon". Jóllehet, az októbert rég­óta a legjobb hónapok közé sorolják ebben az iparágban, ám ez a mostani mégis min­den várakozást felülmúlt a Selypi Cukorgyárban. Az utóbbi napokban ugyanis át­lagosan 246 vagon répát dol­goztak itt fel, vasárnap pe­dig éppenséggel csúcsot je­­­­lentettek a manipulánsok, cu­kormesterek: a több mint háromnegyed százados Zagy­va-parti üzem fennállása óta a legnagyobb tömegű répá­val, 259 vagonos mennyiség­gel „birkózott meg”! Mint Vrabecz Mátyás igaz­gató kedden lapunk munka­társának elmondotta, az idei kampányban túl vannak már a hatezredik vagonon is. A gyáriak kedvét fokozza, hogy egyre javul a répa minősége gy­arapodik a cukortartalma. Ha az időjárás még egy ki­csit segít, jut még a napfé­nyes őszből, további jó ered­ményekre számíthatnak. A selypi első „főzetekből”, új cukorból — finom és nor­mál kristályból — egyébként már külföldre is elindultak az első szállítmányok. Auszt­ria volt a megrendelő: 700 mázsányit kért az édességből. S újdonság még — ha tava­lyival „keverik” is —, hogy a gyár a közelmúltban piac­ra küldte 1 kilogrammos ízlé­ses csomagolású termékeit. Ami pedig a legújabb: a ha­zai fogyasztók, megszokott külföldi partnerek után s­ most Irak is jelentkezett, s érdek­lődik. Különleges gyártású kockacukor kellene a keleti országoknak — s erte termé­szetesen magas árat fizetne. A sokat ígérő üzleti tárgya­lásokra — várhatóan — na­pokon belül sor kerül. (—ni) November 7-én avatják az egri Felszabadulás téri emlékművet Egy évvel ezelőtt helyezte el Sípos István, az MSZMP Egri Városi Bizottságának el­ső titkára az új egri Felsza­badulás téri emlékmű alap­kövét. Most pedig testet öl­tött a tervező Gulyás Zoltán elképzelése és az utolsó si­mítások után már látható lesz az emlékmű, magasba törő gránittömbök, középen vörös csillaggal. Egy emlékműépítés min­dig nagy feladatot jelent a munkásoknak. Ezúttal nem­csak nagy hozzáértésre, ha­nem ötletességre is szükség volt. A tervező által megraj­zolt mintegy 16 tonnás oszlo­pokat a Kőfaragó és Szob­­rászipari Vállalat emberei külön-külön tudták elkészí­teni, eredeti helyükre viszont a Heves megyei Tanács Épí­tőipari Vállalat munkásai „utaztatták”. A gránittöm­bök pontos beállításához vas­tag köteleket, csigarendsze­­reket alkalmaztak. Türelmes és megfeszített munkával ezt a feladatot is megoldot­ták. Az új emlékmű környéke is napról napra változik, szépül a Nagy József Terme­lőszövetkezet asszonyainak munkája nyomán. A terep­­rendezés­ után gyorsan növő fűmagot vetettek, az építési munkák befejezése után gyep­téglákkal ágyazzák körül az emlékmű talapzatát. A park­ban már elkészítették a kör alakú pihenőhelyeket. A sé­tányok mentén már állnak a közvilágítási lámpák. A kábelek bekötésén, az emlék­művet megvilágító reflekto­rok elhelyezésén munkál­kodnak. Bár hat vállalat munkáit kellett összehangolni, az együttműködés jól sikerült, a határidőket tartani tud­ták. Ez pedig azt jelenti, hogy a műszaki próbák után, még ebben a hónapban készek lesznek az átadásra. November 7-én az egri dolgozók ezrei avató ünnep­ségen veszik át a város új díszét a Felszabadulás téri emlékművet Tizenöt város tanácskozása Megkezdte munkáját a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának város- és közöség­­politikai bizottsága. A nagy tekintélyű szakemberekből megalakított testület, amely Dr. Trautmann Rezső vezeték­­ével tevékenykedik, a nép­front 4. kongresszusának Út­mutatásai nyomán kialakí­totta és programba foglalta a következő három és fél esztendő tennivalóit, megha­tározta legfontosabb céljait és munkaterületeit Első lépésként — a tervek szerint — még az ősszel 15 város állami és társadalmi vezetőinek részvételével ta­nácskozást rendeznek Győ­rött. Az új gazdasági mecha­nizmus tapasztalatainak tük­rében megvizsgálják a városi és községi tanácsok, valamint a népfront kapcsolatainak helyzetét. Számba veszik azo­kat a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával a társadalom erői nagyobb részt vállalhat­nak a városok és környékük rendezési terveinek megvaló­sításából. Munkaerőhelyzet a könnyűiparban A könnyűipari miniszté­rium közgazdasági főosztá­lya felmérte, hogyan éltek a vállalatok és dolgozóik az új mechanizmus bevezetésével életbe léptetett munkaügyi, munkaerő-gazdálkodási, illet­ve munkahely-változtatási le­hetőségekkel. Általános ta­pasztalat, hogy élénkült a munkaerő-vándorlás. Bár valamelyest emelke­dett a munkáslétszám, sok ütemben­ — nagy gond a munkaerőhiány. A kilépések zömét nem a vállalatok, ha­nem a dolgozók kezdeménye­zik. Ugyanakkor egyes ipar­ágakban, egyes munkakörök­ben, és a legtöbb vállalatnál stabil a munkásgárda, népes a törzsgárda. A munkaerő­forgalom növeléséhez hozzá­járult az is, hogy mind töb­ben veszik igénybe az anya­sági segélyt. A könnyűipar­ban mintegy tízezer, ezen be­lül a textiliparban ötezer kis­mama maradt otthon, hogy a gyermekét gondozza.

Next