Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában
Mosonyi E.: A vízerőhasznosítás helyzete volna a szerző felfogásával—, csupán arról van szó, hogy a fejlődéshez szükséges időtényezőnek itt-ott elkövetett alábecslése megzavarta az energiahordozók kihasználásának ésszerű megosztásáról kialakuló szemléletet. Az európai energiagazdálkodás fejlődésében a fent említett szempontok jobban érvényesültek, mint a világ villamosnergiatermelésében általában, mert — az Észak-Amerikai Egyesült Államok mellett — a hőerőművek és atomerőművek versenye Európában, vagy legalábbis annak nagy részében érvényesült legjobban. Az energiatermelés terén kevésbé fejlett három kontinensen — Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, — továbbá az amerikai kontinensen Kanadában a vízerőhasznosítás fejlődése, egyéb energiahordozók alárendeltebb versenye miatt, jóval zavartalanabb volt. A fent idézett időszakos visszaesések, illetve a fejlődés ütemének időnkénti lanyhulása ellenére is megállapítható azonban, hogy a vízerőhasznosítás világviszonylatban, de európai viszonylatban is figyelemre méltó fejlődés előtt áll. Európa ki nem használt vízerőkészlete még számottevő, s ennek zöme mai felfogásunk szerint gazdaságosan ki is használható. 2. Európa vízerőkészlete Európa vízerőkészlete lényegében vízfolyásainak vízerőkészletéből tevődik össze, de ehhez hozzászámítható az európai partok mentén kihasználható árapály energia is. Az európai vízfolyások vízerőkészletének megoszlásáról az 1. táblázat, és a világ vízerőkészletéhez való viszonyáról a 2. táblázat ad tájékoztatást. A táblázatok a 1. táblázat Az európai folyók átlagos hidrológiai év középvízhozamára vonatkoztatott elméleti (bruttó) vizerőkészlet (W. Siebinger nyomán) TaoA. 1. TeopemmecKUn (epymmo) eudpodHepiemimecKuy pecypc eeponencKux peK, omneceHUbin K cpedHeMy pacxody eodbi cpedneio zudp0A0eudiecK0i0 eoda Table 1. Theoretical (gross) water power resources of the European rivers referred to the mean discharge of the average hydrologio year 2. táblázat A Föld elméleti (bruttó) vízerőkészletének megoszlása kontinensek szerint* TaoA. 2. PacnpedeAenue meopemmecKozo (opymmo) Budpo3Hepeemu miecKoeo pecypca 3eMAu no omdeAbHbtM KOHmuHeHmaM Table 2. Distribution of the theoretical (gross) water power resources of the world according to continents * A kimutatás csak a vízfolyások vízerőkészletére vonatkozik, a tengerek vízerőkészletét nem tartalmazza. közepes hidrológiai év számtani középvízhozamaiból számított elméleti (fizikai) vízerőkészletet tartalmazzák, a forrástól a torkolatig, függetlenül a kihasználás műszaki lehetőségeitől és gazdaságosságától. A 2. táblázatból látható, hogy Földünk elméleti vízerőkészletéből 3,6% esik Európára, beleértve a Szovjetunió európai részét is az Uranig. Megjegyzésre méltó, hogy a Szovjetunió ázsiai részének elméleti vízerőkészlete több mint egész Európáé, éspedig kb. 260 millió kW, aminek kereken 50%-a a három nagy szibériai folyóhoz az Obhoz, a Jenyiszejhez és a Lénához tartozik. Az elméleti vízerőkészletek természetesen csak durva összehasonlításra alkalmasak, mert a kimutatások a nagy folyamok torkolati szakaszainak roppant nagy fizikai teljesítményét is tartalmazzák, jóllehet azok sem a műszaki kihasználhatóság mértéke, sem a gazdaságosság tekintetében nem egyenértékűek a közepes és nagy esésű szakaszok hasonló abszolút értékű elméleti vízerőkészleteivel. Éppen ezért a gyakorlat szempontjából a kihasználható vízerőkészlet ismerete fontosabb. Sőt az újabban kialakult gyakorlat szerint nem is a teljesítményeket adják meg a statisztikai adatszolgáltatásban, hanem a kihasználható évi energiamennyiségeket (kWó-ban), ami abban leli magyarázatát, hogy a vízerőművek jobbára alapenergiát szolgáltatnak. A 3. táblázat tünteti fel az európai országok kihasználható vízerőkészletét. A kihasználható vízerőkészletet az egyes országok az elméleti teljesítményből valamely, a kihasználás lehetőségét kifejező, megbecsült csökkentés segítségével adják meg. A csökkentési tényező nagyságára az Európai Gazdasági Bizottság javaslatai adnak tájékoztatást. E szerint az elméleti (bruttó) vízerő-teljesítmény közismert N (kW) = 9,8 QH (m3/sec -m) képletéből, a vízerőkészlet lehetséges legnagyobb kihasználását feltételező 80%-os eredő hatásfok figyelembevételével, az QH összefüggést kapjuk. (Nem tévesztendő össze az erőtelep max. teljesítőképességének az előbecs •Egész Európa : kereken 200 millió kW Vízgyűjtő, illetve vízfolyás Izland Írország Anglia (Egyesült Királyság) Skandináv-félsziget (Kola-félszigettel) Finnország Barents-tenger folyói az Uraitól Finnországig . Néva vízgyűjtője Balti-tenger folyói a Névától Oderáig Éíszaki-tenger folyói : Elba, Weser, Ems, Jütland Rajna és mellékfolyói Mass, Szajna Loire vízgyűjtője Adburig Pireneusok vízgyűjtői beleértve az Aude folyót . Rhône vízgyűjtője Nyugati Földközi-tenger szigetei Appenninek a Po nélkül Alpokból az Adria mellékfolyói : Po, Adige, Tagliamento Adria mellékfolyói a Dinári Alpokból : Sochatól a Drinig Drintől a Wardarig Wardar, Struma, Marica—Dunáig Duna vízgyűjtője Dnyesztr, Dnyepr, Don Európai folyók a Kaspi tengerbe : Volga, Ural .. Elméleti teljesítmény millió kW-ban 4,0 0,4 2,0 37,0 1,8 7,0 1,5 3,5 1,5 10,0 1,0 4,5 26,5 18,5 1,0 5,0 11,0 3,7 2,3 3,0 40,0 2,5 12,0 199,7 Kontinens Elméleti (bruttó) közepes vízerőkészlet Kontinens millió kW a Föld egészének %-ában Európa Afrika Észak-Amerika Dél-Amerika Ausztrália és Óceánia 200 2310 1150 720 1110 120 3,6 41,2 20,5 12,8 19,8 2,1 Világ 5610 100,0