Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Varga Miklós–dr. Kelemen László: Az ipari vízgazdálkodás fejlődésének főirányai
2 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Varga M.—dr. Kelemen L.: Az ipari vízgazdálkodás főirányai I. táblázat A magyar ipar teljes vízigényének megoszlása vízhasználati célok szerint Table 1. Distribution of the total water damang of the Hungarian industry according to the different water use objectives A felsorolt termelési célú vízhasználatok arányai a különböző ipari üzemekben eltérőek. Egyes üzemekben a felsorolt vízhasználati módok mindegyikét, más üzemekben viszont csak néhányat alkalmaznak a termelési feladattól és a technológiától függően. Az üzemi járulékos vízhasználatoknak viszont csaknem mindegyike megtalálható minden ipari üzemben. Az egyes iparágazatok termelési értékre vetített vízigényességét mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat Az ipar fajlagos teljes vízigénye 1000 Ft termelési értékre vetítve, 1980. évi adatok Table 2. Specific total warer demand of the industry A tárgyalt vízigényességi fok azonban nemcsak a termelési feladatnak, azaz a gyártott termékfajtának és mennyiségének, hanem az alkalmazott gyártástechnológiának is nagymértékben függvénye, melynek változása a fajlagos vízigényt gyakran csökkenti, de nem egy esetben növelheti is. Az ipari üzemek a különböző termelsi feladatokhoz és technológiákhoz különböző mennyiségű és minőségű vizet igényelnek. Ennek megfelelően beszélnek — vízigényes, — közepesen vízigényes, és nem vízigényes termelés technológiákról illetve üzemekről. Az állami ipar 1980. évi teljes vízigénye 7,0 milliárd m3 volt, ami a népgazdaság összes vízigényének (lakosság, intézmények, öntözés, halászat, ipar) 75%-a. Az 1980 évi ipari frissvíz-igény 3,06 milliárd m 3 volt, a népgazdaság összes frissvízigényének 55—60%-a. Az ipar vízigényeinek eddigi fejlődését a 3. táblázat tartalmazza [5]. 3. táblázat A magyar ipar vízigényeinek alakulása Table 3. Variations in the Hungarian industrial water demand A magyar iparban az utóbbi évtizedben bevezetett új ipari termeléstechnológiák fajlagos teljesvízigényeit vizsgálva nem lehet elmondani, hogy ebben egyértelmű növekedési vagy csökkenési irány volna tapasztalható. Jelentkezik azonban annak igénye, hogy a vízben szegény területekre telepített ipar technológiáit úgy alakítsák ki, hogy a fajlagos friss vízigényük csökkenjen. Az ipari technológiák korszerű fejlesztésében ma már szempont a fajlagos vízigények csökkentése, de természetesen nem főszempont, illetve csak vízben szegény régiókban meghatározó a szerepe. Az ipartelepek — a villamosenergia-ipart nem tekintve — frissvízigényüknek 20%-át kapják ivóvízellátó közműből és használt vizeiknek mintegy 30%-át bocsátják közcsatornába. Ez az ipari vízhasználat azonban a közművek szempontjából jóval nagyobb jelentőségű. A közművek által szolgáltatott víznek közel 40%-át ipari üzemek használják és ennél nagyobb a közcsatornákba bocsátott szennyvizek ipari hányada. Iparágazat Hűtővíz Üze-Emi gyób ivótech. és vizek szoc. vizek Összes ipari vízhasználat ágazati aránya [%] Bányászat 28,3 51,6 20,1 0,8 Vill.energia-ipar 95,6 4,3 0,1 60,1 Kohászat 92,3 6,1 1,6 10,1 Gépipar 51,0 25,1 23,9 1,6 Építőanyagipar 28,8 66,9 43 1,8 Vegyipar 95,4 3,2 1,4 18,6 Könnyűipar Élelmiszeripar 0,2 50,5 87,5 44,7 6,3 4,8 3,5 3,5 Áll. ip. összes: 88,1 10,4 1,5 100,0 Villamosenergia-ipar nélkül 76,8 19,6 3,6 Iparágazat Bányászat 10,3 m 3/1000 Ft Villamosenergia-ipar 173,0 m 3/1000 Ft Kohászat 11,7 ill3/1000 Ft Gépipar 1,4 m 3/1000 Ft Építőanyagipar 2,5 m 3/1000 Ft Vegyipar 20,4 m 3/1000 Ft Könnyűipar 3,1 m 3/1000 Ft Élelmiszeripar 2,8 m 3/1000 Ft Ipar összesen: 12,1 m3/1000 Ft Villamosenergia-ipar nélkül: 6,7 m3/1000 Ft Év Teljes vízigény QT Frissvízigény ,,, QF értéke QF [%] [mrd m3/év] Villamosenergia-ipar 1950. 100 0,94 0,54 1,7 1960. 174 1,64 0,87 1,9 1970. 300 2,81 1,20 2,3 1980. 443 4,16 2,36 1,8 Többi ipar összesen 1950. 100 0,35 0,30 1,3 1960. 270 1,00 0,50 2,0 1970. 505 1,66 0,61 2,7 1980. 825 2,84 0,70 4,0 *n ... teljes vízigény _ QT vízkihasználási fissvízigény Q i tényező