Híradástechnika, 1979 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

ZSIGA Á­R­P­Á­D Távközlési Kutató Intézet Egy blokkszinkronizálással működő rendszer fő tulaj­donságait — szinkronizációs szempontból — a kö­vetkező három valószínűségi adattal írhatjuk le: a hamis szinkronhibák gyakorisága, a szinkronhiba felismerési idő és a visszaszinkronizálási idő. A fenti három jellemző a teljes szinkronizálási folyamat egy­­egy részfolyamatát jellemzi, és ezek csak a később megadott feltételekkel és pontossággal igazak a teljes folyamatra. A szinkronizálás folyamatát meghatározza a vizs­gált rendszer keret-, illetve blokkiosztása. Tekintsük át vázlatosan a CCITT által ajánlott keretelrendezése­ket szinkronizációs szempontból. Ezek két fő csoportba oszthatók: csoportos blokkszinkron szóval, illetve egyenletesen elosztott blokkszinkron szóval szerve­zett keretek. Az 1. ábra a csoportos blokkszinkron szóval (továbbiakban csoportos BS szó), a 2. ábra az egyenletesen elosztott BS szóval felépített keret általános megadását mutatja. A különféle szinkronizációs módszerek a 3. ábrán látható állapotokat tartalmazzák. Az alapállapot a szinkronellenőrző (SZE) állapot. Innen átmenet törtéhet a szinkronhiba-ellenőrző állapotba, vagy állapotokba. A szinkronizációs rendszer a kód­kereső (BSKK) állapotot veszi fel, ha a rendszer hamis szinkronhiba-védettségének megfelelő számú hiba lép fel (általában közvetlenül egymást követő hibák). A BSKK állapotból a hamis felszinkronizálódási vé­dettségének megfelelő számú (legtöbbször szintén egymás utáni) hibátlan szinkronkód vétele után ke­rülhet újra a SZE állapotba a szinkronizációs rend­szer. Csoportos BS szóval felépített keret esetén egy gyakran használt szinkronizációs eljárás látható a /. ábrán. A szinkronkód vizsgálata blokkonként tör­ténik, egy lépésben. Csak azt a kódot tekintjük hibás­( N \ nak, amelynek F bitjétől F­ , Fi legalább hibás. Ezzel a hamis szinkronhibák elleni védettség nő. A hamis szinkronhibákat — jó közelítéssel — úgy vizsgálhatjuk, hogy azokat kizárólag a vonali bit­hibaarány hozza létre, így meghatározhatjuk az egyes átmenetek valószínűségeit. Blokkszinkron rendszerek szinkronizációs időinek számítása* F.TO 621.397.335 V ill / P 1.2 j e'(* 1 * —1)F~1- (1) FI bit F2bit — • FN bit ... FI bit, 1=1--------a-----------j=n-----,-----------f=i_ K1 · К bit- keret \ \ [-*—r------------------------------------■" В bit-blokk _______r [н~б19-глч1 1. ábra 1. 2 3. n. I ■-------p-----m----□—r~~..___a i-i — p__a__ i h­t 6.1­6-h­b . К bit- keret r-----1-----------------------------------4 | _ _ bit-blokk ___­­ Ih 619- 7_ 2­­2. ábra Szinkronhiba állapotok Ih * A cikk a szerzőnek az 1977. évi diplomaterv pályázaton I. helyezést elér­t diplomaterve alapján készült. Beérkezett: 1978. IX. 5. шУШШш ШШШП

Next