Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

Szerdc si­ külpolitikai kommentárunk Tanácsterem a tóparton A KONFERENCIÁK városában, a Genfi-tó partján újabb jelentős tanácskozás kezdődött: megnyílt a lesze­relési értekezlet ezévi ülésszaka. A munkában huszonöt ország vesz részt és ez a szám önmagában is jelez va­lamit. Mindenekelőtt azt, hogy a világszervezet által hi­vatalosan kijelölt leszerelési bizottság egyik tagja, Fran­ciaország változatlanul hiányzik a genfi zöldasztal mel­lől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy másik nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalom, a Kínai Népköz­­társaság sem vesz részt a leszerelési megbeszéléseken, máris előttünk áll a témával kapcsolatos egyik legfon­tosabb feladat: el kell érni azt, hogy előbb-utóbb leg­alább a legérdekel­tebbek, a nagyhatalmak teljes szám­ban képviseltessék magukat. Ehhez természetesen még sok mindennek kellene tör­ténnie. Francia viszonylatban annak, hogy Pompidou lemondjon az általában pozitív De Gaulle-i külpolitika e negatív örökségéről, kínai viszonylatban pedig egy ilyen folyamatnak alighanem a teljes jogú ENSZ-fel­­vét­ellel kellene kezdődnie. Ez a két példa is jól érzékelteti, milyen sokféle vo­natkozása van a genfi tárgyalásoknak, még azokat il­letően is, akik demonstratívan nincsenek jelen. Szeren­csére nemcsak negatívumok léteznek a leszerelési prob­lémával kapcsolatban. HOSSZÚ ESZTENDŐK kemény — és nem utolsósor­ban a genfi nemzetek palotájában a szovjet delegáció által végzett — munkája nyomán ma már olyan ered­ményeikre emlékeztethetünk, mint az 1963-ban megkö­tött atomstop-egyezmény, a világűrről és legutóbb a tengerfenék atommentesítéséről kötött moszkvai megál­lapodások. Az osztrák fővárosban rövidesen folytatód­nak a SALT-tanácskozások és ez a tény önmagában is jelentős vívmány, beszédes érv amellett, hogy az erő­feszítések nem reménytelenek. Nem véletlen, hogy sok éven át még részmegállapo­dásokra sem volt kilátás és szinte valamennyi lénye­ges haladás az utóbbi fél évtizedre esik. Addig, amíg Washington még egyáltalán megpróbálhatta fenntartani a nukleáris erőfölény illúzióját, a Potomac partjáról csak nemleges válaszok érkeztek minden szovjet javas­latra. A változás oka ezen a fontos területen is az erő­viszonyok látványos és visszavonhatatlan módosulása. AZ EMBERISÉG jövőjének alternatívája az atomhábo­rú, vagy az atombéke. A tóparti tanácsteremben is azért harcol a szocialista diplomácia, hogy ez a hamleti nagy­ságrendű kérdés valamennyiünk javára, az élet győzel­mével oldódjék meg. Jordániai parlament Küldöttségek utaznak az aratás iszlám orvosokba A jordániai parlament szer­dai ülésén határozatban uta­sította vissza és ítélte el az önálló Palesztina­ állam léte­sítésének gondolatát. A jordániai képviselők vé­leménye szerint a palesztínai állam létrehozása a Paleszti­nai nép ügyének felszámolá­sát jelentené. A parlament részletesen tájékoztatni fogja a döntésről az arab kormá­nyokat, és a nemzetközi szer­vezeteket. A jordániai parlament szer­dai ülésén úgy döntött: fel­kéri Líbiát és Kuvaitot, hogy újítsa fel a jordániai belső összetűzések miatt felfüg­gesztett segély folyósítását és ezáltal tegye lehetővé Jordá­nia számára a közös ellenség elleni harc folytatását. Hamarosan jordániai par­lamenti küldöttség keresi fel az arab és az iszlám főváro­sokat, és kifejti Jordánia ál­láspontját. r M­ampik­özi tiltakozás az angol ' C7 fegy­verszá­mí­tasok ellen ADDISZ ABEBA: Az Addisz Abebába akk­reditált afrikai nagykövetek szerdán együ­ttesen követel­ték: az afrikai egységszer­vezet miniszteri tanácsa tűz­ze napirendre azt a kérdést, hogy az angol kormány he­likoptereket ad el a Dél-af­rikai Köztársaságnak. ACCRA: A ghánai kormány fenn­tartás nélkül elítéli Aguliá­­nak azt a döntését, hogy fel­újítja a fegyverszállításokat a Dél-afrikai Köztársaság­nak. NEW YORK: Szerdán közzétett nyilatko­zatában U Thant ENSZ-fő­­titkár közvetve szemére veti Nagy-Britanniának, hogy megsérti a Biztonsági Tanács határozatait, amelyek embar­gót rendeltek el a dél-afrikai fegyverszállításokra. Nyilatkozatában U Thant kifejezte azt a reményét, hogy az embargót az összes államok tiszteletben fogják tartani. Az ENSZ szóvivője szerint ez a felhívás Francia­­országnak is szóL Február 5-én, Gorkij vá­ros megyei kórházában el­hunyt Rákosi Mátyás — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége­ volt el­ső titkára —, hamvait haza­­szálltották és a családtagok részvétele mellett elhelyez­ték a Farkasréti temető ko­­lumbáriumába. ★ Fuzsijamát, a Pekingben tartózkodó volt japán kül­ügyminisztert fogadta Csou En Laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának elnö­ke, és Kon Mozso, az Orszá­gos Népi Gyűlés állandó bi­zottságának al­elnöke. ★ A Patet Lao fegyveres erői szétverték és megfutamodás­­ra ké­n­ys­zerí­t * ek a T­aosz területére behatol ssigoni csanatok egy újabb roham­­zniszló?l­­ át — közölték szer­dán erte Saigonban. A dél-v­etnami területen felrep’dt és laoszi bevetésre kész további nvo­c s^ymi Pf*Via pnrí‘*,T^.'pok von a1 pinnk miffs’7’! ^9. á<­ss^^ortosult...” — írja az AFP. ötven spanyol politikai fo­goly levelet juttatott ki bar­celonai börtönéből. Ebben leírják, milyen kegyetlen bá­násmódban részesíti őket a Franco-rendszer titkosrend­őrsége. A levél szerzői azzal vá­dolják a titkosrendőrséget, hogy éppen akkor fokozza terrorját valamennyi spanyol demokrata ellen, amikor a spanyol kormány hat hónap­ra felfüggesztette az alkot­mányjogokat. Mint Moszkvában közölték, a szovjet és a francia kül­ügyminisztérium képviselői Párizsban február 22-én és 23-án tanácskoztak az indo­kínai helyzetről. A konzul­tációra Pom­pidou elnök szovjetunióbeli látogatása so­rán 1370. október 13-án alá­írt szovjet—francia jegyző­könyv alapján került sor.­­ Az amerikai haditudósító­kat kedden kitiltották Laosz­­ból és a laoszi bevetésről visszatérő amerikai pilótáik gyülekező helyeiről. A nem hivatalos, de annál hatékonyabb hírzárlattal egyidejűleg a washingtoni Fehér Ház bevetette „nagy­ágyúit” a laoszi fejlemények miatt egyre nyugtalanabbá váló közvélemény megdolgo­zására. Laird hadügyminisz­ter a washingtoni sajtótudó­­sítój­at tájékoztatta kedden arról, hogy a laoszi invázió „a tervek szerint halad” Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója pedig a kongres­­­szus republikánus vezetőit biztosította a hadműveletek „sikeréről”. Élénk diplomácia Kairóban KAIRO: Szerdán az egyiptomi fővá­rosban megkezdődtek a tár­gyalások a CSKP Vasil Bi­­lak KB-titkár vezette kül­döttsége és az Arab Szocia­lista Unió küldöttsége között. Az egyiptomi pártot a meg­beszéléseken Diaeddin Daud, az ASZU Legfelsőbb Végre­hajtó Bizottságának tagja képviselte. Daud az első ta­nácskozás után elmondta, hogy a megbeszélés közép­pontjában a közel-keleti vál­ság, az izraeli expanzionista politika, a szocialista és ha­ladó rendszerek elleni impe­rialista és cionista felforgató cseleketek sorozata, vala­mint az arab és a csehszlo­vák párt további együttmű­ködésének lehetősége állt. A következő megbeszélést va­sárnap tartják. A CSKP kül­döttsége kedden érkezett öt­napos látogatásra az egyipto­mi fővárosba és az ASZÚ meghívásának tesz eleget. Mahmud Favzi miniszterel­nök fogadta Jean De Lip­­kowski francia külügyi állam­titkárt, aki később Riad kül­ügyminiszterrel és Labib Su­­keirrel, az egyiptomi ne­mzet­­­gyűlés elnökével is találko­zott. A megbeszélések kö­zéppontjában a közel-kel­­­i válság, és a konfliktus me oldását célzó francia erőfe*­szításért, vala­mint a két or­szág gazdasági és kulturált kapcsolatai álltak. Xjervan csak Kairóban tá­­­gyal Patru Burl­ara tomv­­i külügyminiszter is. Burl­­i és az általa vezetett romá­n küldöttség kedden érkeze­t Kairóba. I 1471. február 23., csütörtök Péter János fu­r^­os tárgyassal Kouveitii­ng ban­ Poul Härtling dán külügyminiszter (jobbról) és Péter János. (Tetefoto — AP—MTI—KS) Szerdán délelőtt Koppen­hágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kultu­rális egyezményt. Magyar részről a megálla­podást Péter J­ános külügy­miniszter, dán részről pedig Poul Härtling külügyminisz­ter írta alá. A 19 cikkelyből álló meg­állapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kí­séretében levő személyiségek elmondották — a jelenlegi hivatalos látogatás egyik fon­tos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak ed­dig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megállapodá­sa s az a készség, amellyel a dán fél ennek az egyez­ménynek a létrejöttében köz­reműködött, meggyőző bizo­nyítéka a kétoldali kapcsola­tokban feltáruló további le­hetőségeknek is. Az öt évre szóló magyar­­dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János külügyminiszter megkezdte hivatalos tárgyalásait Poul Hartlinggal A másfélórás eszmecsere elején Poul Hartling üdvö­zölte Péter Jánost és kísé­retének tagjait. Emlékezte­tett arra, hogy a magyar kül­ügyminiszter jelenlegi láto­gatása Per Haekkerup, volt dán külügyminiszter 1936-os, budapesti látogatásának vi­szonzása, mivel az új dán kormány megújította a kü­l­ügyminiszterünknek szóló meghívást. Péter János elmondotta, örömmel ragadta meg az al­kalmat, hogy most megbeszé­léseket folytathat a dán ve­zető politikusokkal. Tolmá­csolta a magyar kormány Baunsgaard minisztere Imik­nek és Härtling külügymi­niszternek szóló meghívását. Az eszmecsere folyamán a két miniszter egyetértett ab­ban, hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését semmi­féle zavaró tényező nem aka­dályozza s tovább kell fej­leszteni az országaink kö­zötti kulturális, gazdasági és ipari, valamint a két nép és kormányai közötti személyes kapcsolatokat egyaránt. Pé­ter János felhívta a figyel­met arra, hogy az ipari koo­peráció formájában létrejövő együttműködés a kereskedel­mi kapcsolatoknál is erősebb és tartósabb összekötő kap­csot jelenthet a két ország gazdasága között Magyaror­szág, amely megkülönbözte­tés nélkül folytat gazdasági együttműködést minden or­szágnak különösen érdekelt a skandináv országokkal való ipari kooperációs tárgyalások folytatásában. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági lá­togatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd a koppenhá­gai tőzsdepalotába hajtatott, ahol D. Björner, a Dán Ke­reskedelmi Kamara elnöke adott ebédet külügyminiszte­rünk tiszteletére. Az ebéden mintegy 30 dán nagyiparos, kereskedelmi és pénzügyi szakember vett részt. Péter János itt rövid beszédben foglalkozott a két ország fej­lődő kereskedelmi és gazda­sági kapcsolataival, s kérte a dán üzletembereket, elsősor­ban a kereskedelmi kamara magyar szekciójának tagjait, hogy törekedjenek e kapcso­latok továbbfejlesztésére, az együttműködés újabb terüle­teinek felderítésére. Délután 5 órakor a magyar külügyminiszter a Dán Kül­politikai Társaságban tartott előadást. Foglalkozott a két ország kapcsolatainak kérdé­seivel és elismeréssel emlé­kezett meg a délelőtt aláírt magyar—dán kulturális meg­állapodásról, amely az 1969- ben létrejött ötéves keres­kedelmi egyezménnyel együtt biztosítékot nyújt az együtt­működés további, sokoldalú fejlesztésére. Az előadás má­sodik részében Péter János a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok külpo­litikájának főbb vonásait is­mertette. Megemlékezett egyebek között a Varsói Szerződéshez tartozó államok külügyminisztereinek leg­utóbbi, bukaresti találkozó­ján elfogadott álláspontról. Este a dán kormány hiva­talos vacsorát adott a ma­gyar külügyminiszter tiszte­letére. Szerdán a Mátrában befe­jeződtek az országos síbaj­nokság küzdelmei. Eredmények: férfi lesikló bajnok: Havas Endre (Bp. Honvéd). 2. Mórotz (BKV 1 re). 3 Gazdié cű. Dózsa) Bp Honvéd Női lesikló bajnok: Orbán­né (BKV Előre). 2. Mészáros (Kékesi Sas) 3. Mikoláné (MAFC). Csapatbajnok: BKV Előre. A férfi alpesi összetett baj­nok Havas Endre (Bp. Hon­véd), 2. Mórotz (BKV Előre), 3. Gazdig (­ Dózsa). Női alpesi összetett baj­nok: Mikoláné, 2. Kővári Enikő (BKV Előre), 3. Orbán­ná­l SSV Eä&e». Szerencsés autóbaleset Svédországban Svédországban, a Trojerh hídon a sofőr elvetette ••­ral­­mát teherautójának kormánya felett­­ is áttörte a korlá­tot­­, de a kocsi nem zuhant le a 95 lábnyi mélységbe, nem esett a befagyott vízbe, hanem a hídon maradt. A gépkocsivezető és kocsija két órán át lebegett ég és föld között, amikorra megérkeztek a mentők. vTelefoto — AP—MTI—KS)

Next