Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-11-21 / 41. szám

POZSONY, kedden Tartalma: a’ honi politicai ’s nempoliticai tárgyak , neveze­test) esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­­liticai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a' hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, közmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalma, ’s mindennemű hirdetményei;. 41. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. NOVEMBER’ 31. 18»». Feltételek: Megjelen e’hírlap minden kedden ’s pénteken ;_ félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr._Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál vagy Wigand A. L. könyvárulásában , Pesten Fi­skáti Landerer Lajos­ könyvmű­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: » A' Hírnök' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.* — A’ nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s ízetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Ma­gyar ország r.­ ­ cs. kir. ap. Felsége m. Medgyesi báró M­ed­it­yánszky Alajos urat, cs. k. aranykulcsost, az .mélt. magyar kir. udv. Kamara’ alelnökét és t. n. Trencsén vármegye’ főispányi helytartóját, t. n. Nyítra vármegye’ főispányává méltóztatott kegyel­mesen kinevezni, úgy mindazáltal, hogy további legfensőbb rendelésig említett főispány helytartói h­ivatalát is folytassa. Pest, nov. 12-Rennie­ur tegnapelőtt est­e 7 órakor innen, Bécsnek véve útját, Londonba visszaindult, miután ittm­ulatásának egész idejét kirekesztőleg azon adatok’ összegyűjtésére hasz­nálta, mellyek egy Buda és Pest között építendő álló­ hidnak jól megfontolt és átgondolt terve’ készítésére szükségesek. A’ nagyméltóságú m. kir. Helytartó - Tanács’ parancsára a’ legnagyobb készséggel és szívességgel közöltettek vele min­den a’ vízépítési igazgatóság által már régebben készített abroszok, metszetek, mélységvizsgálatok és más ide tartozó élőmunkák, mellyeket Rennie­ur a’ legnagyobb dicséretet érdemlőknek talált, miután saját, minél tökéletesb meggyő­ződésére azoknak legnagyobb részét szorgosan átvizsgálta ’s újabb méréseket tett, mellyekből amazoknak lehető legnagyobb pontosságát és teljességét kitalálta. Most már Rennie­ur mindezen adatokból a’ szükséges kiszámításokat ’s igy ma­gát a’ tervet is elkészitendi, mellynek ide bekü­ldetését jövő évi februarius’ végére biztosan várhatni. Egy olly férjfiútól, kinek ítélete a’ műtudományi, különösen vízépítési tárgyak­ban magában Angliában is úgy szokott tekintetni mint a’ legfőbb authoritások’ egyike, minden okkal és megnyug­vással csak valami jelest reménylhetni. E’ szerint örömmel szemléljük, hogy már ama’ má­sodik társaság is, melly a’ Buda-Pest közötti álló­ hid’ tárgyában a’ báró Sina’ nevét viselővel nem épen könnyű ver­senyre lépett, eleget tett azon kötelességnek, mellyet neki az országos küldöttség folyó évi június’ 9dikén tartott ülé­sében nyomtatott jegyzőkönyvének 16dik lapja*) szerint, az élőmunkák’ megtételére nézve elébe szabott, és most már meg kell várni, e’ két társaságnak mellyike fog az or­szágos küldöttség’ legközelebbi, a’jegyzőkönyv szerint jövő tavaszszal tartandó ülésében — mikorra t. i. mind a’ két fél­nek be kellend terveit adni — egy nem csak egyes részeiben, hanem az egészet tekintve, jobb és czélszerűbb tervet, melly és minő feltételekkel az országra nézve, benyújtani. Azon társaságnak, melly Rennie urat hívta meg, állása ugyan sokkal bajosabb, mint a’ báró Sina’ társaságáé, mellynek a’ jegyzőkönyv’ adik lapja szerint **) egyenlő jóságú tervek mel­lett az elsőbbség már oda igértetett. Holott amaz az építés’ átadatását csak akkor reményiheti, ha tervei minden egye­bekénél jobbak lesznek***). De tulajdonképen csak ez utóbbi feltétel látszik a’ dolog’ természetében feküdni, ’s az említett elsőbbi kitételekben kétségkívül nem más mint báró Sina iránt mutatott udvariság rejtezik; mert sokkal ismere­­tesb az Országos küldöttségnek részrehajlatlan igazságszere­­tete, mint hogy azt kétségbe hozni lehetne. Természetes, hogy csak általányosan méltatand a’ küldöttség minden benyúj­tandó tervet, mert más részről igen nehéz lenne, olly tárgy­nak technicájáról, mellyről olly nagy műértők mint Clark és Rennie urak előadták véleményüket. Ítéletet hozni. Mert bizonyára a’ nevezett urak is nem csekély szorultságban fog­nának lenni, ha valamelly törvénykezési tárgyról, melly pél­dául már a’ főmért. Curián keresztül ment, magyar törvények szerint itélniök kellene. — Rennie ur előlegesen semmi aján­­lott vagy még ajánlható építési terv iránt sem nyilatkozott; mint okos, meggondolt’s mind elméletileg mind gyakorlati­lag kiművelt férjfiának szándéka lévén, előbb mindent kellő nyugalommal megfontolni, megvizsgálni, kiszámolni, a’ min­den oldalróli hasznokat és károkat felvetni, ’s úgy azután a’ végeredményt és határozatot kimondani. Minden , a’ mi e’ részben a’ publicumban többektől hallható, csupán a’ beszé­lőnek nézetin ’s óhajtásin alapul, nem pedig Rennie­ur’ nyi­latkozásin , ki még eddig meghatározottan csupán az általa is nagyszerűnek ismert vállalat’ egyik vagy másik módon es­hető kivihetőségét mondotta ki. Fiume, nov. 2. Legújabb tudósítások szerint a’ marhadög az Iső bánsági határőrző ezred’ kerületében egészen megszűnt; de a’likkai ’s­odik bánsági ezredek’ kerületében még ollyformán uralko­dik , hogy a’ nyavalya’ kiütésétől fogva egész September’ utol­jáig 672 re ment a’ lebetegedett marhák’ száma, mellyek kö­zűl 399 elveszett. — Zágráb vgyében is folyvást uralkodik még a’ marhadög. Fiume, nov. 9. A’ görcsmirigy­ okozta elzárások és veszteglések Olaszor­szágban a’ cs. kir. birtokok ellen nagyobb részint már meg­szűntek. Ugyanis hivatalos tudósítások’ következtében min­den hajók, ’s a’ rajta lévő utasok ’s árúk, jöjjenek azok bár­­melly ausztriai kikötőből, Velenczéből, Triesztből, Dalma­tából, avagy a’ magyar tengermellékből, az illető helybeli consulatus’ egészségbeli bizonyító­ levelével ellátva, Nápoly­­ország’, Pápabirodalom’ ’s Toscana nagyherczegség’ minden­séget nem ajánlhat; figyelmezve mégis arra, hogy a’ vállalkozó is ezen közérdekű tárgynak előmozdításához hazafiés buzgósággal leg­előbb járult legyen ; de tekintvén egyébiránt annak illy vállalatok­hoz megkívántató összeköttetését és személyes hitelét, valamint e’ nehéz vállalat’ vitelére nyilatkozásából kitűnő elhatározott szándé­kát, kész őt arról biztosítani, hogy a’ mennyire tervei és feltételei másokéval egyenlőségben állani fognak, ezen esetben neki minde­nek előtt elsőbbsége leend.* ***) „Hogy mindazáltal valamint más vállalkozott’, úgy ezen társaság’ dicséretes fáradozásának is elég­tétessék, ennélfogva ugyanaz ez alkalommal biztosittatik, hogy magokat jelentő vállalkozók közt, ha különben tervei és feltételei másokénál kedvezőbbek lesznek, a’ vállalatnak elnyerésére számot tarthat.“ (1. 16.) kikötőiben, contumacia nélkül ’s szabadon bebocsáttatnak. Egyedül csak azon hajókra nézve létetik még kivétel a’ római birodalomban, mellyek Velenczéből vagy Dalm­atiából érkeznek, ’s azok addig, miglen az ottani kormány a’ görcs­­m­irigy’ tökéletes megszűntéről meggyőződést nem nyerend, 7 napi vigyázat alá vannak rendeltetve. Fiumei pia ez j­ár octoberben, pozs. mérő: tiszta búza 3 fl. 10 kr.; kétszeres 2 fl. 40 kr.; zab 1 fl. 40 kr; borsó 6 f.; lencse 6 f. 20 kr.; bab 3 f. 20 kr.; burgonya 1 f. 10 kr. — Bécsi mázsa: széna 2 f.; szalma 1 f. 20 kr. Marha­hús 1­­­ 5 kr. — Pozsonyi pint: bor 20—40 kr.; ser 8 kr. Bécsi öl: kemény fa 7 f. 40 kr.; legkisebb napi bor 36 kr. pengő pénzben. *) „E’ szerint nincs egyéb hátra, mint hogy ajánlatához képest az elő­­leges munkákhoz hozzáfogván, terveit és egyéb adatait, ha lehet­séges, még a’ télen, vagy legfelebb jövő tavaszig bemutassa.“ **) „A’ mi egyébiránt a’ vállalkozó által kívánt elsőbbségnek biztosítá­sát illeti, nyilván kijelenteni ké­nytelenittetik ezen kiküldöttség, hogy előre maghatározott elveinél fogva másoknak hozzájárultál semmi esetre ki nem zárthatván, illy értelemben b. Sinának elsőbb- Visszatekintés utazásomra. Az utazási gyönyör és tapasztalási vágy naponkint uj ba­rátokra talál, mind a’ mellett is, hogy némellyek azt már m­a­g­­­á­nak csúfolgatják. A’deutsch­er Correspondent’ nem tudom mellyik számában olvastam, hogy a’rajnai vi­déken utazók’ száma közönségesen husz-huszonöt ezerre szo­kott menni, az idén pedig a’ százötven ezeret is meghaladta. Ilonunkban, úgy hiszem, a’ „Hitel“ volt a’ gerjesztő, hol bő tapasztalásból adatik elő az utazás’ haszna, ’s igen szépen tanácsoltatik a’ gyalog­, egyedül és kevés pénzzel való uta­zás. Ha a’ kevés alatt a’ jeles szerző nem az elegendő, vagy szükséget fedező mennyiséget értené, úgy kissé barátságta­­lan volna tanácsa, mint az én utazásom után is következtet­heti majd az érdekelt olvasó. Én azonban sokkal kevesebbet utaztam, hogysem abból merített tapasztalásommal mint re­former vagy tanácsadó mernék föllépni, csupán némi kis uta­sítást kívánok azon fiatal honfiak’ számára közölni, kik uta­zásra készülnek; a’ már utazottaknak pedig, reményiem, ked­ves leend ollyanokra akadni, mellyeknél majd mintegy messze­­hagyott ösmerőseikre emlékeznek. Már többször hallottam korholva vitatni, hogy sokan men­nek utazni, kik hazájokat sem ösmerik. Én, noha előbb utaz­tam meg az édes hont, mintsem abból csak egy lépést tettem volna is ki, mégis ellenkező értelemben vagyok azokkal, ’s szinte azt tanácsolnám, hogy előbb csakugyan a’ külfölddel kell megösmerkedni, hol sok szépet és jót tanulván , úgy gazdag tapasztalással ’s világos szemmel lássa azután honában a’ különbséget; mert nagyon hihető, hogy azon ő ’s már hála az égnek, nagyon kiavult hatalmas előítélet: „extra Hungá­riám“ is onnan eredt, hogy némelly honát ösmerni kívánkozó csakugyan bukkant némi jóra itt is, ’s megelégedvén azzal, erősen hitte, hogy „si est vita, non est ita“, holott valóban a’ világ a’közlekedés által nyerte műveltségét és messzehaladt tudományát. A’ tapasztalás és tudományos műveltség’ kedvéért utazók is ritkán hasítják ki tervökből a’ gyönyört is, ’s igy az uta­zásnak első és fő föltétele mindig a’ drága pénz marad, ez a’ vezércsillag, ez szab határt és korlátokat. A’ ki a’ fenérintett módon kevés pénzzel szándékozik utazni, az el ne mulaszsza a’ különböző pénznemekkel megösmerkedni. Az illő helyen majd többet jegyzek meg. — A’ külföldön uralkodó jó rend megkívánja, hogy mindenki ’s mindenkitől biztosittassék, mi­nélfogva ott útlevél nélkül —­ mint hazánkban — nem utaz­hatni. Az ausztriai birodalomra elegendő a’ vármegye’ útle­vele is, mi az alispánytól elegendő kibizonyítás mellett min­den nehézség nélkül szolgáltatik ki. A’ birodalmon kívüli uta­zásra a’ Helytartótanács Budán és az udvari magyar Cancel­­laria Bécsben adják az engedelmet, hova a’ vármegye’ útleve­lével kell folyamodni. Itt több akadályok vannak, miért is az útlevél’ kiadatása hónapokig nyúlik, ’s igy jóelőre kell arról gondoskodni. —­ Az utazás’ módjára nézve csupán a’ gyors­kocsik nem ajánlhatók czélvesztés nélkül, kivévén a’ kisebb tereket, egyébiránt Magyarországon kívül számos a’ mód és alkalom, ’s van is utazó mindig, ’s épen ezen hiány oka, hogy annál kevesebb az utazó nálunk ; mert az utazás’ le­­hetsége szerzi az utazókat. A’ most alakuló szállító alkalmak bizonyosan szerencsés következéssel birandnak. Végtére ha valaki haszonnal óhajt utazni, elmulhatlanul raegkivántatik, hogy tervét előre készítse ki, mire az idegen nyelveken irt több utazási írások nagy segítségül vannak. Az ausztriai bi­rodalomra különösen ajánlható : Reisehandbuch, Schmidt Adolftól Bécs 1836 , a’ többi külföldre Reichmann adott egy remek művet, Berlin 1837, egy igen pontos földképpel. Olaszországra nézve Mailandban jelent meg 1837 Guide de voyageur en Italie, több földképpel és planumok­­kal. Julius’ 28 án léptem Pesten a’ Nádorra, teli szép re­ménynyel ’s, a’jövendő gyönyörön függve, úsztam Bécsig a’ már ösmert Visegrád alatt. Ezen vidék varázs hatással bir a’ gőzhajóra, mert Váczot vagy Esztergomot elhagyván, imitt amott már emlittetni hallik, ’s lassankint az egész ha­jón Visegrádra hajlik a’ beszéd, mig egyik elragadtatva nem említi jelenlétét; ekkor látszik a’ legnagyobb elevenség, min­den a’fedezetre siet, a’ nyugvók fölugranak, a’játék meg­szűnik, még az ebédtől is oda gyűlnek, néha a’ komor ’s fer­geteges idő’ daczára is. Némellyiket a’ pompás rom­a’ hon’ hajdani korára ’s különösen az igazságos időkre emlékezteti, mig mások a’ kies vidék’ gyönyörűségében fürödnek. Előbb a’ hajós nép egy pár ágyulövéssel tisztelkedett. — Komárom­ban uj utasokat és fát vett föl a’ Nádor, vajha illyenkor fris vízzel is ellátná magát, mi nagy kellemül lenne, ’s még majd némelly utazó egész szerénységgel írhatná napkönyvébe, hogy Komárom’ partjainál kikötöttünk ’s édes vízzel ellátván ma­gunkat, megeresztők vitorláinkat. — Pozsonyban sokan elha­­gyák a’ hajót ’s kocsival rándultak Bécsbe. Én a’ gőzösön létező kellemektől nem akartam megválni, de másnap elég okom volt a’ jó példa ’s hívás’ nem-követését megbánni; mert mind a’ mellett, hogy a’ gőzös sokkal későbben érkezik Bécsbe mint kocsi, többe kerül, ’s a’ kiszállás nagy ízetlensé­gekkel történik. Egy órányira a várostól tartós zápor alatt kelle a’ parton holmiaink’ felkutatását nézni ’s még ezután is letartották azokat, a’ teherhordók irák krétával mindenikre, hova fog szállani birtokosa ; de illyenkor a’ nagy zavarban a’ fölcserélés könnyen m­egeshetik, valamint meg is esett, ’s minő kellemetlenség, ha valaki a’ kijelölt fogadóban nem kap­ Ausztria* () cs. k. Felsége’ legfensőbb rendelete’következtében Sán­dor Leopold Ferdinand Főherczegért az udvari gyász nov. Iván felvétetett, ’s hat hétig változtatással, u. m. két első hétben, azaz 16-29ikig a’ mély, aztán a’ négy utolsó hét­ben, azaz nov. 30tól december’ 27ig berekesztőleg a’ közép gyász fog hordoztatok . A’ gyászáhitatosságok Bécsben a’ cs. k. udv. sz.­­ egyházban a’ boldogultért nov. 16. estvéli 5 órakor, a’ halotti mise pedig 17. délelőtti 11 órak. tartatott. Bécs, nov. 18. A’ vasútnak ünnepélyes megnyitása , mellyen a’ felséges Udvar is megjelenend , mint halljuk , holnaputánra , e’h.20- dikára , van határozva ; azalatt a’ gőzkocsik mindennap tesz­nek próbautakat Wagramba. Pontban egy órakor délután fogja a’Fels. császári Család különösen e’czélra készült pompás ko­csiban Alsó-Ausztriának e’ legelső vaspályáját megnyitni. — A’ Londonba szánt rendkívüli török követ, Sárim efendi, tegnapelőtt utazott el innen, Párison keresztül, Londonba. E’ hónap’ lödike óta franczia színészek a’ Karinthiai-ka­pus színházban adnak mutatványokat. A’ két Doligny ur‘s Doligny és Fradella asszonyságok kiváltképen tetsze­nek. Megjegyzésre méltó , milly kevéssé különböző a’ diale­­ctus , mellyen e’ színművészek mindnyájan beszélnek, mit a’ legjobb német színpadokról sem lehet mondani , hol gyakran csaknem mindenik tag más-más dialectuson szól. — Angliá­ban , mint mondják, köz azon vélekedés, hogy az angol szí­nészed ügyét reformálni kell. Most ugyanis a’ bemenet igen drága, a’ drámaírók roszúl fizettetnek, a’ házak’ nagysága merő látványos darabok’ adatására csábít el, a’ Drurylane és Coventgarden színházak’ egyedárussága (monopóliuma) a’ többit csaknem valamennyit tönkre juttatta ; egykét színészi talentum felette nagyon, a’ többiek igenis roszúl fizettetnek. — Az angol királyi ménes 1­5,782 guineen kelt el; Colonelt, mint hallik , bizonyos Tattersal urt 500 guineen, Ac­aeont pedig báró Maltzahn vette meg 900 guineen; ez a’ két mén volt a’ ménesnek legjelesebb lova. — A’ nem rég kimúlt po­­seni fő rabbinus Eiger Jakab’ halálát az itteni (bécsi) izra­eliták , kik közűl őt sokan ismerték , mindnyájan igen saj­nálják. Eiger köz­tiszteletben álló férjfia, ’s viselete, sok má­sokéval ellentétben, a’ cholera’ idejekor olly példás volt, hogy azt a’ porosz király nyilványosan megdicsérte. — Ugyan­

Next