Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Kemény Attila: A környezetvédelem, a természetvédelem és a víz kapcsolata

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM Kivonat: Kulcsszavak: Tisztelt Közgyűlés, Elnök Úr! Az a természetes igény, hogy a víz mindig és minden helyen elegendő mennyiségben és megfelelő minőség­ben álljon rendelkezésre, önmagában is különleges fel­adatot jelent. Általános célunk kell hogy legyen az, hogy hazánk — és természetesen nagyobb és általánosabb léptékben gondolkodva bolygónk - minden lakosának elegendő mennyiségű, jó vizet biztosítsunk úgy, hogy közben az ökoszisztémák víztani, biológiai és kémiai funkciói ne változzanak. Az emberi tevékenységnek alkalmazkod­nia kell a természet képességének határaihoz! Egy vízfolyás, tó minősége integrálva jelzi az adott vízgyűjtőre jellemző hidrometeorológiai körülményeket, és visszatükrözi különleges tulajdonságainál fogva, mint a legáltalánosabb oldószer valamennyi környezeti elemét ért ártalom káros hatásait. A természeti körforgásban a változó minőségű víz állandó kölcsönhatásban van a talajjal és a levegővel, és mint a tápláléklánc tagja, minden élőlénnyel. A víz lételeme az élővilágnak. A víz minősége megmutatja a vízgyűjtőn folytatott ipari, mezőgazdasági tevékenységet, a települések szer­kezetét, a terület esetleges különleges, sajátos haszno­sítását is. A hidrometeorológiai adottságok alapján alakult ki a víz „természetes állapota", s ehhez adódik hozzá az emberi tevékenység okozta hatás. Az intenzív mezőgazdaság és erdészet erózióhoz ve­zethet és a talajok tápanyagvisszatartó képességét csök­kenti. Ennek eredményeként nagymértékű a bemosó­dás. Az ipari tevékenység a nyers víz kinyerésével, a használt - szennyezett - víz visszavezetésével közvet­lenül, a levegőbe és a talajra kibocsátott szennyezéssel pedig közvetve befolyásolja a víz ökoszisztémáját. A levegőből kirakódó szennyező anyagok növelhetik a talajok és a vizek savasságát. A talaj degradációja és a savas lerakódások fokozzák a veszélyes anyagok és a növényi tápelemek kimosódását. Ez a víz szennyezettségét „diffúz" módon növeli. Az ipari termelés hulladékai, az intenzív mezőgaz­daság vegyszerei, a vízgazdálkodási beavatkozásokat olykor kísérő szikesedés, a természetidegen építési mód, az eutrofizációs jelenségek is lényegesen befo­lyásolják vizeink állapotát. A víz iránti egyre növekvő igények fokozott terhe­ket rónak a véges vízkészletekre. Egy ökoszisztéma típusú megközelítésre van szükség ahhoz, hogy minden vízhasználó számára megfelelő mennyiségű és minősé­gű vizet lehessen biztosítani és egyúttal hosszú távon az ökoszisztéma integritását is meg lehessen őrizni. Napainkban a környezet- és természetvédelmi szem­lélet erősödésével egyre inkább érvényesülni látszik az a elv, hogy a felszíni víz környezeti közeg, élőhely és csak ezek után természeti erőforrás, a hasznosítás tár­gya­ Ma már jól körvonalazódott az is, hogy a környe­zetvédelem és a vízügy csak összefogva, egymást se­gítve lesz képes megvalósítani azt, amit a „fenntartható fejlődés" jelent. Magyarországon ma még az infrastruktúra egyfajta „hagyományos hiánya" jellemző. Az ország 10 millió lakosából 4,4 millió él csatornázott területen. A kiépí­tett szennyvíztisztító kapacitás a kibocsátott szennyvi­zek 32 %-át képes kezelni, és a szennyvíztisztítók hatásfoka is kívánnivalót hagy maga után. Nyilvánvaló, hogy a csatornázás nélküli vízellátás elsősorban felszín alatti vizeinket, a szennyvíztisztítás nélküli csatornázás felszíni vizeinket, a nem megfe­lelő iszapkezelés-elhelyezés pedig mindkettőt és a talajt is szennyezi. Egy részről jelentős környezetvédelmi, vízvédelmi, vízgazdálkodási feladatokat jelöl ki, másrészről bizto­sította azt is, hogy értékes, vizes élőhelyeink egész sora máig megmaradhatott. Az ellentmondás, amely a környezetvédelem és a természetvédelem között körvonalazódik csak látszóla­gos. Ugyanis a környezetvédelmi beavatkozások hiánya lehetővé tette e vizes élőhelyek megmaradását, de ha továbbra sem, avatkozunk be, egyben lehetetlenné is teszi azt a terület, ill. a vizek teljes elszennyezésével. Környezetvédelmi célkitűzés az, hogy elérjük a kb. 70 %-os közcsatornázási arányt, kiépítsük az ehhez A környezetvédelem, a természetvédelem és a víz kapcsolata Kemény Attila Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Fő­ u. 44-50. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Hidrológiai Társaság 1993. október 19-én tartott közgyűlésén tartotta meg itt közölt előadását. ,A víz iránti egyre növekvő igények fokozott terheket rónak a véges vízkészletekre. Egy ökoszisztéma-típusú megközelítésre van szükség ahhoz, hogy minden vízhasználó számára megfelelő mennyiségű­ vizet lehessen biztosítani, és egyúttal hosszú távon az ökoszisztéma integritását is meg lehessen őrizni." Környezetvédelem, vízvédelem, természetvédelem.

Next