Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-11-21 / 41. szám

itt igen természetesnek találják, hogy Glarus cantonnak ca­th­olicus papsága vonakodik az új sclnveizi alkotmányra föl­­tételetlen hitet letenni , minthogy ebben tőlök a többi közt az kívántatik, hogy bizonyos esetekben a’gyónásban hallot­takról a’ felsőségnek jelentést tegyenek. A glarusiak el lát­szanak feledni, hogy a vallási meggyőződést sem hatalom­szóval ledörötlni, sem üldözés által megnyerni nem lehet, miután nem sz­égyenkedtek mind e’ két eszközhöz folyamodni ama’ vonakodás’ következésében. — A’ legújabb tudósítások Spanyolországból, különösen a’választáskori történetek Ca­­dixban, Malagában, Barcelonában ’s m. h. újólag azt mutat­ják, hogy minden országban inkább a’ nyilványos erkölcsök’ javítására kellene jó és épületes tanítások által hatni, mint a’ törvényhozásra újabb és újabb törvények által. — Angliá­ban közös a’ lelkesedés a’fiatal királynéért, ’s azon meg­győződés, hogy a’ parlamentnek azon része fog győzni , melly a’ múltnak jóléteit a’ jövőnek kivánatival legjobban ki­békíteni ’s összekapcsolni tudandja. Egyébiránt bármi sok történt is már eddig Izlandra nézve, mégis mindezt csak úgy tekintik, mint kezdetét a’rendszabások’egész sorának, mely­­lyek még következendenek és mellyeknek következniök kell; mert a’ catholicusok’ emancipatioja csak akkor lesz egészen bevégezve, ha a’ protestánsok és catholicusok közt nem lé­­tezend többé egyéb különbség mint az, hogy egy Istent kü­lönböző formákban imádnak. Minden ember csodálta O’Con­­nellnek az izlandi egyesületet feloszlató beszédében azon do­­logismeretet, erőt és észt, mellyekkel a’ titkos társaságok és szövetkezések ellen nyilatkozott. — Ugyancsak Angliában igen meg vannak elégedve a’ fenyitő törvényeken tett legú­jabb változtatásokkal, hol igen sok esetben a’ halálbüntetés eltöröltetett. Mig ez utóbbi években annyi kor- és czélszerű létesült Angliában, Francziaország a’júliusi revolutio óta egyetlenegy nagyszerű és üdvös törvényt sem hozott. Kezdik ezt ott végre érezni, mert az adók lényegileg nem kevesbit­­tettek, és az emberjogokról, miniszerfelelősségről, világpol­gárságról ’s t­­ell. minden sok fecsegés mellett is Franczia­ország tiltó rendszert követ, ’s a’ központosítás’ dühe által Párisban szüntelen forró lázt, mint járványt, tart fen, mig a’ minden jogaiktól ’s önállásuktól megfosztott tartományok és kisebb városok hideg­ lázban szenvednek. Itt is elkezdenek végre panaszkodni az utóbbi kamara’számos tagjainak botrán­­koztató viselete felett, kik küldetésüket csak hivatalok’, nyug­­pénzek’, vagy a’ karzatok’ tapsai’ elnyerésére használták; de csak igen kevesen tárták szemök előtt a’ közjót. Sok követ most csak előre letett politicai hitvallása után választatott meg, ’s úgyszólván , utasításokkal küldetik a’ kamarába. — Mint hallik, Constantineban a’ franczia seregek közt hatal­masan kiütött a’ cholera. E ' ‘ '. fagybritan­nia. Egy londoni levélben november’ elejéről ezek foglaltatnak: „Az általányos figyelem jelenleg csaknem egyedül a’ novem­ber’ ikei ü­nnepélylyel foglalkozik , melly napon a’ királyné London’ polgárait társaságával fogja szerencsésíteni. Ez ama’ nap, mellyen az uton­ választott főbíró (lordmayor) hivatalá­ba lép, ’s a’ királyné csak az előbbi uralkodók’ példáját kö­veti, midőn országlása’ kezdetén a’ londoni polgárságot e’ napon látogatásával megtiszteli. Mihelyt a’ királyné ebbeli szándékát kinyilatkoztatá , azonnal egy biztosság választatott, melly az ünnepre teendő készületekről ’s annak elintézéséről gondoskodjék; de ezen biztosságnak rendeléseiért sok meg­támadást kellett szenvednie. Többek közt az idegen követek meghivattak, de nőjeik nem, ’s ugyanez történt a’ főnemes­ségre nézve is. Ezt természetesen a’ dámák az udvarnál igen rósz néven veszik, ’s most naponkint gunyiratok (pasquill) készíttetnek a’ polgárok’ rovására. A’ Cityben egy párt ala­kult, melly igen hevesen kelt ki azon utczák’ megvilágitása ellen, mellyeken a’ királyné visszatérendő ; azonban e’ párt nem boldogult; mert az uj lordmayor (gyertyaöntő) ezédtár­­sai ellen természetesen el nem követheté azon csínyt, hogy illy roppant olaj- és faggyúfogyasztásnak ellene dolgozzék, sőt inkább igen buzgón pártolá a’ világítást, ’s ez tehát nem fog elmaradni. Mihelyt e’ vendégségnek vége lesz, a’ figye­lem mindjárt a’ parlament’ megnyitására ford illand. Mint mondják, megegyeztek az iránt, hogy az alsóház’ régi elnö­kének isméti megválasztásában ne ellenkezzenek, azonban J. Russel lord a’ vele barátságban levő tagoknak levelet irt, hogy az első ülésben mindnyájan megjelenjenek, mi az al­sóházi elnök fölött történhető szavazásra mutat. Az elnök­­választás’ bevégeztetése után a’ ház néhány napig tagjainak fölesketésén kívül más dologhoz nem foghat. Aztán a’ király­né formaszerint­i’ trónbeszéddel nyitandja meg a’parlamen­tet, a’ trónbeszéd’ szerkesztésétől fog függeni, javasolhat e az oppositio némi változtatást vagy igazítást pótlékul a’ trónbe­szédre válaszképen küldendő felíráshoz. Ila a’felirás ellenmon­dás nélkül fogadtatik el, a’ mi igen hihető, a’ ház mindjárt az udvartartási költségjegyzék (civilliste) fölött kezd tanács­kozni’s annak bevégeztével januarius vagy februarius hónapig el fog oszlani. Legalább mindnyájan igy vélekednek a’ par­lamenti munkálatok’ folyama felől. Egyébiránt e’ tekintetben még mindig nagy bizonytalanság uralkodik , nem lévén tudva a’ pártok’ viszonyos (relativus) ereje. Némellyek nagy fontos­ságúnak tartják azon nyilatkozását Wellington herczeg­­nek, miszerint Melbourne lordnak segítségül akar lenni az izlandi ügyek’ elintézésében. De e’ nyilatkozás igen fölté­teles volt, ’s ennélfogva a’ herczeg nehezen tarthatta magát általa előre kötelezettnek.“ London , nov. 7-A’ holnapután Guildhallban tartandó nagy lakomához a’ londoni testület’ tagjai’ ’s hitveseik’ bebocsáttatására nézve következendők a’ rendszabályok: 1) A’ testületnek minden tagja hozhat magával egy nőt. 2) Egy nő sem bocsáttatik be, hacsak azon tagtól személyesen nem vezettetik, kire a’ bee­­resztési jegy szól. 3) Belépti jegyét senki másnak nem ad­hatja. 4) Nők fekete ruhában, urak fekete vagy tarka nyak­­ravalóval be nem bocsáttatnak. 5) Minden nő, ki ő felségé­nek bemutattatni kíván, köteles egy jegyet, mellyre neve vi­lágosan fel van írva, magával hozni; mindazáltal csak a’ testülettagok’ hitvesei mutattathatnak be. 6) A’ tagoknak be­bocsátása Guildhallban egytől harmadfél óráig tart délután. 7) Három óra után senki semmi szin alatt be nem bocsátta­tik. 8) A’ községtanács’ tagjai köpönyegeikben, és nőjeik két sorban állanak a’ Guildhallon keresztül haladó út’, vala­mint fent a’ tanácsházba vezető lépcsők’ két oldalán, hogy a’ királyné’ megérkezését lássák, ’s azután kiki nyomban a’ csarnokban rendelt helyére menend. 9) Minden tag köteles tiszti palástját hordani, ’s mindaddig, mig a’ királyné a’ csarnokban mulat, helyét nem szabad elhagynia. 10) Min­den Guildhallba bocsátott nemes, hacsak tiszti vagy tenge­részeti vagy katonai egyenruhát nem hord, udvari díszruhá­ban , hajzacskóval ’s karddal köteles megjelenni. A’ „Morning­ Post“ igen boszankodik, hogy a’ londoni tanácsbeliek’ hitvesein ’s leányin kívül az egész szépnem ki van a’ lordmajornapi vendégségből rekesztve. Egy a’királyné’ tiszteletére rendelt ünnepélyen — úgymond e’ hírlap — igen­is illett volna a’ főnemességnek ’s az előkelő asszonyvilág­nak színét a’ fejedelemnő köré gyűjteni; csakhogy akkor a’ tanácsbeli uraknak állani kellett volna ’s utánlátni, valljon a’ szolgálat jól megy e? már pedig e kegyök sokkal jobban ismerik az élet’ kényelmeit, minthogy loyalitásuk meg ne szaladna, mihelyt arról van szó, hogy székökről lemondja­nak csak azért, hogy a’ királyné legalább néhány illő rangú és neveltetésül asszonyság’ társaságában legyen. Ekkor min­­denik tanácsnak felkiált, hogy a’Moyalitas ugyan jó dolog, de egy jó ebéd csak mégis jobb. Semmi más testület, az egy london-városi tanácson kívül, sem birta volna magát arra határozni, hogy egy a’ királyné’ trónfoglalásának meg­­ülésére adott ebédtől Angliának minden nemesasszonya ki­­zárassék, csakhogy neki ’s feleségének és leányainak jusson hely. Szombaton, nov.­edikén , mialatt a’ királyné Brigtho­nból a’ Buckingham-palotába kocsizna, egy jó külsejű ember hir­telen , fenyegető ököllel, a’ kocsi’ ajtajához ugrott ’s több ocsmány szidalmak után felkiáltott: „Majd lekaplak én té­gedet a’ thronusról anyáddal együtt!“ — Ezzel olly sebes szaladásnak indult, hogy hamarjában nem lehetett megkapni. Azonban a’ rendőrség csakhamar nyomába jutott ’s őt más­nap reggel Oxford utczai lakásán elfogó. Az ember’ neve Goode János, volt kapitány a’ lödik számú huszárezredben. Elfogatásakor féktelenül viselte magát ’s a’ rendőrnek szü­netlenül azt kiáltozó fülébe, hogy ő törvényes urok nekik ’s királya Angliának. Csak nagy bajjal lehetett őt a’ lent álló bérkocsiba tömni ’s a’ belü­gyministeri titoknok hivatalba vinni. Útközben a’ kocsinak minden ablakát összetörte, hánykódott, ordítozott. Vallatáskor, szinte kiáltozva, ismétlő, hogy ő Angliának királya, II. János király, ’s hogy uralkodásának most már nyolczadik éve foly. — Mivel kétség sincs , hogy az ember őrült, zár alá vették ismét; Ildikén újólag ki fog kérdeztetni. Az érintett botor merényről, egy londoni levél nové­­ről még a’ következő körülményeket] közli: ,,A’ királyné világo­san megértette a’ fenyegető ’s csúfoló szavakat, ’s mihelyt a’ kocsiról leszállott, mindjárt megparancsolta Cavendish ezredesnek, főlovászmesterének, hogy azon embert fogassa be; de sehol sem akadhattak reá; mivel pedig mellén egy nagy csillagot hordozott, úgy vélekedtek eleinte, hogy az valamelly főrangú külföldi. Azonban egy rendőrszolga a’ le­írásból, mellyet az inasok vele azon emberről közlöttek, azt következteté, hogy az talán ugyanazon Goode "nevű kapi­tány, kit ő i. e. május’ 24-én­(a’ királyné’ születésnapján) elfogott volt, mivel a’ Kensington-palota’ kertjébe a’ falon által mászott. Vallatásakor ismételő akkori nyilatkozásait, tudnillik hogy ő IV. György’ és Karolina királyné’ fia, Mon­­tague-N­ouseben született ’s a’ királynét, ha megkaphatná, darabokra tépné. Mindenről, mi a’ királyi családot nem érde­kelte, igen okosan beszélt; de mihelyt a’ királyné’ neve em­­littetett, azonnal dü­hösségbe jött. 2000 font sterlinget kel­lett volna jövendőbeli jó magaviseletének kezességéül leten­nie; de ez nem telvén tőle, börtönbe vitetett. Útközben kö­nyökével a’ kocsiablakokat mind kiütötte ’s a’ kapu előtt álló őröknek ezt kiáltó: „Anglia’ őrei, teljesítsétek kötelességte­­ket ’s mentsétek meg fejedelmeteket!“ Különben szép em­ber, barna hajú ’s 41 esztendős.“ A’ „Standard“ kinyilatkoztatja, hogy a’ conservativ­ párt parlamenti munkálataiban minden ármánytól tartózkodni fog, ’s hogy név szerint az ülés’ kezdetén a’ két párt között tete­mes összeütközésre nem kerű­lend a’ dolog, mivel a’ conser­­vativek, mérsékleti és józan politicájok mellett állhatatosan megmaradván, magokat csupán a’ védállapotra szorítandják. — E’ nyilatkozást a’„Times“ teljes tetszéssel fogadja ugyan; mindazáltal inti a’ conservativ­ pártot, hogy azért ne kése­hat szállást. Esős idők’ tekintetéből legalább deszkából le­hetne a’ parton egy bódét állítani. — A’ császárváros, melly kereskedési, mesterségi, művészi és tudományos intézetekkel gazdag, a’ nagy világgal képes az utazót megösmerkedtetni. Ilonosim nálamnál talán jobban is ösmerik azokat, ’s igy festésökkel fölhagyok, annyival is in­kább, hogy én pädagogiai utazást kívánván tenni, egész fi­g­y­el­memet erre szorítottam. A’ „Theresianum“ ittlétemkor a’ történt szerencsétlenség miatt fel volt függesztve. A’ „Sz.­­Anna-intézet“ kedvesen lepe meg. E’ jeles iskolák is Maria Th­eresiának köszönik alapításukat, a’ dicső emlékű csá­­szárné mintául állíttató azokat a’ többi normális iskolákra, minek az ausztriai tartományokban üdvös hatása volt. Bol­dogult Ferencz alatt feloszlott ugyan; de a’ polytechni­­cum által uj tökélyesítést nyert. A’ „lövvenburgi intézet“ a’ piaristák’ kezében van ’s csupán annyival különbözik a’ tatai convictustól, hogy ott a’ philosophiai tudományokat is végez­hetik a’ növendékek. A’ jeles egyetemen kívül, melly hat­­vanegy tanítót számlál, Bécs három gymnasiummal, hetvenöt német kis iskolával, hat kisgyermek iskolával ’s több privát nevelőintézettel bir; ezen utolsók közzé tartozik „Fekete’in­tézete“ is, mellyben a’ növendékek a’ négy grammaticalis is­kolákra taníttatnak a’ magyar rendszer után. Bécs’ környéke elég tanúság a’ lakosok’ vagyonosságára és vidám életmód­jára, midőn a kellemes faluk szebbek városainknál, ’s foly­ton telvék bécsi vendégekkel. Az idén uj érdeket nyert a’ vi­dék a’ mindinkább divatozó vizgyógyintézet által, mellyet a’ széles tudománya és ritka műveltségű dr. Gra­ni­c­hstädte­n állított fel. Sajnálom, hogy a’ most annyira érdekes intézet­tel közelebbi ösmeretségbe nem juthattam, azonban a’ derék alapító’ bő tapasztalása után reménylhető, hogy ott még a’ grafenbergi hiányok és kellemetlenségek is kipótolva leendnek. — Nyaratszaka a’ badeni kirándulás igen jutal­­mas, főképen szép időben, midőn az egész fürdői társaságot együtt láthatni délben és estve a’jelesen világított sétahelyen. Az út igen kellemes a’kies Helenavölgybe Károly Főherczeg’ weilburgi kastélya felé, honnan a’ kilátás elragadtató gyönyörűséggel bir Rau­h­en­stein, Ra­uheneck és Schar­fen­eck váromladékokra. Bécsből az út Neustadtig a’ puszta síkságon unalmas, a’ változó távolságban levő nagy épületeknek magas, sötét füstöt okádó kéményei gőzgyárakat gyanittatnak. Neustadt ha­zánk’ azon szomorú történetére emlékeztete, mellyben két, egy­kor dicső nemzetség kiveszett. Emléköket a’ plebania-templom’ külső falai tartják. Az 1833-i tűznek, melly az egész vá­rost elborítá, némelly borzasztó nyomai máig is láthatók.­­ Csak Glognitz felé nyílik meg a’ vidám tájék és Schott­­win felé mindinkább nő a’ várva várt vidék. Schottwin felett rémítőbb sziklákon mint Beczkó , terülnek el Klamm’ felséges romjai, a’meredek sziklák’ üregei falazvák ’s pus­kalyukakkal vannak ellátva , az átelleni sziklák hasonló erős­séggel bírnak ’s alig hagynak négy ölnyi nyílást az útnak. A’ városka utolsó helység Ausztriában, ’s egy felette magas hegyen visz az út Sziriába. A’ hegytetőn áll a’ határoszlop. A’ hegyről leérvén a’ mi­rzi tündérvölgy nyílt meg, melly Grazig vitt ’s majd szőkébb majd tágasb­­ön; de szüntelen gyönyörű és elragadtató. A’ sok vashámorok’ kalapálása ’s a’ fűrészek’ eleven ugrálása, Sajóvölgyre emlékeztettek, a’ hegy’ alján pedig a’ szép kastélyok és omladékok Vág’ völgyét áb­­rázolák, gazdasági tekintetben azonban hasonlíthatlanok; itt a’ vad és silány természeten a’mesterség ’s ipar uralkodik fá­radhatatlan szorgalmával. Milly öröm mindenütt, még a’ leg­­magasb hegyek’ kopár szikláin is, hova hátukon hordják a’ földet és szinte úgy kévénkint le az istenáldást, a’ legszigo­rúbb rendet látni! A’ trágyát a’ fenyők’ leégetett levelei pó­tolják. Schmidt’ kézikönyve igen pontosan jelölt ki mindent, ’s igy ezzel és messzelátóval fegyverkezve, valódi gyönyörrel futottam át a’ völgyet. A’ lakosok alkotásukra nézve feltet­szőképen különböznek, a’ nőnem ép, erős növésű ’s igen ele­ven, midőn a’ fér­fiak csupa nyomorú alkotással bírnak ’s leg­alább egyű­gyű­eknek látszanak; a’ szolgálatot is a’fogadók­ban pinezérek helyett leányok teszik. — Estve 9 órakor ér­tem Grazbe. Peregriny Elek. (Folytattatok.) A’ társasási alku ’s a’ philosoph­u­sok. (Folytatás.) Hanem kik ezen társasági alku’ contrahensei, legyen az már a’ nép és fejedelem, vagy csak a’ nép’ egyes individuu­mai közt kötve? Kik sajátképen a’ polgárok, ki tartozik a’ n­éphez és ki nem? E’ kérdésekre is a’ hányi­ő annyi a’ felelet a’ philosophusok közt. Legkövetkezetesbbök Condor­­cet, marquis de Villette, Woolstoncroft asszony, wü­rzburgi professor Behr és többen az asszonyoknak és ha­­jadonoknak is kívánnak szavazatot adatni, mivel azok is em­berek ’s igy minden emberjoggal kell élhetniek. Ugyde ez lehetetlen, vitatják mások, mert asszonyok és leányok már a’ férjek’ és atyák’ hatalma alatt vannak ; különben is gyakran bizonyos állapotba jutnak, melly nekik a’ politicai jogok’ gyakorlását és köz hivatalok’ viselését, egy időre legalább, le­hetetlenné teszi. E’ szerint a’ nők a’ köz polgárjogból ki van­nak zárva, ’s az embernemnek fele az úgynevezett rabszol­gaságra kárhoztatva;­olly annyira, hogy a’ régi, nagyszerű természetállapot a’ nőkre ’s szabadságukra nézve kedvezőbb mint az alkotmányos; mert amabban rendszerint függenek ugyan a’ fér­fiaktól, mivel általában inkább szorulnak táplá­lóra ’s védelmezőre mint amazok; de e’ gyámság alól néha ki is juthatnak; mint özvegyek vagy lányörökösök gazdagok­ká, hatalmasokká és függetlenekké válhatnak, sőt példák van­nak, hogy nagyszámú fér­fiak felett bölcseséggel , hatalom­mal és dicsőséggel uralkodtak. — Az azonban még nem elég, viszonoz egy harmadik párt, hogy az asszonyok és ha­­jadonok a’ társasági alkutól eltávolíttassanak; a’ fiúgyerme­kek is atyai hatalom alatt vannak ’s igy képtelenek politicai jogok’gyakorlatára. Következéskép ezeket is ki kell rekeszteni, ’s az eredetkori polgárközönséget csupán felnőtt fér­fiakra szorítani, mi mellett azonban még meghatározandó marad, mikor jut az ember az észszel élhetésre, mikor szabadul ki az atyai hatalom alól, ’s kinek van joga ezek iránt határozni, midőn még semmi törvényhozó, semmi felsőbb hatalom nem létez.­­• Én kiszabadítom Kegyeteket a’ zavarból, felkiált egy negyedik: a’ belső családi viszonyokat egészen el kell Kegyeteknek mellőzni, a’ nagy és kis gyermekeken kívül van­nak még a’ természetállapotban különböző szolgák is, kik vagy szükség vagy önkénytes szerződés által uraiktól ’s több­jeiktől függenek. Most tehát látják hegyetek, hogy a’ társa­sági alku magok a’ szolgák közt nem köttethetik , mivel az rájok nézve haszontalan ’s lehetetlen volna; de az urak és szolgák közt együttvéve sem, mivel ezek egymáshoz szabad­ságra nem hasonlók, ’s a’ nagyobb urak számos cselédségük.

Next