Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-18 / 84. szám

érzelmek és sympathiákról szólanak Spanyolország iránt ‘stb., de nem értenek ahhoz, hogy „szoros törvényszerűsé­get kegyelemmel és erővel“ párosítsanak, mi által minda­zon státuspolgárok’ szíveiket megnyernék, kik előtt a tör­vény, az alkotmányszerű szabadság sa haza java szent, hanem e’ helyett inkább Cromwell’ ezen elvét látszanak kö­vetni : „ki az embereken uralkodni akar, annak kemény­nek, kegyetlennek és engesztelhetlennek kell lenni.“ A Spanyolországból Párisba érkezett tudósítások azt mutatják, hogy ama’ szerencsétlen országban most minden hatalmat a­ mlzók ragadtak magokhoz, kiknek a’ szegényebb nép­­osztályok’ sorsa legkevesbbé sem fekszik szívökön, mely-­­­vekre pedig az adóknak és háborúnak minden terheit há­rítják ; a’ nép nem vesz többé részt a’ választásokban, úgy hog­y egyik és másik követz választásakor alig jelenik meg e,ry vagy két választó. Általában úgy látszik, hogy a­ kép­viseleti rendszer’ hitele Spanyolországban az eddigi képvi­selők’ nagyobb részének minden alkalommal kimutatott pár­tossága haszonlesése és türelmetlensége által nagyot csök­kent.­ JE*** Kolozsvár, October’5. A’ mai nap egy jeles ’s e’ hazára nézve fontos következésű oskolai ünnepnek valóak szemlélői, midőn érd. r. catholicus püspök Kovács Miklós ur ő excja mint a’ kir. lyceum’ főigazgatója, erdélyi sebor­vosi intézethez kinevezett hat közoktatót magok hivatalaiba ünnepélyesen beiktatott. A’ tisztelt püspök velős deák nyel­ven tartott beszédében előbb megemlítvén ő Felségének azon, hazánk iránti különös kegyelmét, miszerint az ed­dig hiányos és ingadozó seborvosi intézetet több birodalmai­ban létező illynemü intézetek’ mintájára teljesen ’s tökéle­tesen reorganizálni méltóztatott, ezután felolvastattak azon k. k. rendelések, miszerint ő Felsége a’ következő­­i köz­oktatót méltóztatott kinevezni, u. m...mdr. Judenhoffer Mi­hályt az elméleti és gyakorlati seborv. tudomány’, mdr. Szőts­i Józsefet a’ különös gyógytudomány’ és clinica’, chir. m­agis­­ter BrusztEleket a’ törvényes seborv.-, álhalál- és baromorv.­­tudomány’, mdr. Joó Istvánt a’ természet-, vegy-és füvésztan’, mdr. Szilágyi Miklóst az élet-, közkór-, gyógy- és gyógy­­szertudomány’, és mdr. Szabó Józsefet a’ boncz- és szülész­­tan’ rendes professoraivá. Ezután ő excra teljes bölcseséggel ,fölfejtvén, milly hasznosak és szükségesek legyenek a’ jó orvosok, a’ nevezett professoroknak az iparkodást, béke tűrést és fáradhatatlan szorgalmat a’tanításban atyai kegy­es­séggel ajánlotta, ’s egyszersmind kész segedelmezésöket és kegyes gyámolításokat ígérni kegyeskedett; végre a’ seborv. tudományt tanulókhoz intézett, már magyar nyelven folytatott beszédében azokat a’ szorgalomra és engedelmes­ségre’s oktatóik iránti tiszteletre intette, mellyre a’ kine­vezett professorok öregebbike, dr. Judenh­offer Mihály,ékes magyarsággal hálás beszédet tartott. Mindenki szívéből kí­vánja e’ hasznos intézet’ czélszerív előhaladását. Déézs, oct. 2. Félelem’­­s rettegés’napjai valónak e’ város’csendes polgáraira nézve a’ közelebb múlt hét’napjai, ugyanis azon hétnek csak két napján nem fenyegette tűz­veszély városunkat. Ezen gyújtogatásokból eredeti tűznek áldozatjává lön Zágoni nevű mezei gazda, kinek lakát, csűrét, több gazdasági épületeit ’s takarmányát kevés per­­ezek alatt a’ pusztító tűz hamuba borító. Jelenleg szegény más hajlékában busong hét siránkozó gyermekével, ’s csak a’ könyörülő emberbarátoktól várhatja a’ segedelmet. A’ történt szerencsétlenség után is Belső-Szolnok vmegye’ ér­demes, közkedvességű ’s hivatalában buzgó főispánya gr. Bethlen Pál úr nem késett a’ gyujtogat­ók’ szoros kinyomo­­zására rendelt biztosság’ rögtöni kinevezésével, ’s a’ megyei tisztséggel egyetértőleg több mint 400 éjjeli­őrt rendelt vá­rosunk’ utalm­ára; ezen czélszerű­ rendeletek’ tétele óta a’ gyújtogatások’ rémítő félelmétől már csendesen nyugosznak polgáraink.— A’nyomozó biztosok között kitüntetek mago­kat alispány Pataki Dániel ’s városi tanácsos Vajda Pál urak, valamint városunk’ részéről is a’ szükséges és czél­­irányos rendeléseket városi főhadnagy Bányai­ Mózses ur korán megtette. (Érd. Hird.) Belső-Szolnok vgye utolsó közgyűlése’határozata’ következésében a’ Duna’ vize’ kiöntésével kárt vallott bu­dapestiek’ számára egybegyű­lt ’s a’ megyei tisztség által felküldés végett a’hazai pénztárba befizettetett, sőt a’ me­gyei nemesség’ részéről 1185 fr. 22 kr.; 2or ns Deézs vá­­rosától­ 81 fr. 15 kr.; 3or a’ megyében létező papság által 48 fr. 27 kr.; összesen 1315 fr. 4 kr. égő pénzben. és Há­romszékből ugyan e’ czélra újabb adakozás 457 fr. 26 kr. váltó czédusában. A’ nagy-­szebeni piaczon, a’ pénzhiány elleni foly­tonos panasz’ daczára is folyvást emelkedik a’ termékek’ ára. A’gyapjút annyira elkapdozák az idegen nyerészke­dők , hogy a’ helybeli kézművesek alig képesek fölhaj­­­h­ászni a’szükséges mennyiséget. Egy oka font­ gyap­jú 32 — 36 váltó garason kel, ’s hasonlog a’ bárány gyap­jú is. A’silányabb gyapjút is 36 v. garason keresik, a’jobb nemű gyapjúért pedig 2 f. 30 krt. kínálnak. Juhbőr’ párja 4 fr. 30 kr. — 5 fr.ton kel, az oláh báránybőr pedig 3 fr.­­ton. A’ gabona e’ pillanatban szinte magas áron áll; re­ményük azonban, miszerint Oláhországból, hol az idén igen áldott volt a’ termés, annyit fognak beszállítani, hogy az ár minden esetre mérsékeltebb leend. Viasz- és méz­kereskedők jobb nyereségre számolhatnak. Olvasztott fagy­­gyuból még nagy mennyiség van tavalyról, de többnyire olly jó gazdák’ birtokában, kik nem szorulnak hirtelen eladásra, ’s igy mázsája 37—38 v.forintnál alább nem fog csökkenhetni. Gyártatlan gyapot’mázsáját 65—70 frnton veszik; az eladók mindazáltal igen ovakodva lépnek ala­kúra, miből dologhoz értők áremelkedést gyanítnak követ­kezhetni. llamuzsir’ mázsája 7 pg. forinton kel. Darab idő óta a’ fataplót kezdik nagyon keresni Erdélyben ’s a’ ke­reskedésnek ez egészen uj ága igen sok szegény embert fogla­lkoz­tat. Ausztria.. .Velenczei hirek szerinti, h. 7kén reggeli 10 órakor katonai istentisztelet volt a’ Sz. Mark’ templomában, melly­­nél:Ő Felsége a’ Főherczegek’ és a’ generálság’ kíséretében jelen volt, a’ cardinal-patriarcha ’ eminentiája monda a­ csendes misét. Istentisztelet után ő Felsége a’ Markpiaczon felállított seregeket vizsgálta meg ’s felettök szemlét tarta. Délután csolnakverseny (regatta) volt a’ nagy csatornán, mellyet O Felsége is szerencsésített jelenlétével. — Este a’ színházat látogatók meg a’ Felségek. Nyolczadikán O Felsé­gük Venera fregathajóra mentek, holis Paulucci marquis aladmiráltól, és Fridrik Főherczegtől fogadtattak. Fridrik Főherczeg’ parancsnoksága alatt többféle hadi gyakorlatok tétettek , mellyekre O Felsége magas tetszését jelenté ki. — Délután O Felségük különféle intézeteket szemléltek meg. Változások a’ cs. kir. hadseregnél. (Vegye.) Nyugal­­maztattak: Köster György, a’ 4 dik sz. szluin határszéli gya­logezrednél ezre­des. Alezredesek: Andre János, Au­ersperg gróf 9 5dik sz. vasasezredéből, és Radochay Miklós, az lső banáthatárszéli­­lődik sz. gyalogezredből , mindket­ten ezredesi ranggal, továbbá Nengebauer Gáspár báró, az lső sz. Császár gyalogezredből. Őrnagyok: Str Julien Ke­lemen, Rainer Főherczeg’ 1ldik sz. gyalogezredéből; Than­­hofer Ferencz , Reusz herczeg’ 7dik sz. huszárezredéből, és­ Münhausen Otto báró, toscánai nagyherczeg’ 4dik sz. dragonyosezredéből. Gyalog- és lovaskapitányok: Hennersdorf Albert, Gollner báró’ 48dik sz. gyalogezredé­ből; Wanya József, Luxem lovag’ 27dik sz. gyalogezredé­ből, és Meanbergi ’s Hohensteini Sardayna Péter, Haug­­witz gróf’ 36dik sz. gyalogezredéből, mindnyájan őrnagyi ranggal és nyugpénzzel; T­run József, Sándor császár’ 2dik sz. gyalogezredéből; Weyerich János, Károly Főherczeg’ 3dik sz. gyalogezredéből; Vital­si Vitalis Sándor, don Mi­­guel 39dik sz. gyalogezredéből; Wimpffen Antal Gusztáv báró, Reusz herczeg’ 7dik sz. huszárezredéből; Wirtak Imre, Vilmos porosz király’ 16dik sz. huszárezredéből; Ehler Antal, Wernhard báró’ 3dik sz. könnyűlovasezredé­ből, és Petzek József a’ 2dik őrizeti zászlóaltól, mindnyá­jan őrnagyi ranggal. Idegen rendeket ’s legfelsőbb engedelmet azok’ viselésére nyertek. Radeczky J6­­zsef gróf, tábornagy és parancsnok general a’ lombard­­velenczei királyságban a’ szardíniai kir. sz. anunciada ren­det. Clum-Martinitz Károly gróf, altábornagy és főhadi­­segéd Császár Ő Felségénél, a’ szardíniai kir. Sz. Móricz’ és Lázárrend’nagykeresztjét. Moll János báró, ezredes és Lederer Auguszt báró, őrnagy és szárnysegéd Császár Ő Felségénél, az elsőbbik ugyanezen rend’ közép, az utóbbi kis keresztjét. Kentzinger Károly báró, nyugalmazott ge­­neraltőrnagy, Lucca herczeg’ katonai Sz. György rend lső osztályát. Brodoroth­ Fridrik, Hohenzollern herczeg’ 2 dik sz. könnyűlovasezredebeli őrnagy, az ezred’ tulajdonosnál segéd, és Kar­ner Fülöp, Rajner Főherczeg’ Ildik sz. gya­logezredénél főhadnagy, Lucca hg’ katonai Sz. György rend’ 2 dik osztályát. Nagyb­rizalmia. Ő felsége az özvegy királyné , ki od­. 3kán reggel Marlborough-House-t elhagyván Portsmouthba elindult va­­la, ott „Hastings“ gőzösre szállott ’s délutáni öt órakor, előleg Gibraltárba, onnan,,Nápolyba és Máltába menendő, a’ tengerre bocsátkozik. Ő felsége Portsm­outhban a’ leg­­ünnepélyesebben ’s a’ néptől szívesen üdvözölve, fogadtatott. London, oct. 4. Eszterhutzy herczeg és fia Miklós herczeg, tegnap utaztak el számos kísérettel a’ Chandos ház­ból Bécsbe. Ő herczegsége a’ M. Herald szerint jövő ápri­­lisben váratik vissza Angolországba. A’ London-Gazette f. h. azól jelenti, hogy a’ király­né által Milljanke John Ralph, esq., jelenleg nagykövetsé­gi titoknok Sz.-Pétervárott, hasonló minőségben Bécsbe; Lyd­on Bulwer Henry , esq., jelenleg titoknok Konstantiná­polyban, hasonló minőségben Sz. - Pétervárra; Bankhead, Charles jelenlenleg titoknok Washingtonban, hasonló minő­ségben Konstantinnápolyba, és Hudson James, esq., wa­shingtoni titoknokká neveztettek ki. October’ ljére Vincent ur, a’ londoni radicalok küldöt­­te nagy asszonygyülekezetet hitt egybe a’Hartshall­­kertben, egy angol mérföldnyire Bath-tól. Egy fér­finak sem engedteték meg, Vincent uron ’s egy barátján kívül, a’ bemenetel. Négy ezer nőszemély volt jelen a’ gyüleke­zeten, ’s százak tolonganak még a’ kapuknál, kik, hely­hiány miatt be nem bocsáttathattak. Délután három órakor a’ nap’ hőse, Vincent ur, megjelent ’s hangos tapsokkal’s kendőlobogtatással üdvözöltetek. Mistress Evans mistress Englund által gyámolítva javaslatba h­ozá, választassák elnökké mistress Balwell. Felkiáltással elfogadtatott. Az elnöknő azonnal szót von: „Bath’ asszonyai! Igen nagy örömet szerez nekem’, hogy e’gyülekezetben az elnöksé­get vihetem, mert a’ nagy kérdésnek, melly bennünket egy­be gyűjtő, mind fér­fiakra, mind asszonyokra ’s gyerme­kekre való egész fontosságát felfogom. (Tetszés)Közrehat­ni kívánunk a’ nép’ erkölcsi ’s értelmi javítására ’s finomí­tására. Óhajtásom az, hogy a’nép’ női része a’ férjfinem’ politicai felszabadulására együtt munkálkodjék (látni itt a’ különbséget az angol radicalnék ’s a’ franczia simonistánék közt, kik a’ politicai jogokat magoknak követelik), mert meg vagyok győződve, hogy az asszony’ java a’ férj fi’ mű­veltségétől ’s szabadságától függ. (Tetszés) Reményiem, hogy legnagyobb figyelemmel ’s hallgatagsággal fogjátok barátunkat, Vincent urat, hallgatni, kit ezennel nektek bemutatok.“ Most felállott Vincent ur ’s köz kendőlobogta­­tás közben igy kezdé beszédét: „Különös öröm foglal el — úgymond—­drága hölgyek, midőn önöknek magamat be­mutatom. Önök’ megjelenése bizonyítja a’ ragaszkodást mellyel a’ közszabadság’ ’s közjó’ ügye iránt viseltetnek.“ Beszéde’ további folyamában a’ szónok igen élénken raj­zoló a’ hölgyek’ társasági sérelmeit ’s igyekezék megmu­tatni,, hogy az alsóház a’nép’ érdekeit elhanyagolja. Ez al­kalommal többek közt a’ igyárbeli gyermekek’ szenvedés­seiről o­ly érzékenyen szólott, hogy hallgatónéi’szemei­ből könyüket csalt ki. A’ nevelés’ fontosságára átmenve, az asszonyokat ’s hajadonokat nyomosan felhivá, egy józan morál’ elveinek minden néposztályok közötti elter­­jesztésére. Két egész óráig hallgató a’ gyülekezet tartós figyelemmel ’s mely hallgatékonysággal Virtcent­ur’ vi­rágdús beszédét, ki ezáltal nagy diadalát ünnepelte. Vég­re, mistress Balvyellnek jeles magaviseletéért az elnöki szé­ken, hálaszavazatot hozott javaslatba. Felkiáltással ,elfo­gadtatott. Mistress Balwell köszönetét monda a’ gyüleke­zetnek ’s az ügyeket elintézetteknek nyilatkoztató. Midőn ezután a’ gyülekezet szétoszlott, jelenteték Vincent urnak, hogy a’ be nem bocsátott hölgyek is óhajtanák őt hallani. A’ szónok kívánságoknak engedvén nekik is, egy félórás beszédet tarta. Este a’ fáradhatlan radical egy munkásgyü­­lekezetben fejté ki ismét ékesszólását. A’ sikertelen liverpooli radical-gyülekezet után még vendégség is adatott a’ Queens­ Theater’ épületében 200 sze­mélyre. A’ beszédek ebéd után, a’ mi igen könnyen meg­fejthető, sokkal hevesebbek valónak, mint a’gyülekezetben tartottak. O'Connor lefesté Izland’ szenvedéseit ’s kijelenté, hogy inkább a’ vérpadon fogna meghalni, mint magát ez elviselhetlen zsarnokság alá vetni, melly alatt polgártársai sínylődnek. Stephens lelkész, ki a’ religiót használja eszkö­zül lázangó irányzatainak előmozdítására ’s egyik korábbi gyülekezetben egyenesen fegyverre szólíta, most azt mon­da, hogy a’ politicai izgatás egyike a’ biblia’ legfőbb taní­tásainak! — Sheffieldben is­ 25kén tartatott egy radical­­gyülekezet, mellyen 20,000 személy vala jelen, mintegy tizenegy tizenketted része munkásokból állván. A’ Kersalmoor nevű mezőnek, mellyen a’ Man­chester melletti gyűlés tartatott, nagyságát koczkalábak szerint fölmérték, hogy lássák, hány embernek lehetett ott valósággal helye, ’s úgy találták, hogy legfölebb 45,000 ember férhetett el rajta, holott az öszszegyültek’száma ed­­digelő 2—300,000-re volt téve. Ezen igen megörült a’ mi­nisten sajtó, ’s mivel a’ sheffieldi ’s liverpooli gyűlések meg sokkal csekélyebbek voltak, azóta pedig uj mozgalmi próba nem létetett: a’ whigek’ és toryk’ véleménye szerint e’ tréfa most már véget érend. A’ tory párt arra építi re­ményét, hogy a’ reformerek közötti visszavonás, melly már a’ múlt parlamentgyűlésben igen észrevehető volt, az uj radical kivánatok*5 következtében még jobban fog növeked­ni, ’s hogy addig még sok whig is aggodalommal lesz el­töltve a’népchartában felállított elvek által, ’s a’ conser­­vativek’ sorába m­enend át. A’ pártérdek ennél fogva meg­vakítja a’ legtöbb terylapokat azon veszélyekre nézve, mellyekkel ama’ radical törekvés’ további elharapozása a’ fenállónak megmaradását, mellyért pedig a’ terylapok küzdenek, sújthatná; sőt, hol érdekük’ tárgyai forognak fen, még izgatásra is iparkodnak bátorítani, igy névsze­­rint az uj szegényi- ’s a’ gyárakban dolgozó gyermekek’ munkáját tárgyazó törvények ellen. Csak egy magányos, intő hang, a’ Morning-Post hírlapé, hallható, melly arra figyelmeztet, hogy a’ csend és rend, mellyek a’ munká­sok’ utolsó gyűléseiben uralkodtak, e’ néposztály közötti titkos egyesületek’ szilárd szerkezetére mutatnak, melly valaha a’ brit alkotmányra nézve felette veszélyessé lehetne. Minap Jeremy Izsák nevű angol nemesnek mezei la­kát egy csoport napszámos és kézműves megtámadta, kik a’ gazdasázonyt kiűzték, ’s minden bútort záporeső köz­ben kihánytak az útra. E’ csoportot bizonyos Barner John vezette, ki azt állító, hogy ő e’ mezei birtok’ törvényes örököse. A’ megtámadok elzárók az ablakokat és kapukat, s’elkészülének az ostromra. A’tulajdonos, ki egyszersmind békebiró, megjelent, két rendőrrel; felszólítá őket az eloszlásra, ’s végre felolvasa előttük a’­lázadási törvényt; de azok kirohantak , ’s a’ tulajdonost kísérőivel együtt jól megütlegelték. Végre Norwich­ból egy osztálya jelent meg ,a’ negyedik dragonyos-testőrezrednek, és kemény töltésű fegyverrel csatarendbe állott. Ekkor a’ zenebénáskodók megalázók magokat; egyik a’ másik után előlépett ’s meg­­kötözteték. Ezek hatvanhárman voltak. A’ választók’ lajstromozásakor Mid­die­sexben a’ con­­servativek nagy többséget nyertek, úgy hogy a’ Standard szerint nem szenved kétséget, miszerint a’ legközelebbi vá­lasztás’ alkalmával Middlesex először fog,egy század óta két conservativ által képviseltetni. Hasonlókép kedvezőleg mutatkoznak a’ conservativekre nézve az egész országban a’ lajstromozás’ eredményei, úgy hogy a’ Standard remény­­li, miszerint a’ képviselők’ kilencz tizedrésze Angliában és Walesben a’ conservativ párthoz tartozandik. A’ M. Chronicle bizonyítja, felelőleg a’ Times azon törekvéseire, miszerint Angol- és Francziaországot egymás ellen félingerleni akarja, hogy a’ barátságos viszonyok e’ két status között legkevesbbé sem hűltek meg ’s hogy sem a’ keleti, sem az algíri, sem a’ mexicoi ügy feszültségre a’ két cabinet közt nem ada alkalmat. Francziaországnak Oroszországhozi szorosabb kapcsolatát e’ ministeri lap pusz­ta agyrémnek tartja vagy is inkább a’ tory sajtó’ szántszán­dékos költeményének. A’ M. Chronicle szerint a’ franczia kormány minden pillanatban vissza kívánhatja Napoleon’ hamvait, Anglia legkisebb nehézségeket sem gördítené ellene. A’ császár úgysem volt az angolok foglya Sz.­Ilona szigeten, hanem a’ hatalmasságok’ köz határozatára 5 évi száműzésre vite­tett oda, melly időhatár épen halála’évében folyandott le. Lascases’ emlékirataiból tudjuk, úgymond, hogy tétettek is lépések, neki Skótziában Duroc vagy Muiron ezredes név alatt letelepedhetést eszközleni. Több parlamenti tag a’ legközelebbi ülések’ alkalmával a’ ministeriumhoz kérdése­ket akarnak intézni Napoleon’ hamvai iránt, ’s az azok’ visszaadatása’ kivonatát népdemonstatiókkal is fogják gyá­­molítani. — October­ 1 jével lépett előbe azon uj törvény , melly által az adósság miatti befogatások megkevesíttetnek. Sok

Next