Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-02-23 / 16. szám

POZSONY, pénteken, 16. szám. Czélja­i a' honi political ’s nem­politicai tárgyak', ne­vezetest esetek’ ’s kinevezések’ minél gyor­sabb bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése ; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekin­tetben minden honi ujságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­sse; a’ hazai ’s külföldi művészet’, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gaz­daság’, közösülés­mód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég és viz’ álladalmának előadása ’s mindenne­mű hirdetményei­. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Febru­arius’ 23. IS I­N Feltételek. Megjelen e’hirlap minden kedden ’s pénteken__ Kétévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr__ Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 750-dik szám alatt. P­e­s­­t­e­n Fáskuti Landerer Lajos’ könyvmű­­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések c’ czím alatt kül­­detendők: ,,A’ Hírnök’ és Századunk' szer­kesztő hivatalának, Pozsonyban.“— A’nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. T­a­r­t­a I­o m­. Magyarország­ és Erdély. (Kinevezések; kisdedóvó intézet; olvasó társaságok Erdélyben.) Iluszti­­­a. (Ő Felsége betegeskedése, de szerencsés felgyógyulása; farkas Bécs körül; E*** a’ királyi méltóságról Angliában és a’ franczia szabadság­­hősökről. Nagybritannia. (Szegények­ törvénye’ bilinek má­sodszori felolvasása ; a’ canadai kormánybili’ elfogadása; felin­­dultság az angol gyárosok közt.) Francziaország. (Gis­­t­uet­ felvilágosításai a’ titkos­rendőrségi pénzalapról; a’ spanyol­­kölcsön megakad ; javaslat a’ rabszolgák’ helyettésének enyhí­tésére ; Talleyrand herczeg közel a’ sírhoz.) Spanyolország. (40,000 katonának újonnani kiállítása ; Morelia’bevétele.) Por­tugália. Olaszország. (Pápai breve; nápolyi hírek; Son­­nenberg generál Cataniában.) Németország. (A’badeni or­szággyűlés’ megnyitása; az osnabrü­eki várostanács’ kérelme a’ hannoverai királyhoz; Colla’könyvnyomtató­ intézete elég.) Egy­­v­e­­­eg. Hirdetések: Magyarország és Erdély. A’ ameit, magyar k. u. Kamara a­ keblebeli számve­vőhivatalnál Plechner Ferdinand’ halála által megürült szám­vevő­ tiszti hivatalra Fischer Károly ingrossistát, az ez­es Ibrah­ar István’ halála által megürült ingrossistahelyekre Oh­­trubaij Béla és Nagy Ignácz eddigi járulnokokat, végre az igy megürült járulnok helyekre Molterer Antal fize­tésiben , és Szartori­ Rudolf fizetéses gyakornokokat — úgy szinte. A’ szigeti tiszttartósági­ ellenőri megürült hivatalra Sim­ko­vics Mihály ugyanotti pénztártisztet; a’ tokaji só­­hivatali irnokságra Eötvös Károly ottani mázsást; az ot­tani mázsamesterségre Szedlacseh Károly pajtaőrt, végre az ugyanottani pajtaőrségre Bucskó Endre fizetésiben gya­kornokát nevezte ki. (Priv. Tud.) A’ kisdedóvó - intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület febr. Ilikén a’ n. casinóban igazgató gr. Festetics Leó elnöksége alatt közgyűlést tartott, hol mindenek előtt a’ választottság, a’rábizottaknak sikerüléséről’s egész évi munkálatairól következő jelentésben számolt: „Az egyesület’ végczéljának elérhetésére két fő eszköz lévén feladásai kö­zött kitűzve: kisdedóvó-képzés t. i., és a’keletkező intézetek’ segítése; ezeknek fobbikét, mellyre, mint közvetlen czélra kezdet óta, leginkább törekedett, az egyesületnek második évé­ben szerencsésen déré. Ugyan is, a’ gróf Festetics Leo úr alapította tolnai képző-intézet czélszerüen felkészítve m. e. October­ Tibén egy e’ tárgyról keletkezett, ’s valamint az alapító gróf, úgy a’ kiküldött átvevő egyesületi aligazgató által aláirt alapító ’s átadási levél szerint, az egyesületnek törvényes bizonyság előtt átadatott, melly alapítványban nem csak az intézet minden hozzá tartozó épületekkel, hanem az intézet’ igazgatójának évi fizetéséül szolgálandó 240 po­ntnyi hatos kamatoknak tőkéje is, az egyesület’ tulajdonárá köteleztetett, olly kikötéssel azonban, hogy az egyesület’ netaláni feloszlásának esetére mind ez az alapító grófnak tu­lajdonába térjen vissza. A’ kisdedóvó-képzés tehát említett napon az intézettel megnyittatván, most Wargha István inté­zeti igazgatónak (ki azzá közgyűlésileg meghatározott módon, s ideiglenikép választatott) közvetlen kormánya, ’s egy a’ választottság’ küldöttje által alkalmas utasítással ellátott helybeli fiók -­választottságnak felügyelése alatt, mellynek elnökségét hazafiúi érdemeinél fogva közönségesen tisztelt Bezerédy István táblabiró ur vállalá­ el, naponként növekedő sikerrel folytatik. Kisdedóvó nevendékeknek eddig elő csak három ifjú vétetett­ fel az intézetbe, ezek közűl egyik pénz­tárból kap évi segélyt, másik gróf Festetics Leo úrtól segí­­tetve, harmadik pedig saját költségein vesz részt a’ gya­korlatban. Hogy a’ tettleges részvétre minél tágabb mező nyíljék hazánkban , az utóbbi közgyűlés’ határozatához ké­pest minden törvényhatóság’ keblében , egy két hazánkfia, az ellőbbiekkel összesen 145 lelkes s közügy iránti buzgóságá­­ról ismeretesb férfi szólhatott­ fel egyesületi képviselőül, min­denkinek egy egy nyomtatott aláírási ív, ’s az egyesület’ évkönyvéből (mellyben többi közt a’ szabályok’ ’s tagok­ névsora is foglaltatnak) két példány küldetvén. Azonfelűl Ki­­rályunk Ő Felségéhez az egyesület iránt múlt évben mutatott legmagasb kegyelméért köszönő ’s további legkegyelmesebb pártfogásáért folyamodó irat intéztetett. A’ kisdedóvás' esz­méjének ismertetése s minél sebesebb terjedése végett az igazgató Szentkirályi Móricz úr egy röpkeiratot készített, melly költség-hiány miatt Trattner­­ Károlyi könyvnyomtató intéze­tének adatván tulajdonul, rövid idő alatt meg fog jelenni. Ha­sonló czélból egy, időhöz nem szabott kötetekben megjelenen­dő, folyóirat’ kiadatása is elrendeltetett, mellynek szerkesztését képzőintézeti igazgató Wargha István úr vállalóéi, ’s hihe­tőleg kevés idő múlva világot is látand. Az egyesület, melly jelenkép 200 's néhány tagot számlál, rövid idő alatt nagyra növekedendő pénzalapjával czéljainak másodu­ka is közelíteni fog, melly szerint az igazgatási szabályok X IV. czikkelyének szellemében honszerte keletkezendő új intézeteket, nem csak alkalmas kisdedóvókkal, hanem tanszerekkel ’s eg­yébb ki­­vántatósággal is képes lesz segíteni. Örömmel jelenti ezek­­után a’ választottság Nagy Károly táblabiró úrnak, a’ magyar academia, ’s amerikai philosophiai társaság­ tagjának, az egyesületi ügye iránt azzal bizonyított részvételét, melly szerint, az egyesületi könyvtárt elemi oktatási tárgyú igen érdekes 41, részint könyvvel, részint földabrosz s egyéb tanszerrel vala szíves magajándékozni. — Bő segéd forrásul szolgálandanak ezek egy kisdedóvási kézi könyvnek a’ vá­lasztottság­ által immár czélba vett szerkesztésére. Befeje­zésül a’ pénztári állapotjáról készített mérleget (A. betű alatt) ’s a’jövő évi költségek’ jegyzékét javaslatképen (B. alatt) a’ t. közönség’ bírálata, 's határozata alá terjesztvén a’ válasz­­tottság, — megbízatását azon megnyugtató reménnyel teszi le a’ t. közönség’ kezébe, hogy szűk körülményeihez é s tehet­ségeihez képest, az egyesület’ szent ügyének czélra vezetésé­ben hív ragaszkodással iparkodván eljárni, mennyiben netalán munkálatai a’ köz várakozásnak meg nem feleltek, bocsána­tot nyerend.— Költ 1838ik januar’ 29én a’n. casinóban tar­tott választottsági ülésből.“ Következő határozatok hozattak: 1) Wargha István tolnai képző­ intézetbeli igazgatónak egy évre történt választása állandósíttatott. 2) Az egyesületi pénz­tárnak megvizsgálásául kinevezett küldöttségi jelentése sze­rint az egyesületnek múlt évi jövedelmei, alaptőkéinek kama­taiból, részvényeiből, egyes adományokból, harmad évi részes tagok maradékival együtt öszvesen 1723 fr. 56 kr. p.p. mentek; ebből az egyesületi dolgok’ elintézésére 123 fr. 55 kr. p. inté­zeti igazgató’ félévi fizetésére 400. p. ft. képzőintézet’ szük­ségeinek fedezésére 272. fz. 1. kr. fordíttatván, 500. p. fr. tőkésíttetett, ’s folyó 1838ra maradt 428. p. fr. a’pénztárban, melly is a’ küldöttség által megvizsgáltatván, hiány nélkül találtatott; ’s ezeknél fogva pénztárnok Antal Mih­ály úr egész fáradozásai mégis mértetvén, múltra nézve a’ felelet’ terhétől feloldoztatott, ’s a’számadások a küldöttségi jelen­téssel együtt a’ levéltárba tétetni rendeltettek. 3) Ezen évre az egyesület’ czéljainak kiviteléül összesen 1488. p. sr. költ­ség rendeltetett. 4) Az uj választásnak (titkos szavazással) eredménye következő jen : igazgatónak választatott (a’ sza­bályok szerint két évre) Festetics Leo gr., aligazgatóvá Szentkirályi Móricz, titoknok: Kacskovics Lajos, pénztár­nok: Antal Mihály, ügyész: Simon Florent. Választottsági tagok, kiknek száma az egyesület’ tagjainak ’s dolgainak szaporodtával előlegesen löben állapíttatott­­ meg: Ágoston József, Bánffy Pál b., Eckstein Adolf, Fáy András, Fuchs Keresztély, Hajnik Pál, Hegyessy Péter, Lónyay Gábor, Márton József, Patay József, Pregardt János, Rosti Albert, Székely Károly, Tasner Antal, Wesselényi Miklós b. 5) Lónyay Gábor, Rosti Albert, és Szentkirályi Móricz az egyesület’ örökítéséül külön 100 po­ntot alapítottak. 6) Ezen közgyűlés’ tanácskozásainak folytatása, ’s jelesen a' sza­bályok’ megvizsgálása i. e. martius 1-ára halasztatott, hogy abban számosabb vidéki részes tagok is személyesen részt vehessenek. Költ Pesten február’­lökén 1838. Kacskovics Lajos s. k. egyesületi titoknok. (IL’s k. Tud.) Zalathna (Erdélyben), jan. 26. Az itteni kamarai tisztek ’s más magánosok által olvasótársaság czim­ alatt czélirányos szabályokon casino alkottatott; és igy Alsó-Fej­ér vármegyében most már olvasóegyesü­letek vannak: Nagy-Enyeden, Alvinczen , Károly-Fejérvárott, Abrudbányán és Zalat­inán. Szép jele ez annak, hogy a' nemzet’ nagy részében mívelődés-vágy gerjedett. (Érd. Ai­ad.) vegy Császárné ( Felségénél Ferencz Karolt) Főherczeg’ s a’ főnemesség' némelly kisdedei számára tartami; más napra (lödikére) pedig az Udvarnál bál vala hirdetve. Ter­mészetes, hogy ezen vigalmak’ elhalasztásának hire a’ pub­­licumban azonnal elterjedt s a legélénkebb aggodalmakat támasztó. Azonban a’ közönség’ legnagyobb megnyugtatá­sára Ferencz Károly Főherczeg és fenséges Hitvese már 13dikán estve megjelentek az udvari színházban s egész’a darab végéig maradtak , miből kiki azt következtette, hogy a Felséges Beteg­’ egészségűik­potjában minden közvetlen veszély elenyészett. 14- es ledikén a’ császári Család’ min­den tagjai kikocsiztak s köz örvendezésre tudva jön, hogy Ő Felsége már teljes gyógyulásban van. Orvosi hirdetmé­nyek ez úttal sem adattak ki. Császárné 0 Felségét, ki a’ leggyöngédebb ápolással szünet nélkül Felséges Férje mel­lett van, e betegségostrom annyira megillette, hogy Idái­kén szinte tetemésben maradt; azonban más­nap már az ud­vari kápolnában misét hallgatott s még azon estve, Császár () Felsége’ egyenes parancsára, a’ kitűzve volt kamarabál csakugyan megtartatott. Császárné Ő Felsége fogadá a’ ma­gas vendégeket; de már 10 órakor teremésbe visszavonult. Tegnap és ma Császár Ő Felsége a’ Fels. Család tagjainak látogatásit már elfogadta. A­ kisded-earoussel a’jövő héten fog az udvarnál tartatni. — Öt nap óta nálunk harmadszor állott be a­ tél. Néhány langy nap után ismét kemény hideg következett, ’s Idáikén azon itt hallatlan eset adta magát elő, hogy egy éh farkas csak egy negyedórányira a’ vá­rostól, a’ mariahilfi és lerchenfeldi sorompók közt, fényes nappal egy sertésnyájnak esett. A’ pásztor­ró uszító kutyá­ját , melly is azt némi elleni állás után megragadó ’s a’ pász­tor botjával szerencsésen agyonverd. Midőn ez ritka zsák­mányát a’ közel külvárosba hozó, a’ nép seregestül csődült össze, a’ villámsebességgel elterjedett hit’ valóságáról meg­győződni. A’ pásztor az ezen ragadozó állati pusztítására ki­tett hijt megkapta, ’s azóta vadászaink mind felkeltek, a’ közel erdőkben és hegyekben farkast vadászandók. Angol tudósítások szerint az alsó-canadai támadás már egészen elnyomottnak látszik. A’ franczia lakosság’ lefegy­verzése minden nehézség nélkül ment végbe s a’ kormány’ bánásmódja szelid , méltányos és okos. Azon 169 személy közül, kik politicai vétségek miatt fogva voltak , a’ haditör­vény’ szigorúsága mellett is, egy sem bűnhődött testileg vagy épen életével, és 100-nál több, még mielőtt a­ háborúnak vége jön , az övéihez visszabocsáttatott. — Azon lelkese­dés, mellyel nagybritanniai királyné ő felségét, nyilványos megjelentekor, az angol nép üdvözleni szokta, még mindig rendkívüli. A’ királyné’ magas személységén és szeretetre méltó tulajdonin kívül az angoloknak a’ királyi méltóság fe­letti alkotmányszerű nézeti is okozzák ezen őszinte, igaz és önkénytes néphódolást. Mert a’ brit nép a’ törvényes trón­öröklést statusában jogai nem pedig terhei közzé számítja ’s úgy tekinti azt mint nagy jótéteményt, nem mint puszta szokást, úgy, mint szabadságának zálogát,'nem mint szol­gasága'jelét, végre úgy, mint az alkotmány minden egyéb részei’ szilárdságának ’s maradandóságának kezességét. Ezt mutatják a’ II. Jakab’ korabeli „acta“, a’ jogok’ kinyilat­koztatását tárgyazó „statútum“ ’s a’ Vilmos király’ 12- ’s 13dik kormányévéből való „constitutioneta“ stb. — Az angolok soha sem fogadták el azon politicai oskolának si­lány elvét, melly Sieges abbé’ tanítmányi szerint egy mo­narchiai fejedelmében nem akar egyebet látni ,,a’ status’ leg­első szolgájánál“ , ’s az angol törvények a’ királyt minden­kor világos szóval „legfőbb urnak és királynak“ nevezik "s minden alattvalót köteleznek a’ törvénynek a király' sze­mélyében engedelmeskedni. Azértis a’ brit alkotmány sem­minemű rendelést sem tett, melly által a’ király, mint első tisztviselő, felelővé tétessék, sem akármelly törvényszék e­­lőtt a’ törvényes procedúrát, melly szerint a’ fejedelem fele­lőség alá, miilyennek pedig minden brit statustiszt alája van vetve, vonathassák, ki nem szabta. De hiszem ez ott nem is lehetséges, nem is gondolható , miután a’ parlament’ két házának egyik tagja sem vonatkotik, mint ilyen, felelő­ség vagy számadás alá, mit a’ statútumok’ könyve, ’s a’ parlamenti végzések és naplók elegendőkép bizonyítanak. Az angolok, kiknek okossága minden dolognál gyakorlati czélokat űz, s kik soha sem voltak eléggé gyengék önma­gokat áltatni ’s ámítani, azoknak elméleti elvét, kik a’ fe­jedelemben a­ status’ első tisztviselőjénél nem látnak egyet Ausztria. Bécs , febr. 17. Folyó hónap’ 12dikén, mint boldogult Ferencz császár’ születésnapján, Császár Ő Felsége hirtelen roszúl lévén, az Udvarnál megrendelve volt farsangi ünnepélyek lemondattak ’s elhalasztattak, 14dikén kisded-carousselnek kell vala­sz­

Next