Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-02-23 / 16. szám
bet, minden időben csak üres és hiú politikai fecsegésnek tartották, melly a' való szabadságnak igaz és független szellemét silány gőzzé párologtatja el. — Francziaország példája mutatja egyébiránt, milly helyes az angolok e nézete, mert itt (Francziaországban) a népfelség theoriája s egy respublicai intézvényekkel, egy polgárkirály s egyenlőségi rendszer alatt, körülvett monarchia eszméje máris hiú füstté vált; a csalatásiból kikelt nép minden köz ügy iránt a leghanyagabb indifferentismusba ’s egy általános erkölcsi lankadtságba sülyedt; előbbi fellengző szabadságapostolai udvari kegylesekké lettek, egyszersmind legkeményebb biráivá azoknak, kik az általok egykor hirdetett szabadságeszméket gyakorlatilag akarák az életben alkalmazni, így a franczia nemzetnek a hamar eltűnt lázbőségi álomképekből nem maradott egyéb azok’ nyomasztó 's lealázó emlékezeténél, miután, bár későn, átlátták, hogy a’ puszta theoriákkal bíbelődő férfiak soha sem alapíthatják meg valamelly nép’ boldogságát, mert ehhez gyakorlati jártasság és okosság a’ szegényebb néposztály; szükségeinek tudása és érzése és a status’ és emberiség’ nagyszerű átpillantása kívántainak, millyekkel a’ puszta theori akoholok soha sem bírnak, mivel ezek mindig csak a' történetek' felszínén úsznak, mindent, kit szerencse vagy önérdem fölemelt, gyűlölnek, a’ fenálló viszonyokra kellő tekintettel soha sincsenek s igy közleni, békíteni, enyhíteni nem tudnak, mig más részről határtalan bennük a’ hiúság és becsvágy, melly tulajdonképen maga sem tudja mit akar, ’s mellyet ők „hazaszeretet“ gyanánt árulnak, mig valamelly hivatalt elcsíptek, midőn aztán nem ritkán az általok előbb magasztalt szabadság’ üldözőivé 's eltaposóivá lesznek.... fagyíriramisa. Az alsóház’ feb. Őkén tartott üléseben Russel J. lord az izlandi szegények törvénye’ bilnek másodszori felolvastatását hozá ajánlatba. Sir Styles Ch., liberális követ Scarboroughból, gyámolttá, noha, szerinte, sok kárhoztató volna benne, de az itthoni szegények’ segélyre szorulása olly sürgető, hogy már további halasztást nem enged. .,A’ szegények Izlandban — igy szólott — nélkülözik azt, a mivel meztelenségüket födjék; olly nyomom kunyhókban tengenek, mellyekben az ember alig vehet lélekzetet; itt töltik, a nélkül hogy csak szalmaalommal bírnának is, egész családok, szorosan egymás mellé kuczorogva, a’ dohos agyagpadolaton a' hideg éjeket. Szeretném tudni, milly fokát akarjuk még elvárni az emberi nyomorúságnak, mielőtt tanácsosnak tartjuk, felsegítő kezeinket nyújtani.“ O’ Connell Ur: „Én egy szegények törvényének, a' betegeket, csonkákat és aggokat gyámolítandónak, nem vagyok ellene ; általában minden rendszabályban meg tudnék egyezni, melly ment volna azon tartós résztól hogy a’ munkás osztállyal a dolgozóházat mindig utolsó menedéknek nézesse: de épen ezért kell a jelen bilinek ellenszegülnöm, s ezt tenni fognám, ha mindjárt ellenzésemben egészen magam állanék is. (Halljuk !s Meg vagyok győződve, hogy Izland szegényebb, hogysem egy szegények törvényével birjon: még soha szegény népnek illy törvény nem használt. Száz dolgozóházat akarnak felállítani’s benne 80,000 embert testi és erkölcsi egészségük’ hasznára ’s tenyészésére bezárni; de ki az izlandiakat ismeri, "s tudja mennyire becsülik személyes szabadságukat ’s milly családi szeretet uralkodik közöttük, annak át kell látnia, hogy illy bezárási rendszer, melly szülőket, gyermekeket, férjet és feleséget egymástól elválaszt, nekik egyátalában nem kellesük. Gibson úr attól tart, hogy az izlandi ügyefogyott szegények száma a vizsgáló biztosság’ tudósításában, hol 800.000 re tétetik, még igen kevés; más, hiteles adatok szerint azok számát legalább két millióra tehetni.“ A’ belső ügyek’ státustitoknoka oda nyilatkozott, hogy a’ dologházrendszer az egyetlenegy eszköz az álszegényeknek a’ valódiaktól' megkülönböztethetésére. A‘ bili ezután másodszor is felolvastatott. London, feb. 9kén. A canadai kormánybili tegnap este a’ felsőházban minden szavazás nélkül elfogadtatott, ’s minthogy az alsóház is némelly tett csekély változásokban nehézségnélmegegyezett, alkalmasint még ma este nyerendi me°a' királyi megerősítést. A canadai bili — úgymond a' berlini politicai hetilap a brit felsőháznak elejébe terjesztetett ’s itt lényeg ellenkezéstől nem tarthat, vagy legfölebb csak Broughan lord szódus és súlytalan kikeléseitől, ki most, politikai reménytelenségében, úgy látszik, Thiers urat választá mintául; s a kettő közt csakugyan némi szellemi ’s még töb kedélyrokonság létezhet, amint hogy mind a’ ketten afelni tudok előtt egy fokon is állanak. Ellenben O Conners izlandi társainak nagy része kézzelfogható finomság. izlandban, hoszabb mulatás által kendék ki a’ zavart, mellybe őket az e’ tárgy feletti viták mulhatlanúl keverendők valának. — helette bélyegző és följegyzésre méltó azon történet, melly nem rég az éjszakamerikai egyesült statusos congressusában adta magát elő. Arról vola szó, hogy rabszolgaság és rabszolgakereskedés Columbia tartományban töröltessék el. Egy úgynevezett rabszolgastatu képviselője feladván , köré az indítványtevőt mindez ható Istennek, a köz hazának, az igazságnak és könyörületnek nevében, mindenre és mi az égben szent, e’ földön józan, az embereknek kedves és az angyalok imádására méltó hagyna fel beszédével ’s a szeretett honnak a’ békét adja vissza. Minthogy azonban amaz, szinte a’ legszentebbekre hivatkozva, indítványát tovább is sürgeté, a’ rabszolgákat tartó statusok’ követi egymás után mind elhagyók a’ termet, a szomszéd szobában gyűltek össze külön tanakodás végett (névszerint a felett, valljon illy esetben az uniót felbontsák el), ’s visszatérésüket csak azon határozat’ elfogadtatásához kötötték: „hogy ezen túl minden a rabszolgaság’ eltöröltetésére akár Columba tartományt akár a többi statusokat illetőleg czélzó keretek és végzések a’ ház’ asztalára tétessenek le, a nema, hogy felolvastatnának, kinyomatniának ’s tekintetbe vagy tanácskozás alá vétetnének.“ E’ határozat rövid tana oc as után a’ képviselők által 135 szóval 60 ellen valóban e is fogadtatott, ’s csakhamar a’ congressus még annak kinyilatkoztatásában is megegyezett: „hogy ez uniót az egyes statusok belső ügyeibe elegyedés nem illeti, s hogy ezt a’ rabszolgaság’ eltörlését tárgyazó igyekezetekre is kell érteni, mivel az (a’ rabszolgatartás) a déli és nyugati statusok’ belső rendezkedéséhez tartozik, s hogy igy a’ congressus kötelessége, minden illyes igyekezetét csirájában elfojtani.“ — így értik a’ liberalismusnak ezen minta-statusai az emberjogokat ’s az emberszabadságot! A’ Spectator szerint a’ canadiak’ egyik legélénkebb panaszát a’ brit tisztviselők iszonyú fizetése teszi. Az egyesült statusokkal határos hat angol gyarmatnak — úgymond a’ Spectator — mellyek’ népessége nem megy többre 1,310,000 léleknél, kormányzói 17,222 font sterling évi fizetést húznak, holott az unió hat státusának kormányzói 6,750,000 lélekből álló lakosság mellett nem kapnak többet 2,642 fontnál. Az alsó-canadai kormányzó szinte oly nagy évi fizetést húz,mint az egyesült státusok praesidense, holott Alsó-Canada’ népessége 600,000 lélek, ímezeké pedig 16 és fél millió. Az angol gyárosok közt hosszasabb idő óta nagy felindultság uralkodik ama’ hir’ következésében, hogy a franczia kormánynak czélja, az Angolországban készített vásznot és lenfonalat olly vámmal, melly beviteli tilalmat szinte felérne, terhelni, egyúttal pedig a belga vászonra és lenkészítményekre szabott vámot föl nem emelni, azon feltétel alatt, hogy Belgium az angol készítményre hasonlókép nagyobb adót vessen. Az angol kormány sok felől ostromoltatik kérelemlevelek által olly rendszabások’ eszközlése iránt, mellyek képesek volnának, amaz, az illető gyárosokra és munkásaikra, valamint a’ készítmény’ elhordásával foglalatoskodó hajózásra nézve káros rendeletet megakadályozni. Febr. Sdikán Eliot lordl a dolgot az alsóház előtt is szóba hozá. Egy általa tett kérdésre azt jegyzé meg Labouchereur, a' kereskedői hivatal’ másodelnöke, hogy a’ franczia kormány valóban azon czéllal látszik lenni, és az angol kormány’ ellenmondásinak daczára a mellett maradni is akarni. Ha mer erre azt kérdezé, nincs e a’ kormánynak szándéka a franczia égettbor* vámát leszállítni, mert következetlennek látszik előtte, ha Anglia a’ felől panaszkodik, hogy Francziaország 100 percentnyi vámot vet az angol készítményekre, míg a' franczia égettbor Angliában 6 — 700 prtnyi vámmal terheltetik. A’ kincstár' cancellárja, Spring- Rice úr, viszonzá, hogy a’ logica ellen van , azt kívánni, Anglia azért kisebbítse meg a' franczia készítményre rótt adót, mivel Francziaország az angol készítményeket fölemelte; a mi őt illeti, neki nem szándéka, a’ jelen árjegyzékben változást ajánlani. — Hozzá kell adnunk, hogy a’ franczia égettborlók nagy vámnak a’pénzügyin kívül még az is czélja, hogy ez által az égettborivás akadályoztassák. — A’ Morning- róna se azt sejteti, hogy a' kormány visszatarló rendszabályul a francziaországbani vámfelemelés ellen a’ franczia borok és selyemáruk emeltebb adó alá vetését fogja indítványba hozni. Az alsóházban a’ kincstár’ canczellárja egy a’ részvénybankokat tárgyazó bilit hozott be. A’ kincstári törvényszék ujjabb határozata, melly szerint a’ főegyháznak egy papja sem tekintethetik egy illy bank’ törvényes részeséül, e bankok létezését egészben veszélyeztető, mivel tagjai között sok pap vagyon. A Spring - Rice ur által behozott bill szerint már most törvényesen meghatározandó lenne, hogy a' részvénybankokkal a egyezkedések jogosak, ha mindjárt a részvényesek között papok volnának is. A’ minister megjegyzé ezúttal, hogy az országban jelenleg 108 részvénybank áll fen, 474 fiókbankkal, mellyek, 2,776,000 részvényben elosztott, 66 millió font sterlingnyi tőkepénzzel bírnak. Febr. 6. Londonban a’ szabadkőmüsek’ vendéglőében ünnepeltetett a nagymester’ Sussex herczeg’ (szül. 1773. jan. 27) születésnapja. Durham gróf, Northumberland’ és Durham nagymestere, vitte az előlülést. Midőn a’ királyné’ egészségéért ivott,, megjegyzé, hogy annak atyja is szabadkőmás volt, Sussex herczeg pedig az egyetlen élő a’ királyi családnak az egyesülethez tartozott öt tagja közül. Midőn továbba C Churchill 4. lord Durham gróf' egészségére köszöntött, azon hozzáadással, hogy Canadába utazása szerencsés legyen s ő onnan nem sokára visszatérjen , a’ gróf, miután ezt megköszönd, oda nyilatkozott, hogy e’ terhes küldöttségnél sem fogja a’ közüsség’ különböztető jeleit, az emberszeretetet és egész világ iránti türelmet, elfeledni. A felsőház febr 6kai ülésében egy Brougham lord által benyújtott radical értelmű kérelem viszautasíttatott, mivel a folyamodás formulájában e szó „alázatos“ hiányzók. Londonban egy általános felszámítás szerint 30,000 tolvaj, 20,000 koldus és 10,000 játékos (játék után élő) van. Francziaország*. Gisquet úr a’ kamara hetedik hivatalában igen érdekes felvilágosításokat adott a titkosrendőrségi pénzalap’ hova fordításáról. Nyilatkozó, hogy az 1837. kért ’s megnyert pótlék szerfelettes és fölösleges volt. Az állíttatott, mondá, hogy e pótlék a’ király’ személyének oltalmazására volna szükséges, de ő bizonyos benne, hogy e’ tárgyra semmi uj rendszabások nem tétettek. E’ rendszerinti pótlékok bizonyos tisztviselő-fizetésekre fordittatnak, mellyeket magába a tárczába iktatni sokkal czélirányosabb volna. Gisquet úr hozzá téve, hogy az 1837ki pótlék nagyobb részint a’ ministeri újságírók közt tetemes summák’ elosztására használtatott. Sajnos dolog, midőn az ország’ pénzalapját a hazának szolgálatot tett érdemes férfiak ellen a’ megvesztegetett sajtó általi sértések’ jutalmazására látjuk fordíttatni. Ugyan e’ pénzből olly irók is jutalmaztatnak, kik egymásután minden ministeriumok, Decazes’ Villéle, Polignac és Perier cabinetje mellett írtak. A’ párisi rendőrségbiztosságok semmit sem kapnak e’ titkos pénzekből; nem egyebek ők, mint a’ békebirák mellé adott tisztek, kiket csak igen ritkán használnak politikai ügyekre. Fejtegeté Gisepiet ar továbbá, hogy, a’ párisi rendőrségnek legkritikaibb idejében, soha 270,000 franknál többet nem kapott ennek számára; hogy e’ summa a’ legterhesebb körülményekben is elegendő volt, névszerint Berry herczegnék befogatásakor, melly Parisból igazgattatott ’s a’ párisi rendőrség által hajtatott végre. A’ katonai rendőrség is kap innen fizetést, de ez minden józan rendszer nélkül történik. Némelly csekély pénzküldéseket nyernek a’ megyék’ rendőrségei is; de minthogy a‘ párisi rendőrség csak 270,000 frankot kap, abból azt következtethetni, hogy a’ titkos tőkének, melly 1837ben három milliónál többre ment, nagy része a’ valódi rendőrségtől egészen idegen megvesztegetésekre használtatott.“ Egy párisi levelező az Allg. Zeitungban erre azt jegyzi meg: A’ törekvés országos hatalomra juthatni mindig annyira elvakitja az embereket, hogy, nem vevén tekintetbe s fontolóra a’ zavarokat és nehézségeket, mellyeket egykor önmagoknak szerezhetnek ezáltal, nem idegenkednek a’ kiküldöttségekben a’ kormány’ titkait kifecsegni, mellyeket hivatalbani rövid jelenlétük alatt kitudnak. Thiers urnak folytonos felfödései’ botrányaihoz méltán csatlakozik e’ fölebbi felfödés. Az előbbi kormány’ egyéb tagjai hasonló kevés finomságot ’s méltalmat mutatanak, úgy hogy, ha netán a’ kormányra jutnának, előre tudhatni rólok, miképen sem hűséget sem becsületérzést oda magokkal nem hozandnak. Paris feb.ékén. A’javaslat Angol- és Francziaországtól kölcsönt hiteleztetni a’ madridi kormány számára, előleg is megakadt. A’ londoni cabinet nem akar a’ dologba ereszkedni; azt állítja, hogy eleget tett már Izabella királyné mellett; azt tartja, hogy a’ parlament’ megegyezése nélkül illy kezességet el nem vállalhat, ’s azért az innen eredeti ajánlatot visszautasító. Ennél fogva Lajos Filep sem akar már a’ javaslatról hallani. A’ madridi kormány tehát minden tekintetben magára hagyatva marad; hanemha követkamaránk’ részéről tétetnék az ajánlat, hogy segédforrások által leend segítségére. Ezt látszik is Thiers ur pártjával szándéklani. A’ követkamarának feb.ékei ülésében Passy ur javaslatot terjesztett elő, melly a’ rabszolgák’ helyzetének enyhítését s a’ rabszolgaság' teljes megszüntetésének lassankinti elterjesztését a franczia gyarmatokban tárgyazza. Minden rabszolgának joga legyen ezután, bizonyos meghatározandó árszabály szerint, magát a rabszolgaságtól megváltani, házaspárok ne adattathassanak el többé egyenként,s ha magukat szabadokká akarják vásárolni, az árszabálynak csak kétharmadát fizetendik; végre a javaslati törvény megjelenésétől kezdve minden a franczia gyarmatokban rabszolganőtől született gyermek szabad legyen, s ennek tíz éves koráig az anya’ tulajdonos ura 50 frank kárpótlást kívánhat, mellyet a’ gyarmat igazgatósága neki kifizetend. Paris, febtikén Barátinak valódi örömriabozásai közt foglala el tegnap la fitteur’ Arago javaslatára a’ kamrában üresen hagyott helyet. Az oppositio annyival nagyobb diadalnak tartja meg választatását, mivel a’ hatodik osztály 1834 ben egy doctrinarius által képviseltetett. Talleyrand herczeg febr. 2kával Sdik évébe lépem!; 1754. feb. 2kán születve nyolcz kormányt látott, névszerint: XV. Lajost , XVI. Lajost, a' respublicát, a' consulságot, Napóleont, XVIII. Lajost, X Károlyt és Lajos Fülepet.