Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-22 / 32. szám
örömzajjal fogadtatott, maga pedig az öreg O Cormell abbeli óhajtását nyilványítá, vajha unokájából jobb ember válnék nagyatyjánal! Ezután indítványt tön, miszerint minden izlandi plébánia hivassék fel összejövetel végett a legközebi vasárnapon, apr. Tken, melly alkalommal kérelmek hataroztassanak a’parlamenthez, hogy Irinádban egy igazságos és reszrehajlatlan igazgatós’ tartóssága eszközolt illessek ki. Ezen indítvány egyhangúlag elrogadtatott, a következő ítélés szerdára halasztatván. London, apr. 6. A’ tegnap lefolyt évnegyed statusjövedelmeinek épen most közzé tett jegyzéke igen kedvező pénzügy-állapotra mutat. Az egész év jövedelmeinek szaporodása, összehasonlítva az 1868ki áprilisben lefolytóval, 1. 132,866 font sír. mutat; az évnegyed’jövedelme az 1868ki megfelelő évnegyeddel összehasonlítva 565,243 Int strggel gyarapodott; a vámoknáli jövedelemnövekeeés egész evre 1,953,179 font, évnegyedre pedig 349,819 font strget tesz; az elségvam,a’ nemzeti jóllét é lgjobb próbaköve,egészevre 334,002, évnegyedre pedig 135,658 font strggel mutat több jövedelmet. A bélyegjövedelem 143,101 fonttal szaporodott egész évben, de 7,941 fonttal keresbedett ez évnegyedben. Az egyenes adók (assessed taxes) 73,577 font szaporodást mutatnak egész évre, negyedre pedig 45,864 fontot. A postajövedelmek egész évben 25,275 Ittal, negyedben pedig 23.000- rel szaporodtak. „Elmellőzzük , mond a’ Sun, a koronajószágok’ jövedelmeit és más rendkivüli jövedelemforrásokat, ’s csak a’ felett nyilványítjuk örömünket, hogy a’ fő jövedelmik’, a’ vámok’ gyarapodása, a’ még több lenálló balgatag törvények’ daczára, egy mindig virágzóbba leendő kereskedésre mutat. A’ vámok’ fenebbi gyarapulásának egy része az ez évben behozott gabonától ered ugyan, de ez 200,000 int strlinget sem tesz, ’s igy még mindig 800,060 fut strig. marad annak bizonyságául, hogy a brit kereskedés az 1836. és 1837. évek’ nehéz csapásaiból üdülni kezd.“ London, apr. 6. Nagy munkásság uralkodik a’ kikötőkben; mindui héten hallani egészen új vagy alaposan helyreállított hajókról. A’ „Nile“ (92 ágyús) és„Hindestau“ (80 ágy.) teljes készülőben vannak ,s mint hallani a nyár kezdetével kiindulnak. „Agincourt“, „Klenheim“, „Belle-Isle“ „Benlow“ (mind 74. ágy.) és „Calcutta“ (84 ágy.) nem rég teljesen helyreállítva jöttek ki a’ hajóépítőhelyből, azonnal munkásságba lépendők. Codrington admiral, több tengeri, tory és whig tisztek által gyámolítva , a’ parlamentben egy végzést hozand javaslatba, hogy az eddigi rendszer, miszerint a’ hadihajók béke’ idején nem teljes számú katonasággal bocsáttatnak ki, káros, és hogy jövendőben minden angol hadihajók, akárhova legyenek is rendelve , teljes számú katonasággal járjanak, ha csakugyan nem tesz egyebet, mint hogy Angliának minden esetre készen kell tartani magét. A’ Spectator— melly hírlap még nem rég a’ radicalok közé számíttathatott — az angol ministen erisisről és azon ismert fis appellatióról, mellyet John Russell lord a’lordoknak a’ felsőhöz’ mart. 21kis ülésében Irlandra nézve hozott határozata ellen az alsóházhoz intézett, következő igen nevezetes cikkelyt közöl: „John Russell lord fel akarja hívni az alsóházat, mondaná ki általános jóváhagyását a’ ministerek’ Izland iránti politikájának , ha ez meg nem történik, a’wbigek le akarnak köszönni. Ez ha nem hallatlan, de szokatlan bánásmód. A’ végrehajtó hatalom’ dolga a’ parlamentben, gyakorlati rendszabályokat előterjeszteni, nem pedig elvont javaslatokat tenni, ’s nem elmúlt, hanem jövendőbeli rendszabályokról szólani. Kinyilatkoztathatni ugyan, hogy czélszerű egy bizonyos politico, mint alapja valamelly előterjesztendő bilinek, vagy a’ gáncs’ avvagy a’ bizodalomhiány’határozata iránti indítványnak puszta Tagadást vagy jóváhagyó határozatot szegezhetni ellene, de a’ lordok a jelen esetben nem egyelni mint Izlandot illető bizonyos adatok’ valóságának megvizsgálását határozták; nem teltek föl előre, hogy a’ ministerek elleni vádak igazak, ’s nem alapítottak ezekre gáncsot ellenök. Az alsóháznak abbeli nyilatkozása, hogy a’ministerek’ izlandi politicáját jóváhagyja, épen semmit sem fogna a’ dolgon egyébiránt segítni. A’ lordok mind a’mellett folytathatják/orman by lord’ igazgatása’vizsgálatát,’s a’körülményekhez képest ítéletet hozhatnak; az alsóház nem gyakorolhat erkölcsi befolyást ezen ítéletre. A’ Roden lordtól indítványoztatott vizsgálóválasztmány’ kineveztetése által a’ királyi előjog megtámadtatva 's a’végrehajtó hatalom a’ ministerek’ kezeiből kiragadtatva lenni mondatott. De a’két parlamentháznak azon joga, miszerint a’ királyi előjog’ alkalmazása’ módját megvizsgálhatja, tagadhatatlan; az előjog’minden cselekedetéért felelős a’ ministerek’ egyike, ’s a’ lordok ezen alkotmányszerír elvet most a’ Norman by lord által a’király nevében létesített rendszabályokra alkalmazzák. Nem bitoroltak azáltal épen semmi tisztet a’ végrehajtó hatalomnak, hogy egyszerűen bizonyos, közérdekű ügyek’ megvizsgálását határozzák, melly alkalommal egyszersmind az is szóba jő, mennyiben teljesítette kötelességét az izlandi lordhelytartó. De a ministerek e vizsgálat által bántva érzik magokat, vagy legalább úgy tesznek, ’s Melbourne lord kinyilatkoztata, hogy azt teljes ganeshatározatnak tekinti. E’vizsgalat’ következményei ellen dolgozandólag, az alsóház felhivatik, hogy ellenséges allasba tegye magát a’ lordok iránt, hogy a’ másik ház ellen megtámadási tettet kövessen el. A’ piirek az alsoházbol hozzájok átküldött billek küzül egyet sem vetettek létre vagy csonkítottak meg. Egyáltalában nincs tehát illő mentség a’ szándéklott megtámadásra nézve. Ugyanazon minister, ki acabinetbe léptekor azt nyilatkoztam, hogy mindenek előtt kerülni kell a’ két ház közötti öszszeütközést,s hogy e’ czel’ elérhetésére nem szabad irtózni semmi engedménytől, ugyanazon minister most azt kívánja az alsóháztól, hogy idézze elő azon összeütközést, mellyet ő a közjóra olly ártalmasnak festett. Most az alsóházat a’ toryk iránt ellensúllyá iparkodik tenni, Melbourne lordnak azon nyilatkozását hozván fel, hogy nem teendi le hivatalái, ha bírja bizodalmát az alsóháznak. Elveket akar tehát feláldozni, hogy a’ két ház közötti egyeség’ szikét megőrizze, de hivatalát nem akarja feláldozni.“ A’ Morning Chronicle'szerint alaptalan azon tudósítás, hogy a’ brit kormány s az éjszakamerikai követ a’ határvillongás’ kiegyenlítésének alapja mint megegyeztek ‘s az ügy’ eldöntése most az egyesült statusok’ kormányától függ. E’ lap erre a’ dolgok’ állását röviden így adja elő: „1831 ben a németalföldi király békebírói itéletet kimonda, mellyet Nagybritannia elfogadott. De az egyesült statusok’ kormánya kinyilatkoztata , hogy, mivel Maine status az itéletet félreveti, ő azt el nem fogadhatja. Később ez ügy többször hozatott ismét szóba a’ washingtoni kormánynál, de sikeretlenül. A’ brit kormány erre azon javaslatot teve, osztatnék meg a’ vitás birtok Maine és Olbraunseh ivéig között, fie Maine félreveté ez ajánlatot, ’s kinyilatkoztató, hogy nem akar szerződéses határvonalt elfogadni, s kivonó, hogy méressék fel a’ birtok ’s a’ határ az 1783. egyezkedés szerint tűzessék ki. A’ brit kormánynak ez ellen semmi kifogása nem lehet, noha gyorsabb kiegyenlítési terv neki kellemesebb fogott lenni. Világosan sikeretlen lenne azonban , választmányt kinevezni, előleges megegyezés nélkül azon elvek iránt, mellyek szerint e’ vizsgálatnak történni kellene. A’ brit kormány’ javaslata a’ legközelebbi alkalommal menend el Washingtonba.“ Mielőtt Howiek lord a’ hadi költségvetést az alsóháznak elébe terjeszté, a‘ ministerek, mint mondatik, megkérdezek Wellington herczeget, mit szél Keletindiáról; oly' nézeten van e, hogy az ottani fegyveres erő elegendő a társaságunk kuibátora,ogot nyújtani ! Miután a herczeg azon véleményt nyilványíta, hogy az ottani hadsereg mitül erkölcsileg mind anyagilag mélyen lesűlyedett, s hogy teljes átalakittatásra van szüksége ’s legalább kétannyira kell szaporíttatnia, ha nem akarják magokat a legterhesebb viszontagságoknak kitenni, a’ ministerek azonnal határozatot hoztak, a’ hadsereg’ szaportásra rendeléseket tenni. Két biztost is küldöttek, mint hallani, Indiába, kik a’főkományzóval értekezésbe ereszkedvén, a’ keletindiai társaság’érdekeinek fentartására szükséges rendszabályokat meghatározzák és erről, valamint a’ dolgok’ egész állásáról a’ kormánynak közelebbi tudósításokat adjanak. Francziaorsszág. A’ Moniteur aprilből következő, telegrafi után Calaisból érkezett tudósítását közli a’ londoni franczia követnek a’ külügyek’ ministeréhez: „London, april. 9. Veracruzban mai t.lkén békeszerződés köttetett flaudin admiral ’s a’ mexicoi meghatalmazottak, Gorostiza és Victoria urak, között.“ — A’ Globe szerint (apr. grőf.) az egyezkedés mart. 9kén íratott alá, 's Mexicóban 12 nap alatt, Pólósban pedig négy hónap alatt leszen megerősítendő. A’ mexicoiak reaallnak, hogy 600,100 dollárt fizetnek Franeziaországnak, kárpótlásul az ennek alattvalóin a’ legutóbbi meghasonlások előtt ejtett sérelmek’ fejében; a’ két ország’ alattvalóinak kárpótlási követelései, mellyeket ezek a’ legutóbbi viszálkodások’ folytában szenvedett károsodásokért tisznek, egy harmadik hatalom’ békebirói itelete által intéztissetek el. San Juan d’ Ulloa erőség a’ mexicoiaknak, menly az egyezkedés’ megerősítése Mexicóban megtörtént, jelen állapotjában visszaadassék, Franeziaország minden mexicóvali viszonyaiban a’legbaratságosb nemzetekkel egyformán tekintessek. — A’ veracruzi kikötőben és Saeri Uniósban igen sok, különféle nemzetbeli kalmárhajók állanak, mellyek, ha Mexicóban 12 nap alatt a’ megerősítés bekövetkezik, rakmányaikat 15 nappal az egyezkedés’ alairása után Veracruzban kiszállíthatják. Az angol és franézia hajóseregek nem sokára szétmennek, ’s több angol hajók katonaságot fognak Nyugatindiából Éjszakamerikába szállítói. A’ követkamarában apr. 8. Buyeaud general felszólító Duiin , Passy és Sauzet urakat, adnának némelly felvilágosításokat a ministen crisis iránt. E’ váratlanul tett’s Lascases a’ fiú által gyámolított indítvány új vihart okozott a’ kamarában. Piscatory és Teste urak megmutaták, miképen az indítvány sem eléggé érett sem czélirányos. „Mielőtt a’ kamarar illyen, mindenki által óhajtott vitatkozásokba a’ ministeri crisis’ befejezésére bocsátkozhatnék — monda Teste ur — magának a’ kamarának szerkesztve lennie ’s minden tagjainak bizomány-leveleiket tökéletesen igazolniok kell.“ E’ tekintet az egész kamara által pártoltatok ’s a’ generálnák egy újabb felhívása’ ellenére Dupin úrhoz, hogy a’ ministeri crisis iránt nyilatkozzék, a’ kamara a’ hatalmazványok’ igazolását tovább folytatta. A’ követ kamara’ april. 9dikei ülésében több követ először vétetett ’s esküdtetek fel. Erre a’ kamara a’ hatalmazványok’ igazolását folytató. A’ követkamara apr. 10-kei ülésében folyvást a’ hatalmazványok’ igazolásával foglalkozott. A bal oldal’ követei april. Tdikén 11 órakor Oditon- Barrot urnái összegyűltek. A’ jelen volt követek’ száma 101 volt; 15—20 tag számláltatott, kik a’ gyülekezetben meg nem jelentek. Ha e’ számot vitába veszik, úgy kész az oppositio, a’ meg nem jelent vagy jelenlevő követek’nevet, kik elveikben osztoznak, kihirdetni. A’gyűlés azon fontos kérdéssel foglalatoskodott, melly a’ hatalmazványok’ igazolása által támasztaték. Alig érintetett meg a’ vitás választások’ nyomozasa, azonnal a’ legfontosabb tett dolgok hozattak fel, mellyek a’ kormánynak az utolsó választásoknál megvesztegetéseit bizonyítják. Minden független vélemények megegyeznek abban, hogy a’ kormányzati megromlottság’ gyalázatos visszaélése ’s az áruba bocsátott sajtó’ rágalmai még annyira soha sem terjedtek. A’ gyűlés’ nézete egyezőleg az volt: ajánltassék a’ kamarának rendszabály, melly által a’ választásoknál a’ ministerium’ közönséges magaviselete felett felvilágosítás szereztethetnék, ’s nem kételkednek, hogy ezen rendszabály a’ legközelebbi ülésben elfogadtatik. Páris, april. 8. Thiers urnak a’ személyek és dolgok, magasan állók és közbenjárók feletti gondatlan nyilatkozatai legtöbb okul szolgálták arra, hogy őt jelenleg politicai lehetetlenséggé tegyék. [Ily hirtelen változtak itt a’ dolgok; s azért Thiers’ ministeriumáról többé nem is lehet gondolni. Most az egész coalitioi cselszövény hajótörést szenvedett; táborában nagy az egyenetlenség. A'' Soult név az itteni diplomatia által már különféle udvaroknál hirdettetett. A’ marsal háborút és beavatkozást nem akar, a’ lázongások pedig nem találnak viszhangra, a’ helyzet tehát e’ pillanatban ismét veszély nélküli. Pár is, april. 8. Az oppositioi lapok Soult marsal’ politicai előhatásának szomorú véget jóslanak : „Csak a’ bal oldallal, annak nagy talentumaival ’s népszerűségével egyesülve, nyerhete a’marsal’ neve politicai jelentőséget, és tarthatá meg azt, de igy csak segédtisztéivel áll egyenlő vonalban, s nem sokára csak annyit fog érni mént azok. A’ felső kamarában tartott beszédes azon állítása, hogy néhány nemes pairrel (Humann) még mindig a’ ministtruini’ alkotásán dolgozik, eléggé bizonyítja, milly kevéssé hatott a’ díszes kard a’ képviseleti alkotmány’ szellemébe.“ E’ lapiak közül a legdévajabbak ez agg hősnek a’ jobb érczbőli golyók elleni csekély szegühetéséről beszélnek. A’ jelen kereskedési crisisről ii National következő szomorú rajzot ad: „Szívesen elhallgattuk volna a’ baj’nagyságát; e mit hasznal a sajtó hallgatása a’ nyilványas jajkialtások között, ’s mint lehet a’ sebet elfedni, melly tátongva mutatkozik minden szemnek? Csak a’ kereskedési törvényszékbe kell menni 's látni, mint sokasaitok meg a’ bukások egy hónap óta. Meg kell kérdezni a’ törvényszolgákat, s megmondandják, hogy nem győzhetik a’ sík utalványt; egy napon 609,600, egy hét alatt 369,630 adta elő magát. A’ részvénytársaságok között 36 bukás történt; a’ legjobb vállalatok nem találnak tőkéket; minden vámjövedelmek több mint egy harmadával csökkentek,’s a’ többi statusbevételeknek szinte kell érezniük e’ köz zavar’ hatásait. Havreben a’ legközelebbi vásárok igen silányak voltak; Mühllmusenben várták az évenkinti megrendelésekre, melylyeket Páris illy tájban tenni szokott; de minthogy Paris semmit sem vesz, a’ gyárak megkeveslették munkálkodásukat. Parisban sok kézműgyár elbocsátó dolgozóit; némelly városrészben ez elbocsátás nagyobb mint valaha, még az 1831. évet is ide értve. A’ tőkepénzesek fentartják a’ erisist, mivel visszavonulnak, ’s a’bank, mint közönségesen, olly óvatosságot mutat leszámolásainál (Discontirtng), melly a’ erisist csak neveli ’s hoszabbítja.“ A’ Gazette ezt írja ápril. 10ről: „Most Parisban egy kérelmet írnak alá, melynek ezelja, a’ kereskedési szorultság’ okait a’ követkamarának elébe terjeszteni. A’ kérelemterjesztők az apró Jókéi ministeriumfit arról vádolják, hogy személyes érdekeiért az ország javát áldozta fel, és tagjainak pörbe idézését sürgetik. E’ felett kívánják, hogy gondoskodjanak felőle, miszerint jövendőben a’ kereskedési érdekek többé ne szenvedhessenek ministeri módosítások által.“ A’ Gazette de France bizonyossá tesz, hogy azon ok, melly a’ Thiers és Soult marsai közti szakadást szülte, végre kitudatott. „Azon időben, úgy mond, midőn Thiers meg az oct. 11 kei ministerek’ egyike volt, egy magas személyhez bizodalmas levelet intézett, mellyben a’ marsall becsvágyasnak festi, ki egyedül helyzete’emelésén és vagyona’ szaporításán igyekszik,’s minden mársokat, a’ júliusi monarchia elleni árulást is, képes elkövetni ezen ezél’ elérésére. Thiers közleményét biztosságban hitte, de nagy kártyakeverővel volt dolga, ki, miidőn a’ marsall késznek látta, Thiers úrral uj combinatióba lépni, a’ baljóslatú levelet Soultnak megmutatta. Most tehát megfoghatónak talá- miijük ez utóbbi’haragját. E’ pillanattól fogva minden megszakadt, ’s az, kit Thiers bizodalmával ajándékozt meg, czélját elérte , t... ezen két statusférj fiú’ egyeségét lehetetlenné tenni.“ A’ Standard a’ franczia zavarokra vonatkozólag folyvást a’ legnagyobb tisztelettel nyilatkozik Lajos Filep iránt, követve azon példát, mellyel a' conservativek’ vezére, sir R. Peel, e’ tekintetben előment az alsóházban, midőn e’ fejedelmet Napóleonnal hasonlító, össze. ,,A’ franczia politicusok — mond am a’ lap a’ többek közt — miután untig eleget szólottak mindenről, mit a’ király tett, most sejteseiket kezdik nyílványítani a’ felett, mit fog valljon őfelsége tenni. Ez jó jel, mivel abban, habár még olly nagy berzenkedéssel is, azon vallomás fekszik, hogy a’ király csakugyan bir hatalommal, ön maga’részére ítélni és cselekedni,s hogy e’ hatalmat, a’ néprajgás’ daczára is, végrehajthatni hiszi. Illy vallomás soha sem lehetséges a’ tisztelet’ érzelme nélkül aziránt, kit illet, ’s bizonyára mint kivétel nélküli szabályt állíthatni fel, hogy egy király’ helyzete, akár szerettessék akár gyűlöltessék, mindaddig biztos, mig charactere tiszteletet parancsol, ’s megfordítva:“ $l»anya»boirsaág. A’ Quotidienne apr. 10-ikkéről következő tudósításokat közöl Spanyolországból: ,,A’ f. h. 3kán gőzhajó által Port- Vendresbe érkezett valenciai levelek fontos újságokat hoznak. Ayerbe’ visszavonulta után Seguraból, Cabrera rögtön megindult az ottani vidékből, hogy uj becsapást tegyen a’ valenciai Huertába. A’ város’ túlzói (exaltados) használók az alkalmat, a’ lakosokat ujlag megsarezolni, a’ hatóságtól uj adóvetést kívántak, azon városiak’ (urbanos) zsolisja’ fizetésére, kik a’ carlosiak ellen menendők. A’ hatóság azon kimerített állapotnál fogva, mellyben a’ város van, úgy talála, hogy e’kívánságot nem teljesítheti. Ennélfogva e’ testület’ valamennyi tagjainak meggyilkoltatása végeztetett. Nagyszombat vala határnapul 's az esti harangszó jeladásul kitűzve. Minthogy a’ parancsnok-general hirt vett az összeesküvésről, minden templomtornyokat bezáratott*.» más rendszabályokhoz nyúlt az összeesküvés’ végrehajtásának megakadályozására, mi neki sikerült is. Azonban nagy forrongás uralkodók a’ városban a gőzhajó’ elindul fakor’s iszonyú jelenetektől tartottak, ha Cabrera a’ város fele találva közeledni.“ Me 1 i 11 a erőség, az éjszakafrikai tengermelléken, hol egy támadás’ következtében a’ carlosiak !’elűlkerültek mart. 25kén megadó magát a’ nélkül, hogy egy csepp vér is folyt volna. Az őrség feladta a’ várat, miután öt christinai hadihajó jelent meg a’ hely’ szikén. „Volage“ franczia hadi brigantine kiséré e’ hajókat; kapitánya, ki az albuccinsi támadásnál Malaga’ hatóságaitól a’ nála keresett segedelmet megtagadd, már most kijelenté, hogy a’ touloni admiral-