Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Az együttműködés hétköznapjai l LUBOMIR STROUGAL csehszlovák szövetségi kormányfő most befejeződött magyarországi látogatása tovább terebélyesei népeink kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatait. Ezeket a kapcsolatokat sok tényező teszi rendkívül fontossá. Múltunk minden tanulsága, jelenünk számos közös feladata és jövőnk megannyi közös célkitű­zése az eleve adott földrajzi koordinátákon, a földrajzi közelségen túl is egyenesen kötelez bennünket a magyar —csehszlovák barátság nagy hagyományainak ápolására és kiteljesítésére. Gazdasági együttműködésünk biztatóan fejlődik. Nem­rég tartotta meg fővárosunkban 8. ülésszakát a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyesbizottság, amelynek tanácskozásain elége­detten állapították meg: az elmúlt esztendőben 14 szá­zalékkal növekedett országaink külkereskedelmi forgal­ma. A további bővülésről gondoskodik az egyezmény. RENDKÍVÜL INTENZÍV a két szomszédnép kölcsö­nös kulturális érdeklődése és a két kabinet a jövőben is mindezt segítséget megad ennek a jogos igénynek a kielé­gítéséhez. A Balatonnál, vagy éppen a Tátra festői feny­vesei között gyakran hangzik fel magyar, illetve cseh, vagy szlovák nyelven új és régi barátok kölcsönös-szí­vélyes köszöntése és a növekvő turistaforgalom a „népi diplomácia” eszközeivel erősíti értékes módon népeink barátságát Ennek a barátságnak a legerősebb pillére az eszmék közössége, az alkotó marxizmus—leninizmus gránitalapja. Mindkét ország — amint ezt a látogatásról kiadott köz­lemény hangsúlyozza —, kiemelkedő fontosságot tulajdo­nít a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal való barátság elmélyítésének és az együttműkö­dés szakadatlan fejlesztésének. Mindkét ország aktívan közreműködik a szocialista tábor két rendkívüli jelentő­ségű szervezete, a Varsói Szerződés és a KGST erősíté­sében. ESZMEI KÖZÖSSÉGÜNK természetes következmé­nye az emberiség sorskérdéseinek teljesen azonos meg­ítélése. Ennek a jegyében méltatta a két kormányfő a szovjet—nyugatnémet, valamint a lengyel—NSZK egyez­ményeket és hangoztatta azt az alapvető­­ tényt, hogy a­­ müncheni egyezmény a hitlerista agresszió e terméke, ér­­t­vényteien és ezt Bonnak is el kell ismernie.­ Dr. Strougal már visszaérkezett hazájába. A nagy je­­­­­lentőségű tárgyalások befejeződtek. Most kevésbé látvá­­­­nyos, de nem kevésbé fontos időszak következik: a meg­­­­állapodénak megvalósításáé, az együttműködés hétköznap­­­­jaié. AA/WWW Nixon külpolitikai üzenete Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön dél­ben az amerikai kongresszus elé terjesztette kötetnyi ter­jedelmű külpolitikai üzene­tét „Az Egyesült Államok külpolitikája az 1970-es években — a béke építése címmel. A 180 sűrűn gépelt oldalon mintegy 65 000 szót tartalmazó tanulmány felol­vasása legalább 10 órát ven­ne igénybe, ezért a törvény­­hozás tagjai írásban ismer­kednek meg az elnök üzene­tével, amelyhez Nixon rövid szóbeli bevezetőt mondott. A szokatlanul nagy terje­delem ellenére az elnöki üze­net legmeglepőbb vonása az, ami hiányzik belőle: a folya­matban levő laoszi invázió­ra csupán a­­ vietnamizálási program keretében utal. Felhívás a­zok lakosságához A VDK hatóságai csütör­tökön felszólították az or­szág lakosságát: vértezze fel magát egy esetleges invázió­val szemben. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja csütörtöki vezércikkében a laoszi hadi helyzettel foglal­kozva leszögezi: „tekintettel az amerikai légierő korlátlan bevetésével való fenyegető­zésre, valamint arra a ve­szélyre, hogy Észak-Vietnam ellen inváziót hajtanak vég­re, a VDK népének és had­seregének állandó készült­ségben kell állnia. Péter János folytatta a­ dániai hivatalos tárgyalásait KOPPENHÁGA: Csütörtökön a dániai hiva­talos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalá­sait, majd megismerkedett­­ két nemzetközi hírű dán­­ iparvállalattal. K. Helveg Petersen, kultu­rális és leszerelésügyi mi­niszter ezúttal utóbbi minő­ségében vett részt a­­ magyar külügyminiszterrel folytatott csaknem egyórás megbeszé­lésen. A beszélgetés során szóba került, hogy mindkét fél örömmel fogadta a tö­megpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó szerző­dés aláírását és kifejezte ér­dekeltségét a bizalom légkö­rének megteremtésében, amely lehetővé teszi a to­vábbi lépéseket az enyhülés felé vezető úton. A délelőtti hivatalos meg­beszélést követően a külügy­miniszter megtekintett egy új város környéki bevásárlóköz­pontot, amely Észak-Európa legnagyobb ilyen jellegű lé­tesítménye. Ezután a világpiacon Rex- Rotary néven szereplő dán vállalat központi gyártelepé­re látogatott el, ahol megte­kintette a cég által gyártott ultramodern fénymásoló, sok­szorosító és stencilező gépe­ket. Az Anhydro As nevű dán vállalatnál tett látogatásának az adott különös hangsúlyt, hogy ez a cég máris szerző­dést kötött hazai vállala­tainkkal egy teljes tejporító gépsor leszállítására, s igen érdekelt a most folyó újabb tárgyalások kimenetelében, mivel azok sikere esetén két zöldtakarmány-aprító üzem leszállítására is megrendelést kaphat Magyarországról. „Külügyminiszteri szintre” ezt a látogatást az a körül­­­mény emelte, hogy itt nem egyszerű kereskedelmi ügy­letről, hanem a magyar fél szerint jóval tartósabb gaz­­­dasági kapcsolatokat bizto­sító termelési kooperációról van szó. Jelen esetben a ma­gyar—dán együttműködés az úgynevezett Vepex eljáráson alapul, amely magyar talál­mány, s amelynek alkalma­zására az Anhydro szerződést kötött a Licencia nevű buda­pesti vállalattal. A csütörtöki dán lapok, köztük a legnagyobb koppen­hágai napilap, a Berlingske Tidende ismertetik Péter Já­nos hivatalos látogatásának szerdai eseményeit. A Borsen című gazdasági napilap csütörtöki száma,egy teljes oldalt szentel az An­hydro és a Licencia közötti kooperáció ismertetésének. Képünkön: külügyminiszterünk a dán Értéktőzsdén. Stoph-levél és a „harmadik szint” Willi Stoph NDK kor­mányfőnek a nyugat-berlini főkormányzóhoz intézett le­velét Bonnban úgy fogadták, mint a legfontosabb kezde­ményezést, amelyet az NDK kormánya eddig Nyugat-Ber­­lin irányába tett. A levél szövegét csütörtökön a kora délutáni órákban hozták nyil­vánosságra a nyugatnémet fővárosban. Brandt kancel­lár azonban már csütörtök reggel beszámolt róla a mi­nisztertanácsban, s ezzel pár­huzamosan lázas tárgyalások kezdődtek meg Bonn és Nyu­­gat-Berlin, valamint Bonn és a három nyugati nagyhata­lom között. Mint az MTI tudósítójá­nak illetékes bonni kormány­körökben elmondották, Bonnt részben meglepte, részben nem lepte meg az NDK kor­­mány­­őjének levele. Nem lepte meg abból a szem­pontból, hogy bizonyos NDK- javaslatok a dolog természe­ténél fogva esedékesek vol­tak, meglepte viszont Bonnt a levél időpontja. Ebből a nyugatnémet kormány arra következtet, hogy az NDK kormánya pozitívan ítéli meg a négyhatalmi tárgyalásokat, s értelmét látja megnyitni az úgynevezett „harmadik szintet”. a Szovjetunió Határozottan elítéli a Laosz elleni f@§f^® res­iniff«i»at MOSZKVA: A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi in­tervenciójával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta ki: A Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekmé­nyeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány határo­zottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általá­nosan elfogadott nemzetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötele­zettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya révén vállalt. Az Egyesült Államok lábbal tiporja az indokínai rendezés­re vonatkozó 1954-es genfi megállapodásokat és az 1962- ben Laoszra vonatkozólag el­fogadott genfi egyezménye­ket, amelyek jó alapot terem­tettek az ország helyzetének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadmű­veletek kiterjesztése Kam­bodzsára és a saigoni­ ame­rikai fegyveres erők betörése Laoszba, az agresszió foko­zása és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az ame­rikai imperializmus részéről Indokína népei ellen elköve­tett és­­ világszerte felháboro­dást keltő agresszió egy-egy láncszeme.­­ Az Egyesült Államok a ci­nikus vietnamizálási politi­kát követve, laoszi tervei­nek közvetlen végrehajtására a dróton rángatott saigoni bábrendszer csapatait állítot­ta be annak a számításnak alapján, hogy „ázsiaiak kezé­vel harcol az ázsiaiak el­len”. Washingtonban azt ál­lítják, hogy az amerikai fegy­veres erők „korlátozottan vesznek részt a behatolás­ban” csupán a dél-vietnami csapatok tüzérségi támogatá­sát és utánpótlását biztosít­ják. Az efféle állítások arra va­lók, hogy megtévesszék a vi­lág közvéleményét, ámde senkit sem vezetnek félre. Az amerikai légihaderő és tüzér­ség napról napra, óráról órá­ra tömeges támadásokat hajt végre Laosz területe ellen, bombák és lövedékek ezreit zúdítja az ország békés la­kosaira, halált és pusztulást okozva. Mint Washingtonban hivatalosan kijelentették az amerikai légihaderő laoszi felhasználására vonatkozólag nem szabnak semmiféle kor­látozást. Tarthatatlan és kihívó az a tény, hogy az Egyesült Államok a korábban egy másik, Laosszal szomszédos országba betört amerikai csapatok „önvédelmére” és „biztonságának megteremté­sére” való hivatkozással pró­bálja igazolni a Laosz terü­letére történt behatolást. Ilyesmit a múltban is lehe­tett hallani a gyarmatosítók­tól, amikor kiszemelték útonálló támadásuk soron következő áldozatát. Ha a nemzetközi gyakorlatban ez a logika érvényesülne, ak­kor a világon teljesen el­uralkodna az önkény és egyetlen nép sem érezhetné magát biztonságban. Február 17-i sajtóértekez­letén Nixon amerikai elnök egyértelműen kijelentette, hogy nincs kizárva, az ame­­rikai légihaderő újabb be­vetése a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok vezetői úgy látszik, hozzá akarják szoktatni a közvéleményt ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok Indokínában büntet­lenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok min­dent megúsznak szárazon. Veszedelmes tévedés ez, amely a legkomolyabb kö­vetkezményeket vonhat ma­ga után. Mindenekelőtt ma­gára az Egyesült Államokra nézve. Az Egyesült Államok már viselt széles körű légi­­ háborút a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen Jól ismeretes, mivel végző­dött ez a meggondolatlan kaland: teljesen kudarcot vallott az a számítás, hogy így megtörhetik a VDK -é-Most is kudarc vár az Egyesült Államoknak arra a tervére, hogy az Észak-Viet­nam ellen irányuló katonai provokációk útján éri el cél­ját. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság a szocialis­ta család tagja. A Szovjet­unió és a többi szocialista állam segítséget nyújt ez­után is a testvéri vietnami népnek az Egyesült Államok agressziójának visszaverésé­ben. Az Egyesült Államok lao­szi betörése, a VDK elleni provokációk fokozásával va­ló fenyegetőzés csak arra alkalmas, hogy további bo­­nyodalmakat idézzen elő az indokínai helyzetben meg­nehezítse a vietnami békés rendezés módozatainak fel­kutatását, valamint L­aosz és Kamb-od­sa semlegességé­nek biztosítását. Az ameri­kai verték legutóbbi kije­­lentésb­é­ől ítélve, az Egye­sült Álllamok­ nem mutat készséget a komoly és konst­ruktív tárgyalásra a vietna­mi ügyben jelenleg Párizs­ban folyó, megbeszéléseken. Mindez megcáfolja a hivata­los amerikai személyiségek több ízben hangoztatott ki­jelentését, hogy békés ren­dezésre törekednek Indokí­nában. Az Egyesült Államok,ami­kor olyan könnyen sutba dobja a magára vállalt nem­zetközi kötelezettségeket, e cselekményeivel aláássa azo­kat az alap­kat amelyekre az államközi kapcsolatok épüln­e. Az Egyesült Ál­a­­mok súlyos felelősséget vál­lal a nemzetközi helyzetben mutatkozó újabb bonyodal­makért. Említett cselkmé­­nyei nem múlhatnak el nyomtalanul a szovjet -ame­rikai kapcsolatokat illetően sem. A kormánynyilatkozat em­lítést tesz a hel­yet mega­­­d sák­ tett ja­vasl­tokról, majd így fejeződik be: A Szovjetunió nem hagy­hatja figyelmen kívül az amerik­ai agresszió újabb esz­kalációját. A szovjet nép kész továbbra is megadni min­­den szükséges segítséget a testvéri Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak, az indokínai hazafiaknak, akik tö­vényes jogaikat védelme­zik, létfontosságú érdekek­ és ványaik megvalósításáért harcolnak. Nem kétséges hogy Viet­nam, Kambodzsa és Laosz népeinek igazságos ügye diadalma­sodni fog. 1990 február 26„ péntek ­<ép?dü­­rönkön érkezet Bamedien algériai elnök bejelentette az ország földgázkin­csének államosítását, valamint a francia olajtársaság rész­vénytöbbségének átvételét .Telefoto — AP—MTI—KSfc Vállalatunk azonnal fel­vesz kereskedelemben jár­tas és gyakorlattal rendel­kező áru­köny­velői FÉMVILL Kereskedelmi Vállalat, egri telepe, Eger, Nagyváradi u. Szövetkezetünk üzleti ér­zékkel rendelkező felüi keres körzeti felvásárló­jelentkezés: ÁFÉSZ, Eger, Rottenstein köz 3. Kereskedelmi főosztályon. azonnali­­ belépéssel állandó budapesti foglal­koztatással 16 év feletti férfi és nő? munkavállaló­kat segéd- és betanított munkakörbe Fr?v-'s­ü­nk továbbá' laka­tost, villanyszerelőt, betaní­tott faipari gépmunkást pO-»-?.'iVOTŐ ZéP-keze’őkp* fűtőket Dömner* vezetőket valamint takarí­tónőket Jelentkezés: Könnyűbeton és Szigetelő­anyag ipari Vállalat Szigetelőanyag-gyára, Budapest X. X oszlopy u. 2. vagy a Fedéllemezgyára. Budapest XX., Dózsa Gy. út 63. középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőt ke­resünk egri munkahelyre, „Iparigazgatás” jeligére az egri Magyar Hirdetőbe.

Next