Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-07-04 / 1. szám

POZSONY, kedden 1. szám. Tartalma: a’ honi politikai ’s nem­ politikai tárgyak, neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­litikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hih­­ladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levele megelőz; a’ magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, közmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. JUIilUS’ 40- 1937. Feltételek: Megjelen e’ h­irlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál,­­ vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fü­skúti Landerer Lajos’ köny­vmű­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők : „A’ Hírnök' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.* — A’ nem­hivatalosaknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. M­ost, midőn a’ Hírnök először szerényen ’s nem félelem nélkül lép fel, tisztelt olvasóimhoz, kiknek pártfogását hálásan tapasztalom ’s jövendőre is kikérem, egy kis figyelmeztetést bizodalmasan irányozni szükségesnek tartom. — Csak május’ végével nyervén meg Ő Felsége’ legkegyelmesb enge­­delmét e’ hírlap’ kiadására, az illy nagyvállalatra megkívántabb idő sokkal rövidebb volt, mintsem tökélyre vihettem volna a’ szükséges előkészületeket; ’s igy történt, hogy eddig elő Magyarországban kevés, Erdélyben még kevesebb levelezési összeköttetésre’s viszonyra léphettem. Ezen okból sajnos tökélet­lenségben jelen meg az első szám, ’s tán még néhány következő sem jut azon polczra, mellyet a’ magyar közönségnek mostani kifejlettsége méltán megkíván, noha előrehaladás leendő’ lapnak megváltozhatatlan jelszava. Ezért egy részről bocsánat­ot kérek a’talán nem egészen teljesült várakozás’ kedvetlenségéért, más részről pedig oda járni alázatos kérésem, hogy honunk’ t. ez. törvényhatóságai, tisztviselői ’s minden rendű lakosai nehéz, de valóban nem nemtelen fela­dásom’ kivitelében segéd kezeket nyújtani és mindenről, mi köztudomásra érdemes és alkalmatos, tudósítói méltóztassanak. A’szerkesztőségnek díszes köte­lessége leend azután, ipara, részre hajlatlansága, trónhoz, oltárhoz és törvényes szabadsághoz tántorithatlan ragaszkodása által, a’ minden jót pártoló’s­utalmazó Főkormány’ bizodalmát annyira megnyerni, hogy korlátjai mindinkább kitágitassanak, a’ lapnak becse napról napra nevekedjék, ’s igy e’ h­irlap mind belső, mind külső formájára nézve, egy miveit ’s alkotmányilag kifejlett nemzet’ várakozásinak megfeleljen. A* Kiadó: Magyarország, Pozsony, junius’ 80. Ma délelőtti 11 óra tájban Ő cs. kir. magassága, Mária Dorottya Főherczegasszony, S Bécsből Bu­dára tett viszszautazása’ alkalmakor fenséges meg­jelenésével szerencsésitette városunkat. O cs. k. fensége az országháznál szállott meg, hol a’ főne­mességnek, a’ cs. k. katonai rendnek s’ a’ városi tanácsnak hódoló tisztelkedését kegyesen fogadta. — Minekutána O cs k. fensége gróf Eszterházy J­áz­­mér’ hitvese’ ’s főudvarmesternéje Thurn grófné ő excellencziájának kiséretökben az Ursuliták’ ko­­lostorját meglátogatta volna, mgos gróf Eszterházy Kázmér’ özvegyénél, született gróf’ Castiglioni as­­ Szonyságnál, méltóztatott ebédelni.— A’ mai csen­des és tiszta estvér ugyan ő herczegi fensége ’s fen­­tisztelt kisérőnél Pauer Ferencz’ dunaparton lévő há­zában, a’ becsületrend­ dáma gróf Révayné ő nagy­ságánál töltötték, melly ház előtt Sándor’ cs. kir. ezrede’ hangászkara két órafolyásig a’ legkiváloga­­tottabb musikai darabokkal kedveskedett az abban nagy megelégedést találó fenséges vendégnek. — Másnap reggeli 3 órakor, minden ünnepélyes tisztel­­kedésről kegyesen lemondva, hazafelé elutazott, — vidám ’s óhajtott egészségben a’ legnagyobb mege­légedettséggel hagyván el jelenlétével megörven­deztetett városunkat. — Folyó évi julius’­l jén nyittatott meg a’ pozsonyi casino, a’ volt gróf Szapáry most Wachtler-házban, miután már azelőtt egy esztendővel más helyen és alakban mintegy próbául fenállott. Julius’ okán az igen ízletesen bútorozott nagy teremben tartaték az első közgyűlés­t. Eszterházy Kázmér gróf úr’ el­nöksége alatt, ki többi két kormányzó társával a’ hely’ elkészítésében legtöbbet fáradozván, a’ számos gyülekezet’ hangos köszönetét nyerte. — A’ po­zsonyi casino jelenleg 260 minden rangú ’s osztályú tagból áll, 12 peng. forint évenkénti befizetés mel­lett. A’ bútorozat 10 po­sztos részvényekre szerez­tetett meg, mellyek’ száma eleinte 200ra határozta­tok; de aztán a’ választottság’ javaslatára a’ köz­gyűlésben 50el szaporittatok, mellyek is fél óra múlva mind elkeltek. Ezen részvények­kel kama­toznak, ’s évenként 25 darab sors által huzatik ’s kifizettetik. Jövendőre az új tagok titkos sza­vazás’ (golyózás) útján fogadtatnak be; úgy t. i. hogy a’ választottság egy legalább tizenegy tag­ból álló ülésben fog titkos szavazás által a’ befoga­dás iránt határozni, melly határozattal ha a’ belépni kívánó meg nem elégednék, szabadságában állandó kívánságát a’közgyűlés’ elébe terjeszteni. Azonban az elnök’javaslatára az aláírási ívek még f. évi au­­gustus’ lig nyitva tartatnak, ’s addig a’ belépni akaró csak az igazgatók’ egyikénél köteles magát bejelen­teni.­­• Minden egyesületi tagnak joga van mívelt vendéget három egymásra következő napra a’ casi­­nóba bevezetni, ki, ha helybeli, ezen kedvezéssel csak egyszer élhet, hogy az intézettel megismer­kedjék. Mind a’ bevezető, mind a’ bevezetendő, nevét ’s a’ bevezetés’ napját az e’ végre szánt idege­nek’ könyvébe saját kezével beiktatni köteles. Ell­en­ben azon idegen, ki a’ casinót tovább látogatni óhaj­taná, vagy a’ bevezetés’ kedvezésével már három ízben élt, az igazgatók’ egyikéhez járuljon, ki neki egy assignatiót ad, mellyel a’ pénztárnoknál egy, havonként 1 frtnyi fizetéssel járó ’s legfelebb három hónapra szóló idegenjegyet vált. Az igazgató kö­teles a’ napot, mellytől ezen jegynek ereje kezdő­dik, és az időt, meddig annak hatása tart, az ide­genek’ könyvébe beiktatni. Az itt tanyázó cs. kir. katonatiszt urak, ha kívánnák, részesek lehetnek ugyan, azonban állandó lakásunknak nem tekintet­hetvén, rendszerint az idegenek’, ellenben az itt lakó nyugalmazott tiszt urak a’ helybeliek’ sorába jőnek. — A’ választottság következő 21, szótöbbség által választott, tagból áll: Andrae Mihály, Baj­csy József, Eszterházy Kázmér, gróf; Eszterházy Mihály (idősb) , gróf; Fischer János idősb; Frank Alajos idősb; Kanna János ; Kirchner János ; Kraj­­ner Gábor; Nagy János ; Nagy Pál; Olgyay Gás­pár ; Reidner János Gott­lib; Roy­ko András Sá­muel; Sárkány Károly ; Scher­er Fü­­löp ; Schönin­­ger György; Seper Ferdinand; Walterskirchen György Vilmos, báró ; Viczay Károly, gróf; Zech­­meister György ns. Ezekből szinte szótöbbséggel gróf Eszterházy Kázmér, Zechmeister György és n. Scherz Fü­löp urak igazgatóknak, Nesztor József úr jegyzőnek, idősb ns. Fischer János úr pénztárnoknak neveztettek. — A’ biliárd és kár­tyajáték bér nélkül űzethetik; az újságok’ és idő­szakiratok’ száma nagy, ’s időrül időre szaporittatik. — Remélhetni, hogy annyi mívelt férfiak’ egyesü­lete nem csak a’ társaságos életre, hanem a’ köz­jóra is tetemes és üdvös befolyással leend. Ő cs. kir. apostoli Felsége f. e. junius’ hónap’ 3kán kert fenséges határozata által, Kremlitska Já­nos posonyi kanonok és városi plébános urat, Belli Fontis de válté Vnta vei Anta B. Száz’ czimzetes apátjává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. ' S­evelezés. Pest, junius’ 20kán 1887. Drága szerkesztő Ur! A’ latin nyelvnek igen régi ’s tán alapos közmondása „ve­­ritas ódium parit “ nem tartóztat, minden eredhető gyűlöl­­ség’ daczára, levelezésemnek ezen mottót adni: ,,irt iga­­zati és nem kétlem, Kegyed is elfogadandja ezen minden félszegségtől ’s elfogultságtól ment leveleimet. — Valamint több más városnak évenként egy időszaka vagyon, mellyben különös mozgás és nagyobb élet mutatkozik , úgy Pest is most vala in floribus múlt Ivának végén, e’hónap’ elején. Vásár, lóverseny, gazdasági egyesület, állatmutatás, annyi vidékit csődített ide, hogy a’ vendégfogadókba nem fér­tek. A’ vásár’ rosszaságán mindenki panaszkodott; a’ ló­verseny (most lóvetének elkeresztelték) többnyire csak a’ nagy uraknak szerez mulatságot és nyereséget, — nyerik az aranyokat és a’ billikomot, lovaikat drágán eladják és magok közt fogadnak ; a’ közép nemesség ’s polgárság alig vészén részt benne, a’ parasztok pedig mindinkább elmaradoznak, mert 20, 30 forintért nem igen akarják lovaikat rontani. Eg­y teljesedik, a’ mit tiz évvel ezelőtt, a’lóverseny’alapi­tásánál, egy öreg urtól hallottam: „csupán a’ gazdag urak’ mulatságára ’s hasznára van ez.“ ’S valóban a’ néző kö­zönség is már csekély részvéttel nézi e’ mulatságot, melly a’ várakozásnak többnyire meg nem felel; mert a’ hirdetmény­ben kitett futások sokszor egészen elmaradnak, máskor a’ felje£yzett hat hét ló helyett kettő fut, ’s néha a’ legnagyobb jutalomért csak egy paripa járja körül a’ pályát nagy kénye­lemmel, nem igen mutatván mást mint azt, ki azáltal nyertes lesz. ’Í­ igy már közmondássá lett, hogy a’ lóverseny nem sokkal mulattatóbb egy tudós értekezés’ felolvasásánál. — A’ hires h­indocci improvisator bámulást gerjesztett olaszul be­szélő kevés hallgatóinál remek előadásival, nagy részben éne­kelve a’ zongora’ kíséretében. — Sok is volt egyszerre most a’ mulatság, bár maradt volna egy része július’ hónapra, melly legunalmasabb szokott lenni. Az idő’ járása nem igen kedvezett eddig a’ szabad ég alatti mulatságoknak, mégis mind a’ város’ erdejében , mind a’ budai hegyeken sok volt a’ látogató. — A’ nagyszámú pesti német színész társaságnak nagyon kevés tagjai érdemlik azon dicséretet, mellyel mind a’ bécsi Theater-Zeitungban, mind pedig a’ budai e’ tárgyban néha homályosan és nem igazán mutató Tükörben halmoz­­tatnak ; valóban csudálni lehet, milly tü­zedelemmel hallgatta­­tik a’ sok rossz énekes és énekesné, — nézetnek Rappo, Ro­­manini ’s több effélék’ nem nagy színpadra, hanem vásári kunyhóba való mutatványai, a’ galériák’ ’s ingyenjegyesek’ szünetlen ’s néha illetlen tapsai közt, a’ rosszul világított ház­ban , hol az ügyetlenül készült nagy lámpa olly mostohán terjeszti gyenge sugarait, mint a’ nap ködös novemberben. Bár egész társasága’ helyébe félannyit, de jót fogadna Schmid, úgy ő , de a’ publicum is, jobban járna. A’ budai társaság részint a’ színházban , részint az újonnan épített arénában adja mutatványait, melly utóbbi sok nézőkkel dicsekedik, mert inkább mulattat jó időben az aréna, mint rekedt leve­gőd setét színház. — A’ budapesti állóhid miatt kinevezett országos küldöttség e’ napokban végzé be első öszvejövését; ha közre fognak bocsáttatni a’ beadott ajánlatok, bővebben fogok nyilatkozhatni e’ tárgyban, most csak annyit irhatok, hogy találkoztak vállalkozók, köztök vetélkedés támadt, és igy remélhetni a’ rég óhajtott hid’létrehozatalát.— Kiki pa­­naszoskodik a’ pénz’ szűkén , még is annyi ház emelkedik Pesten, hogy csak az idén épült ’s építendő házak egy kis várost képeznének; mind e’mellett is szállást nagy nehezen találni, — sőt a’ munkába vett házaknak is minden szállásai előre ki vannak adva. — A’budai „császárfürdő“ nagyon eleven, könnyebbítik annak Pesttel való közösülését a’ haszon­bérlő által felállított társasági kocsik, mellyek minden órá­ban ki és be indulnak. — Várva várjuk már a’magyar színház’ elkészültét, de Tamás vagyok benne, hogy még az idén ját­­szandnak benne, ámbár óhajtanék, hogy már valahára nemzeti színpadunk legyen. Legközelebbi levelemben többet. Pesti Lajos. A’ 25dik júniusi bécsi újságban olvasunk. Egy sajnálatos esemény, melly a’ császári bőkezűség ál­tal kegyelmekkel tetézett Theresianum nevű nevelő - intéze­tet május’ második fele óta érte, tárgya most e’ székes vá­ros’ lakosai’ általános élénk részvétének és számos család’ mély bánatának. Az academiában, melly évek óta legjobb egészségi állapot­tal dicsekhetett, ’s amellyet az epemirigy’ (Cholera) ’s nátha­hurut’ (Grippe) több izbeli járványai is áldozat nélkül kerül­tek el, ez időben az intézet’ számos növendékei ’s több pap­jai között is valamelly ragályos, kezdetekor forró epeláz ütött ki, melly két hét alatt az intézetben találtató összes növen­dékek’ felénél többet ’s hét lelkészt szállá meg. E’ nyavalya’ kiütésének első napjaitól fogva a’ nevelő-inté­zet’ curatoriuma ’s igazgatósága kitelhető gondját és szor­galmát oda irányzá, hogy a’megbetegü­lteknek leghatható­­sabb orvosi segélyt szerezzen , egyszersmind okait a’ nyava­lyának, melly tagadhatlanul ragályosnak mutatkozik, az inté­zet’ helyviszonyaiban kifürkészhesse, hogy jövendőre nézve teljesen megnyugtató előkészületi rendszabályokhoz lehes­sen nyúlni. A’ betegek a’háznak, hajdan császári mulató - kastélynak, nagy és szellős termeiben, egymástól kitelhető távolságra, osztattak el, az academia’ második orvosa dr. Singer mellé (ki maga is megbetegült) saját kérelmére egy tapasztalt or­vos , a’ vegytan’ (ch­em­ia) academicus professora, dr. Specz, adatott, ’s midőn a’beteg növendékek’ száma, kik az aca­demiában gyógyíttattak, ’s kiket rokonaik nem mindjárt a’

Next