Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-12-03 / 97. szám

91­ szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb köz­lésével; a’ Századunk terjedelmesb political’s rokontudományé, u. m. statisticai, geo-és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen.­­ . Szerkeszti é s kiadja­­­ Marosfalvi Oroszt József. d­ecember 2­3. 1839. ’ Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hir­detmények ’a a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Csongrád vármegyei tisztújítás; fővárosi hitek; kocséri agarászat; pé­csi selyemtermesztő­ egyesület; marhadög Kolozs vármegyében. Ausztria. Gazdasági egyesület’ közgyűlése; E*** eszmélke­­dései a’ párisi camarilláról ’s az összeülendő követkamara’ szel­leméről. Na­gy­b­r­i­t­an­n­i­a. Durham lord’ privát levele; ora­­niai egyesület; gyilkossági merény a’ magát úgynevező norman­diai herczeg ellen ; hírek a’ birthan királyságból. Francziaor­­szág. Párisi levél. Mongis kir. főügyész’ nevezetes nyilatkoza­ta az esküttszékek felől. Spanyolország. A’ ministerium a’ visszatorlási juntákat feloszlatja; a’ Journal des Débats’ítélete a’ spanyol állapotokról. Németország. Aacheni, poseni és koblenzi hírek. Belgian­. A’ képviselőkamara’ válaszfelirata. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország s Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Wenkheim Antal grófot, a’ ameit, magyar kir. Helytartó-Tanácsnál eddig elő fogal­mazó gyakornokot, tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezni; — továbbá Dienes Sándor eperjesi lelkészt kér. Sz. János’ szolai (Szepes vármegyében) czímzetes prépostságával felruházni; — végre A’ nemesek’ theréziai academiájában megürült magyar növendéki helyet Barthodeiszky Ignácz’, a’ nmelt. cs. kir. Kamaránál a’ pénzügyben elnöki udv. fogalmazó , fiának Gej­zána­k adatai kegyelmesen méltóztatott. (Priv. tud.) A’ nmélt. magyar kir. udv. Kamara a'broczkai cs. k. vám- és harminczadhivatalnál beszedővé Zeit Jánost, a' miklósvári vámrakhivatal’ ellenőrjét, nevezte ki. Pozsony, dec. 1. Mult hó’ 29én este a’ hirtelen nö­vekedett fagy miatt hajóhidunk kiszedetett; most azonban időnk is lágyulván, Miklós-vásárunk is közeledvén, készü­letek tétetnek annak ideigleni visszahelyezésére. Szeged, nov. 24. Csongrád vármegye f. hó" 21 kén és 22kén Szegvár helységben tartotta tisztujitását mélt. Tajnai Tajnay János cs. kir. kamarás, tanácsos és fő­is­­pányi helytartó ur’ kormányzása alatt, mellynek eredménye, részint felkiáltással részint egyes szavazatokkal, következő tiszti kar jön: alispány: Horgosi Kárász Benjamin; főjegy­ző: Siaszap Mihály; aljegyző, főjegyzői czímmel: Horgosi Kárász István; levéltárnok: Vidov­ich Mihály; főügyész: Müller Ferencz; alügyész: Bogyó Sándor; fizetéses tábla­­bírák: Klauzál Gábor és Nagy Ferencz; főadószedő: Do­­bosy Lajos; aladószedő: Müller József; számvevő: Szom­or József; főbiztos: Vály András; úti biztos: Szabó László; ha­di biztos: Keresztes Uriel László; mezei biztosok: Kamo­­csay László, Kovács Sándor, Ko­lumbán Imre és Temes­vári­ Mihály; főorvos: Sebők Samu; seborvos, tiszt, belor­vosi czimmel: Topper­ezer Tamás; földmérők: Schöner György, Várnai Oláh József. — Tiszamelléki járásban fő­szolgabíró: Temesváry István; alszbiró Oexl Mihály; es­küitek: Horvát József és Beniczky András. — Tiszántúli járásban főszolgabíró: Müller Ignácz, egyszersmind helyet­tes alispány; alszolgabiró: Knézsik Lajos; esküttek: Beli­­czay Pál és Kókay Sándor. Pesten nov. 26-án reggel éji nagy hóförgeteg után csontkeménységüvé fagyott a’ föld mindenütt, ’s a’ legtisz­tábban sütő napsugárok’ daczára sem engedett föl, a’ szél pedig olly iszonyúan dühönge, hogy a’ Duna’ hulla mit több helyen a’ hidi gyalogjárdára csapdosá, mellyen a’ viz a­­zonnal megingy­ott, ’s annál veszélyesbbé tévé a’ járást, mivel a’ rendkívüli erejű szél erőszakosan a’ kariakhoz szó­rttá az embereket. Csupán e’ nagy szél okozá, hogy még nem mutatkozik jég a’ Dunán. A’ híd’ karfáit már ugyan nov. 26kán kiszedék, 27kén a’ kocsiát­metsző gerendákat, 26kán az egész hidat. Az iszonyú szélvész alkalmasint több szerencsétlenséget okozott; eddig azonban csak négy ma­lom’elveszése juta köztudomásra, miket olly erővel foj­­tott a’ szél az ó-budai szigethez, hogy egyiknek csak födele látszott ki a’ vízből, ’s a’ többi is egészen haszonvehetlen­­né lön. Kisfaludy-társaság. I. Az ez idei február, sikán tartott közülésben a’ Kisfaludy-társaság által kihirdetett szí­nészet­tudományi jutalomtételre nov. 20-áig, mint kitűzött határnapig, pálya­munka egy sem érkezett, mit egy rész­ről a’tárgy’ bőségének, más részről az idő’ rövidségének ’s talán némelly részben az országszerte közbe jött árinzi akadályoknak is hajlandó a’ társaság tulajdonúm. Ennél­fogva czélirányosnak ítélte azt újra ’s több ágra osztva bocsá­tani pályázásra; és pedig legközelebb a’ következő tételt. ..Készíttessék kézi könyv, melly a’ szavalásnak mind álta­lányos mind különösen a’ színészetre alkalmazott elveit és szabályait kimerítőleg ’s gyakorlatilag adja elő, szükséges ügyelettel a’ magyar nyelv’ grammaticai viszonyaira, dia­lectusira, versszerkezetére ’s azon hibákra, mik jelennen színészink’ szóbeli előadását gyakran dísztelenítik.“ A’ pá­lyamunkáknak az igazgatóhoz beküldése szokott mód szerint történjék. Határnap nov. 20. 1839. A’jutalom, melly 1840.i február, fikán adatik ki, 20 darab arany. 11. Készíttessék ballada következő tárgyról: ,,Első Géza királyfi ’s Magyar­­ország’ harmadrészének ura a’ nemcsak birtoka ’s méltó­sága, de még este ellen is gonosz tanácsból hitszegéssel tö­rekvő Salamon királynak, bár azt erős hadával megront­­hatá, a’ haza’ nyugalmáért, ’s hogy polgári vér ne ontas­­sék, a’ koronát’s uralkodást, az önmegtagadás’ legszebb diadala közt, oltár előtt harmadszor is átengedi.“­­• A’ balladák’ szokott mód szerinti beküldésének határnapja ja­nuár. 20.a 1839. a’jutalom, melly 1839.i február, fikán adatik ki, 10 darab arany. A’kéziratok a’társaságnál ma­radnak, azok’ sajátsági ’s így kiadhatási joga a’ szerzőé. Pesten, a’ Kisfaludy-társaság’ nov. 27. 1838. tartott ülésé­ből. Füsj András, igazgató (Pest, Kalap-utcza, 251.) Tóth Lőrincz, jegyző s. k. A’ m. hó’ sfikére kitűzött társasági agarászat a’kocséri pusztán csakugyan véghez ment. A’ társaság’ billikomára több agár’próbafutta után pályázó agaraknak kijelöltelek: Cziczka, Kovács Ágostoné, ’s Kutya, Marton Péteré; nyer­tes Cziczka lett. Volt még egy kisebb dijpohár is Kocs­is Andortól a’ legjobb kan­­gárra kitéve; ezért futottak: Szel­lő, Kovács Imréé, és Sólyom, Marion Jánosé; nyertes Szellő. Azon derült kedv ’s lelkesülés, melly az egészen a’ nem épen kedvező idő’ ellenére is uralkodók­, eléggé bi­­zonyítá, hogy ez csakugyan valódi nemzeti kedvtöltés. — O cs.’sáp.kir. fels. határozata’következtében a’ bánsági oláh-illyr ’s német határőrezredből egy uj illyr bánsági ha­­tárőr-zászlóal alakult, mellynek katonai székhelye Fehér­templomban fog létezni. Pécsett f. e. sept. Ifián a’ selyemtenyésztés’ tárgyában közgyűlés a’ választott polgárság’ teremében tartatván, arra nem csak polgárok, hanem számos nemesség is megjelent, egyes akarattal a’ köz ipar’ előmozdítása’ ’s a’ lakosok’ föl­­segélése’ tekintetéből a’ selyemtermesztést megalapították, melly alkalommal e’ tárgy aláírásra bocsáttatván , máris 182 taggal diszeskedik az egyesület, egyszersmind remény­ük, hogy jövő 1839ik febr.­lig még számos­ taggal fog szaporodni. — Jelen alkalommal a’ tisztválasztás is meg­történt szótöbbség mellett; elnöknek Dolling­er Károly pol­gármester úr, jegyzőnek Nyers János, alelnöknek és pénz­tárgondviselőnek Fiacsek József népszószóló, inspectornak Zöld András, pénztárnoknak Niezmer Antal, választmányi tagokká: Kis-Jeszeni és Megyefal­u­ Jeszenszky János főbíró, Parnády József senator , Spiesz János táblabíró és senator, Falkovics Ferdinánd senator, Morvaik János pécsi püspök­­ségi jószág-igazgató, Granasztai Rimer Ferencz táblabíró és ügyvéd, Nagy József, és Gayer János ügyvéd, Náray János számtartó, Faulovics József városi perceptor­, Lu­­zsovits László telekbirói hivatal-igazgató, Darázsi Péter jegyző, G­er­denics András sebész, Frenthlentzberger Vincze, Schöner Mihály, Tall János, Fucker József, Mayer János, Grundier András, Tailsbauer Károly választottak. Ez egye­sületet elősegéti még azon örvendetes körülmény is, hogy annak pártoltatását (felsőbb parancsok’ következtében) sz. kir. Pécs városának tanácsa magára vállalni szíves volt, ’s e’ végett már nem csak a’ köz sétahelyeket, hanem még a’ temetőket is több ezerre menő, ’s már 4 esztendős sze­derfákkal beültette; reményijük egyszersmind, hogy jövő tavasszal és városunk’ segedelmével még több ezerre menő szederfákkal, mellyek már a’ szedres kertben készen álla­nak, minden szabad helyet teli ültetni fog. Ezen előadot­takból láthatni Pécs’ emelkedését, egy esztendő alatt ugyan­is posztó- és czukorgyárakon fölül részvényekre a’ selyem­termesztést is meghonosítani eltökélt szándéka, miket a’ nyomtatásban már megjelent ’s jövőre közlendő rendsza­bályok is tanúsítanak. Hazánk’ külön részeiből érkezett hírek szerint földmű­velésünkre nézve ij kedvező időszak látszik közelgeni. A’ gabona’ kerete ugyanis emelkedni kezd, ’s az ár is hihető­leg magasbra szökkenen­, miután a’ termést általányosan véve középszerűnek kell mondani. Hogy már most is nem kél nagyobb áron a’ gabona, azt csupán azon körülmény­nek tulajdoníthatni, mivel az előbbi bő termésekből olly mennyiség eladatlan, melly darab ideig a’ belszükségen kí­vül még a’ külkereskedést is kielégíteni képes mostani ter­jedésében. Az őszi vetés némelly tájakon, különösen ha­zánk’ majd egész nyugati részében, kitünőleg szép, az éj­szak-nyugati részén mindazáltal kissé vigályos, sok helyen főleg a’ Tiszán túl a’ tömérdek egér és hörcsök sok kárt tett ’s a’ folytonos szárazság od­. elejéig rendkívül gátlá ’s nehezítő a’szántásvetést az agyagos határokon. A’ bozár itt-ott kissé emelkedni kezd, ’s általányosan mondhatni, hogy a’ termés egész hazánkban megfelelt minőségre nézve (de mennyiségre nem) a’ várakozásnak, némelly kevés vi­dékeket kivevőn. A’ pesti sok építés’ hatása a’ haza’ távo­labb részeiben is érezhető vala. A’ faeszközök’ ára min­denütt emelkedik, mivel a’ főbb áruhelyekről tömegesen szállítnak és szállítanak épületfákat Pestre, az építő mun­kások pedig országszerte úgy megritkultak, hogy több he­lyen a’ megkezdett építéseket nem végezhetek be. Mennyi­ben ez némi káros befolyású volt, annyiban (az építtetőket kivéve) a’ nagyobb pénzforgás’ haszna kiegyenlítő a’ hi­ányt. A’ marhadög ismét több helyen uralkodik, ’s ez azon rész, melly már darab idő óta évenkint sajnos abban sújtja mezei gazdaságunkat. Kolozsvár, nov.21. IIs. Kolozs vmegye’ felső kerü­letében, és Bihar vmegyéből általharapozott veszedelmes marhadög már darab idő óta pusztítja a’ marhákat. Jelen­leg nagyobbára B. Huny­ad­hoz közel eső 12 helységekben uralkodik, ’s Kolozsvár felé Panyik nevű falunál van az elzáró vonal. A’ veszedelmes nyavalya’ megfojtására ’s további harapozása’megakadályozására minden czélirányos tiszti rendelések megtétettek; a’ beteg marhák’ számára ispotályok állíttattak; gyógyítási ’s a’ nyavalya ellen óvó szerek közhírré tétettek, minden szükséges helyekre őrök állíttattak , ’s az egészséges helyektőli elzárásra szorgos gond fordíttatik. (Érd. Híradó.) Ausztria, a cs. k. Felségének legfelsőbb engedelmével az ausz­triai cs. k. gazdasági egyesület f. b. 17én délelőtti 9 óra­kor nyitandja meg közgyűlését Bécsben, ezúttal a’ cs. kir. várpalotában, különösen pedig az e’ végre legkegyelmeseb­ben átengedett nagy teremében a’ hajdani birodalmi cancel­­láriának. Bécs, nov. 30. A’ franczia oppositioi lapoknál fog­va úgy látszik, amaz ismeretes, hatalmas camarilla, mellynek széke Parisban vagyon, jelenleg czéljául tűzte ki, a' választási reformot már a’ követkamara’ felírásában fél­revettetni, ugyszinte mindenek előtt a’ párisi gróf’ szá­mára nagy mennyiségű évpénzt (apanage) szavaztatni, mi­­mellett az ezen alkalommal felállítandó udvari szolgálatok«­ zsoldosaival reményű betölthetni. Az országban egyébiránt csaknem köz kivánság: vajha a’ legközelebbi kamara min­den egyéb tárgy előtt a’ választási reformhoz, azután pedig a’ fenyítőtörvénykönyv’ átvizsgálásához fogna; egyszers­mind igen szükségesnek tartatik, hogy a’ kamara mindazon régibb törvényeket törölje el, mellyek az alkotmánnyal el­lenkeznek, illyenek pedig számosan vannak; mert Franczia­­ország eddig elő nem követte az angolok’ példáját, kik az alkotmányváltoztatáskor a' másodrendű törvényeket is eltör­­­lötték, ’s így az egész alkotmányba „összehangzást“ tud­tak behozni. Francziaországban elégnek tartatott, az elő­­idő’ romjai’ elébe uj homlokfalat állítani, melly kívülről va­kít, de belsejében iszapot és rothadást rejt, miáltal szomo­rú bizonytalanság támadott a’ jogállapotban, mivel a’ kor­mányhivatalok és itélőszékek majd a’ régi törvények szerint bíráskodnak, azon elvet állítván fel, hogy e’ törvények „nin­csenek eltörölve“; majd ismét az alkotmánnyal egyező íté­letet hoznak azon okból, hogy ezen alkotmány a’ vele ellen­kező törvényeket mind „önkint eltörlötte“. Ennélfogva ál­talában óhajtják, hogy e’ h­aosnak az igazságszolgáltatás­ban vég­zettessék, nemkülönben hogy némelly uj intézmé­nyekre nézve, minek péld. a’ vasutak, uj , világos, czél­­szerű törvények hozassanak. Félnek azonban, hogy a’ leg­közelebbi követkamara e’ kívánságokat nem teljesítendi, 's ismét nem eléggé foglalkozandik az ország’ belső rendbesze­désével, mi alkalmasint meg is fog történni, miután a' me­­gyékbeni választások többnyire ama’ fellendített camarilla’ kívánsága szerint ütnek ki, mivel ez a’ maga felekezetei ál­tal, mellyek’ tagjai nagy részben neki köszönhetik a’ me­gyékben nyert hivatalaikat, nagy befolyást gyakorol a' vá­lasztásokra; a’ birák (maires), segédek (adjoints) és jegy­zők, ugyszinte egy sereg megyei alrendű tisztviselő, e’feleke­zetek által sűrűen használtatnak választási ármányokra, mire örömest is adják magokat, minthogy azáltal mind pártfogást és hivatalokat nyerhetni reménylenek, mind pedig, mert sze­retnek némi fontos szerepet játszani, melly nekik egyszers­mind napi dijakat szerez. A választók­ igen nagy része’ kellő tanításának hiánya e’ mellett felette jó hasznukra van e' rabulistáknak, valamint azon körülmény is, hogy a’ füg­getlenebb, nagyobb földbirtokos és a’ parasztok közötti kö­telékek mind elszaggatvák, melly körülményt ők igen jól tudnak használni, és pedig a' charta’ varázsformáját mindig szájokban hordozva, de a’ mellett csupán és egyedül azon dolgozva, hogy a’ kamara’ többségét olly emberekből vá­lasztassák, kik ama’ camarilla’ nézeteinek vakon hódolnak, kik ravaszság- és kincsszomjtól vezéreltetnek, és igy érde­­kök azt hozza magával, hogy a’ tiszti személyek’ visszaélé­sei fentartassanak, s kik általában idegenkedők, az ország­nak emberbaráti, a’ helyviszonyoknak megfelelő, a’ hitelt előmozdító, a’ pénztárügyet ellenőrző , valóban practical ’s a' közjót tárgyazó intézményeket adni. A’jövő kamara irán­ti bizalmatlanság egyébiránt naponkint növekszik, mert mi­

Next