Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-11-21 / 41. szám
itt igen természetesnek találják, hogy Glarus cantonnak catholicus papsága vonakodik az új sclnveizi alkotmányra föltételetlen hitet letenni , minthogy ebben tőlök a többi közt az kívántatik, hogy bizonyos esetekben a’gyónásban hallottakról a’ felsőségnek jelentést tegyenek. A glarusiak el látszanak feledni, hogy a vallási meggyőződést sem hatalomszóval ledörötlni, sem üldözés által megnyerni nem lehet, miután nem szégyenkedtek mind e’ két eszközhöz folyamodni ama’ vonakodás’ következésében. — A’ legújabb tudósítások Spanyolországból, különösen a’választáskori történetek Cadixban, Malagában, Barcelonában ’s m. h. újólag azt mutatják, hogy minden országban inkább a’ nyilványos erkölcsök’ javítására kellene jó és épületes tanítások által hatni, mint a’ törvényhozásra újabb és újabb törvények által. — Angliában közös a’ lelkesedés a’fiatal királynéért, ’s azon meggyőződés, hogy a’ parlamentnek azon része fog győzni , melly a’ múltnak jóléteit a’ jövőnek kivánatival legjobban kibékíteni ’s összekapcsolni tudandja. Egyébiránt bármi sok történt is már eddig Izlandra nézve, mégis mindezt csak úgy tekintik, mint kezdetét a’rendszabások’egész sorának, melylyek még következendenek és mellyeknek következniök kell; mert a’ catholicusok’ emancipatioja csak akkor lesz egészen bevégezve, ha a’ protestánsok és catholicusok közt nem létezend többé egyéb különbség mint az, hogy egy Istent különböző formákban imádnak. Minden ember csodálta O’Connellnek az izlandi egyesületet feloszlató beszédében azon dologismeretet, erőt és észt, mellyekkel a’ titkos társaságok és szövetkezések ellen nyilatkozott. — Ugyancsak Angliában igen meg vannak elégedve a’ fenyitő törvényeken tett legújabb változtatásokkal, hol igen sok esetben a’ halálbüntetés eltöröltetett. Mig ez utóbbi években annyi kor- és czélszerű létesült Angliában, Francziaország a’júliusi revolutio óta egyetlenegy nagyszerű és üdvös törvényt sem hozott. Kezdik ezt ott végre érezni, mert az adók lényegileg nem kevesbittettek, és az emberjogokról, miniszerfelelősségről, világpolgárságról ’s tell. minden sok fecsegés mellett is Francziaország tiltó rendszert követ, ’s a’ központosítás’ dühe által Párisban szüntelen forró lázt, mint járványt, tart fen, mig a’ minden jogaiktól ’s önállásuktól megfosztott tartományok és kisebb városok hideg lázban szenvednek. Itt is elkezdenek végre panaszkodni az utóbbi kamara’számos tagjainak botránkoztató viselete felett, kik küldetésüket csak hivatalok’, nyugpénzek’, vagy a’ karzatok’ tapsai’ elnyerésére használták; de csak igen kevesen tárták szemök előtt a’ közjót. Sok követ most csak előre letett politicai hitvallása után választatott meg, ’s úgyszólván , utasításokkal küldetik a’ kamarába. — Mint hallik, Constantineban a’ franczia seregek közt hatalmasan kiütött a’ cholera. E ' ‘ '. fagybritannia. Egy londoni levélben november’ elejéről ezek foglaltatnak: „Az általányos figyelem jelenleg csaknem egyedül a’ november’ ikei ünnepélylyel foglalkozik , melly napon a’ királyné London’ polgárait társaságával fogja szerencsésíteni. Ez ama’ nap, mellyen az uton választott főbíró (lordmayor) hivatalába lép, ’s a’ királyné csak az előbbi uralkodók’ példáját követi, midőn országlása’ kezdetén a’ londoni polgárságot e’ napon látogatásával megtiszteli. Mihelyt a’ királyné ebbeli szándékát kinyilatkoztatá , azonnal egy biztosság választatott, melly az ünnepre teendő készületekről ’s annak elintézéséről gondoskodjék; de ezen biztosságnak rendeléseiért sok megtámadást kellett szenvednie. Többek közt az idegen követek meghivattak, de nőjeik nem, ’s ugyanez történt a’ főnemességre nézve is. Ezt természetesen a’ dámák az udvarnál igen rósz néven veszik, ’s most naponkint gunyiratok (pasquill) készíttetnek a’ polgárok’ rovására. A’ Cityben egy párt alakult, melly igen hevesen kelt ki azon utczák’ megvilágitása ellen, mellyeken a’ királyné visszatérendő ; azonban e’ párt nem boldogult; mert az uj lordmayor (gyertyaöntő) ezédtársai ellen természetesen el nem követheté azon csínyt, hogy illy roppant olaj- és faggyúfogyasztásnak ellene dolgozzék, sőt inkább igen buzgón pártolá a’ világítást, ’s ez tehát nem fog elmaradni. Mihelyt e’ vendégségnek vége lesz, a’ figyelem mindjárt a’ parlament’ megnyitására ford illand. Mint mondják, megegyeztek az iránt, hogy az alsóház’ régi elnökének isméti megválasztásában ne ellenkezzenek, azonban J. Russel lord a’ vele barátságban levő tagoknak levelet irt, hogy az első ülésben mindnyájan megjelenjenek, mi az alsóházi elnök fölött történhető szavazásra mutat. Az elnökválasztás’ bevégeztetése után a’ ház néhány napig tagjainak fölesketésén kívül más dologhoz nem foghat. Aztán a’ királyné formaszerinti’ trónbeszéddel nyitandja meg a’parlamentet, a’ trónbeszéd’ szerkesztésétől fog függeni, javasolhat e az oppositio némi változtatást vagy igazítást pótlékul a’ trónbeszédre válaszképen küldendő felíráshoz. Ila a’felirás ellenmondás nélkül fogadtatik el, a’ mi igen hihető, a’ ház mindjárt az udvartartási költségjegyzék (civilliste) fölött kezd tanácskozni’s annak bevégeztével januarius vagy februarius hónapig el fog oszlani. Legalább mindnyájan igy vélekednek a’ parlamenti munkálatok’ folyama felől. Egyébiránt e’ tekintetben még mindig nagy bizonytalanság uralkodik , nem lévén tudva a’ pártok’ viszonyos (relativus) ereje. Némellyek nagy fontosságúnak tartják azon nyilatkozását Wellington herczegnek, miszerint Melbourne lordnak segítségül akar lenni az izlandi ügyek’ elintézésében. De e’ nyilatkozás igen föltételes volt, ’s ennélfogva a’ herczeg nehezen tarthatta magát általa előre kötelezettnek.“ London , nov. 7-A’ holnapután Guildhallban tartandó nagy lakomához a’ londoni testület’ tagjai’ ’s hitveseik’ bebocsáttatására nézve következendők a’ rendszabályok: 1) A’ testületnek minden tagja hozhat magával egy nőt. 2) Egy nő sem bocsáttatik be, hacsak azon tagtól személyesen nem vezettetik, kire a’ beeresztési jegy szól. 3) Belépti jegyét senki másnak nem adhatja. 4) Nők fekete ruhában, urak fekete vagy tarka nyakravalóval be nem bocsáttatnak. 5) Minden nő, ki ő felségének bemutattatni kíván, köteles egy jegyet, mellyre neve világosan fel van írva, magával hozni; mindazáltal csak a’ testülettagok’ hitvesei mutattathatnak be. 6) A’ tagoknak bebocsátása Guildhallban egytől harmadfél óráig tart délután. 7) Három óra után senki semmi szin alatt be nem bocsáttatik. 8) A’ községtanács’ tagjai köpönyegeikben, és nőjeik két sorban állanak a’ Guildhallon keresztül haladó út’, valamint fent a’ tanácsházba vezető lépcsők’ két oldalán, hogy a’ királyné’ megérkezését lássák, ’s azután kiki nyomban a’ csarnokban rendelt helyére menend. 9) Minden tag köteles tiszti palástját hordani, ’s mindaddig, mig a’ királyné a’ csarnokban mulat, helyét nem szabad elhagynia. 10) Minden Guildhallba bocsátott nemes, hacsak tiszti vagy tengerészeti vagy katonai egyenruhát nem hord, udvari díszruhában , hajzacskóval ’s karddal köteles megjelenni. A’ „Morning Post“ igen boszankodik, hogy a’ londoni tanácsbeliek’ hitvesein ’s leányin kívül az egész szépnem ki van a’ lordmajornapi vendégségből rekesztve. Egy a’királyné’ tiszteletére rendelt ünnepélyen — úgymond e’ hírlap — igenis illett volna a’ főnemességnek ’s az előkelő asszonyvilágnak színét a’ fejedelemnő köré gyűjteni; csakhogy akkor a’ tanácsbeli uraknak állani kellett volna ’s utánlátni, valljon a’ szolgálat jól megy e? már pedig e kegyök sokkal jobban ismerik az élet’ kényelmeit, minthogy loyalitásuk meg ne szaladna, mihelyt arról van szó, hogy székökről lemondjanak csak azért, hogy a’ királyné legalább néhány illő rangú és neveltetésül asszonyság’ társaságában legyen. Ekkor mindenik tanácsnak felkiált, hogy a’Moyalitas ugyan jó dolog, de egy jó ebéd csak mégis jobb. Semmi más testület, az egy london-városi tanácson kívül, sem birta volna magát arra határozni, hogy egy a’ királyné’ trónfoglalásának megülésére adott ebédtől Angliának minden nemesasszonya kizárassék, csakhogy neki ’s feleségének és leányainak jusson hely. Szombaton, nov.edikén , mialatt a’ királyné Brigthonból a’ Buckingham-palotába kocsizna, egy jó külsejű ember hirtelen , fenyegető ököllel, a’ kocsi’ ajtajához ugrott ’s több ocsmány szidalmak után felkiáltott: „Majd lekaplak én tégedet a’ thronusról anyáddal együtt!“ — Ezzel olly sebes szaladásnak indult, hogy hamarjában nem lehetett megkapni. Azonban a’ rendőrség csakhamar nyomába jutott ’s őt másnap reggel Oxford utczai lakásán elfogó. Az ember’ neve Goode János, volt kapitány a’ lödik számú huszárezredben. Elfogatásakor féktelenül viselte magát ’s a’ rendőrnek szünetlenül azt kiáltozó fülébe, hogy ő törvényes urok nekik ’s királya Angliának. Csak nagy bajjal lehetett őt a’ lent álló bérkocsiba tömni ’s a’ belügyministeri titoknok hivatalba vinni. Útközben a’ kocsinak minden ablakát összetörte, hánykódott, ordítozott. Vallatáskor, szinte kiáltozva, ismétlő, hogy ő Angliának királya, II. János király, ’s hogy uralkodásának most már nyolczadik éve foly. — Mivel kétség sincs , hogy az ember őrült, zár alá vették ismét; Ildikén újólag ki fog kérdeztetni. Az érintett botor merényről, egy londoni levél novéről még a’ következő körülményeket] közli: ,,A’ királyné világosan megértette a’ fenyegető ’s csúfoló szavakat, ’s mihelyt a’ kocsiról leszállott, mindjárt megparancsolta Cavendish ezredesnek, főlovászmesterének, hogy azon embert fogassa be; de sehol sem akadhattak reá; mivel pedig mellén egy nagy csillagot hordozott, úgy vélekedtek eleinte, hogy az valamelly főrangú külföldi. Azonban egy rendőrszolga a’ leírásból, mellyet az inasok vele azon emberről közlöttek, azt következteté, hogy az talán ugyanazon Goode "nevű kapitány, kit ő i. e. május’ 24-én(a’ királyné’ születésnapján) elfogott volt, mivel a’ Kensington-palota’ kertjébe a’ falon által mászott. Vallatásakor ismételő akkori nyilatkozásait, tudnillik hogy ő IV. György’ és Karolina királyné’ fia, Montague-Nouseben született ’s a’ királynét, ha megkaphatná, darabokra tépné. Mindenről, mi a’ királyi családot nem érdekelte, igen okosan beszélt; de mihelyt a’ királyné’ neve emlittetett, azonnal dühösségbe jött. 2000 font sterlinget kellett volna jövendőbeli jó magaviseletének kezességéül letennie; de ez nem telvén tőle, börtönbe vitetett. Útközben könyökével a’ kocsiablakokat mind kiütötte ’s a’ kapu előtt álló őröknek ezt kiáltó: „Anglia’ őrei, teljesítsétek kötelességteket ’s mentsétek meg fejedelmeteket!“ Különben szép ember, barna hajú ’s 41 esztendős.“ A’ „Standard“ kinyilatkoztatja, hogy a’ conservativ párt parlamenti munkálataiban minden ármánytól tartózkodni fog, ’s hogy név szerint az ülés’ kezdetén a’ két párt között tetemes összeütközésre nem kerűlend a’ dolog, mivel a’ conservativek, mérsékleti és józan politicájok mellett állhatatosan megmaradván, magokat csupán a’ védállapotra szorítandják. — E’ nyilatkozást a’„Times“ teljes tetszéssel fogadja ugyan; mindazáltal inti a’ conservativ pártot, hogy azért ne késehat szállást. Esős idők’ tekintetéből legalább deszkából lehetne a’ parton egy bódét állítani. — A’ császárváros, melly kereskedési, mesterségi, művészi és tudományos intézetekkel gazdag, a’ nagy világgal képes az utazót megösmerkedtetni. Ilonosim nálamnál talán jobban is ösmerik azokat, ’s igy festésökkel fölhagyok, annyival is inkább, hogy én pädagogiai utazást kívánván tenni, egész figyelmemet erre szorítottam. A’ „Theresianum“ ittlétemkor a’ történt szerencsétlenség miatt fel volt függesztve. A’ „Sz.Anna-intézet“ kedvesen lepe meg. E’ jeles iskolák is Maria Theresiának köszönik alapításukat, a’ dicső emlékű császárné mintául állíttató azokat a’ többi normális iskolákra, minek az ausztriai tartományokban üdvös hatása volt. Boldogult Ferencz alatt feloszlott ugyan; de a’ polytechnicum által uj tökélyesítést nyert. A’ „lövvenburgi intézet“ a’ piaristák’ kezében van ’s csupán annyival különbözik a’ tatai convictustól, hogy ott a’ philosophiai tudományokat is végezhetik a’ növendékek. A’ jeles egyetemen kívül, melly hatvanegy tanítót számlál, Bécs három gymnasiummal, hetvenöt német kis iskolával, hat kisgyermek iskolával ’s több privát nevelőintézettel bir; ezen utolsók közzé tartozik „Fekete’intézete“ is, mellyben a’ növendékek a’ négy grammaticalis iskolákra taníttatnak a’ magyar rendszer után. Bécs’ környéke elég tanúság a’ lakosok’ vagyonosságára és vidám életmódjára, midőn a kellemes faluk szebbek városainknál, ’s folyton telvék bécsi vendégekkel. Az idén uj érdeket nyert a’ vidék a’ mindinkább divatozó vizgyógyintézet által, mellyet a’ széles tudománya és ritka műveltségű dr. Granichstädten állított fel. Sajnálom, hogy a’ most annyira érdekes intézettel közelebbi ösmeretségbe nem juthattam, azonban a’ derék alapító’ bő tapasztalása után reménylhető, hogy ott még a’ grafenbergi hiányok és kellemetlenségek is kipótolva leendnek. — Nyaratszaka a’ badeni kirándulás igen jutalmas, főképen szép időben, midőn az egész fürdői társaságot együtt láthatni délben és estve a’jelesen világított sétahelyen. Az út igen kellemes a’kies Helenavölgybe Károly Főherczeg’ weilburgi kastélya felé, honnan a’ kilátás elragadtató gyönyörűséggel bir Rauhenstein, Rauheneck és Scharfeneck váromladékokra. Bécsből az út Neustadtig a’ puszta síkságon unalmas, a’ változó távolságban levő nagy épületeknek magas, sötét füstöt okádó kéményei gőzgyárakat gyanittatnak. Neustadt hazánk’ azon szomorú történetére emlékeztete, mellyben két, egykor dicső nemzetség kiveszett. Emléköket a’ plebania-templom’ külső falai tartják. Az 1833-i tűznek, melly az egész várost elborítá, némelly borzasztó nyomai máig is láthatók. Csak Glognitz felé nyílik meg a’ vidám tájék és Schottwin felé mindinkább nő a’ várva várt vidék. Schottwin felett rémítőbb sziklákon mint Beczkó , terülnek el Klamm’ felséges romjai, a’meredek sziklák’ üregei falazvák ’s puskalyukakkal vannak ellátva , az átelleni sziklák hasonló erősséggel bírnak ’s alig hagynak négy ölnyi nyílást az útnak. A’ városka utolsó helység Ausztriában, ’s egy felette magas hegyen visz az út Sziriába. A’ hegytetőn áll a’ határoszlop. A’ hegyről leérvén a’ mirzi tündérvölgy nyílt meg, melly Grazig vitt ’s majd szőkébb majd tágasbön; de szüntelen gyönyörű és elragadtató. A’ sok vashámorok’ kalapálása ’s a’ fűrészek’ eleven ugrálása, Sajóvölgyre emlékeztettek, a’ hegy’ alján pedig a’ szép kastélyok és omladékok Vág’ völgyét ábrázolák, gazdasági tekintetben azonban hasonlíthatlanok; itt a’ vad és silány természeten a’mesterség ’s ipar uralkodik fáradhatatlan szorgalmával. Milly öröm mindenütt, még a’ legmagasb hegyek’ kopár szikláin is, hova hátukon hordják a’ földet és szinte úgy kévénkint le az istenáldást, a’ legszigorúbb rendet látni! A’ trágyát a’ fenyők’ leégetett levelei pótolják. Schmidt’ kézikönyve igen pontosan jelölt ki mindent, ’s igy ezzel és messzelátóval fegyverkezve, valódi gyönyörrel futottam át a’ völgyet. A’ lakosok alkotásukra nézve feltetszőképen különböznek, a’ nőnem ép, erős növésű ’s igen eleven, midőn a’ férfiak csupa nyomorú alkotással bírnak ’s legalább egyűgyűeknek látszanak; a’ szolgálatot is a’fogadókban pinezérek helyett leányok teszik. — Estve 9 órakor értem Grazbe. Peregriny Elek. (Folytattatok.) A’ társasási alku ’s a’ philosophusok. (Folytatás.) Hanem kik ezen társasági alku’ contrahensei, legyen az már a’ nép és fejedelem, vagy csak a’ nép’ egyes individuumai közt kötve? Kik sajátképen a’ polgárok, ki tartozik a’ néphez és ki nem? E’ kérdésekre is a’ hányiő annyi a’ felelet a’ philosophusok közt. Legkövetkezetesbbök Condorcet, marquis de Villette, Woolstoncroft asszony, würzburgi professor Behr és többen az asszonyoknak és hajadonoknak is kívánnak szavazatot adatni, mivel azok is emberek ’s igy minden emberjoggal kell élhetniek. Ugyde ez lehetetlen, vitatják mások, mert asszonyok és leányok már a’ férjek’ és atyák’ hatalma alatt vannak ; különben is gyakran bizonyos állapotba jutnak, melly nekik a’ politicai jogok’ gyakorlását és köz hivatalok’ viselését, egy időre legalább, lehetetlenné teszi. E’ szerint a’ nők a’ köz polgárjogból ki vannak zárva, ’s az embernemnek fele az úgynevezett rabszolgaságra kárhoztatva;olly annyira, hogy a’ régi, nagyszerű természetállapot a’ nőkre ’s szabadságukra nézve kedvezőbb mint az alkotmányos; mert amabban rendszerint függenek ugyan a’ férfiaktól, mivel általában inkább szorulnak táplálóra ’s védelmezőre mint amazok; de e’ gyámság alól néha ki is juthatnak; mint özvegyek vagy lányörökösök gazdagokká, hatalmasokká és függetlenekké válhatnak, sőt példák vannak, hogy nagyszámú férfiak felett bölcseséggel , hatalommal és dicsőséggel uralkodtak. — Az azonban még nem elég, viszonoz egy harmadik párt, hogy az asszonyok és hajadonok a’ társasági alkutól eltávolíttassanak; a’ fiúgyermekek is atyai hatalom alatt vannak ’s igy képtelenek politicai jogok’gyakorlatára. Következéskép ezeket is ki kell rekeszteni, ’s az eredetkori polgárközönséget csupán felnőtt férfiakra szorítani, mi mellett azonban még meghatározandó marad, mikor jut az ember az észszel élhetésre, mikor szabadul ki az atyai hatalom alól, ’s kinek van joga ezek iránt határozni, midőn még semmi törvényhozó, semmi felsőbb hatalom nem létez.• Én kiszabadítom Kegyeteket a’ zavarból, felkiált egy negyedik: a’ belső családi viszonyokat egészen el kell Kegyeteknek mellőzni, a’ nagy és kis gyermekeken kívül vannak még a’ természetállapotban különböző szolgák is, kik vagy szükség vagy önkénytes szerződés által uraiktól ’s többjeiktől függenek. Most tehát látják hegyetek, hogy a’ társasági alku magok a’ szolgák közt nem köttethetik , mivel az rájok nézve haszontalan ’s lehetetlen volna; de az urak és szolgák közt együttvéve sem, mivel ezek egymáshoz szabadságra nem hasonlók, ’s a’ nagyobb urak számos cselédségük.