Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-19 / 93. szám

haték; ’s a’ többség’ végzése az lön­­tétessék a’ mostani, magyar köriratú pecsét félre, a régi, latin köriratit forrasz­­tassék ismét össze ’s hozassák újólag használatba, ’s miu­tán így a’ legfőbb tilalomnak elégtétetett, mellőz­tessenek reai el minden további e’ tárgybani feliratok, s csupán a ’ pecsét’ uj használatba vételének okai minden illető hatósá­gokkal tudatván, ezen egész tárgy, eldöntés végett , a jövő országgyűlés’ határozatának vettessek alaja. Ez által vélte a' többség az előbbi végzések’ következetességet fen­lpest nov. 14. Leopold-napi sokadalmunk’ első hete nem felelt’meg a’ közvárakozásnak, ’s általányosan véve középszerűség alattinak mutatkozik. Kézműgyári czikkek­­ből leginkább csak a’ posztónak ’s egyéb gyapju­szövetek­­nek volt elénk kelete. Egyéb czikkek’vásárlata léhán ment. A’ gyapillár is változott e’ héten; a’ finom egynyiretír ugyan­is 7­­ go­for. kelt, míg a’ múlt vásáron 80 — 90 frtig rú­gott ára. A’nyári gyapjút 62—54 f. vevék, bácskait 40 írón. Be°kerestebbek a’ silányabb fajok, miket élénkül vásá­rolnak angol kereskedők. A’ bőrök most is magas áron kel­tek, a’juhbert ellenben tetemesül csökkent. Méz és viasz jól keltek. A’ repezeolaj’ ára hanyatlott, ’s a’ vetett rep­­ezeolajat 13— 1­10 fron vették. A’ hamuzsirt hanyagul keresek. A’ gubacs, melly az idén rendkívüli jóságú, köb­­sönkint 5 —5‘74 fron számos vevőre talált. A’ kenderár­a csökkent, faggyúé pedig emelkedők. Ez árak mindazáltal vásárvégig változhatók. A’ pesti növendék papság’ magyar iskolája nem csak mint munkás testület gyakorolja jótékony hatását már a’ növendéki­­pályán­, hanem azon jeles emberbarátok között is dicsérettel említendő, kik a’ pesti kárvallottak’ sorsát­­­szívre vevén, tehetségek szerint az irgalmasság’ tetteit is irántok gyakorolni igyekeznek. A’ hirdetmény szerint ugyanis 5-ik évi munkálatának gyümölcsözését ezek’ fel­­segélésére szánta és pd­. hó’ 30-kan nagys. Lónyai Gábor kir. tanácsnok’s biztos ur’ kezébe 428 fr. 48 kr. mint a’ mun­kálatból bejött hasznot átadó. Illy áldás követte e’ szép re­ményű egyházi növendékek’ iparkodását már élték’ viruló korában, millyennel kecsegtetheti magát a’ magyar egyház, midőn az élet’ teljes korában munkásságukat az úr’ szőlő­jében gyakorolni fogják. Méltán dicsérettel ’s hálás köszö­nettel kell azonban megemlíteni, hogy illy haszon’ hárulá­­sának mélt. Ji­ilovszky János rosnyói püspök úr vala esz­köze, kinek e’munka, mint hazánk’ buzgó főpásztorának, ’s mely tudományáról, valamint irói pályájáról is isme­retes püspöknek aláltatván, a’ munka’ kinyomatását 250 forintokkal előmozdítani kegyeskedett. (Szion.) Magyar tudós társaság. A’szünnapok előtti utol­só kisgyű­lésben, sept. 10., némelly belső tárgyak’ elvégzé­se után I. egy, a’ Tudománytárba szánt, nevelési ’s két históriai, valamint II. külön nyomtatás végett beküldött két­­poétai munka bocsáttatott vizsgálat alá. III. Egy elemi munka nyomtatástól elmozdíttatott, egy orvosinak pedig, a’ véle­mények’ különbözése miatt, harmadik biráló rendeltetett. IV. a’ könyvtár’ számára Zsoldos Ignácz r. t. ,,Nevelésünk’ hiányai“ ’s „A’ honi közbátorságról“ czímű munkáit adta be. Spányik Glycer budai iskolaigazgató: Oratio ad Patres S. P. Vacii congregatos. Buda, 1838. 4. V. A’ pénzgyűjte­­ménybe Pap Melkizedek két római pénzt küldött. A’ kisdedóvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület’ választottsága közhírré téteti, miképen 1) tolnai képző-intézetében egy segélydijas nevendéki hely meg­ürülvén, annak elnyeréséért valláskülönség nélkül minden ifjú folyamodhatik, ki magában a’ kisdedóvási pályára hivatást érez, ’s magyarul tud. A’ folyamodó bizonyítványai­nak előmutatásával magát az egyesület’ valamellyik elnö­kénél vagy alálirtnál jelenítse. A’ felveendő egy hónapot sa­ját költségén tartozik az intézetben,Tolnán eltölteni, is ha ennek lefolytéval őt az intézeti igazgató alkalmasnak is­­merendi, mint segélydijas, az egyesülettől szabad lakást, ’s asztalból­’ fejében havonkint 20 v.ftot nyerend. 2) Az egyesület’ idei évkönyvecskéje megjelenvén, ebből minden részes tagnak egy-egy példány jár ki, mellyeknek kézhez­­szolgáltatása végett távolabb vidékeken az illető képvise­lő urak rendeltettek megkéretni, minthogy azonban hasonló tárgyak’ szétkü­ldötése csak privát alkalommal történhetik, ’s ez a’czélt késlelteti: méltóztassanak azon tisztelt urak, kik tavaly a’ képviselőség’elvállalása végett fölszólíttattak, a’ netán önkint kínálkozandó alkalmat alulirthoz utasítni. 3) A’ részesek’ névkönyvében , melly a’ n. casinoban van letéve, múlt év óta többek közt tizen már János úr is lekö­telezte magát; mivel azonban lakhelye nem tudatik, e’ felül nyilván kényteleníttetik alulirt kérdezősködni, hogy az illető meghivó­ jegy’stb. annak idején kezéhez szolgál­tathassanak. Költ Pesten, nov. 13kán 1838­ Kacskovics La­jos s. k., egyesületi titoknok. A’ bécsi cs. kir. közönséges udv. Kamara f. é. aug. 30kán Pálffy Ferdinánd gr. titkos tanácsosnak ’s kamarás­nak, továbbá Hellmer Ignácz bécsi gyártulajdonosnak ’s Marquardt Fridiik welsi (Felső-Ausztriában) cs. kir. vas­­lemez-’s erőműgyári igazgatónak öt évi kizáró szabadítékat adott olly gőzösök’ feltalálására, mellyek vas- vagy egyéb czélszerű érezlemezből (pléhből) alkotva olly tulajdonságú­­ak, hogy csekély ellenállású lapjok’ daczára is igen nyugal­mas és biztos haladással birnak, ’s igy gőzösöknél eddig szokatlan gyorsasággal hajthatók előre, mig a’ hullámzat’ terjedése a’ partok felé sokkal csekélyebb, ’s az által a’ csatornákban és szűk folyamokban hajózhatást rendkívül könnyítik, annyival is inkább, mivel az illy hajók terhelten is csupán 14 bécsi hüvelyknyire merülnek vizbe, ’s olly gőzerőművel ’s gőzfejlesztő készítvénnyel látvák el, mellyek rendkívüli könnyűségök mellett alig foglalják el egy tize­dét azon helynek, mellyet hasonló hatású gőzerőművek’s üstök megkívánnak; azonkívül pedig még következő ked­vezményeket nyújtnak: 1) a’gőzfejlesztő-készületnél nehe­­z­ti a’ szétpattanhatást, ha pedig ez csakugyan megtörténik, az által a’ gőzösre ’s utasokra semmi veszély nem támad­hat; 2) azon készítvény tökéletesen füstemésztő, követke­zőleg a’ kürtőt egészen nélkülözhetve teszi, ’s e’ szerint sem gőzfüsttel és szikrákkal, sem vízgőzzel nem alkalmat­lankodik; 3) az egyébkint szükséges tűzanyag’felének meg­takarítása mellett hoszabb ideig háromszoros erős ejtést is megenged, ’s midőn a’ gőzös megállapodik, uj gőzt többé nem fejt ki, a’ már készet pedig sokáig eltartja; 4) a’ toló szellentyűk használata által legalább 10 petnyi gőzt taka­rít meg, több erőművi rész’ hiányzása miatt kevesbbé van kitéve súrlódásnak, ’s egészen sajátszerű kormányzási rend­szer ez­által sokkal rendesebb ki- ’s befolyását eszközli a’ gőznek; 5) végre az erőmű nem csupán hajókon, hanem mindenütt hasonló sükerrel használható, hol gőzerőre van szükség. — Póezs, (Erdélyben) nov. 4. Városunkat ismét bor­zasztó tűzvész látogató. Az estve 8 órakor a’ malatón (v. mulató, a’ városnak egy hegyen fekvő része) egy baglya széna, szándékos gyújtás’ vagy vigyázatlanság’ következ­tében, még nem tudatik, meggyulladt ’s iszonyú szél lévén, a’ tűz egy pillanat alatt egy egész utczát borított el. Több égett egyszerre 40 lakó háznál ’s ezen kívül a’ körülöttek levő gazdasági épületek, mint csűrök, pajták, színek ’stb. gyűjtemények, takarmányok. Képzelhetni milly iszonyú tűztengernek kellett ennek lenni. A’ megrémült lakosok, kik a’ tűz előtt szél’ ellenében állottak nem hogy valamije­­ket kiragadhatták ’s megmenthették volna a’ veszedelem­ből, de saját éltöket is alig bátorságosíthaták, sőt a’ hol már lefeküdtek volt a’ gyermekek, erőtlen vének, betegek, oda égtek, valamint a’ megkötözött marhák is a’ pajtákban. Sokszor ’s vészesen látogata már benőnket a’tűzostor, de illy réműlés városunkat még nem érte; mert azon kivűl hogy a’ lángok szinte a’ fellegeket verdesték, ’s világuk nagy darab tartományra el látszott, a’ délkeleti szél orkán­­kint dühöngött, annyira, hogy az égő fedeleket majd­ majd az emberek’ nyakába sodorta. Recsegett, ropogott a’leg­szilárdabb épület’ fedele is ’s félni lehetett, hogyha fordul a’ szél, azonnal az egész város lángba borul. Rettenetes tekintet Vala látni a’ város felett dühös árkint hullámzó tűz tengett, senki sem járt abb­an,hogy oltson, részint víz sem volt közelében, részint mert a’ tűzhöz még csak köze­líteni sem lehetett, rész­int pedig az ijedtség, rémülés kötve tarta a’ kezeket. A’ város mnás részeiben abban foglalatos­kodtak a’ lakosok, hogy jobb-jobb vagyonaikat bátorságo­­sítsák a’ tűz elől, azon esetre ha a’ szél fordulni talál. A’ lakosok’ nagy része szekeren ’s lóháton virasztott az egész hoszú, kínos éjen keresztűl; a’ szomszéd helységekből számtalan nép tódult segedelemre, de a’ segedelem lehet­­len vala, mert a’ szél csaknem viradtig dühöngvén ’s mind egy oldalról, a’ tűz addig nem csendesedett, mig csak a’ mi maga előtt útjában volt, ki egészen a’ mezőig, mindent fel nem emészte­tt ’s ott nem lévén több táplálatja magá­ban megszűnt; de a’ nagyobb épűleteknek ’s a’ csűrök kö­rüli takarmánynak felette sok szene máglyán, az még most is folyvást emésztődik ’s oltatik.­­­flkett épületek’ számát, beleértve a’ gazdasági épü­letek HP csűröket, paj­tákat ’stb., mintegy 120ra lehet tenni okozta kár annyival érezhetőbb, hogy nagy részint a’ szegényebb sor­sú lakosokat találó, kiknek egész évi takarmányaikat fel­emésztő. Úgy hallatszik, hogy, fájdalom! több emberélet is veszett oda. Azon lelkes emberbarátok között, kik egész" készséggel, sőt életök’ veszedelmeztetésével igyekeztek veszélyben lévő embertársaikon segíteni, különös megem­lítést érdemel a’ derék Veér Farkas, kinek azon fárad­hatatlan buzgóságáért, mellyel mindenütt, hol a’ veszély legnagyobb volt, vigasztaló, buzdító és segítő angyalként jelent meg, sőt élete’ koczkáztatásával emberéletet is men­tett meg, légyen itt az emberiség’ nevében nyilványos kö­szönet mondva. (Érd. Híradó.) Ausztria, Bécs, nov 16. Hiszik, hogy a’ franczia kamarák­ban a’ kereskedési bukásokat (faillites) tárgyazó törvény át fog vizsgáltatni, ’s hogy e’ vitatás’ alapjául alkalmasint a’ Persa­ur által 1836dik évben beadott terv szolgálam­. Sok dologérte az említett tárgyú mostani törvényt igen is ke­ménynek tartja, ’s a’ hitelezőre nézve inkább károsnak mint hasznosnak, ’s hiszi, mikép czélszerű volna, e­ pontra néz­ve az angol ’s kivált az éjszakamerikai törvényeket tanácsul hivni, mellyeknek ezen országok nagy részben köszönhetik előmeneteleiket. Általában valahára át kezdik látni, hogy Francziaország­ mostani hitelrendszere Hibás, mivel itt csak az talál hitelre, kinek tulajdonképen nincs rá szüksége, de ki rászorul, nem talál, holott Éjszakamerikában „az talál hitelre, kinek rá szüksége van“; mint péld. az Új-Yorkban 1835 ben támadt nagy tűzvészkor történt, hol a’ kár nyolcz­­van millió frankra volt becsülve, ’s hol mégis olly kevesen buktak meg; mit egyes-egyedü­l az amerikai hitelrendszernek, az ezáltal uralkodó vállalkozási szellemnek ’s az amerikaiak’ gyakorlati értelmének lehete köszönni, ellenben hasonló sze­rencsétlenség’ esetén Francziaországban az itteni kereske­dővilágnak legnagyobb része bizonyosan koldusbotra jutott volna. Éjszakamerika’ „földművelést“ űző státusainak tör­vényeit tartják leginkább alkalmasoknak arra, hogy a’ fran­czia kamaráktól tekintetbe vétessenek; mert mig a' földmű­velés Francziaországban a’ hitel által nem gyámolíttatik, mindaddig az ország el nem érheti azon pontját a’ földmű­velésnek, melly óhajtandó volna, ’s melly a' nemzeti gaz­dagságot olly véghetetlenűl fogná szaporítani; de ez lehetet­len, valamig a’ földművelést űző s a kereskedéssel foglalko­zó néposztályok mintegy ellenségesen állnak szemközt egy­mással, a’ helyett hogy „mindkettejök’ javára kezet fogná­nak“. — Szomorú benyomást tön Parisban, hogy ismét meg­bukott, néhány bank Éjszakamerikában, mivel e’ körülmény azoknak, kik Francziaország’ mostani hitelrendszerét ma­gasztalják, erősségül fog szolgálni annak mindennemű tágítá­sa ellen ; nem gondolván meg, hogy az éjszakamerikai ban­kok’ visszaélései, ’s­ az ezekből támadó balesetek nem annyira az egyetemi hitelrendszer’ mint inkább a’ „bankügy’“ ered­ményei , melly Éjszakamerikában „nincs kellőleg szabályoz­va“, ’s bizonyságul szolgál, milly helyes volna, a’ bankok­nak folyvást a' kormány' felügyelese alatt állatnok, m­ert kü­lönben a’ műipar’ és vállalkozási szellem’ emelésére szánt eszköz egyenesen az ellenkező eredményt nyújtja, egyesek’ visszaélésének adatván martalékul, sokak’ kárára. E’ mel­lett nem tagadhatni, hogy Amerikában általán igen gyenge a végrehajtó hatalom ereje, s alig állhat ellent a’ pénz­emberekből alakult opositio’ félelmes tolakodásának , követ­kezőleg alig képes a’ népet ótalmazni a’ pénzhatalom’ és bank­­igazgatók’ egyeduralkodása ellen. — Sok tetszésre talál Franziaországban a’ Parisban egy idő óta felállított nagy bi­zom­án­y­i­ in­tézet (maison decommission), mellynek igaz­gatója Lassalle­ur. Ezen, egy társaság által alapított inté­zet a’ legism­eretesebb gyárak’ birtokosival, a’ lótenyésztők’ és lókereskedők’ nagyobb részével, a’ legjelesb arany-, ezüst­­s ékszerárusokkal, a’ legjobb könyvkereskedésekkel, pi­­pereárulásokkal ’sz. eff. helyezkedett összeköttetésbe, ’s el­fogad mindennemű megrendeléseket megbízásban a’ „Las­salle et Compagnie“ ház által a’ bel- és külföldre. Az ügye­ket ezen kereskedőház és egy dologértékből szerkesztett ál­landó választmány igazgatják. Ezen intézet által megszerez­hetni mindazt, mi a’ házak’ bútorozására ’s urak’ és asszony­ságok’ ruházatára szükséges, úgyszinte mindenféle h­angmű­­szereket, könyveket, rézmetszeteket, katonai öltözeteket, fegyvereket, továbbá lovakat, kocsikat, nyergeket, csatáro­­kat, lószerszámokat ‘stb. ’stb. Ezen intézet adókra és vevőkre nézve igen szükségesnek tekintetik, mivel nagy könnyebb­séget nyújt a’ kölcsönös közlekedésnek, ’s reménylhetőleg kisebb mértékben Francziaország’ több városaiban követésre találand. — Hiszik, hogy a’ franczia kamarák azon eszkö­zökről is fognak tanácskozni, mikép lehetne akadályozni a’ földnek a’ telekbirtok’ szünetlen osztályai által okozott „el­­daraboltatását.“ Sok részről legczélszerűbbnek tartatik, egy minimumot határozni, hol aztán többé ne történnék semmi osztály, hanem a’ család „közösen“ bírná a’ földet, 's azon esetre, ha az atyafiak egymás közt nem egyeznének, a’csa­ládnak egy tagja kapná sajátul a' földet, a’ többi tagokat pe­dig kifizetni köteleztetnék, a’ nélkül mindazáltal, hogy e’ tárgyban az elsőszülöttségi jog hozassák be, hanem az ille­tők’ akaratjára bízatnék, mellyik tag maradjon a’ birtokban, vagy ez különben sorshúzás által döntetnek el. Az örök osz­­tályos Isttancziaországban nagy részét a’ földbirtokosoknak durván műveletlen, igen szegény néppé változtatni fenyege­tőznek kik egyes gazdagabbaktól­ erkölcsi függésben élni rendeltetvék; ha e’ baj még most sem orvosoltatik, idővel az egész országot „néhány gazdag család“ kirándja, össze­vásárolván az eldarabolt telkeket. — Kétszeresen fontos ez olly országban minő a’ francziáké, hol az elemi tanítás el van hanyagolva, tanítás és nevelés a' vagyonosság­’ mono­póliuma, ’s hol az egész képviselő-rendszer általán­os rom­­lottsági­ rendszerré változott. — B*** Nagybriannia. Durham lordnak múlt számunkban említett proclama­­tiója lényegesben ezeket foglalja magában: Midőn a’ par­lament minden törvényhozó ’s végrehajtó hatalmat Alsóca­­nadában egy kézbe egyesített, a’ szó’ legszorosb értel­mében despotai autoritást alkotott. Ezen autoritást ő felsége kegyelmességében reám ruházó. Nem rettentem vissza egy illyeténkép az alkotmányos korlátozásoktól felmentett ha­talom’ borzasztó felelősségének felvállalásától, mert hit­tem, hogy e’ korlátlan hatalom’ igaz, szelíd ’s egyszers­mind erőteljes gyakorlása által valamennyi néposztály’ szerencséjét biztosítni ’s szabadságainak gyors és tartós visszállítását könnyebbítni fogom. De soha sem voltam elég gyenge, azt képzelni, hogy azon formák, mellyek az em­beri jogokat bölcsen őrzik olly országban, hol az ember a’ szabadságot legrégebben élvezi, legjobban érti ’s lego­kosabban gyakorolja, a’ kicsinységig szorosan megtartat­hassanak egy bal kormány ’s meghasonlás által csaknem egészen megrongált társaságban. Álláspontomnak mintegy főelsőségeül tekintem, hogy lényeges igazságosság’és józan ,politica’ nagy czéljaira törekedhetni képessé tétet­tem. És soha még álmomban sem jutott eszembe, a’ brit alkotmány’ theóriáját vagy praxisát olly országra alkal­mazni, hol minden képviseleti kormány megsemmíttetett, ’s a’ néptől minden ellenőrködés saját ügyeiben elvonatott, hol a’ személyes jogok’ rendszerínti kezességei egy hoszú alávettetés által a’ katonatörvények alá ’s a’ habeas­ cor­­pus acta’ folytonos megszüntetése erőnélkülinek nyilatkoz­tattak, hol bizodalom pártatlan törvénykezések iránt poli­ticai esetekben sem nem állott fen, sem régóta nem vala. Okom volt hinni, hogy minden nekem szükségesnek látszó hatalommal vagyok felruházva a’ királyi kézvonás alatt költ bizományok’s utasítások által, mellyekkel mint főhely­tartó’s főbiztos megbizattam, a’ nekem ’s tanácsomnak adott tekin­tet (autoritás) által, végre kineveztetésemnek minden párt­­felekezettőli helybenhagyása által. Azon bizodalmát táp­láltam továbbá, hogy igazgatásom’ egész folyása alatt, vé­gig birándok azon hatalommal, mellyet az anyaországban­ helyhatóságok’igaz és folytonos gyámolitása távolbani tiszt­viselőinek adhat csak, ’s hogy még maga a’ pártszenvedély is meg fogná magát tartóztatni, hogy engem háborgasson, mialatt én a’brit birodalom’integritása’fentartatásával fog­lalatoskodom. Ezen igazságos várakozásim­ban fájdalma­san csalattam. Mindjárt eleitől fogva hivatalviselésemnek

Next