Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

r Befejeződtek a magyar-szovjet tervtárgyalások MOSZKVA: A szovjet fővárosban ked­den véget értek az 1971— 1975-ös időszakra vonatkozó magyar—szovjet népgazdasá­gi tervegyeztetési tárgyalá­sok. Az erről szóló jegyző­könyvet a Szpiridinov-palo­­tában Páldi Imre, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Nyikolaj Bajbakov minisz­terelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke írta alá. A népgazdasági tervegyez­tetési jegyzőkönyvvel együtt Páldi Imre és Nyikolaj Baj­bakov megállapodást írt alá a karton, az azbeszt, a fosz­fortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésében megvalósuló együttműködésről is. Ezt kö­vetően Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter és Leo­­nyid A. Kosztandov vegyipa­ri miniszter kézjegyével lát­ta el a tíz évre szóló kémiai együttműködési egyezményt. A tervegyeztetés ered­ményeképpen a magyar és a szovjet küldöttség meghatározta a gazdasá­gi együttműködés alap­vető irányait a követke­ző ötéves tervidőszakra. Számos népgazdasági prob­léma megoldására intézke­déseket dolgoztak ki. A tárgyalások folyamán egyeztettek a gépek és be­rendezések, köztük komplett berendezések, továbbá a vil­lamos energia, a fűtőanyag, a legfontosabb nyersanyagok és alapanyagok, közszükség­leti, ipari és élelmi cikkek kölcsönös szállítását. Mindez biztosítja azt, hogy a szovjet—magyar árucsere­forgalom 1970—1975-ben az előző öt esztendőhöz képest több mint ötven százalékkal emelkedjék. A kölcsönös szállítások összértéke 1971. és 1975. között mintegy kilenc­­milliárd rubel lesz. A kölcsönös szállítások egyeztetett összértéke alapul szolgál kereskedelmi egyez­mény előkészítéséhez, vala­mint a két ország más gaz­dasági megállapodásaihoz az 1971—1975-ös időszakra vo­natkozóan. A tárgyalófelek hangsú­lyozták, hogy az 1971—1975. évi tervek egyeztetése elő­segíti a szovjet—magyar in­tegrációs folyamatok fejlő­dését, a KGST 23. (rendkí­vüli) és 24. ülésszaka hatá­rozatainak konkrét megvaló­sítását. A jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásakor­­ Nyikolaj Baj­ba­kov és Páldi Imre beszé­det mondott. Bajbakov a többi között hangsúlyozta: A tervkoordináció során az eddiginél nagyobb mértékben sikerült át­fognunk a termelési­­műszaki együttműködés kérdéseit, ami elsősorban annak az eredménye, hogy ebben a munkában aktívan részt vett országaink csaknem összes ágazati minisztériuma és fő­hatósága. A tervkoordináció sikeres lefolytatásához hozzá­járult a szovjet—magyar gaz­dasági, műszaki és tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság. Jelentősen fejlődik az együttműködés a gépipar te­rületén, elsősorban annak leg­­haladottabb ágazataiban, így a májusban kötött egyez­ménnyel összhangban a szov­jet és a magyar fél meg­szervezi az együttműködést az elektronikus számítástech­nikai eszközök egységes rend­szerének létrehozásában. En­nek érdekében a KGST más érdekelt tagállamaival is egyesítjük erőfeszítéseinket. Eredményesen fejlődik a Szovjetunió és Magyarország között a termelési és műsza­ki együttműködés az autó­ipar területén is. Jelentősen növekednek az autóbusz-szállítások a Magyar Népköztár­saságból a Szovjetunió­ba, valamint a személy­es tehergépkocsik szállí­tása a Szovjetunióból Magyarországra. A Szovjetunióból Magyar­­országra a következő ötéves időszakra előirányzott villa­mosenergia-, legfontosabb tüzelő- és nyersanyag-szállí­tások jelentős mértékben biz­tosítják Magyarország tüze­lőanyag- és energetikai szük­ségleteit. Erősítik továbbá a Magyar Népköztársaság nyersanyagbázisát, lehetővé teszik számos új szintetikus anyag és termék gyártásá­nak bevezetését Magyaror­szágon. A következő ötéves terv­időszakban az előirányzat szerint lényegesen növeksze­nek a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításai, ezen be­lül a tartós fogyasztási cik­kek szállításai a Szovjetunió­ból a Magyar Népköztársa­ságba, valamint a könnyű­ipari, élelmiszeripari és gyógyszeripari termékek, to­vábbá a mezőgazdasági ter­mékek szállításai Magyaror­szágról a Szovjetunióba. Válaszbeszédében Páldi Imre egyebek között kijelen­tette: A mostani tárgyalá­saink során közel há­romévi munka eredmé­nyét foglaltuk össze és rögzítettük az általunk aláírt okmányban. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az elvégzett munka, amelyet a nagyfokú igényesség, a gaz­dasági realitások számbavé­tele jellemzett és mindvégig áthatott a proletár interna­cionalizmus, a testvéri meg­értés és őszinteség szelleme, igen jelentős eredményeket hozott. Az elért eredmények­ben nagy szerepe volt párt­jaink és kormányaink veze­tői legmagasabb szinten le­folyt találkozóinak, annak az ösztönzésnek és gondoskodás­nak, amelyet gazdasági kap­csolataink további fejlesztése iránt tanúsítottak. l -h*í>a víé Két magyar vívó A második csoportban óriási volt a harc. A két magyar, Pézsa és Marót egymás ellen kezdett, Pézsa Nazlimovtól kikapott 5:3-ra, de aztán a hosszúra nőtt tokiói olimpiai bajnokot nem lehetett fel­tartani, s közben a rendkí­vül nag­p lendülettel vívó Marót is gyűjtötte a győzel­meket. Nem kis meglepetés­re Szigyakot, a világbajnokot 5:2-re győzte le, amikor a tokiói olimpiai bajnok Pézsa és a tavalyi vb-győztes szov­jet Szigyak állt a pástra. Ma­rót 3 győzelmével esélyes volt a döntőbe jutásra­­, ha Pézsa 5:2-re nyer Szigyak ellen. Feszült volt a légkör a te­remben, szurkolt a magyar tábor, 4:2 után Pézsa vagyo­Az Európai Vásárok KC-1870. szeptember 16., szerda a karddöntőben gó cselek után vitte be az 5. találatot, s ez azt jelentette, hogy Pézsa és Nazlimov mel­lett Maróth Péter, a 24 éves versenyző élete első világ­­bajnokságán bekerült a leg­jobb hat közé, és Szigyak, a tavalyi világbajnok elbúcsú­zott a mezőnytől. GYORSHÍR: Pézsa Tibor nyerte az 1970. évi kardvívó-világ­­bajnokságot! pára mérkőzésén a Frencvá­­ros lelkesen játszott. Külö­nösen a védelem bizonyult jónak. A Liverpool gólját az első félidőben Grehem sze­­r­ez­te. ■ 11 —.­­ ....... . Liverpool—FTC 1:0 Nixon Európába utazik kedden, a Fehér Ház be­jelentette, hogy Nixon elnök hivatalos látogatásra Lon­donba, Madridba, Rómába és Belgrádba utazik. Az ame­rikai elnök európai körútja során ellátogat a Földközi­tengeri kikötőkben állomáso­zó amerikai 6. flotta parancs­noki hajójára is. Washingtoni megfigyelők szerint a látogatás legfonto­sabb célja az Egyesült Álla­mok politikai és katonai je­lenlétének hangsúlyozása a Földközi-tenger és a Közel- Kelet térségében, Kedd esti külpolitikai összefoglalónk Az amerikai autóssztrájk és a háttere Türelmetlenséggel igazán nem vádolhatják a General Motoros dolgozóit. Az autó­munkások szakszervezete és a GM a világ egyik leghatal­masabb­­ autógyárának­­ ve­zetősége kerek két hónapon át tanácskozott, s csak ez­után döntöttek a sztrájk mel­lett. Most tehát 344 ezer GM- dolgozó szüntette be a mun­kát. Ez talán nem tűnik nagy számnak egy 200 millió la­kosú hatalmas országban — matematikailag. Politikai és erkölcsi súlyát illetően azon­ban óriási jelentőségű sztrájk ez. És a lehető legrosszabb időpontban tört ki — a Ni­­xon-adminisztráció szem­pontjából. Ha kevés különbség van is a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republiká­nusok között, mégis, hosszú évtizedek hagyományai alap­ján a republikánusok számí­tanak —­ összességükben — jobboldalibbnak. Egyebek közt azért is, mert a mun­kásság zöme ''tradicion­álisan­'' a demokrata pártra szavaz. S­ajoha jelenleg Nixon szemé­lyében republikánus elnöke van az USA-nak, ez a párt ma sincs többségben a sze­nátusban és a képviselőház­ban. Novemberben pedig, te­hát alig két hónap múlva, részleges választások lesznek: szenátorokat, képviselőket, egyes államok kormányzóit választják meg és a republi­kánusok persze nagyon sze­retnék, ha ezúttal minden szinten ők szereznék meg a többséget. Lehetőleg úgy, hogy a munkásszavazatok jó­részét hódítsák el a demok­ratáktól. Ezekre a reményeikre is súlyos csapást mér most a General Motors sztrájkja, S nem is csupán a GM dolgo­zóinak munkabeszüntetéséről van szó. Sztrájkfelhívást adott ki négy vasutasszak­szervezet is — bár ezt szep­tember 23-ig felfüggesztet­ték — több más iparágban pedig ugyancsak sztrájkhan­gulat uralkodik. Három fő területen indí­tott offenzívát hatalomra ke­rülése előtt Nixon: 1. „tör­vényt és rendet” ígért­­, de amióta elnök lett, a bűnhul­lám nemhogy csökkent vol­na, hanem nőtt, a közbizton­ság egyre rosszabb, a belső nyugtalanság nőttön nő. 2. megoldást ígért a vietnami háborúra­­, de ismeretes, hogy béke helyett az ellen­kezője következett be, a há­ború indokínai méretűvé szé­lesedett. S most a harma­dik fő területen is kiütköz­nek a csőd jelei: a gazdasá­gii fronton. Nixon teljes fog­lalkoztatottságot, az infláció megfékezését, növekvő jólé­tet ígért. Ehelyett ijesztő arányokban nőtt az infláció,­ jelei vannak a munkanélkü­liség növekedésének is,, s mi­közben a profitok csakugyan nőnek, a bérszínvonal stag­nál. Hiszen el­sősorban ezek a gazdasági okok váltották ki most a sztrájkot is. „ A Nixon-adminisztráció el­ső „félidejének” mérlege te­hát pozitív. Ilyen körülmé­nyek között kevés reményük van arra, hogy a novemberi részleges választásokon a re­publikánusoknak sikerül megszerezniük a többséget. képtől írónkon ér­keze­tt Háromhónapos távollét után Párizsba érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere, a vietnami—amerikai négyes értekezlet DIFK­ delegációjának vezetője. Képünkön­ Ngu­yen Thi Binh a párizsi Orly repülőtéren, ahol az újság­írók kérdésekkel ostromolják. (Telefoto — AP—MTI­­ KS) A szeptember 6-i repülőgép eltérítési sorozat után szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a franciaországi Orly repülőtéren. Képünkön: francia légirendőr (jobbról) egy utast motoz meg fegyverek után kutatva, míg a kép előterében egy vámtiszt egy női utas csomagját vizsgálja. (Telefoto — AP—MTI—KS) Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások A szocialista országok külpolitikájának összehan­golásában bevált gyakorlat e politikai irányítóinak sze­mélyes találkozója, eszme­cseréje. A kialakult gyakor­latnak megfelelően kerül sor a következő napokban Budapesten Péter János kül­ügyminiszter és Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisz­tere közti tárgyalásokra. Magyarország és Csehszlo­vákia kormánya valamennyi nemzetközi kérdésben azonos nézeteket vall, ami azon­ban távolról sem csökkenti a vezető államférfiak szemé­lyes tárgyalásainak jelentő­ségét. Ellenkezőleg: gyorsan változó korunkban szüksé­ges a nézetek rendszeres egyeztetése, a vélemények kicserélése. Napjainkban a két ország kormánya elsődleges fon­tosságot tulajdonít az euró­pai béke és biztonság kér­déseinek, amelyek minden valószínűség szerint a két külügyminiszter tanácskozá­sain is a legnagyobb súllyal szerepelnek. Úgy ítéljük meg, hogy a Moszkvában aláírt szovjet—nyugatnémet egyezmény kedvezően hatott egész kontinensünk politi­kai légkörére ez az egyez­mény példaként szolgálhat <ut,m hogyan lehet és kell bonyolult nemzetközi kér­déseket a tárgyalóasztal mellett rendezni. Mint ismeretes, Csehszlo­vákiának nemcsak közös ha­tára van a Német Szövetsé­gi Köztársasággal, hanem le­záratlan és elintézetlen poli­tikai problémák is vannak a két ország között. Hazánk mindig támogatta, és ma is támogatja a csehszlovák kormánynak az NSZK-val szembeni jogos követeléseit, mindenekelőtt azt, hogy Bonn nyilvánítsa eleve ér­vénytelennek a Hitler által diktált müncheni egyez­ményt, továbbá tegye lehe­tetlenné, hogy nyugatnémet földről revansista uszítást végezzenek, felforgató tevé­kenységet szervezzenek Csehszlovákia ellen. Mind a­ magyar, mind a csehszlovák kormány elismeri, hogy a Brandt—Scheer-kormány az új keleti politika meghirde­tése után megtette az első lépéseket is annak megvaló­sítása felé. Annál inkább szükségesnek tekintik, hogy Bonn következetességet ta­núsítson a második világhá­ború utáni időszak összes realitásainak felismerésében és e realitásokból fakadó valamennyi lépés megtételé­ben. Így a többi között mind­­kst mt £ 60 egyetért hogy véglegesnek és meg­változtathatatlannak kell el­ismerni a jelenlegi európai határokat, amiből továbbá az következik, hogy a nem­zetközi jog normái alapján rendezni kell az NSZK és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatait is. Az NDK jogos igényeinek tá­mogatásához hasonlóan Ma­gyarország és Csehszlovákia egyetért azokkal az igények­kel is, amelyeket Lengyelor­szág támaszt saját határai­nak és területi sérthetetlen­ségének biztosítása iránt. Az európai béke és biz­tonság problémáin kívül a két külügyminiszter tárgya­lásai várhatóan kiterjednek a kontinensünkön kívüli legfontosabb eseményekre, mindenekelőtt a közel-kele­ti konfliktusra és az indo­kínai háborúra. Álláspon­tunk közös: e veszélyes tűz­fészkeket a népek önrendel­kezési jogának tiszteletben tartásával, az antiimperia­­lista erők összefogásának je­gyében kell megoldani. A magyar és csehszlovák külügyminiszter tárgyalásai — a jelzett témákból is meg­­ítélhetően — részét alkotják a szocialista orsz­’gok széle~ körű diplomáciai tevékeny­ségének napjaink nemzetközi problémáinak megoldása ér­dekében. Nem sikerült a gépeltérítés Sikertelen repülőgépelté­rítési kísérletre került sor kedden a TWA amerikai re­pülőtársaság New York— Chicago—Los Angeles—San Francisco útvonalon közle­kedő Boeing 707 típusú gé­pén. Az ellentmondásos jelen­tésekből a gépeltérítési kísérlet a következő­képpen rekonstruálható: egy ismeretlen fiatalember, aki Los Angelesben szállt fe, felszólította a pilótát, hogy a gépet „vigye Észak-Koreá­­ba”. Feltehetően a gép piló­tája azt válaszolta, hogy ilyen hosszú útra nem ren­delkezik megfelelő mennyisé­gű üzemanyaggal. Így a gép San Franciscóban leszállt. A repülőgépeltérítő ekkor en­gedélyt adott, hogy az uta­sok­­ egy része leszálljon. A pilóta felszólítására a gé­pet körülvevő biztonsági gépkocsik vezetői nem száll­tak ki. A gép egyik utasa, akiről később kiderült, hogy a Brinks amerikai cég ér­tékpapír szállítmányának biztonsági őrzője „rendőr­ség” felkiáltással a gépelté­rítőre vetette magát. A fia­talembert súlyos sebesülés­sel kórházba szállító

Next